Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-29 / 256. szám

A ^PÚJSÁG 1976. október 29. Ezen a héten három Kép­csarnok-bemutató nyit az or­szágban. A szekszárdi Nagy Előd-kiállításról már írtunk, szintén csütörtökön nyílt meg a Csók István Galériában Tury Mária Munkácsy-díjas festőművész kiállítása. A művész murális megbízásai révén síkbeli műfajok egész sorával foglalkozik, de ezen A Nárciszok völgye Huszt környékét így is ne­vezik. Történelmi hangulatot és virágillatot árasztó hely­ségnév. Évtized múltán egy tréfásabb kedvű Gázcső­völgynek is keresztelhetné a vidéket — itt vezet majdan az orenburgi gázvezeték, és amiért számunkra külön ér­dekes : Guszjátyin, Bogorod- esány és Huszt a három fő ál­lomás, amelyeket magyarok építenek az úgynevezett V. szakaszon (a gázvezeték töb­bi részét is a szocialista or­szágok építik). Az itt dolgozó magyar fiata­lok életéről, munkájáról, problémáiról, céljairól szól a félórás műsor — a Nárciszok völgyéből, amelyet holnap hallhatunk a Kossuth Rádió­ban. Hímeskövek A szekszárdi születésű mű­vésznőről, Mattioni Eszterről és hímesköveiről készített filmet a televízió. Mattioni Eszter a képző- művészeti főiskolán Rudnay tanítványa volt. Már mestere észrevette rendkívüli hajla­mát a dekorativitásra. Évekig dolgozott a szolnoki művész­telepen, ahol kikísérletezte vagy tökéletesítette a hímes- kőkészítés technikáját. Hí- mesköveit szerte a világon is­merik — nagy gyűjteményes kiállításai voltak Ameriká­ban, Japánban. Néhány év­vel ezelőtt Szekszárdon is bemutatkozott, s akik akkor megkedvelték művészetét, most bizonyára szívesen né­zik meg a televíziós filmet is. Ha arra jár... Tamásiban látható a volt Esterházy-vadászkastély, amely 1770 körül épült, barokk stílusban. Fotó: komáromi Fiatal fotóművészek stúdiója Uj alkotóközösség szüle­tett a Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Művészeti Alap égisze alatt: a fiatal fo­tóművészek stúdiója. Tagjainak — a harmincöt év alatti fotóművészek leg­jobbjainak — lehetőséget nyos kutatóvá, zeneesztétává, hoz, biztosítja a rendszeres megjelenési és kiállítási al­kalmakat. Saját műteremmel és kiállítóhelyiséggel fog ren­delkezni. Az új stúdió megoldja a fiatal fotóművészek szakmai továbbképzésének gondját is, alkotótáborokat és tanul- mányutakat szervez. Működése leginkább a fia­tal képzőművészek stúdió­jához hasonlítható, s mi­ként az is, hiánypótló intéz­ménye lesz művészeti éle­tünknek. A 25. Színház Dunaföldváron Tartalmas a dunaföldvári Alpári Gyula ifjúsági és mű­velődési ház novemberi prog­ramja. A kiemelkedő esemény Brecht Mahagony városának tündöklése és bukása című darabjának bemutatása a 25. Színház vendégjátékában, november elsején. A főbb szerepeket Jobba Gabi, Mar­sek Gabi, Zala Márk és Csi­kós Gábor játssza, a rendező Iglódi István. Ebben a hónapban indul a hangversenysorozat is, az Országos Filharmónia rende­zésében. A fiatalok kedvére való elsősorban a Bojtorján folk­lóregyüttes koncertje, amely­re szintén novemberben ke­rül sor. Portré egy zeneesztétáról A televízió portréfilmjei­ben Molnár Antal zeneeszté­ta tudományos munkásságá­ról lesz szó. A most 86 éves, igen aktív tudós, valami­kor aktív muzsikus — az Eötvös-kollégium könyvtár- szobájában, melyhez annyi kedves emlék fűzi — arról beszél, hogyan lett a gya­korló muzsikusból tudomá­nyos kutatóvá, zeneesztétává. Éppen Szabolcsi Bence ha­tására válik Molnár Antal a zenei kultúra írásban törté­nő népszerűsítőjévé. Szóban a rádió mikrofonja előtt tesz bizonyságot arról, hogy az aktív játékot elcserélni a zene adta szépségek felfede­zése, a zene titkaiba való be­vezetés legalább olyan nagy feladat, mint játszani a pó­diumon a nagy mesterek leg­szebb alkotásait. Hogyan épí­ti fel ezeket az előadásokat, miért tartja fontosnak a ze­nei műveltség — Bartók, Ko­dály, Szabolcsi Bence mutatta úton való — terjesztését, mit jelent a zene a jövő embe­rének életében — erről be­szél Bónis Ferencnek, tanít­ványának a vele készült film­ben. A zeneműtárban Sok kisiskolás vendége van a szekszárdi zeneműtár­nak, akik egyelőre még csak meséket hallgatnak a korszerű készülékeken. Megvan azonban a módja, hogy gyermekdalok, vagy nagy zeneszerzők gyerme­keknek és gyermekekről irt művein keresztül a komo­lyabb zenét is megszeressék. Fotó: Bakó Jenő Középiskolások érdekiődési köre Megtartotta első idei fog­lalkozását a Tolna megyei középiskolások központi szakköre, az érdeklődési kör. Ezentúl a tanév végéig minden hónap első keddjén a megyei múzeum klubter­mében gyűlnek össze egész­napos foglalkozásra, mely­nek első felében néprajzi, régészeti vagy újkortörté­neti előadást hallgatnak meg a szakterület valamely országosan elismert szak­emberétől. Délután csoport- foglalkozásokat tartanak, majd, ahol ki-ki beszámol az egy hónap alatt végzett gyűjtőmunkájáról. Az első, ünnepélyes fog­lalkozás színhelye a simon­tornyai vár volt. Útközben azonban megtekintették a diákok a dunaföldvári vá­rat (képünkön), Cecén pe- dik a Csók István-emlék- házat. Az emlékház falán el­helyezett tábla előtt kegye­lettel emlékeztek meg a Cséby-fivérekről, a szek­szárdi direktórium Cece kö­zelében mártírhalált halt két tagjáról. Simontomyán kiállítás­nézéssel egybekötött vártör­téneti előadást hallgattak meg a szakkör tagjai, majd szekciófoglalkozásokat tartot­tak, ahol feladataikat beszél­ték meg csoportvezetőikkel. Gaál Attila TÁRSADALMI SZEMLE Folyamatos eszmecsere a párttagokkal — eredménye­sebb pártmunka címmel közli a folyóirat Koncz Ist­ván cikkét, amelyben töb­bek között a következő ol­vasható: „A párttagsági könyvek cseréje ugyan még nem zárult le, de a nagy jelentőségű eseménysorozat befejező szakaszába érkez­tünk. .. Politikailag legje­lentősebb mozzanata a párt­tagokkal egyenként, szemé­lyenként folytatott beszélge­tés volt, amely tavasszal, s a nyár elején rendben le­zajlott mindenütt. Ezeknek tanulságait — taggyűlése­ken, testületi üléseken ösz- szegezték a pártalapszerve- zetek, illetve a középszintű irányító pártbizottságok. A mintegy háromnegyedmillió beszélgetés tapasztalatanya­gát azonban ezzel a legke­vésbé sem tehetjük »irat­tárba". Az a lehetőség, hogy valamennyi kommunista lé­nyegében egyszerre mond­hatta el véleményét pártunk politikájáról, annak orszá­gos és helyi (munkahelyi, lakóhelyi, területi, ágazati) megvalósulásáról, saját pártalapszervezete és benne önmaga tevékenységéről, ja­vaslatait a munka, a párt­munka javítására —, nos, mindez együttvéve nagy­mértékben megélénkítette a politikai aktivitást, pezsgést hozott, és jó közérzetet szült. A javaslatok, észrevételek immár rendezett és értékelt együttese pedig hatalmas, hasznosítható eszmei kincs, szellemi tőke...” Hoós Já­nos a tervszerűség fokozá­sának néhány kérdéséről, Dinnyés János zöldségter­mesztésünk időszerű problé­máiról, Almási Miklós az amerikai neokonzervatiz- musról ír a Társadalmi Szemle októberi számában. PÁRTELET A Pártélet októberi száma is foglalkozik a tagkönyv- cserével. A párttagsági könyv című szerkesztőségi cikkben olvasható : „Mi, kommunisták, büszkén vall­hatjuk: eszméink az embe­riséget emberibbé teszik, céljaink egyet jelentenek a kultúrával és a haladással. Ezért természetes, hogy minden kommunista büsz­kén, tisztelettel és megille- tődötten veszi át új tagsági könyvét — a párthoz való tartozásának bizonyítékát”. Varga István cikkének cí­me: „Az októberi szocialista forradalom útján a békéért és a társadalmi haladásért”. A cím is kifejezi a tartal­mat: az októberi szocialista forradalom jelentőségét az emberiség történelmében. Cikket olvashatunk az ala­csony taglétszámú alapszer­vezetekről, a mezőgazdasági szövetkezetek érdekképvise­leti szerveiről. Győri Imré­nek, a Központi Bizottság titkárának a Politikai Fő­iskola évnyitó ünnepségén elhangzott beszédét közli rö­vidítve a Pártélet októberi száma A pártpropaganda magasabb eszmei-politikai színvonaláért címmel. Béke és szocializmus A kommunista és mun­káspártok elméleti tájékoz­tató folyóiratának októberi száma a nemzetközi politi­kai életet jól tükröző gaz­dag tartalommal, sokoldalú­an hasznosítható írásokkal jelent meg. Induló írásként a leszere­léssel, korunk legidőszerűbb nemzetközi politikai témá­jával foglalkozik. Közli ki­lenc ország azon politikusai­nak eszmecseréjét erről a té­máról, akiket a folyóirat hívott össze. A gazdag vá­lasztékból olvasóink figyel­mébe ajánljuk még Az SZKP célja az új ember ne­velésében című tanulmányt, amelynek szerzője Pjot£ Maserov, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának pót­tagja, Belorusszia Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának első titkára. NEMZETKÖZI SZEMLE A Nemzetközi Szemle ok­tóberi számának élén közli V. Szofinszkij A jelenkor fontos tényezője című cik­két. A cikk az el nem köte­lezett országok állam- és kormányfőinek Colombóban megtartott V. konferenciá­ján elhangzottakat elemzi. Hogy milyen álláspontot foglal el a cikkíró, azt a cím tömören összefoglalja. A folyóirat Dokumentum­rovatában adott helyet az el nem kötelezettek politikai nyilatkozatának. Érdekes, ismeretet bővítő olvasmány A Portugál KP és az alkot­mány, Az AKEL 50 éve — a Ciprusi Dolgozó Nép Ha­ladó Pártja —, az Aszály­károk Európában című cikk. Rodney Arismendi A fasizmus Latin-Amerikában című tanulmányában fel­vázolja a dél-amerikai fa­siszta rendszerek néhány sa­játos vonását is. Közeledik az amerikai elnökválasztás. Ennek jegyében közli a fo­lyóirat a Választási plat­formok az USA-ban című összeállítását. Múzeumi ajánlatunk Ezúttal az új állandó ki­állításokra hívjuk fel olvasó­ink figyelmét. Dunaújváros­ban az Intercisa Múzeumban Intercisa története a máso­dik-negyedik században az állandó kiállítás témája. Pa- rasznyán e hónaptól kezdve kisgálériát láthatunk. A sop­roni Pékmúzeumban egy pék­lakást mutatnak be. Szintén Sopronban látható a XIV. szá­zadi zsinagóga új állandó ki­állítása. E hónapban nyílott Ászárban Jászai Mari emlék­múzeuma. Kőszegen átadták a Tábornokházát, Zalaeger­szegen a Göcseji Falumúze­umban látható a kávási ház. Képcsarnok-bemutatók a kiállításon csak táblaképe­ket mutat be. Csütörtökön délután nyílott a veszprémi Dési Huber- teremben Áron Nagy Lajos Munkácsy-díjas festőművész bemutatója. Színvilágát, for­makincsét egy szelíd líraiság, megbékélő és mindig jót igénylő humanizmus jellem­zi.

Next

/
Thumbnails
Contents