Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-29 / 256. szám
1976. október 29. tolnaN, , , “nüÊPUJSAG 3 Az IKR Várdombon Hatszáz vagon kukorica Tizennégy™ itliós termelési érték Október 15-én kezdődött meg a várdombi Uj Tavasz Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben a kukoricasze- zon. Készen állt minden a munkára: két kombájn, három ZIL tehergépkocsi — ha kell traktorok, pótkocsikkal — üzemképes a szárító, tiszták a magtárak. Jöhet a kukorica. Topor István agronómus, ■az IKR-kukoricafelelős a tsz- ben, a következőképpen ösz- szegezi a felkészülést: — Harmadik éve az IKR taggazdaságaként termeljük a kukoricát, s az idei a harmadik őszi szezonunk. Az emberekkel megbeszéltük a betakarítás rendjét, a gépeket kijavítottuk. Hétfőn délután próbaképpen kivonultunk a gépállomás melletti 18-as táblába és október 19-én kezdtük a nagy munkát, majdnem ezer hektár termés begyűjtését. A vetést tavasz- szal úgy végeztük, hogy a kukorica folyamatosan érjen, tehát majdnem pontosan ki tudtuk számítani, hogy úgy álljon be a termés, ahogy a betakarítógépekkel elgyőzzük, illetve amennyit fogadhat a szárító. Várdombon tehát a kukorica aratása rendben kezdődött. A közös gazdaság 2160 hektár szántóföldjének majdnem felén kukoricát termel. Az IKR-hez három éve csatlakoztak, amikor a termésátlag meghaladta a 44 mázsát hektáronként. Az első évben elérték a hatvan mázsát, tavaly 62,5 mázsa kukoricát takarítottak be. Idén a termés kevesebb lesz. Rózsa László termelési főmérnök azt mondja, hogy az elmúlt két évben a korai kukoricák voltak a jók. Az idei csapadékhiányos első tenyész- időt megsínylették a koraiak, így a késeiek, a hosszabb te- nyészidejűek hoznak jobb termést. Hatszáz vagon kukoricát kell az ősz folyamán elmunkálni. Azaz nyers állapotban hétszázötven vagon termését vágják le, szárítják és tárolják. Kifizetik a járandóságot az IKR-nek — áruban vagy pénzben — félretesznek az állattenyésztésnek kétszáz vagonnal és a többit szabad piacon értékesítik. Akkor, amikor legjobb áron tudják eladni. Mint a tavalyi termést is. Például szeptemberben Vitték el az utolsó nagyobb tételt: a mőcsényi termelőszövetkezet tizenöt vagon kukoricát vásárolt tőlük. Készen áll a magtárban minden a termés fogadására. Kedden elindultak a gépek. Sajátos, hogy tavaly a szövetkezet még kockáztatott: az ezer hektár termés betakarítását egyétlfen kombájnra, Claas Dominátor 100-asra és vezetőjére, Góli Józsefre bízta. Több mint bátorság belekezdeni egy kombájnnal a tengernyi kukorica betakarításába. Szerencsére, a jó gép kifogástalan munkát végzett. Más kérdés, hogy olyan kiváló ember nélkül, mint Góli József, nem is kockáztathattak volna. Idén vásároltak egy NDK-gyártmányú 512-es gépet, most ez is segít, így a két nagy teljesítményű' kombájnnak kilenc-tíz órát kell majd naponta a földön tölteni, hogy elgyőzzék a huszonnégy órás folyamatos üzemben dolgozó szárítót. A B— 15-ös szárító mellett tele van a hetvenöt köbméteres tartály üzemanyaggal. Nagy Sándor és Puskás János szárítógépészek jól karban tartották eddig is a B—15-öst, most is, november végéig — a kukorica betakarításáig — képesek folyamatosan üzemelni. Három évvel ezelőtt, amikor a várdombiak az IKR-be taggazdaiságként felvétették magukat, a közös gazdaságról sok jót nem lőhetett hallani. A kukorica évi tizennégymil- lió forintnyi termelési értékkel nemcsak a pénzügyi stabilitást oldotta meg, hanem a gazdaság korszerű gépesítését is elkezdték. így például a nagytiaktor-programban vásároltak — kaptak IHC- traktort, CD-kombájnt, ekét, vetőgépet és másodlagosan a kukorica járult hozzá, hogy most 120-as Zetort, teherkocsikat, MTZ-traktorokat vehettek. A kukorica tért hódított, sőt csatát nyert a Sárközben, a várdombi, sárpilisi és alsó- nánai tsz-gazdák sok éven át tartó egyhelyben topogását megszüntette az IKR-prog- ram. Az árukukorica a biztonságos takarmánybázis az állattenyésztésnek, a gépekkel az optimális időben elvégzett talajmunka — és legki- váltképpen az emberek lelkesebb, szervezettebb munkája eredményezte, hogy az Uj Tavaszban minden évben teljesítik a tervet, annyi kukoricát adnak el, hogy a pénzből jut mindenkinek a borítékjába, a tagokéba, az IKR- éba és az államéba is. ■ PÄLKOVÄCS JENŐ Foto: Bakó Tamási felé közeledve a hatvanötös út erdők között fut le a dombról. Az út két oldalán a fák előtt faoszlopos drótkerítés húzódik az árkok mellett. Ezzel akadályozzák a mozgó vadakat, hogy ne zavarják — veszélyeztessék — a közlekedést. És még valamivel... A nyugati kerítés sarka és a rácvölgyi bekötő út találkozásánál apró kis faház áll. Somosszélnek hívják ezt a részt. Itt teljesít szolgálatot a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság vadőre, Varga Lajos, két váltótársával; Bayer Józseffel és Guthel Györggyel. — Tulajdonképpen vad- megfigyelés a feladatunk, pontosabban szólva, ha észrevesszük, hogy a dám vagy más vad kitéved az útra — mert jobban mozognak ilyenkor szarvasbőgés idején — megriasztjuk őket, végighajtjuk a folyosón a két kerítés között, aztán vissza az erdőbe, hogy ne zavarják a forgalmat, ne legyen baleset, ne essen kár se emberben se vadban — mondja Varga Lajos. A kis fakunyhó ajtajánál drótszőrű foxi fekszik, alkalomadtán segít a vadak távoltartásában. Az úton autók suhannak. A dűlőről útgyalu kanyarodik ki a kereszteződéshez. Vezetője — szintén az erdőgazdaság dolgozója — leállítja a motort. A bekötő utat profilozták délig. Most ebédidő van, megmelegítik az otthonit a faház kályháján. Fűteni kell, ha „halványan” is, így ősszel hűvös az idő a lombok alatt. — st — SZMT-elnökségi ülés* Napirenden az ötéves terv Tegnap délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának elnöksége. Az elnökség megállapította, hogy az V. ötéves terv első félévében a szakszervezetek sajátos eszközeikkel segítették a tervfeladatok végrehajtását, többek között részük volt a vállalati verseny- célok meghatározásában és a munkafegyelem megszilárdításában. A megye szocialista iparán belül a nehézipar termelése 9,4 százalékkal, az egyéb ipari termelés pedig 4,4 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest. Az élelmiszeripar termelésének 7,8 százalékos csökkenése pedig az iparág nyersanyagát képező mezőgazdasági termelések csökkenésével magyarázható, amihez az aszályos időjárás is hozzájárult. Az ülésen hozott határozat lényege, hogy a szakszervezeti szervek alapvető feladata továbbra is a termelési tervek teljesítésének, a gazdálkodás hatékonyságának a segítése. A második napirendi pont keretében tájékoztató hangzott el a szakszervezeti munka mozgalmi jellegének érvényesüléséről és erősítésének további feladatairól. Guthel György és kutyája. Néznek, de nem iáinak FIGYELMETLEN emberre mondják, hogy néz, de nem lát, ám használhatjuk-e a többes számot, állíthatjuk-e, hogy emberek bizonyos csoportja — figyelmetlen? — Szűkítve a kört: emberek bizonyos csoportja alatt gyári, vállalati vezetőket, irányítókat értve, kimondhatjuk-e, hogy néznek, de nem látnak? Gyakorlati, s elméleti tapasztalatok egyaránt figyelmeztetnek e furcsa „vakság” meglétére, a gyorsabb haladás egyik, nem csekély akadályára. Aligha hihető, akadna olyan ember, aki elismerné a „nézni, de .látni nem” vétkes fogyatékosságát. Mégis sűrűn lehetünk tanúi olyan eseményeknek, melyekről az érintettek váltig állítják, váratlanok, holott valójában nagyon is előre láthatóak voltak. Nincs vállalat vagy iparterület, ahol egyik napról a másikra következnék be a nehéz helyzet a súlyos gond. Tünetei, jelei már mutatkoztak a bajnak, ám az intézkedésre hivatottak csak néztek, de nem láttak. Nem akartak vagy nem tudtak látni, a végeredményt tekintve mindegy, előbbinél a felelősség, utóbbinál a képesség hiánya ad magyarázatot. Véletlennek, váratlannak, előre föl nem fedhetőnek tarthatjuk-e, hogy befejeződik a sok millió forintot követelő rekonstrukció, s akkor derül ki: nincs elegendő képzett ember az új berendezések kezeléséhez ? Pusztán annyi történt: az irányítók kizárólag a rekonstrukció gépi, technikai előnyeit számították ki papíron, s nézték, mekkora eredményekkel kecsegtetnek, de nem látták, milyen további hatások származnak a változásokból, mi az, amiben még cselekedniük kell, idejében. A példa nem egyedi, mert ez a helyzet a textilipar, az élelmiszeripar több üzemében. Folytathatjuk azokkal az esetekkel, amikor „váratlanul” kiderül, a devizáért vásárolt drága eszközök nem működtethetők az addig feldolgozott nyersanyaggal, jobb, más minőségű kell, ám azt idehaza nem állítják elő. Az meg már szinte tipikus ügynek számít, hogy csupán a gyárkapuig terjed a látó- távolság, s a kooperáló partnereket nem értesítik a technológiai változásról, a gyártmány módosított műszaki jellemzőiről, ezt csak akkor tudják meg, amikor befut az első szállítmány. KISEBB ÉS NAGYOBB horderejű tények magas halma tanúskodik a néznek, de nem látnak módon dolgozók táborának kiterjedtségéről. Hiszen beletartoznak e körbe azok is, akik nem látták meg egy-egy növényfajta fokozatos romlását — utalhatunk olyan ipari növényre, mint a len, s olyan tömegfogyasztási cikkekre, mint a burgonya —, akik akkor vásároltattak nagy nyersanyag- készleteket vállalatok számára, amikor a világpiacon ezeknek a cikkeknek az ára a legmagasabban állt. Sok szó esett és esik a tervezés tudományos alapjainak elmélyítéséről, de vállalati, s olykor tágabb körben is a szükségesnél még kevesebb a gyakorlati bizonyíték. A párt XI. kongresszusának határozata félreérthetetlenül mondta ki : „ ... a népgazdaság fejlesztésében változatlanul a szocialista tervszerűség érvényesítését kell alapvető feladatnak tekinteni. Ezért szükséges a központi irányítás hatékonyságának növelése, a népgazdasági és a vállalati tervezés színvonalának emelése, az érték- és mennyiségi mutatók, valamint a tervcélok és eszközök teljesebb összhangja.” Ez az alapvető feladat azonban nem korlátozódhat a dolgok, teendők egyszerű összeillesztésére, hanem mérlegelni kell a várható hatásokat, következményeket is. Azok viszont, akik csak néznek, de nem látnak, pontosan az összefüggéseket hanyagolják el — vagy nem ismerik fel! —, az egész helyett a részt teszik a legfontosabbá. EZ A SZEMLÉLET-és cselekvésmód vezet sokfajta egyenetlenségre, feszültségre. A gazdasági tevékenységben vannak, s lesznek is kockázati tényezők, azaz előre nem látható akadályok, nehézségek. Ha most ezeket súlyosbítják fölfedhető, de takarva hagyott kátyúk és buktatók, akkor valóban nyomasztóvá válhatnak a terhek. A szemészorvos sokféle pápaszemet kínálhat a betegeknek, hogy visszanyerjék képességüket a megfelelő látásra. A társadalomnak is módjában áll a furcsa, nem orvosi értelmű vakság gyógyítása, s jó okulárék tucatjai használhatók erre. Olyanok, mint a vezetői alkalmasság szigorú érvényesítése, a felelősség számonkérése, a kihasználatlanul hagyott lehetőségek okozta veszteségek áthárítása a vétkesekre, s így tovább. Egy valami viszont nem engedhető meg. Az, hogy beletörődve .a helyzetbe, tudomásul vegyük, vannak, akik néznek, de nem látnak. Mert ha ezt tesszük, akkor velük együtt botladozhatunk. VERESS TAMÁS Nevelési értekezlet novemberben Novemberben tartják meg az esedékes tantestületi, nevelési értekezletet minden általános és középfokú iskolában. Az idén a nevelési értekezletek témája az egész országban kötött. Arról kell beszélniük a nevelőknek, hogy mik a feladataik a KISZ IX. kongresszusán hozott határozatok végrehajtásában. Az első megyei előkészítő megbeszélést már megtartották az általános iskolák igazgatóinak. Itt Gubicza La- josné megyei úttörőelnök ismertette az igazgatókkal a kongresszus úttörőkre vonatkozó határozatait. Többek között elemezheti a tantestület a KISZ- és az úttörőmozgalom kapcsolatát, egyáltalán az általános iskolai mozgalmi munka helyzetét. Beszélni lehet és kell is az úttörőtanácsok szervező, irányító és döntést hozó szerepéről. Az úttörőparlamenteken is felvetődött, hogy esetenként csak formális a szerepük, mert a csapatvezető vagy rajvezető tanár akarata érvényesül csupán. Az is kiderült a parlamenteken, hogy nem minden úttörő ismeri a mozgalmi élet lehetőségeit. A nevelési értekezletek célja — nemcsak az általános iskolákban — az, hogy az adott iskola tantestülete felmérje iskolájának helyzetét és meghatározza a további feladatokat.
