Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-31 / 258. szám

1976. október 31. KÉPÚJSÁG 3 Év vége a kereskedelemben J ön az év végi hajrá a kereskedelemben. Mint mindig, most is novemberre, decemberre várható a vásárlási és el­adási csúcsforgalom. Hogy miképpen sikerül majd a karácsony előtti nagy-nagy vásárlás, hogy mérgelő­dünk-e majd, vagy több­nyire örülünk, hogy türel­mesek lesznek-e a kereske­dők avagy idegesek? — mindez a sok és nem kis kérdés alapvetően azon mú­lik: vajon lesz-e elég áru az üzletekben. Mert higgyük el és ve­gyük tudomásul: igaz, hogy sok múlik azon, tiszta-e, szép-e a bolt; sok múlik azon is, jól nevelt-e vagy esetleg neveletlen-e a ki­szolgáló. De a főkérdés most is, mint mindig, mégis csak az: mennyi lesz az áru, milyen lesz a válasz­ték, mibe fog kerülni amit megveszünk és az lesz-e az üzletekben, amit a vásárlók keresnek. És ha ilyen szem­pontból vizsgáljuk az év vége előtti kereskedelmi helyzetet, viszonylag meg­nyugtató választ kapha­tunk. Ami kétségtelenül és vi­tathatatlanul pozitív dolog: a magyar kereskedelem sok-sok évi tapasztalatai birtokában most az eddigi­nél is jobban, szervezetteb­ben készült fel a karácso­nyi forgalomra. Sok jel mu­tatja, hogy a többletáru, amelyre íFyenkor szükség van, máris megérkezett, vagy rövidesen megérkezik a boltokba. Egyik központi napilapunkban olvashat­tuk nemrégiben a Belkeres­kedelmi Minisztérium több illetékesének a beszámoló­ját a várható év végi ellá­tásról. Ebből megtudhat­tuk, hogy az ipari vállala­tok többnyire teljesítették a kereskedelem megrende­léseit, sőt több gyár és üzem most, a karácsonyi csúcsforgalom időszakában igyekszik pótolni év közbeni elmaradását, a tervezettnél több árut küldvén a bol­tokba. K edvező hírek érkez­nek a fogyasztási cikkek importjáról is: az év során megrendelt külföldi áruk igen tetemes része most, az év utolsó ne­gyedében érkezik az or­szágba, a boltokba, ily mó­don is gazdagítva az üzletek év végi áruválasztékát. A kereskedelmi dolgozók — országosan és átlagban — nyugodtan nézhetnek te­hát az év végi hajrá elé. Most mégis azt kell mon­danunk: jó lenne, ha ezt az év végi hajrát a kereskede­lem több százezer dolgozója nem hajrázva végezné. Ha­nem nyugodtan, szervezet­ten, ésszerűen. Mert bármi­lyen hajrát követel is az élet: a hajrámunka nem mindig célravezető. Jobb a nyugodt, átgondolt, türel­mes, okosan megszervezett tevékenység. És most éppen ez az, amit a kereskedelem dolgozóitól elvárhatunk, kérhetünk. Az év első kilenc hónap­ja ugyanis nem hozott ki­emelkedő eredményeket a kiskereskedelmi forgalom­ban. Ellenkezőleg: egy sor területen a vásárlások mér­téke még a tervezettet sem érte el. Így például a szá­mítottnál jóval alacsonyabb a ruházati kereskedelem el­ső kilenc hónapi forgalma. A kiskereskedelem vezetői­nek és dolgozóinak volt idejük gondolkozni a for­galom nem kielégítő alaku­lásán, végiggondolni saját munkájukat, gyengeségei­ket, volt idejük erőt gyűjte­ni ahhoz, hogy helytállja­nak az év végi lázas vásár­lási napokon. R eméljük: a kereske­delem dolgozói az eddiginél kevesebb panaszra és sokkal több örömre adnak okot a most következő vásárlási csúcs­hetekben. De mint minden vásár, a karácsonyi csúcs­forgalmi vásár is kettőn áll: a kereskedőn és a vásárlón. A továbbiakban éppen ezért a vásárlókhoz kívánunk szólni. Ne higgyék a vá­sárlók, a vevők, hogy min­den rosszért — ha találnak ilyent —_a kereskedelem a felelős. Nálunk sajnos el­terjedt az a nézet, hogy az áruellátásért kizárólag a kereskedelem a felelős és sokan hajlamosak megfe­ledkezni arról a kézenfekvő tényről, hogy az üzletek csakis azt az árut képesek eladni, amit az ipar meg­termel. Az üzletekben te­hát csakis annyi és olyan árut vásárolhatunk, ameny- nyit és amilyent mi magunk termelőként előállítunk. Ahhoz tehát, hogy a je­lenleginél igényesebbek le­hessünk, mint vásárlók, egyben a mainál igénye­sebbnek kell lennünk, mint termelőknek is. Mindebből az követke­zik: az év végi nagy vásár­lási és eladási hajrá sikere sokban függ az ipar és a ke­reskedelem kapcsolatától. Ha jó az együttműködés, ha a gyorsan elfogyott árut az ipar késedelem és huza­vona nélkül képes pótolni, szállítani, ha az esetleges mulasztásokért nem egy­másra mutogatnak, de köl­csönösen próbálják azokat megoldani, ha a szerződé­seknek mindkét fél a lehe­tőségeket jól kihasználva eleget tesz — ebben az esetben az áruellátás lénye­gesen javulhat. Ha viszont mindez hiányzik: ha sántít a szerződéses fegyelem, ha elmaradnak az ígért szállí­tások, ha a hibák okát nem azért keresik, hogy segítse­nek rajta, hanem azért, hogy bűnbakokat találja­nak (sajnos az ilyesmi még ,ma is előfordul), akkor mindez az ellátás színvona­lában bosszulja meg magát. És mindennek egyik szen­vedő alanya a vásárló lesz. De nem akarunk ünnep- rontók lenni még az ünne­pek előtt. M aradjunk annyiban : az eddig érkezett hírek és szerzett in­formációk szerint a keres­kedelem év végi felkészü­lése a szokásosnál jobb. A belföldi és az import fo­gyasztási cikkek boltokba szállítása — jelenleg — üte­mes, megfelelő, kielégítő. Tehát többnyire jó karácso­nyi ellátással számolhatunk. És remélhető, hogy az év végi vásárlási rohamot a kereskedelmi dolgozók kü­lönösebb hajrá nélkül, szervezetten elégítik ki, va­lamennyiünk örömére. Buzási János Szekszárdi műszergyár ..A társadalmi termelés hatékonyságának erőtelje­sebb növelése megköveteli, hogy a termelési szerkeze­tet tovább korszerűsítsük, a tudományos-technikai for­radalom vívmányainak át­gondolt. következetesebb alkalmazásával az anyagi- technikai bázis fejlődését meggyorsítsuk, új technoló­giákat vezessünk be. a bel­ső és külső erőforrásokat jobban felhasználjuk, javít­suk a jövedelmezőséget.” (Az MSZMP XI. kongresz- szusának határozatából). Az V. ötéves tervben a szekszárdi műszergyárban is sokat kell tenni, hogy a terv­időszak utolsó évére közel kétszeresére emelkedjen a termelési érték. Az első év kilenc hónapjában a tavalyi bázishoz viszonyítva több minit 23 százalékkal nőtt a termelés, minimális létszám- csökkenés mellett. Az eddigi eredményeket túlnyomórészt a termelékenység növelésével érték el. A gyár beindulásakor a jár- műműszerek gyártása volt a fő profil. Az azóta eltelt 10 évben ez változott. Szekszár- don felnőtt egy munkáskol­lektíva, amelynek tagjai már képesek a korszerűbb és jobb műszerek gyártására is. Köz­ben Csepelen megszűnt a mo­torkerékpár-gyártás, így csak a kereskedelem igényét kell kielégíteni tartalékalkatré- székkel. A Zsigulihoz gyártott tömlőfeszmérő készítését -no­vember 30-ig befejezik, hi­szen már 1975-ben is szállí­tottak az ez évi programhoz. A termékstruktúra-változás a különféle háztartási kis- automaták gyártása felé mu­tat. A Hajdúsági Iparművek részére bojlerhez pontosan kétszer annyi hőmérséklet- szabályozót gyártottak, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. A szobahőmérséklet- szabályozókból mintegy öt­ven százalékkal emelték ter­melésüket. Ezt a gyártmányt főleg szocialista exportra ké­szítik, de a hazai igényeket is kielégítik. Az utóbbi évek egyik legnagyobb beruházása és korszerű terméke a folya- déktenziós hőmérsékletszabá­lyozó. Korszerű technológiá­val, nagy termelékenységű gépekkel, berendezésekkel előállított műszerről van szó, amelyből eddig — viszonylag kis darabszámban — csak tő­kés exportra szállítottak. Az érdeklődés egyre nagyobb a házai és a világpiacon. A hő­elem, amely a gáztűzhelyek­nél a lángőr szerepét látja el, igen nagy szériában készül. A hegesztőkészülékek, -kész­nyomáscsökkentő redukto- rdkból is több készült, de ebből még több elfogyna a piacon. Az év kilenc hónapjában a gyár két fő termékcsaládja — hegesztőkészülékek, hőmér­sékletszabályozók — rendkí­vül dinamikusan fejlődött. A darabszámok megközelítik, néhány esetben túlhaladják a százezres szériát. Korszerű, nagy értékű és nagy terme­lékenységű gépek és beren­dezések is vannak. Olyan leték gyártása is felfutott 1976-ban, mintegy 50 száza­lékkal. A Szerszám- és Kis­gépértékesítő Vállalat igé­nyeit sikerült kielégíteni. A technológiákat vezettek be — vákumtöltés, teniferálás —, amelyet az országban eddig nem, vagy csak néhány vál­lalatnál alkalmaztak. A gyár műszaki szervei olyan, vi­szonylag olcsó termelési esz­közök előkészítését végezték el — célgépek, pótlólagos kis- automatikák — amelyek kor­szerű termelést tesznek lehe­tővé. Az alkatrészgyártásban ezeket az eszközöket öröm­mel fogadták, mivel csökkent a fizikai munka, ezért ter­mészetes, hogy a kezelést is könnyen elsajátították. Az eddigi mérleg szerint a szocialista és a tőkés export­kötelezettségeknek eleget tet­tek, amelyeknek mennyiségi mutatói ebben az évben is emelkedtek. A minőségi kö­vetelmények továbbra is nagy feladat elé állítják a gyárat. Az év hátralévő részének fő feladata, hogy december 23-ig befejezzék tervüket, év végi hajrá nélkül. Másik fon­tos feladat, hogy az 1977. év előkészítése olyan legyen, hogy a januári teljesítmény is annyi értékű legyen, mint a decemberi. Az V. ötéves terv követke­ző négy évében tovább kor­szerűsítik a gyártmánystruk­túrát, valamint a termelé­kenység növelésével — köz­ben jelentős rekonstrukció lesz — teljesíteni tudják a székszárdi műszergyárban is a rájuk jutó feladatokat. HAZAFI JÓZSEF Fotó: Galló Tibor A tsz-kongresszusra készül „Alulírott Schlenger Lajos tsz-tag, traktoros, ezennel munkafelajánlást teszek a termelőszövetkezetek III. or­szágos kongresszusa tiszteletére, s vállalom, hogy 1976. évi gépi munkatervemet, amely 1380 normálhektár, ez év de­cember 21-ig 200 normálhektárral túlteljesítem. Munkafelajánlásom megtételével egyidejűleg felhí­vom a .November 7.’ Mgtsz-tag, traktoros társakat, hogy a tsz-ek III. országos kongresszusa tiszteletére tegyenek hasonló vállalásokat, annak érdekében is, hogy termelő- szövetkezetünk V. ötéves tervcélkitűzésének időarányos része az 1976-os évében túlteljesüljön. Schlenger Lajos ti aktci os” Felkerestük a bálái No­vember 7. Tsz-ben az egyéni versenyfelhívást megfogal­mazó Schlenger Lajost. A furkópusztai telepen a falközi silót tömörítette gépével, a T—100-as lánctalpassal. — Kedden kaptam ezt az új T—100-ast, úgyhogy most bejáratás alatt van, a silót tipratom vele. Eddig a Stei­ger Dutrával szántottam. Ak. kor fordultam a párttitkár­hoz a versenyfelhívással, na­gyon örült neki, el is küldtük a téesz-szövetséghez. — Ezzel a géppel most ne n szánt, hogyan teljesíti a fel­ajánlást? — Napközben a silót ren­dezzük, a másik műszakban meg a Dutrával szántok — többnyire éjjel. — Ezért becézi úgy a többi traktoros, hogy éjjeli bagoly? — Igen, ezért. Ha itt vége a műszaknak, hazamegyek a családhoz, megvacsorázok, mert a meleg étel azért na­ponta kell. Megfürdök és le­fekszem. Aztán éjfélkor föl­kelek, elmegyek a Dutrával szántani a reggeli műszak­kezdésig, akkor bejövök, át­ülök a T—100-asra és igazít­juk a silót. — Akárhogy is számoljuk, ez négy-öt óra alvás, nem kevés ez? — Nem, mert megszoktam Nem azt mondom, hogy ez így megy egész évben, de ilyenkor, mikor csúcsidőszak van a téeszben, őszi betaka­rítás, szántás, vetés, szorít a munka bennünket. Ezért meg lehet és meg is kell tenni mindent, hogy előbbre jus­sunk, jobban ki legyenek használva a gépek, elvégez­zük a ránk váró munkát. Schlenger Lajos közel har­minc éve dolgozik a szakmá­ban és nyolc éve traktoros a bátai téeszben. — St — Tudósítónktól. Ezekben a napokban me­gyénkben, az országban, sőt világszerte többet gondolunk a takarékosságra, többet szó­lunk róla a sajtóban, takaré­kossági esteken, ankétokon. Október 29-e volt a taka­rékosság világnapja. Ezen a napon került sor a Szekszár­di Állami Gazdaság sárközi kerületében két — a takaré­kossági célkitűzések megva­lósításában élenjáró — szo­cialista brigád megjutalma- zására. Az elmúlt évben igen sok szó esett az anyaggal, mun­kaeszközökkel, energiával, idővel való takarékosságról. A takarékossági világnapon megjutalmazott két állami gazdasági szocialista brigád ebben ért el kimagasló ered­ményeket. A vár dombi sertésüzem „TMK” szocialista brigádja a versenybizottság tételes szá­mítása és műszaki becslése alapján összesen 506 ezer fo­rint megtakarítást ért el, mely összegből 278 ezer fo­rint az importanyagok ha­zaival történt helyettesítésé­ből, míg 200 ezer forint a ki­szerelt technológiai elemek újbóli hasznosításából szár­mazik. A brigád 14 tagú. A kerületben működő „MELEN” rendszerű zöldnö- vényliszt-üzem szocialista brigádjának megtakarítása 1 millió 342 ezer forint. Pusz­tán a betakarítás jobb meg­valósításával sikerült 38 400 kilogrammal több növényi fehérjét előállítani, ami ön­magában 1 millió és 17 ezer forintot jelent. A tüzelőolaj­jal való ésszerű gazdálkodás 208 ezer forint megtakarítást jelentett. 87 ezer forintos ér­téket képvisel az a 263 má­zsa lucernaliszt-por, melyet â brigád által készített elszívó­berendezés révén sikerült megtakarítani. A számok önmagukért be­szélnek, és csak jó példaként állíthatók a hasonló célkitű­zések megvalósításán fárado­zó dolgozó kollektívák elé. A családias légkörben le­zajlott brigádankéton Kovács József termelési igazgatóhe­lyettes a brigádok eredmé­nyeit ismertette, majd átadta a gazdaság igazgatójának kö­szöntő levélét és pénzjutal­mát. Az OTP megyei igazgató­sága részéről Szigetvári Ernő igazgatóhelyettes köszöntötte a takarékos gazdálkodásban élen járó brigádokat, meg­emlékezett a takarékossági világnapról, majd átadta az OTP pénzjutalmát a brigádok vezetőinek — stílszerűen: be­tétkönyvben. A rendezvény a takarékos­sággal, banktevékenységgel kapcsolatos rövid fórummal zárult. Varga István Antal Vilmos művezető a kész reduktorokat ellenőrzi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents