Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-27 / 254. szám

1976. október 27. /'tcxnaN, U KÉPÚJSÁG ÖN KÉRDEZ Ismét a várdombi házhelyekről Lapunk immár harmadíz­ben foglalkozik a várdombi házhelyekkel, melyek megvá. sárlására — és az építkezés­re — már régóta várakoznak a várdombiak. Eddig rend­szeresen csak ígéretet kaptak házhely helyett az érdekel­tek. Reméljük, hogy a báta- széki Nagyközségi Közös Ta­nács mb elnökének, Erdei Já­nosnak szerkesztőségünkhöz írt levélbeni ígéretéből — amiből részleteket közlünk — hamarosan valóság lesz, a várdombiak örömére. Tehát hosszas huzavona után (decsi terület Várdomb­hoz csatolása, külterület bel­területté nyilvánítása, a terű. let felmérése) végre meg­kezdték az újonnan felmért és a nyilvántartott telekköny­vi adatok egyeztetését. „Bízom abban, hogy a le­vélírók és a házhelyekre vá­ró lakosok elfogadva vála­szunkat, még egy kis türel­met tanúsítanak. ígérjük, hogy amint a kisajátítás megtörtént, azonnal lehetővé Telefonszámunk : 129-01, 123-61. Levélcímünk : 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 tesszük a telkek megvásár­lását és így 1977 tavaszán megkezdhetik az építkezést.” „Az orvoslakás és a rende­lő azon a területen épül, mely a várdombi Uj Tavasz Mg. Termelőszövetkezet tulajdo­nát képezi addig, amíg a ki­sajátítás meg nem történik. A település orvosi, egészség- ügyi ellátása fontosságára való tekintettel kértük a ter­melőszövetkezet vezetőségét, hogy engedélyezze a kisajá­títás — állami tulajdonba vétel — előtt az építkezés megkezdését. A tsz mint tu­lajdonos, részünkre ezt írás­ban engedélyezte, így tudtuk az építkezést megkezdeni. Vízvezeték Bonyhádon Bonyhádról Csizmadia Ist­ván és még öt Deák Ferenc utcai lakos aláírásával ka­pott levelet szerkesztőségünk. Azt írják, hogy két és fél esztendeje húzódik az a problémájuk, mely a vízve­zeték-hálózat bővítésével kap­csolatos. A nagyközségi ta­nács műszaki osztályától, va­lamint tanácstagjuktól mind­össze csak ígéretet kaptak, hogy utcájuk 72. számú há­zától tovább is építik a víz­vezetéket. Kérdezik, vajon kin, vagy min múlik, hogy vezetékes vizük legyen? Borbás István, a Tolna me. gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat igazgatója válaszol: „Vállalatunk 1976. évben a községi tanács megbízása alapján Bonyhádon, a Deák Ferenc utcában hálózatbőví­tési munkát végzett, tervdo­kumentáció alapján, mely szerint a nyomóvezeték köz­pontja Csizmadia István há­zától kb 50 méter távolságra van. A műszaki átadáskor a Deák Ferenc utcai nyomóve­zeték végpontján lévő tűz­csapnál nyomásmérést vé­geztünk. A nyomásmérés, valamint a helyszíni szemle alapján vállalatunk a továb­bi hálózatbővítési munkák­hoz hozzájárul, azonban a zavartalan vízellátást garan­tálni nem tudja; esetenként alacsony kifolyási nyomásra, illetve vízhiányra lehet szá­mítani.” Családi segély - sorkatonai szolgálat Dr. Deák Kuni ad osztály- vezető ügyész válaszából idé­zünk annak a levélírónknak, aki közérdeklődésre számot tartó kérdéssel kereste fel szerkesztőségünket : Miért nem kapok családi segélyt férjem után, amikor ő katona, én pedig magam tartom el két gyermekün­ket? — Családi segélyben kell részesíteni a sorkatona mun­kaképtelen és eltartásra szo­ruló hozzátartozóját, ha őt a sorkatona a bevonulást meg­előzően saját keresetéből, jö­vedelméből tartotta el, vagy tartási igénye a bevonulás után keletkezett, illetőleg a bevonulttal szemben fennálló tartási igényét- bírósági hatá­rozat állapítja meg. Egyéb­ként a tanácsok látják el a honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és. "hozzátartozóik érdekvédelmével és szociális ügyeikkel kapcsolatos igazga­tási feladatokat, javasoljuk tehát, hogy az ilyen ügyekben a városi, illetve a községi ta­nácsokat keressék fel. Ml VÁLASZOLUNK JRöntgencsillagokat vallató mesterséges holdak A röntgencsillagászat tudo­mánya a világűrben született meg a rakéták és a mestersé­ges holdak jóvoltából. A vi­lágmindenségben egyes csil­lagok röntgencsillagok, tehát sugarakat bocsátanak ki. A légköri elnyelés miatt .azon­ban ezeket a röntgensugár- forrásokat csak a légkörön kí­vülre juttatott mesterséges holdak segítségével lehet ész­lelni. Egy amerikai kutató- rakéta 1962. június 18-án 150 kilométer magasságból mért első ízben Tejútrendszerünk centruma közelében egy röntgencsillag-forrást. Rövi­desen további 30 röntgencsil­lagot azonosítottak a világűr­ből. A hetvenes években az űrkutatási technika fejlődé­sével párhuzamosan fejlődik a röntgencsillagászat tudo­mánya. 1970. december 12-én Kenya partjai mellől lőtték fel az „Uhuru” 'amerikai mes­terséges holdat, amely már valóságos csillagászati ob­szervatórium. Teleszkópjai a röntgensugár-forrásokat is keresik az égbolton. A csillagászat tudománya a mesterséges holdak jóvoltá­ból má már több mint 160 röntgencsillag-forrást ismer. Ezek közül 100 a Tejútrend­szerből sugároz. A röntgen- csillagászat új kutatási terü­lete az időszakos sugárforrá­sok kutatása. * A háztáji és kise­gítő gazdaságok jö­vedelemadójáról szól a Miniszterta­nács 36/1976. (X. 17.) számú rende­leté, amely szerint ezt az adót mindenki köteles fizet­ni, aki az ország területén mezőgazdaságilag művelhető földterületet bármilyen cí­men használ, aki földhasz­nálat mellett, vagy anélkül állattartással foglalkozik, vagy egyéb mezőgazdasági (kertészeti, méhészeti, stb.) tevékenységet folytat és ab­ból az e jogszabályban meg­határozott árbevételt éri el, valamint aki kétévesnél idő­sebb ló, vagy öszvér tulaj­donosa. A rendelet megha­tározott esetekben adómen­tességet biztosít — pl. men­tes a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadója alól a földterület után az, akinek a használatában lé­vő összes földterület 1500 négyzetméternél kisebb, ha ezen belül a szőlő, kert, gyümölcsös művelési ágcso­portba tartozó terület együt­tesen a 800 négyzetmétert nem éri el — más esetek­ben ideiglenes adómentessé­get ír elő, megszabja az adó alapját és mértékét, az adó- kedvezményeket is, és lehe­tővé teszi elemi csapás ese­tén az adó részbeni vagy teljes elengedését. Hangsú­lyozandó, hogy az adó ki­vetéséhez szükséges adatok­ról az adó fizetésére köte­lezett bejelentést köteles adni, ha pedig bejelentési kötelezettségének késedel­mesen tesz eleget, 50 száza­lékkal, ha nem tesz eleget, 100 százalékkal felemelt mértékben kell az adóját megállapítani. A jogszabály — amely a Magyar Közlöny f. évi 77. számában jelent meg — 1977. január 1-én lép ha­tályba. A munkavédelmi techni­kus minősítésről rendelkezik a Szakszervezetek Országos Tanácsának 4 1976. (X. 20.) SZOT számú szabályzata, mely minősítés célja, hogy a szakközépiskolai képzéshez kapcsolódva a munkavédel­mi szakmai specializálódás és az általános műveltség növelése útján elősegítse a középfokú munkavédelmi szakemberek képzését, vala­mint lehetővé tegye a mun­kavédelmi technikusi mun­katerület ellátásához szük­séges műszaki, jogi, szerve­zeti és gyakorlati ismeretek elsajítását. A Magyar Köz­löny f. évi 78. számában megjelent szabályzat rész­letesen rendelkezik a mun­kavédelmi technikus minő­sítés megszerzésének felté­teleiről és módjáról, amely minősítés ipari, mezőgazda- sági, közlekedési, postai, vízügyi, kereskedelmi és egészségügyi szakon szerez­hető meg. A Kereskedelmi Értesítő ez évi 26. számában irány­elv jelent meg az V. ötéves terv szakmai képzési és to­vábbképzési céljairól, fel­adatairól. Az irányelvből idézzük a következőket: „A vállalatok, szövetkezetek se­gítsék. támogassák dolgo­zóik tanulását, továbbtanu­lását. Tervezzék meg és a kollektív szerződé­sekben rögzítsék, hogy milyen erkölcsi, anya­gi elismerésben és kedvez­ményben részesítik a to­vábbtanulásban részt vevő dolgozókat.” A SZÖVOSZ Tájékoztató f. évi 40. számában megje­lent, a szocialista szerveze­tek részéről történt téves átutalás esetén követendő eljárásról szóló közlemény­ből pedig az alábbiakra hív­juk fel a figyelmet': „Az a szocialista szervezet, amely­nek részére téves átutalás történik, az átutalás oká­nak, illetőleg jogcímének megállapítása végett hala­déktalanul intézkedni köte­les. A jogtalanul bir­tokában tartott pénzösszeg után ka­matot kell fizetnie.” Dr. Deák Konrád a TIT szekszárdi szervezetének elnöke Lengyelországban korszerű vegyianyag-tartályhajó épül a bergeni norvég hajózási vállalat megrendelésére. Ezek a 28 000 tonna hordképességű hajók az e típusú egysé­gek között a legnagyobbak és legmodernebbek közé tar­toznak az egész világon. A norvég megrendelő számára a szczecini Adolf Warski hajógyárban 12 ilyen tartály­hajó épül. Vízkutatás A talajvíz áramlási problé­máinak a megoldása, a la­kosság ivóvízellátása, a me­zőgazdasági területek víz­ellátása, a barnaszénbányák víztelenítése — megannyi bo­nyolult kérdést vet fel az NDK-ban, csakúgy, mint más országokban. A megoldáshoz nem elegendő a mesebeli „varázspálca”, új, tudomá­nyos módszerek kidolgozása, alkalmazása szükséges. E célt szolgálja a drezdai műszaki egyetem vízügyi fakultásán alakult ifjúsági kutatócsoport. A fiatal kutatók — első lé­pésként — szorgaltnasan ta­nulmányozni kezdték az ide­vonatkozó szovjet szakirodal­mat. Szakcikkek fordítása, ta­nulmányozása, megvitatása azonban csak egy része volt a kitűzött feladatnak. Kapcso­latokat építettek ki hazai és más szocialista országbeli in­tézményekkel, szervekkel. En­nek során a drezdai fiatalok a moszkvai Lomonoszov Egyetem hidrogeológiai és geológiai tanszékével közös szakmai vitákat rendeztek. A kérdések beható vizsgálata, a szovjet tapasztalatok haszno­sítása a drezdai kutatókat ké­pessé tette nemcsak arra, hogy számítógépek segítségével, tu­dományosan megalapozott módszerekkel végezzék a víz­kutatást, hanem, hogy a ku­tatómunkában jó partnerei legyenek a szocialista orszá­goknak is. H szén euezredes jövője Nem lehet tudni teljes bi­zonyossággal, hogy az egyes energiahordozókból milyen mennyiség van bolygónkon. Az olajról például fél évszá­zaddal ezelőtt azt mondták, hogy csupán nyolc évre ele­gendő, mai ismereteink sze­rint viszont még vagy 60—70 esztendőre futja belőle. Más a helyzet a szénnel, amelyből még legalább ezer évre (!) elegendő mennyiséget rejt a Föld méhe. A szén nem csu­pán a mennyisége miatt a jö­vő energiahordozója, sok más tulajdonságának is része van ebben. Előnyeit már éppúgy ismerjük, mint a hátrányos tulajdonságait. Valószínű, hogy a gazdasá­gos felhasználás kérdése nem okoz majd különösebb gon­dot, hiszen a szenet viszony­lag egyszerű módon gázzá lehet alakítani, s a gázból könnyebben kivonható sok­féle káros alkotóelem (pél­dául a kén). Bár felhasználá­sa — s ez a kitermelésére is érvényes — nagyobb befekte­tést kíván, mint a szénhidro­géneké — az olajé, a földgázé —, mégis a távolabbi jövőben erre kell törekedni, berendez­kedni. A szén után a Föld bel­ső melegének — a geotermi­kus energiának — a felhasz­nálása látszik a legkecsegte­tőbbnek utódaink számára. Nagy teljesítményű gép külszíni fejtésen. rjycpfrMo'wtpft'* ífti&ùsï ™y' iyrffTïTr^m?nlWB<^^^liOni^Ty~rT< ifciTtBSS

Next

/
Thumbnails
Contents