Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-06 / 236. szám

Mai számunkból NYILVÁNOSSÁG (3. old.) GAZDASÁGI JEGYZET (5. old.) MUNKA KÖZBEN GYÜNKÖN (5. old.) ÜZEMI KONYHA — TSZ-TAGOKNAK (3. old.) Tartós békét, szilárd biztonságot Jubileumi ünnepség Szekszárdon Pija Frigyes felszólalása ar EKSZ-ben Púja Frigyes külügymi­niszter, hétfőn, közép-euró­pai idő szerint a késő esti órákban felszólalt az ENSZ közgyűlésének általános vi­tájában. Beszédében a többi között a következőket mon­dotta: A Magyar Népköztársa­ság kormánya aktívan köz­reműködik a béke és a biz­tonság megszilárdításában, a népek és nemzetek együtt­működésének fejlesztésben, az enyhülés további elmé­lyítését szolgáló közös erő­feszítésekben. A tartós bé­ke és a szilárd biztonság — ez áll külpolitikai törekvé­seink középpontjában. Meg­győződésünk, hogy ez a po­litika a legteljesebb mérték­ben megfelel a magyar nép életbevágó érdekeinek. A Helsinkiben elfogadott tíz alapelv szellemében ké­szek vagyunk más országok­hoz fűződő államközi kap­csolataink további fejleszté­sére, együttműködésünk bő­vítésére politikai, gazdasági és kulturális téren, az infor­mációcsere javítására, az emberek közötti kontaktu. sok szélesítésére. Amikor a béke és a biz­tonság ügyének előrehaladá­sáról beszélünk, nem feled­kezünk meg arról, hogy az utóbbi időben számos nyu­gati országban aktivizálód­tak az enyhülés ellenfelei. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a szélsőséges • körök nemcsak Helsinki eredményeit szeret­nék semmissé tenni, hanem az enyhülést általában is. Az enyhülés a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok közös tevékenységének gyümölcse. Mindannyian tudjuk, hogy milyen kiemel­kedő szerepet játszott eb­ben a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormá­nyainak közös erőfeszítése. Mi a magunk részéről azt reméljük, hogy ez a konst­ruktív együttműködés a jö­vőben is fennmarad és újabb, még jelentősebb eredmények elérését teszi le­hetővé. A helsinki értekezlet óta eltelt egy esztendő bebizo­nyította a záróokmány aján­lásainak életképességét. Ez az okmány a jelenlegi euró­pai realitásokat tükrözi, és megfelel az itt élő népek ér­dekeinek. A Magyar Nép- köztársaság kormánya nagy súlyt helyez a záróokmány­ban foglaltak végrehajtására. A béke és biztonság köve­telményei egyre sürgetőbben vetik fel a politikai enyhülés kiterjesztését katonai terület­re is. A békés, alkotó munkával elfoglalt magyar népet külö­nösen nyugtalanítják a kon­tinensünk közelében kiala­kult akut feszültséggócok. Az egyoldalú kísérletek, amelyeknek nyilvánosan meg­hirdetett célja a közel-keleti helyzet stabilizálása volt, nem vezettek eredményre. Kormányom véleménye szerint az átfogó rendezés csak úgy képzelhető el, ha az izraeli csapatokat kivonják az 1967-es agresszió során megszállt valamennyi arab területről, ha biztosítják a Palesztinái arab nép jogainak érvényesülését, beleértve a saját állam létrehozására való jogát is, és végül, ha nemzetközi garanciákkal sza­vatolják az összes közel-kele­ti államok biztonságát és határaik sérthetetlenségét. Köszönet százezrek nevében Dr. Szentgáli Gyula átveszi a Munka Érdemrend arany fokozatát. Dr. Schulteisz Emil egészségügyi miniszter K. Papp Jó­zsefnek, a megyei pártbizottság első titkárának társasá­gában. A múlthoz és jelenhez méltó jövőt a megyei kórháznak! Szűknek bizonyult Szek­szárdon a Panoráma film­színház 600 fős nézőtere teg­nap délelőtt. A Tolna megyei Balassa János Kórház-Ren­delőintézet fennállásának 175. évfordulója alkalmából itt teisz Emil kandidátus, egész­ségügyi miniszter és helyet­tese, dr. Aczél György, kivü- lük a Pécsi Orvostudományi Egyetem, az Orvostovábbkép­ző Intézet egy-egy jeles kép­viselője. Jelen volt a megyei megtartott ünnepségre Szek- szárdról, a megye települései­ről, a szomszédos és távo­labbi megyékből, meg a fővá­rosból, a vártnál is többen érkeztek. A kivételes év­forduló megünneplésére ér­kezett Szekszárdra dr. Schul­kórház jubileumi ünnepsé­gén K. Papp József, az MSZMP megyei bizottságá­nak első titkára, valamint dr. Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke, váro­sunk és megyénk párt-, álla­mi, társadalmi szervezeteinek számos vezetője. Az ünnep­lők, egyben ünnepeltek so­raiban azok foglaltak helyet, akik ma is aktív dolgozói a kórháznak, vagy azok voltak nyugdíjba vonulásukig. Az ünnepség résztvevőit dr. Horváth Jenő, a Tolna megyei Tanács V. B. egész­ségügyi osztályának vezetője köszöntötte, majd dr. Szent­gáli Gyula főigazgató főorvos idézte fel a megyei kórház 175 éves történetét, a kórház mai elődének tekinthető Fe­renc Kóroda életrehívásának és működtetésének hősi idő­szakát, az itt tevékenykedő orvosok munkásságát. Hálával és tisztelettel kell azokra gondolnunk, — mon­dotta, — akik becsületes helytállással, erejüket nem kímélve tevőleg segítették és segítik napjainkban is a mai kórház munkáját. Hogy a jelenlegi mennyiségi és mi­nőségi eredményeket elérhet­tük, hogy intézetünk tisztes kort érhetett meg, köszönjük nekik a betegek százezrei nevében, hiszen sokszor le­mondásokkal teli, áldozatos munkájukra volt szükség. A haladás, a fejlődés ügyét szolgáló orvosokra való em­lékezést követően beszélt a kórház főigazgató főorvosa az intézménynek a Tanács- köztársaság időszakában vég­zett tevékenységéről, majd a Horthy-rendszer 25 évéről, a megyei kórház felszabadulá­sunk utáni első éveiről. Az esztelen háborús pusz­títások, hatalmas veszteségek okozta letargia után roha­mosan felszínre tört a ma­gyar nép élniakarása, majd kiteljesedett alkotókészsége, új rendet, új országot építő akarata. Bár gyógyító-meg­előző intézeteink zsúfoltakká váltak, de tudtuk, hogy szor­gos munkánk az iparban, a mezőgazdaságban és az élet minden területén megteremti (Folytatás a 3. oldalon) Szovjet—belga egyezmények NSZK Kormányalakítási tárgyalások Három megállapodást írtak alá Brüsszelben a Szovjet­unió és Belgium között, And­rej Gromiko szovjet külügy­miniszter látogatása alkal­mából. A két ország új kon­zuli megállapodása lehetővé teszi újabb konzulátusok megnyitását. Az új szovjet konzulátust Belgium fontos tengerhajózási és kereskedel­mi központjában, Antwer­penben nyitják meg, Bel­gium pedig Leningrádban vagy Ogyesszában állít fel konzulátust. A második meg­állapodás értelmében érvény­be lép a két ország között ta­valy megkötött turisztikai egyezmény. A harmadik alá­írt dokumentum a szovjet— belga kulturális egyezmény 1977—78. évi munkaterve, amely jelentősen megnöveli a kulturális cserét. Andrej Gromikót kedden fogadta Baudouin belga ki­rály. A szovjet külügymi­niszter ezt követően sajtó- konferenciát tartott Brüsszel­ben, majd a déli órákban továbbutazott Koppenhágába. — A nyugati gazdasági válságra mindaddig nem le­het megoldást találni, amíg az érintett országok kormá­nyai mérhetetlen nagyságú összegeket fordítanak a fegy­verkezésre, a tömegpusztító fegyverek előállítására — mondotta Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter brüsszeli sajtókonferenciáján. A belga fővárosban foly­tatott tárgyalásairól szólva a szovjet külügyminiszter kije­lentette, elégedett azok ered­ményével. A két ország kap­csolatai kielégítően fejlőd­nek, mind gazdasági, mind tudományos-műszaki, mind pedig kulturális téren. Az európai biztonsági és együtt­működési konferencia idő­szakában a két ország között egyetértés volt a főbb célo­kat illetően, s kellő jószándék esetén most is megvan an­nak lehetősége, hogy együtte­sen segítsék elő a Helsinki­ben született határozatok megvalósítását. Ami a Szov­jetuniót illeti, a szovjet kor­mány és a nép arra törek­szik, hogy folytassák az eny­hülés gyakorlati 'megvalósí­tását és szabadítsák meg a világot a háború veszélyétől. A szovjet kormány minden­kivel együttműködik, aki hasonló célokra törekszik — hangsúlyozta Gromiko. A szovjet külügyminiszter kitért a jövő évi belgrádi konferenciára, ahol az érde­kelt országok a Helsinkiben született határozatok meg­valósításáról tárgyalnak majd. Ez az értekezlet csak akkor éri el célját — hangsúlyozta —, ha nem valamilyen „pa­naszládának”, az egymás el­leni vádaskodás fórumának tekintik. Belgrádban a jövő­be kell majd tekinteni, azt kell megvizsgálni, milyen gyakorlati lépésekkel lehet elősegíteni a biztonsági és együttműködési konferencián kialakított közös célok el­érését. Ez egyébként az ál­láspontja számos nyugat­európai országnak és az Egyesült Államok kormányá­nak is és így a belgrádi ta­nácskozás nem lehet fékje, hanem inkább ösztönzője en­nek a törekvésnek. Gromiko szólt a Szovjet­unió kormányának a leszere­lési világkonferencia össze­hívására vonatkozó javasla­táról. Ez nincs ellentétben más államok olyan elképze­léseivel, hogy a leszerelés té­máját az ENSZ közgyűlésé­nek rendkívüli ülésszakán vitassák meg. A parlamenti választások után az NSZK-ban a figye­lem a pártok központjai felé fordul: hétfőn és kedden Bonnban megbeszéléssoro­zat folyik az új kormány megalakítása jegyében. Az SPD és az FDP kedden délelőtt koalíciós megbeszé­lést tartott. A szabaddemok­raták delegációjához Gen­sher pártelnökön kívül Fri- derichs, Maihofer és Érti tar­tozik. A politikai tárgyalások má­sik színhelye Walter Scheel államfő rezidenciája. A köz- társasági elnököt már a vá­lasztások éjszakáján telefo­non felhívta Schmidt kancel­lár, hogy tájékoztassa: a par­lamenti többség birtokában az SPD és az FDP a koalíció folytatása mellett döntött. Helmut Kohl, az ellenzéki CDU—CSU vezetője viszont még mindig nem mondott le arról, hogy kancellár legyen. Sajtónyilatkozatában kijelen­tette: mindaddig, amíg Scheel hivatalosan nem jelö­li ki az NSZK új kancellár­ját, versenyben lévőnek te­kinti magát. A háttérmegbeszélések és politikai előkészítő tárgyalá­sok még napokig, sőt hetekig folynak majd. Hivatalosan csak december 14-én, a jelen­legi törvényhozási időszak végén jelenti be Scheel ál­lamfő, kit jelöl az NSZK új kancellárjává. Addig a je­lenlegi kormány folytatja te­vékenységét.

Next

/
Thumbnails
Contents