Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-27 / 254. szám
1976. október 27. ^PÚJSÁG 3 Szervezeti egység — politikai erő A kis létszámú alapszervezetek helyzete Előrelátás, rugalmasság, jó kapcsolatok Az anyaggazdálkodásról - nem a számok tükrében ii. NE KAMPÁNYSZERŰEN T ulajdonképpen már az alacsony létszámú alapszervezetek hely. zetének értékelése is határozottan felhívja a figyelmet arra, hogy jellegét tekintve és azon belül egyedileg vizsgálva is más és más problémákkal találjuk magunkat szemben. Ezért a feladatokat illetően sem lehet azonos eljárást alkalmazni. Külön vizsgálandó például a községi alapszervezetek szervezeti -egységének megteremtése. Ezen túlmenően míg egyes -esetekben alapszervezetek megszüntetésére kell intézkedést tenni, addig más esetben az alapszervezet céltudatos és tervszerű pártépítő munkával, a káderhelyzet javításával, nagyobb segítséggel szervezetileg és politikailag megerősíthető. A feladatok kidolgozásának és végrehajtásának igen lényeges vonása, hogy azt a pártmunka normális folyamatában kell elvégezni, kerülve minden idényszerűséget, kapkodást és esetleges újabb formális megoldásokat. A pártmunka gyakorlata, illetve hatékonysága szempontjából soha nem volt jó hatású az olyan megoldás, amely oda-vissza szervezéssel akarta helyettesíteni a folya- • matos, céltudatos politikai munkát. A szervezeti erő összpontosítása és ezzel a kommunisták akcióképességének növelése többirányú munkát, megfelelő politikai mérlegelést, felelős döntést, a végrehajtásban pedig az érintett kommunisták egyetértését, tevékeny közreműködését igényli. Ebből indul ki a KB titkárságának augusztus 30-i állásfoglalása is. A politikai feltételek mérlegelésekor mindenekelőtt azt szükséges vizsgálat tárgyává tenni, hogy az adott alapszervezet a párt politikájának érvényesítése szempontjából milyen társadalmipolitikai környezetben műkő. dik, valamint hogy van-e reális lehetősége annak, hogy feladatát ellássa. A szervezeti feltételek elemzése során figyelembe véve az adott gazdasági, közigazgatási, hivatali, intézményi egységek belső viszonyait (az irányítási struktúra, döntési fórumok, stb.) azt kell mindenekelőtt eldönteni, hogy mely egységben célszerű alapszervezetet és mely egységben pártcsoportot működtetni. A cél tehát az, hogy az alapszervezetek indokolt ösz- szevonásával megteremtsük az olyan nagyobb politikai szervezeti egységet, mely nagyobb politikai súllyal, hatásfokkal és kedvezőbb feltételekkel képes feladatát ellátni és ennek érdekében jobban igazodik az üzem, intézmény, stb. felépítéséhez. A titkárság határozata külön is kitér arra, hogy az összevonások lehetőleg ne érintsék a közös tanácsú községek társközségeinek alapszervezeteit, ha azok egyébként megfelelő segítséggel el tudják látni feladataikat. Az alapszervezetek összevonásakor is lehetőleg biztosítani kell, hogy pártcsoportok maradjanak azokon a helyeken, amelyeken az alapszervek megszűnnek. A kongresszusi határozat helyes értelmezéséből, a KB titkársága augusztus 30-i állásfoglalásából egyértelműen következnek a helyi céltudatos intézkedések a továbbra is megmaradó alacsony létszámú alapszervezetek működési feltételeinek folyamatos javítására. A szemléletben és a gyakorlatban egyaránt elsősorban abban kell rendet teremteni, hogy ezek az alapszervezetek ne legyenek magukra hagyatva, a politikai-szervezeti munka perifériájára szorítva. Célszerű, ha az irányításukat végző pártszervek minden jelentősebb feladat végrehajtásának megszervezése során külön is mérlegelik, hogy milyen megkülönböztetett segítséget kell adni számukra ahhoz, hogy a többi alapszervezettel azonos módon tudják ellátni tennivalójukat. P árttagságunk az alacsony létszámú alapszervezetekben is figyelemre méltó észrevételeket és javaslatokat tett a politikai, szervezeti munka javítására a tagsági könyvek cseréje alkalmával megtartott személyes beszélgetéseken, értékelő taggyűléseken. Ezek összegezésére, gondos tanulmányozására és megvalósításuk haladéktalan megszervezésére minden lehetőségünk megvan. Azonban az alapszervezetek megszüntetése, vagyis összevonása, pontosabban szólva a párttagság ezzel járó átjelentése, a tagsági könyvek most folyó cseréjében jelentős zavarokat okozna. Ezért a titkárság úgy foglalt állást, hogy ahol ez indokolt, az összevonás a tag. könyvcsere befejezése után — vagyis 1977 első felében — az illetékes irányító szervek előzetes jóváhagyásával megfelelő irányításával és ellenőrzésével kezdődjön meg. Dr. Latos István KB PTO alosztályvezetője Balra a birkák, jobbra a tehenek. Középütt az őrzőjük, Lauffer Henrik, a kisvejkei Szabadság Termelőszövetkezet tagja — juhászbottal. Sokféle szakmai párosítással, másodállással, mellékfoglalkozással találkoztunk már, de teheneket őrző juhász ritkaság. A gépkocsi megáll, beszélgetés, fényképezés. A beszélgetés hangosan történik, mert a kétféle jószág őrzője fenn áll a szirtfoknyi mere- dekségű parton, az újságíró pedig lenn az országúton. — Juhász vágyók én a termelőszövetkezetben, már tizenhat éve — oszlatja el a félreértést Lauffer Henrik. —Előtte tíz évig tehenes voltam, aztán, hogy a mostaninak dolga akadt, megkértek, helyettesítsem. A helyettesítés egy koromfekete, villogó szemű kis szörnyeteg segítségével történik. Undorral figyel bennünket, reszket a kétségektől, hogy az újságírók, vagy valamelyik tehén lábába marjon-e. Szerencsére a tehenek az országút felé bóklásznak, az első szóra az utóbbiak mellett dönt és elviharzik feléjük. A tehenek egyébként mucsfai illetőségűek és a háztáji állományt képezik. Egyik szebb, mint a másik. — Az amelyik most a dombnak tart, az enyém ! — mutatja jogos büszkeséggel a juhász-gulyás. — Mennyit fejnek tőle naponta? — 19—20 litert. — Hány háztáji tehén van Mucsfán? — Hatvanöt. — Húsz éve mennyi volt? — Tán százötven ! — És öt éve? — Jó ha negyven... — Úgy értsük, újabban ismét érdemes tehenet tartani? — Úgy! — Csak az idősebbek bajlódnak velük? — Most már nem. A fiatalabbak is úgy érzik, hogy érdemes. Valljuk be utólag, erre voltunk elsősorban kíváncsiak. Juhászemberrel azonban súlyos illetlenség csak tehenekről beszélgetni. Megtudjuk tehát, hogy a domboldalban anyafalka terül szét, szépen, legyezőszerüen. Az anyákat nem fejik, csak a gyapjú- és bárányhozam a fontos. Az utolsó nyírási átlag 4 és fél kiló volt, a juhász a maga jövedelmével, a termelőszövetkezet a birkák hozta haszonnal elégedett. ORDAS IVÄN Foto: Bakó Jenő äsSSSäS A vállalat készáruraktárában nem hever sokáig a termék. Minden gazdasági egységnél fontos szerepe van a jó anyaggazdálkodásnak. Természetesen tudja ezt minden szakember, akinek feladata e tevékenység irányítása, a vállalati-gazdasági készlet- gazdálkodás optimális kialakítása. Ilyenkor, az év negyedik negyedében szinte hajráztat- ják üzemeiket a főkönyvelők: felhasználni minden elfekvő anyagot, csínján bánni a megrendelésekkel ! — mondogatják, hisz egyáltalán nem mindegy, hogy milyen számok kerülnék záráskor a főkönyv lapjaira. Ezek a számok mindig objektív képet adnák egy-egy gazdaság készletgazdálkodásáról. E számszerű objektivitás mögött — bár ez látszólag ellentmond az adott témának — rengeteg szubjektív em- nberi tényező rejtőzik, amely nem kis mértékben befolyásolja az anyaggazdálkodással összefüggő feladatokat. Erről a kérdésről beszélgettem a szekszárdi Óra- és Ékszeripari Vállalat főkönyvelőjével, akinek sok-sok éves gyakorlati tapasztalata is alátámasztja e fenti állítás igazát. előrelátás Nyilvánvaló tény, hogy az anyag- és készletgazdálkodás mechanizmusát éppoly ponTanfolyam a pártba belépőknek A szekszárdi városi párt- bizottság másodízben rendezett előkészítő tanfolyamot azok részére, akik felvételüket kérik a pártba. Bár a tag- jelöltség intézménye már korábban megszűnt, szükség van a párt leendő tagjainak felkészítésére. A Politikai Bizottság határozatot hozott a tagfelvételi munka megjavítására, a felvételre kerülők .előkészítésére. A XI. kongresszus határozata is aláhúzza ennek fontosságát, amikor kimondja, hogy „a pártszervezetek foglalkozzanak céltudatosan azokkal, akik méltók a párttagságra. A felvétel előtt a tagságra jelöltek ismerjék meg a párt programját és szervezeti szabályzatát, vegyenek részt a tömegszervezetek, a társadalmi mozgalmak, a szocialista brigádok tevékenységében.” Szekszárdon — közel száz résztvevővel — a hónap elején indulta tanfolyam, amelynek utolsó, negyedik foglalkozására tegnap délután került sor. tosan, körültekintően kell megtervezni, mint mondjuk magát a termelést, mivel a kettő között meghatározó, szoros összefüggés van. Beszélgető partnerem itt említette meg, mint nagyon fontos feltételét a munkájuknak — az előrelátást. A készleteknek termeléscentrikusnák kell lenniük, hogy biztosítsák az egyenletes anyagellátást a folyamatos termeléshez. Anélkül persze, hogy ez a „biztosítás” — gazdaságtalan felhalmozáshoz vezetne. RUGALMASSÁG Megyénk legtöbb üzemében innét távol eső törzsgyárakhoz, központokhoz tartozik az anyaggazdálkodás. Ennek a centralizáltságnak vannak ellenzői és persze támogatói. Kétségtelen, hogy a központi ellátás esetenként megnehezítheti az anyagellátás helyi megszervezését. Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy meg is nehezíti. Hisz ha valami fennakadás van a törzsgyárat és a vidéki üzemet összekötő forgalmi láncon — anyaghiány, szállítási probléma — kellő rugalmassággal helyben is megoldhatók a gondok, valamely helyi üzem, vállalat segítségével. Hisz a centralizáltság nem azonos a merev tétlenségre kárhozta tással. A Simontornyai Bőrgyár közvetlenül nem gyárt exportra bőrt, ám jelentős mennyiségű terméke jut külföldre, „beépítve” cipőkbe, bőrdiszműárukba. Túlzás nélkül lehet mondani, hogy a cipőipar belföldi és exporttermelésének egyik döntő feltétele a gyár jó munkája. A hónap elején a minisztérium értesítette a gyárat, hogy a Szovjetunióba irányuló, megnövekedett export-kötelezettség teljesítéséhez az eredeti programhoz képest nagyobb mennyiségű felsőbőrre van szükség, a simontornyai gyártól 42 ezer négyzetméternyi többletet várnak. A minisztériumból kérték a gyár pártszervezeteit is, segítsék az akciót. A gyári pártvezetőség azonnal megvitatta a kérést, és a gazdasági-műszaki vezetéssel egyetértésben teljesíthetőnek tartotta. Kidolgozták az ütemtervet — november 30-ig kell a többJó KAPCSOLATOK Ha mondjuk kifogy az anyag a raktárból (ez nem mindig készletezési probléma) és a központi beszerzés is elakad — akkor már csak a helyi jó kapcsolatok segíthetnek. Ennek megteremtése — tanúm rá valamennyi anyag- beszerző, készletgazdálkodó — egyáltalán nem könnyű feladat. Ugyanakkor a sikeres munkájuk létfeltétele. Ki tudná összeszámlálni, hány tábla csokoládéba, esetenként üveg borba (saját zsebből!) kerül ezeknek a kapcsolatoknak a megteremtése? Persze találni azért az ellenkezőjére is példát, hisz például a szekszárdi Óra- és Ékszeripari Vállalat jó néhány helyi üzemmel tart fenn kölcsönös segítésen alapuló — jó kapcsolatokat. A fentebb elmondottak alig' kötődnek az anyaggazdálkodáshoz szükséges számszaki ismeretekhez. Pedig végső soron mégiscsak a számok tükrében bontakozik ki egy-egy egység jó-rossz anyaggazdálkodása. De a főkönyvek oldalain már nem olvashatók azok az erőfeszítések, amelyek nélkül nem lehetne sikeres, gazdaságoskészlet- és anyaggazdálkodást folytatni. —gyvgy— letet leszállítani a folyó termelési előirányzatok teljesítése mellett — és mozgósították elsősorban a párttagságot a pluszvállalás teljesítésére. A feladatból jelentős részt vállalt a gyár MSZBT- tagcsoportja is. A tagcsoport elnöksége és a Vályi Péter faragó szocialista brigád felhívással fordult a többi szocialista brigádhoz. A felhívásnak élénk visszhangja lett, több kollektíva vállalkozott arra is, hogy szabad szombaton is bejönnek dolgozni a gyárba. Néhány technológiai folyamat ugyan, is „belefér” a munkarendbe, ám több helyen 100 százalékos a leterheltség, ezeknél csak a rendes üzemidőn túl lehet a többletmunkát elvégezni. Minden üzemrészben nemcsak az illetékes gazdasági-műszaki vezető, hanem az MSZBT-tagcsó- port vezetőségének egy-egy tagja is vállalt megbízást arra, hogy figyelemmel kíséri a vállalás teljesítését, jelzi a menet közben felmerülő akadályokat. MSZBT ‘aktivisták
