Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-20 / 248. szám
1976. október 80. a Képújság ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Családi pótlék szakm u n kástan u I ó után Börcsök Istvánné bátaszé- ki olvasónk azt írja, hogy fia másodéves szakmunkás- tanuló. Börcsökné a Szekszárdi Textiltisztító és Ruházati Vállalatnál dolgozik, ahol közölték vele, hogy szakmunkástanuló fia után nem kap családi pótlékot, sőt az előző évit is vissza kell fizetnie. „Úgy tudtam, hogy míg tanul a gyerek, addig jár utána a családi pótlék. Gyermekemet egyedül nevelem, és nem tudok belenyugodni, hogy ne kapjak családi pótlékot, sőt még fizessek is vissza.” Göndöcs Ferencné, a Szekszárdi Textiltisztító és Ruházati Vállalat igazgatója a következőket válaszolja: '„A Társadalombiztosítási Törvénykönyv 30. §-ának 1. pont c) bekezdése kimondja: „Nem jár családi pótlék a szakmunkástanuló-otthonban, továbbá a térítés nélküli intézetben, nevelőotthonban, csecsemő- vagy más gyermekotthonban elhelyezett gyermek után.” Börcsök Istvánné fia nem otthon, édesanyjával lakik, hanem szakmunkástanuló-otthonban van elhelyezve. A túlfizetett családi pótlékot ez esetben a vállalatnak vissza kell vonni. Gyermekkocsi-feljáró Szekszárdon, a Hermann Ottó lakótelepen a TOTÉV járdát, illetve gyermekkocsifeljárót épít a hegyoldalban. A Semmelweis utca III. számú épületből többen kérték, hogy a járdát egészítsék ki gyermekkocsi-feltolóval, ami Telefonszámunk: 129-01, 123-61. azt a célt szolgálja, hogy az épülettől a kismamák gyermekkocsival is meg tudják közelíteni a járdát, és ne lépcsőn kelljen felcipelni a nehéz kocsit. Az építkezés beruházója, a beruházási vállalat munkatársa, Munkácsi Miklós elmondta, hogy ilyen esetekben természetesen teljesítik a lakók kérését és a tartalék- keretből a közeli napokban a TOTÉV meg fogja építeni a feltétlenül szükséges betonfeljárót. Szerződéses dolgozó nő - gyermekgondozási segély Tanácsot kér egyik olvasónk, aki jelenleg terhes és táppénzen van. Munkahelyén határozott időre szóló szerződése van, mégpedig februárig, szülni pedig csak májusban fog. Kérdezi: jár-e majd neki a húszhetes szülési szabadság és az ezt követő gyermekgondozási segély? Valamint érdeklődik, hogy milyen kedvezmények járnak annak a terhes nőnek, akinek munkaszerződése meghatározott időre szól? Dr. Deák Konrád osztály- vezető ügyész válaszát részletesen közöljük, hiszen sok dolgozó nő kerül, illetve kerülhet hasonló helyzetbe. — A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a vállalat nem mondhat fel — többek között — a terhes és szülő nőnek. A határozott időre létesített munkaviszony esetében azonban nincs is szükség ilyen felmondásra, ugyanis a Munka Törvénykönyve 28. §-a szerint: „A határozott időre létesített munkaviszony megszűnik annak az időnek az elteltével, amelyre létesítették.” A terhes nőnek tehát felmondani nem lehet, de a határozott időre létesített munkaviszonya a terhes nőnek is megszűnik annak az időnek az elteltével, amelyre létesítették, éspedig minden külön felmondás nélkül. A fentiekből következik a szülési szabadsággal kapcsolatban felmerült kérdésére adandó válaszunk is : Szülési szabadság a munka- viszonyban álló nőt illeti meg. (Aki nem áll munka- viszonyban, annak nincs szüksége szülési szabadságra, de kitől is kérné azt?!) Tanácskérő levele szerint az ön határozott időre létesített munkaviszonya 1977. februárjában lejár, megszűnik, szülése májusban várható. A szülési szabadságból négy hetet a szülés előtt kell ugyan kiadni, de mert munkaviszonya már februárban lejár, a szülést megelőző négy héttel sem lenne már kitől szabadságot kérnie. Az 1975. évi II. törvény és ennek végrehajtása tárgyában kiadott jogszabályok rendelkeznek a társadalombiztosításról, ezek szerint táppénz annak jár — többek között — aki a biztosítási tartama alatt keresőképtelenné válik, keresőképtelenség pedig — ugyancsak többek között — az, aki terhessége, illetőleg szülése miatt munkáját ellátni nem tudja és terhességigyermekágyi segélyre nem jogosult. Nem tartjuk indokoltnak itt részletezni azt, hogy kinek, milyen feltételek mellett jár terhességigyermekágyi segély, az idevonatkozó részletes szabályozást a Tanácsok Közlönye 1975. évi 27. szám tartalmazza. Gyermekgondozási segély a dolgozó nőt akkor illeti meg, ha a) a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül 12 hónapig munkaviszonyban állt és b) legalább napi 6 órai munkaidővel dolgozott, továbbá c) a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Minthogy az ön munkaviszonya előreláthatóan 1977. februárjában megszűnik, gyermekének gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot májusban nyilvánvalóan nem tud igénybe venni. A jogszabály ugyan lehetővé teszi, hogy azok a nők is részesüljenek gyermekgondozási segélyben, akiknek munkaviszonya megszűnt, úgy véljük azonban, hogy az ön esetében még ezek a szükséges feltételek sem állnak fenn, nevezetesen a jogszabály aként rendelkezik, hogy a fentebb a) és b) pont alatt írt feltételek fennállása esetén az anya a gyermek- gondozási segélyre akkor is jogosult, ha a határozott időre létesített munkaviszonya a szülési szabadság ideje alatt megszűnik. Kimondja azt is, hogy: „Tovább kell folyósítani a gyermek- gondozási segélyt, ha a próbaidővel vagy határozott időre létesített munkaviszony a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt megszűnik.” Ml VÁLASZOLUNK Az óriás motorok gyára kimagasló eredményeket mutat fel, de erejét, kapacitását a kereskedelmi és halászhajók számának megsokszorozására fordítja. A hajókat manapság kétféle erőgép hajthatja: Diesel-motor, vagy gőz-, illetve gázturbina (az atomreaktorral rendelkező hajók mindig turbinás üzeműek). Aminthogy a hajótestek építése terén meg kellett valósítani a legkorszerűbb és leggazdaságosabb sorozat- gyártást, a hajók „szíve”, a hajómotor előállítását is folyamatossá kellett tenni. A Szovjetunió egyik legnagyobb közlekedési üzeme, a Brjanszki Gépgyár valamennyi hajómotortípus sorozatgyártását meg tudja oldani, mégis főként a 21 ezer lóerős Diesel-motorok előállításával foglalkozik legszívesebben, mégpedig világszínvonalon. A 21 ezer lóerős hajómotor 769 tonna súlyú, hossza több mint 18 méter, magassága 12 méter. A tízhengeres Diesel-motor legnagyobb fordulatszáma 110 percenként. A dugattyúk lö- kethossza közel 2 méter. Nagy előnye e konstrukciónak az, hogy a motor a leggyengébb minőségű gázolajjal is „megelégszik”, így az üzemeltetése olcsó és gazdaságos. Köztudott, hogy a Szovjetunió nem „nevezett be” abba a világméretű versenybe, amely az iparilag fejlett országok között — Japán vezetésével — az egyre nagyobb befogadóképességű tartályhajók építése terén folyik. Érthető dolog, hiszen saját maga nincs rászorulva, hogy tankhajókkal szállítsa a kőolajat, és még az exportját is főként csőtávvezetékek útján oldja meg. Mindamellett a hajóipar hatalmas fejlődésen ment keresztül a Szovjetunióban és Folyik a motorok összeszerelése Készül a hatalmas forgattyústengely Jogszabályokról - röviden A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán végzett pályakezdő szakemberek munkába lépéséről szól a munkaügyi miniszter 12/1976. (X. 3.) Mü. M. számú rendeleté, amely szabályozza azt a pályázati rendszert, melynek keretében állami szerv, szövetkezet és — a társadalmi szervezeteket kivéve — minden egyéb munkáltató pályakezdő szakemberrel felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben munkaviszonyt, vagy munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyt létesíthet. A jogszabály részletesen felsorolja, hogy mit kell tartalmaznia a pályázati felhívásnak, — többek között a munkakörre megállapított bértétel összegszerű megjelölését, az alkalmazáshoz kapcsolódó pótlékot és egyéb juttatásokat — rögzíti azt is, hogy a pályázatban mit kell feltüntetni, — többek között a pályázó nyelvismeretét, szakdolgozatának témáját — és kimondja, hogy a vállalatnak a pályázatok felől a munkahelyi társadalmi szervezetek meghallgatásával egy hónapon belül döntenie és erről a pályázókat haladéktalanul értesítenie kell. Ha a pályakezdő szakember állást kíván változtatni, ezt csak újabb pályázat útján teheti. (A jogszabály a Magyar Közlöny idei 75. számában jelent meg és kihirdetése napján hatályba lépett.) Az idegenvezetésről szól a belkereskedelmi miniszter 17/1976. (X. 11.) Bk. M. számú, a Magyar Közlöny f. évi 76. számában megjelent rendeleté, amely szerint idegen- vezetői tevékenységet csak az végezhet, aki a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola által kiállított idegen- vezetői igazolvánnyal rendelkezik és akit az idegenvezetők nyivántartásába bejegyeztek. Az idegenvezetői igazolvány a kiállítástól számított két évig érvényes, érvényessége kétévenként meghosszabbítható. „Az idegen- vezetőt foglalkoztató szerv köteles az idegenvezető tevékenységét ellenőrizni” — mondja ki a jogszabály. „Újítási hónap a belkereskedelemben” címmel közlemény jelent meg a Kereskedelmi Értesítő f. évi 25. számában, amely felhívja a vállalatokat és a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteket többek között arra, hogy az újítási hónap keretében rendezzenek újítási napot egy-egy konkrét feladat megoldása céljából, ösztönözzék és díjazzák a jó ötleteket, kössenek hasznosítási szerződést az újítókkal, az újítási hónap tapasztalatait összegezzék, és azokat a gazdasági vezetés és az szb. közös ülésén vitassák meg, stb. Felhívjuk a figyelmet a Tanácsok Közlönye f. évi 45. számára, amelyben a lakásbérletről és lakások elosztásáról szóló jogszabályok, a lakásépítési hozzájárulásról és a lakás-használatbavételi díjról szóló rendelkezések, valamint az egyes lákásépí- tési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló jogszabályi rendelkezések egységes szerkezetbe foglalva jelentek meg. Az e körben tájékozódni kívánók bármelyik községi tanácsnál megismerhetik a vonatkozó rendelkezéseket. Dr. Deák Konrád, a TIT szekszárdi szervezetének elnöke Jazzhangverseny TÍZ ÉVE játszanak együtt. Először lakásokban gyakoroltak, a kórházklubban jöttek össze, öt éve szerepelnek a művelődési központ együtteseként. Azóta felszerelésük teljesebb, szerepléseik gyakoribbak. Koncerteztek Pécsett, Székes- fehérváron, tavaly ősszel részt vettek a nagykanizsai jazzfesztiválon. Pénteki fellépésük az ötödik volt Szekszárdon. Legutóbb másfél éve hallhattuk őket. Mint mondják: nem akarnak rendszeresen játszó, szórakoztató zenekar lenni. Szeretnék megtartani előadásaik ünnepi, koncertjellegét. Kezdődik az ünnep. Nincs telt ház. Az első négy sor üres, a többiben is le lehetne ülni még. Kicsit félünk, nem elég hangulatos ez. Megjelenik a konferansz. Csak az arcát világítja meg a reflektor. „Hölgyeim és uraim ! Bemutatom a zenekart. A zongoránál: dr. Kelemen Endre. Bőgőn játszik Lőrinczi Gyula, dobol: Rad- nai Tibor”. Sorban bejönnek, a közönséggel nem törődnek, leülnek a hangszerekhez. Csend. Brubech Iberia című műve. Megille- tődötten kezdenek. Nem profik. A második szám: Egyszer újra találkozunk. A harmadik újra Brubeck: 3/4, 4/4. A közönség érzi a negyedeket, a félhomályban egyre több fej ringatózik, egyre több kéz dobol a karfán. A negyedik szám után (Monk: Éjfél körül) bejön az első vastaps. Valóban, mintha éjfél lett volna, a gondolatok és érzelmek órája. Sűrű lett a levegő. Nekem Robert Goffin verse jutott eszembe: „King Porter a forró szerelemről dalolt a floridai kreoloknak Ruganyos glissandókkal és szinkópák zuhatagjával Fekete ujjai suhantak a zongora csonttalan billentyűin.” Még két szám, és vége az első résznek. SZÜNET UTÁN már senkit sem zavarnak az üresen hagyott helyek. A közönség együtt van, egy házi hangverseny kellemes izgalmát érzi az ember. A műsorismertető gyorsan elsorolja a művek címeit, aztán a színpadon újra végigsöpörnek a fények. Kelemen Endre kék fénysugárban hajol a zongorára, szinte csak sziluettje látszik. Lőrinczi Gyula átöleli a bőgőt, Radnai Tibornak csak a keze van jelen. Arca előtt nagy, sárga cintányér „lebeg”. Előkerülnek a klasszikusok. Duke Ellington kiált: Adj derűt! és Gershwin a Nyáridővel. Élvezzük a szellemes zenét. Nem hagyományos jazz a Luis Armstrong-i értelemben, de nem is free-jazz. Érzelmes, disszonáns zene, az ötvenes évek divatja szerint. Jó példa volt erre Lewis: Korcsolyázás a Central Parkban című művének előadása, ami impresszionista erővel festett elénk egy vágyakozó, álomszerű, lobogó sálas korcsolyázást. A befejező szám saját szerzeményű jazzrapszódia: A toledói pengekovácsok. Toledói ütemek, hispániai forróság a dob felett, a cintányérok egy spanyol kovácsműhelyben „kalapálnak”. Nem akar szűnni a vastaps, a közönség sem akar hazamenni. Kiszorítja a két ráadást. A zenekar örömmel játszik. AMATÖRÖK. Dr. Kelemen Endre sebész, Lőrinczi Gyula mérnök, dr. Radnai Tibor fül-orr-gégész. Egy mohácsi barátom azt mondta: Kincs egy ilyen zenekar. Igaza van, s ezt mi is tudjuk, akik ott voltunk a koncerten, de valamivel gyakrabban szeretnénk látni ezt az együttest.— Vigh —
