Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-27 / 254. szám

2 KÉPÚJSÁG 1976. október 27. Befejeződött az SZKP KB plénuma Leonyid Brezsnyev beszéde a szovjet gazdaság helyzetéről, a nemzetközi politika időszerű kérdéseiről (Folytatás a 1. oldalról.) túl is szárnyaljuk. Ez hatal­mas győzelem ! — hangsúlyoz­ta a szónok. Ezután arról szólt, hogy a hatékonyság és minőség jel­szavában fejeződnek ki a nép- gazdasági fejlődés jelenlegi szakaszának Objektív követel­ményei. Mint Brezsnyev hangsú­lyozta, a mezőgazdaság leg­fontosabb feladata a gabona- termesztésben elért sikerek megszilárdítása és tovább­fejlesztése. — Központi fel­adatunk, hogy az ötéves terv végére elérjük az évi 235 mil­lió tonna gabonatermést _ — hangsúlyozta. Az ötéves terv a talajjaví­tásra több mint 40 milliárd rubelt irányoz elő, annyit, amennyit a legutóbbi két öt­éves tervben együtt használ­tak fel e célra. Leonyid Brezsnyev meg­állapította, hogy a munkaerő­szükséglet a Szovjetunióban növekedni fog mind a terme­lő, mind pedig a nem termelő szférában. Ugyanakkor a háború hosszan tartó követ­kezményeivel kapcsolatos de­mográfiai tényezők hatása Ezután Leonyid Brezsnyev kitért a párt nemzetközi te­vékenységének egyes kérdé­seire. — Ez a tevékenység az SZKP XXV. kongresszusa ha­tározatai megvalósításának jegyében folyik — mondotta. — Azonnal hozzáláttunk a békéért és a nemzetközi biz­tonságért, a népek szabadsá­gáért és függetlenségéért fo­lyó, további harcra vonatkozó kongresszusi program meg­valósításához. Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a központi bizottság po­litikai bizottsága rendkívül nagy figyelmet fordít a szo­cialista országokhoz fűződő testvéri kapcsolatok fejlődé­sére. — Megelégedéssel mond­hatjuk, hogy az elmúlt hóna­pokat a világszocializmus po­zíciói további megszilárdulá­sának jelentős sikerei jelle­mezték — emelte ki. — Erősö­dik és sikeresen fejlődik a szocialista államok nagy kö­zössége. Az SZKP XXV. kongresszu­sán nagyra értékeltük az or­szágaink és pártjaink közötti testvéri együttműködést. Az SZKP XXV. kongresszusát követően tartotta meg több testvérpárt (a bolgár, a cseh­szlovák, az NDK-beli, a mon­gol) a kongresszusát. Ezek — csakúgy, mint a magyar, a lengyel, a'kubai kommunisták valamivel korábban megtar­tott kongresszusai — ismétel­ten megerősítették testvéri családunk megbonthatatlan eszmei egységét és politikai összeforrottságát. A közel­múltban tartózkodott nálunk Jumzsagijn Cedenbal vezeté­sével mongol párt- és kor­mányküldöttség. Sikeres tár­gyalásokat folytattunk, több fontos megállapodást írtunk alá. Novemberben Edward Gierek vezetésével lengyel küldöttséget várunk a Szov­jetunióba. Barátságunk fejlő­dését Romániával és annak kommunista pártjával előse­gítette Nicolae Ceausescu szovjetunióbeli látogatása és a vele folytatott elvtársi tár­gyalások. — Igen nagy jelentősége van annak, hogy megvalósult Vietnam újraegyesítése, s Vi­etnamot szocialista köztársa­sággá kiáltották ki — hang­súlyozta Leonyid Brezsnyev. — A Vietnami Szocialista Köztársaságnak jelenleg több mint 50 millió lakosa van. Lakosságának számát tekint­ve, a harmadik szocialista ál­lam a világon. Vietnam az imperialista ag­resszió ellen, a szabadságért ahhoz vezet, hogy a nyolcva­nas években nagymértékben csökken majd a munkaképes lakosok bekapcsolódása. A ki­alakult helyzet a legélesebben veti fel a munkaerő-takaré­kosság és az ésszerűbb mun­kaerő-gazdálkodás feladatát. A megoldás fő útja a termelé­kenység növelésének meg­gyorsítása, mindenekelőtt a kézi erővel végzett munka gépesítésének segítségével, nemcsak a fő termelési folya­matokban, hanem a kisegítő rakodási és javítási munkák­nál is. Brezsnyev hangsúlyozta, hogy az a figyelem, amelyet a központi bizottság az utób­bi években a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésére for­dított, meghozta mind politi­kai, mind pedig gazdasági gyümölcseit. — Ehhez az irányvonalhoz fogjuk tartani magunkat ebben az ötéves tervben is — fűzte hozzá. — A tervek szerint kereskedel­münk a szocialista országok­kal 41 százalékkal, az iparilag fejlett kapitalista országokkal pedig több mint 31 százalék­kal emelkedik majd. A terv előirányozza ezenkívül sok ipari objektum létrehozását is kompenzációs alapon. és a függetlenségért vívott hő­si harc gazdag tapasztalatá­val, nagy forradalmi tekinté­lyével a béke és a haladás fontos tényezőjévé vált Dél- kelet-Ázsiában és egészében véve Ázsiában. Forrón üdvö­zöljük vietnami barátaink tör­ténelmi győzelmét és újabb nagy sikereket kívánunk ne­kik! Fontos esemény volt a lao­szi hazafias erők győzelme is. Ennek az országnak a vezeté­sét marxista—leninista népi­forradalmi párt vette át. Az ország dolgozói, kezükbe vé­ve a hatalmat, új élet építésé­hez fogtak. Minden alapunk megvan ahhoz, hogy kijelent­sük: Laosszal a szocialista államok családja újabb tag­gal gyarapodott. A független fejlődés útja nyílt meg a demokratikus Kambodzsa előtt is. A korábbihoz hasonlóan külön kérdés a Kínával való kapcsolataink kérdése. Ebben az országban bonyolult bel­politikai folyamatok mennek végbe. Ma még nehéz meg­mondani, hogy milyen lesz a Kínai Népköztársaság jöven­dő politikai irányvonala. De már most világos, hogy a Pe­king által a legutóbbi másfél évtized alatt folytatott kül­politikai irányvonal alapve­tően hitelét vesztette szerte a világon — jelentette ki Leo­nyid Brezsnyev. — Következetes irányvona­lunk — mondotta a további­akban — az a törekvés, hogy a Kínához fűződő kapcsola­tainkat javítsuk. Mint az SZKP XXV. kongresszusán hangsúlyt kapott, „akárcsak más országok, Kína vonatko­zásában is szilárdan tartjuk magunkat az egyenjogúság, a szuverenitás és a területi sért­hetetlenség tiszteletben tartá­sának, az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak, az erőszak alkalmazásáról való lemondásnak az elveihez. Egyszóval, mi készek vagyunk rendezni viszonyunkat Kíná­val a békés egymás mellett élés elvei alapján”. Sőt még többre is. Kongresszusunkon világosan kifejezésre jutott, hogy mi hívei vagyunk a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság közötti jó kapcso­latok helyreállításának a szo­cialista internacionalizmus el­veinek megfelelően. Szeret­ném hangsúlyozni, hogy véle­ményünk szerint a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársa­ság közötti kapcsolatokban nincsenek olyan kérdések, amelyeket ne lehetne a jó­szomszédság szellemében megoldani. Ebben az irány­ban fogunk tevékenykedni a jövőben is. Minden azon mú­lik, hogy milyen álláspontra helyezkedik a másik fél. Ami Albániával való kap­csolatainkat illeti, mint isme­retes, készek vagyunk azokat helyreállítani, és nem gon­doljuk, hogy ettől az ország­tól minket bármiféle objektív tényező választana el — je­lentette ki Brezsnyev. Brezsnyev a továbbiakban rámutatott: Angola győzelme lelkesítet­Brezsnyev kiemelte: — Az igazságos és tartós közel- keleti rendezés feladata az utóbbi időben különösen, mondhatni égetően időszerű­vé vált. A helyzet e térségben ugyanis ismét kiéleződött, s ez a libanoni véres esemé­nyekkel függ össze. A világ­imperializmus, vagyis az Egyesült Államok és más NATO-hatalmak olyan újabb próbálkozásával állunk szem­ben, hogy a Közel-Keleten csapást mérjenek az anti- imperialista forradalom erői­re, megőrizzék és megszilár­dítsák ottani pozícióikat. Libanonban a nyugati ha­talmak által felfegyverzett és buitogatott belső reakciós erők Izrael és Szaúd-Arábia támogatásával megtámadták a helyi nemzeti hazafias erő­ket. Csapásuk ugyanakkor mindenekelőtt a palesztin el­lenállási mozgalom, vagyis az arab világ egyik antiimperia- lista osztaga ellen irányul. A hadműveletekbe sajnos Szí­ria is belesodródott — mon­dotta Brezsnyev. — A Szovjetunió kezdettől fogva sürgette a testvérgyil­kos háború beszüntetését Li­banonban, szorgalmazta, hogy ennek az országnak a haladó erőit és a palesztin hazafiakat megóvják a szétzúzástól, hogy fennmaradjon Libanon álla­Leonyid Brezsnyev rámuta­tott. hogy a Szovjetunió, a XXV. pártkongresszus által jóváhagyott programmal tel­jes összhangban, továbbfej­leszti az egyenrangú és a köl­csönösen előnyös kapcsolato­kat a tőkésállamokkal. — Az egész világ láthatja, hogy a Szovjetunió a béke és a bé­kés együttműködés útját jár­ja — mondotta —, és az egész világnak tudnia kell, hogy to­vábbra is ezen az úton hala­dunk! Ugyanakkor el kell is­merni, hogy kapcsolataink fejlődése számos állammal az utóbbi időben lelassult, még­pedig nem a mi hibánkból. Ezt jelentős mértékben az egyes országokban tapasztal­ható bonyolult belpolitikai helyzet, a többi között az Egyesült Államokban és a Német Szövetségi Köztársa­ságban lezajlott, illetve zajló választási hadjáratok idéz­ték elő — fűzte hozzá az SZKP KB főtitkára. A szovjet—amerikai kap­csolatokról Leonyid Brezs­nyev a többi között kijelen­tette, hogy az Egyesült Álla­mokkal való viszony fejlődé­se egészében véve egyelőre megőrzi a pozitív irányzatot. A választási kampányban az egymással vetélkedő je­löltek — Ford elnök és Car­ter — többször tettek külpo­litikai jellegű nyilatkozato­kat, foglalkoztak a Szovjet­unióval való kapcsolatokkal. Ezek a kijelentéseik azonban nagyrészt általános és nemritkán ellentmondásos jellegűek.. Mindazonáltal, bárki ke­rüljön is a washingtoni Fehér Házba a választások eredmé­te és ösztönözte az afrikai kontinens haladó erőit. Erő­södött a népek harca a faj- üldözés és a reakció olyan bástyái, a világimperializmus olyan csatlósai ellen, mint Dél-Afrika és Rhodesia. Az antiimperialista erők Afriká­ban magabiztosábbnak érzik magukat. Az el nem kötelezettségi mozgalom a nemzetközi élet számottevő tényezője, az im­perializmus ellen, a gyarmati rendszer és az agresszió ellen folytatott népi harc világ­frontjának fontos láncszeme lett. mi egysége, és meghiúsuljon az ország felosztásának reak­ciós terve — mondotta a szó­nok. Ezzel egyidejűleg az a vé­leményünk, hogy a kölcsönös jó szándék szellemében fel­tétlenül rendezni kell a kap­csolatokat egyfelől a palesz­tin és a libanoni hazafiak, másfelől pedig a szomszédos Szíria között. Ez feltétlenül szükséges az arab Kelet anti­imperialista erői egységének helyreállítása végett. A libanoni események tény­leges alapja az, hogy a közel- keleti helyzet egészében ren­dezetlen. A Szovjetunió nem­rég ismét javasolta a Közel- Kelettel kapcsolatos genfi konferencia munkájának fel­újítását valamennyi érdekelt fél, közte a palesztin ellen­állási mozgalom részvételével. Konkrét napirendet is java­soltunk a konferencia számá­ra. A napirend felöleli mind­azokat a problémákat, ame­lyeknek a megoldása valójá­ban elvezetne a Közel-Kelet tartós békéjének megteremté­séhez. A közel-keleti konfliktussal kapcsolatos politikánk tehát változatlan : elvi osztálypoliti­ka ez, marxista—leninista alapon áll, és csakis ilyen po­litikát folytathat országunk. nyeként, az Egyesült Álla­moknak minden bizonnyal számolnia kell a világon ki­alakult reális erőviszonyok­kal, amelyek arra késztették az amerikai vezető köröket, hogy a helyzet józan értéke­lése után, az utóbbi években keressék a megállapodásokat a világszocializmussal. Min­denesetre teljesen világosnak kell lennie, hogy változatlan az a politikánk, amely az Egyesült Államokkal való kapcsolatok széles körű fej­lesztésére, az újabb világ- háborús fenyegetés csökken­tésére irányul — jelentette ki Brezsnyev. Leonyid Brezsnyev az NSZK-val való kapcsolatok­ról a következőket mondta: — Nemrég parlamenti vá­lasztások voltak ebben az or­szágban. A választási kam­pányban észrevehetően meg­élénkültek azok az erők, amelyek szovjetellenes, alig leplezett revansista alapról támadták a kormány keleti politikáját. Ebben a helyzet­ben szükségesnek tartottuk nyilatkozatot tenni az NSZK- val kapcsolatos politikánkról, hogy mindenki számára vilá­gos legyen, mi a Szovjetunió álláspontja. Hogy hangsú­lyozzuk mindkét fél készsé­gét a Szovjetunió és az NSZK közötti jó kapcsolatok fej­lesztésére, Schmidt kancellár­ral elvben megállapodtunk újabb NSZK-beli látogatá­somról, s ezt közleményben jelentettük be. Bár a bonni kormánykoalí­ció pozíciói meggyengültek, mindazonáltal a koalíció vá­lasztási győzelme megerősí­tette — értelmezésünk szerint —, hogy az NSZK lakosságá­nak többsége síkraszállt a bé­ke és az enyhülés elmélyíté­séért, a szocialista államok­kal való kapcsolatok további javításáért. Ez minden bi­zonnyal megteremti a felté­teleket a Szovjetunió és az NSZK közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok normá­lis fejlesztéséhez. Álláspon­tunk világos: emellett va­gyunk. Leonyid Brezsnyev megál­lapította, hogy változatlanul eredményesen fejlődnek a sokoldalú kapcsolatok Fran­ciaországgal többek között külpolitikai téren, bár termé­szetesen egyáltalán nem minden nemzetközi kérdés­ben azonos a Szovjetunió ál­Leonyid Brezsnyev megál­lapította, hogy a Helsinkiben elért megállapodások valóra váltásáért végzett munka szerteágazó gyakorlati tevé­kenységet jelent. Lehet, hogy ez a tevékenység nem min­dig szembetűnő, de kivételes jelentőségű párt- és állami feladat. Mi, szovjet emberek, értékeljük mindazoknak az erőfeszítéseit, akik ebben az irányban tevékenykednek, mivel ez közös ügyünk, a bé­ke ügye, amelyet annyira szí­vén visel minden szovjet em­ber. A Szovjetunió következete­sen teljesíti a záróokmánynak azokat a tételeit is, amelyek a népek közötti kulturális és más kapcsolatok és kontak­tusok elmélyítésére, az infor­mációcsere kiszélesítésére vo­natkoznak. A továbbiakban az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy az enyhülés viszonyai közepette egyre nagyobbak a követelmények az ideológiai munkával szemben. A köz­ponti bizottság az ideológiai munka kérdéseit a jövőben is figyelmének középpontjá­ba állítja majd. Leonyid Brezsnyev hangoz, tatta, hogy a tartós békéért vívott harcban jelenleg nincs fontosabb feladat az imperia­lista hatalmak által folytatott fegyverkezési hajsza beszün­tetésénél, a leszerelés meg­valósításánál. — Készek vagyunk akár holnap leszerelési intézkedé­seket tenni — akár nagysza­bású, radikális intézkedése­ket, akár kezdetben csak részlegeseket — valóban mél­tányos, kölcsönös alapon. A dolog nem rajtunk múlik. Brezsnyev beszédében fog­lalkozott a kommunista vi­Az SZKP Központi Bizott­ságának kétnapos ülése hatá­rozatot fogadott el. A plénum határozatában alapjában vé­ve jóváhagyta a Szovjetunió 1976—80-as ötéves állami népgazdaság-fejlesztési tervé­nek, a Szovjetunió 1977. évi állami népgazdaság-fejleszté­si tervének és a Szovjetunió 1977. évi állami költségveté­sének tervezeteit, s úgy intéz­kedik, hogy azokat további megvitatás végett a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka elé kell' terjeszteni. A határozat teljes egészé­ben jóváhagyja az SZKP Köz­ponti Bizottsága Politikai Bi­zottságának a párt XXV. kongresszusán kidolgozott társadalmi-gazdaságfejlesz­tési program és külpolitikai irányvonal valóraváltásával kapcsolatos tevékenységét, valamint Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárá­nak a jelenlegi KB-ülésen el­hangzott beszédében kifejtett tételeket és következtetéseket. láspontja a francia kormány álláspontjával. — Nagy jelentőséget tulaj­donítottunk és tulajdonítunk kapcsolatainknak Japánnal, szomszédunkkal, Ázsia egyik legnagyobb államával. Min­dig lehetségesnek tartottuk és óhajtottuk a Japánnal való széles körű és tartós kapcsolatok fejlesztését a köl­csönös tisztelet és a kölcsö­nös előnyök elvei alapján, az olyan kapcsolatok fejleszté­sét, amelyeket a jószomszéd­ság szelleme hat át — mon­dotta Brezsnyev, és megálla­pította, hogy a két ország kö­zötti széles körű és szilárd, kölcsönösen előnyös kapcsola­tok fejlesztésének megvan a megbízható alapja. lágmozgalom néhány kérdé­sével. — A szocializmus pozíciói és a nemzeti felszabadító erők megszilárdulásának körülmé­nyei között kimelkedő sikere­ket ért el a kommunista moz­galom. Mi természetesen ezt szívből üdvözöljük — jelen­tette ki. — De az imperialis­ták erre másképp reagálnak. A nyugat-európai kommunis­ta pártok befolyásának foko­zódása riadalmat keltett kö­rükben. Az Egyesült Államok és az NSZK vezetői az Olasz KP választási sikere láttán durva nyomást gyakoroltak Olaszországra, fenyegetések, kel árasztották el, s ez fel­háborodást keltett sok ország­ban, sőt még az olasz bur- zsoá politikusok körében is. Mi, a Szovjetunióban, mint ismeretes, szintén nem rejtet­tük véka alá véleményünket e kérdésről. Az utóbbi idők fontos ese­ményének nevezte Leonyid Brezsnyev az európai kom­munista és munkáspártoknak a nyáron megtartott berlini értekezletét. — A berlini konferencia résztvevőinek felszólalásait — hangsúlyozta — a békéért és a szocializmusért vívott tevékeny harc szelleme ha­totta át. Az elfogadott doku­mentumok az európai béké­ért, biztonságért és enyhülé­sért folyó további harc konkrét programját jelentik. Egészében mind barátaink, mind pedig osztályellensége­ink értékelése szerint a ber­lini konferencia újabb tanú- bizonysága annak, hogy a kommunisták milyen aktív szerepet játszanak Európa életében, és mi elégedetten állapíthatjuk meg, hogy az SZKP hozzájárulhatott e nagy ügyhöz. Az SZKP Központi Bizott­sága javasolja a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságai­nak, a határterületi és a te­rületi pártbizottságoknak, az összes pártszervezetnék, hogy tegyék meg a szükséges intéz­kedéseket az 1976. évi terv- feladatok sikeres befejezésé­nek, az 1977. évi népgazdasági terv, valamint az egész öt­éves terv maradéktalan tel­jesítésének biztosítására. Az SZKP központi Bizott­ságának plénuma felhívja a kommunistákat, a komszomo- listákat, valamint az ország minden dolgozóját, hogy ad­janak még nagyobb lendüle­tet a tizedik ötéves terv fel­adatainak eredményes telje­sítéséért folyó szocialista ver­senynek és ezzel biztosítsák a szovjet állam gazdasági po­tenciáljának további erősö­dését, a nép anyagi és kultu­rális életszínvonalának szaka­datlan emelkedését. A szocialista államok együttműködése Az enyhülés elmélyítéséért Igazságos rendezést Közel-Keleten A kommunista vtlágmozgafom sikerei Határozathozatal

Next

/
Thumbnails
Contents