Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-20 / 248. szám

1916. október 20. "inÉPUJSÁG 5 Füvek, drogok, fűszerek Btrsikaií, ezüsthárs, bazsalikom Lemler Márton és Ritter György géppel végzik a borsi kafű zsákolását. Az átlagos halandónak minden gyomnövény gaz. A gyógynövény pedig egyene­sen tabu: csak a beavatottak, a szakértők tudják, hogy kör­nyezetünk növényvilágából mely növénynek van gyógy- hatása és milyen betegségek­re jó a drogok alkalmazása. A gyógynövények felvásárlá­sát az ÁFÉSZ-ek végzik és a Herbária gyógynövény­begyűjtő állomások veszik át a nyersanyagot, tisztítják, szárítják, gyógyszeripari fel­dolgozásra alkalmassá téve. A Herbária tolnai üzemé­ben erős szagok, ismeretlen illatok már az utcáról is ér­zékelhetők: folyik a borsika - fű feldolgozása, csomagolása, tisztítják a mustármagot. Ezt a két növényt zömmel nagyüzemek termelik. Ter­melésének technológiája ki­dolgozott, bár egyes fajták­nál — mivel most folyik „há­ziasításuk”, néhány éve ter­mesztik csak kultúrterületen őket — mindig van az agro­technikán igazítani, javítani való, nem kiforrott még a nagyüzemi termesztés. A fel­vásárolt növények felét nagyüzemek, felét gyógynö­vénygyűjtők hozzák be, akik parlagokról, erdőterületről, mezőkről végzik a begyűj­tést. Az üzem évente 15 millió forint értékű árut fogad, dolgoz fel, illetve szállít 90 százalékban tőkés exportra. Az említett borsikafű legna­gyobb része az USA-ba ke­rül, ahol fűszerként használ­ják és gyomorerősítő, étvágy­gerjesztő hatása is van. Be­fejezték az ezüsthárs szedé­sét. Ezt teljes egészében exportálják, mivel a hazai forgalmazás nem engedélye­zett. Nyugaton fehér borok javítására — szín, illat — használják. Úgy látszik a ha­zai borok nem szorulnak ilyen kezelésre. Jelentős tétel a fehér mályvalevél — meghűlés el­len, teaként, a levendula­virág — nyugtatóteának is jó. Ritkább növény a bazsa­likom, macskagyök, festő­mályva. A szárított növények drogként is forgalmazhatók, egy részüket fűszerként hasz. nálják, például a majorán­nát. A mai gyógyszerellátottság és .választék mellett a dro­gok készítése, fogyasztása lassú, de többnyire hosszabb gyógyhatású, így nagyobb tü­relmet igényel. Az üzem a szerződött fe­leknek fémzárolt vetőmagot biztosít, szaktanácsadói is se­gítenek a termelőknek, hi­szen folyamatos kísérletezés, újítás szükséges a termesztés- ben, hogy tökéletesítsék az agrotechnikát. A feldolgozás egyik fő feladata, hogy a faj­taidegen növényeket, anyago­kat kiszűrje a szállítmányok­ból: ezt gépekkel és kézzel egyaránt végzik. Az üzem profiljában nyolc-tíz főnö­vény tartozik, a többi tételt más üzemekbe szállítják, hi­szen évente mintegy száz­száztíz féle gyógynövény­szállítmány érkezik a telep­re. — St — Fotó: Bakó LOPJAK A SZÓLÓT A seregélyeket karbidágyúval, karikásostorral űzik el az érett szőlőfürtőkről, mégis jelentős a madárkár. A szőlő­tolvajokat ilyenkor szüret táján legfeljebb a mezőőrök, vagy a szemtanúk bejelentései alapján lehet fülöncsípni. De így se mindenkit. A nagyüzemekben, különösen ott, ahol az átlagtermés 150 mázsa körül mozog, egy-két mázsa hiányt észre sem igen lehet venni. A gyakorlott szőlőtolvajok értik a módját a lopásnak. Sőt. Egyik-másikuk már olyannyira belemelege­dett, hogy mégcsak nem is lábujjhegyen surran a tőkék közé. Akit tetten érnek, felelősségre is vonják: vagy szabálysér­tési vagy büntetőeljárást indítanak ellene. Ha pedig egy- egy szőlőtermelő gazdaság dolgozójáról kiderül, hogy meg­dézsmálta a telepítést, üzemen belül intézik el az ügyét. A büntetést megérdemlik. De mi van a többiekkel? Azokkal, akik apránként vagy nagy tételben hordják haza a szőlőt? A szőlőből bort sajtol­nak, a törkölyből bort készítenek, s a falu néma beleegye­zésével litereznek. Nemegyszer hitelben, méghozzá olyan embereknek, akik fizetésnapon bosszankodva csapják otthon az asztalra a borítékot. Persze hogy lapos, hisz a következő hetekben csak akkor ihatnak, ha a tartozást időben kiegyen­lítik. A szeszesital-fogyasztás öt év alatt másfélszeresére emelkedett az országban, de a statisztika nem tartalmazza a zugpincék adatait. A zugpincékben viszont nemcsak isz­nak, hanem pénzt is számolnak. Olyan forintokat, amelyekért az egyik ember megdolgozott, — az már más kérdés, hogÿ hogyan —, a másik viszont nem, hisz egyetlen tőkét sem telepített. Csak szüretelt. A közösség kárára, a maga hasz­nára, munka nélkül, kevés fáradsággal és befektetéssel te­temes összeget tesz zsebre. Az „élelmes bortermelőknek” ez a fajtája nem sokáig űzi az ipart, hisz jól tudja, hogy előbb- utóbb kiderülhet: hogyan telik meg a semmiből a hordó. Csak addig üzletel, míg egy kicsit összeszedi magát, aztán becsukja a boltot. Minthogy a jó példa ragadós: a követ­kező évben majd kinyitja valaki más. Az üzlet azonban nemcsak akkor üzlet, ha forintot is fial. Saját fogyasztásra is lehet egy-két hektó borra való szőlőt szép lassacskán összecsipegetni. Az egyik szőlő nél­küli borosgazda nemrégiben alaposan póruljárt. Miközben nyújtózkodott a fürtök után, kiesett a zsebéből a személy­azonossági igazolványa. Corpus delicti. (d. v. m.) Meghalt a holt A macskának állítólag hét van, a folyóknak ki tudja hány (mármint életük). A hatos út melletti holt-Siót először a húszas évek végén érte a vég — a csatorna szabályozása­kor elvágták egy gáttal a folyótól — holtág lett. A hatvanas évek végéig kedvelt kirándulóhely, fürdőzésre, napozásra alkalmas volt a „döglött Sió” és környéke. A pecások is ismerték, eredményes volt a keszegezés. Nyáron a tüskökről nagy fejeseket ugrani, vagy a bok­rok alatt hűsölni, megállni a hatos mellett, megmártózni — utána elviselhetőbb a rezgő melegben párolgó aszfalton fel­forrósodott kocsiban az út. A Sió-csárda is közel van — ha netán valaki a komplex hűtés elve alapján belül is kívánta csökkenteni testének hőmérsékletét, némi hideg sörrel. Lassan azonban a holtágat ismét elérte a vég. Az ok; nem volt a víz cserélődéséhez sem tápláló forrás (a talajvíz csak esetleges és nem is a legjobb), se elvezető csatorna. Annál több volt viszont a zöld moszat és az iszap, időnként a növényvédő szer; a halak kipusztultak. így a holt-Siót már csak a locsolókocsik, tűzoltóautók keresték fel a nyári hónapokban — víztakarékossági okokból. A napokban menthetetlenül és végérvényesen holt lesz a már eddig is holt Sió. Kiszenvedését a folyó szélesítése okozza. A csatorna hajózhatósága és vízszállító kapacitá­sának növelése érdekében szélesítik, mélyítik a medret — távolabb kerülnek a gátak, így a földmunkát végző kotró­daruk, dózerek a holtágat is betemetik. Nincs gyászoló közönség, se tömjénfüst vagy méltató beszédek, kereszt sem kell — ki állít emléket egy többszörös holtnak? És a nekrológ helyett is egy nem éppen vaslogikára valló következtetés jut csak; a folyók időtlen időkig folydo- gálnak, élnek, mozognak, s ha netán meghalnak — jobb esetben — ezt többször is megtehetik. (Steiner) Foto: Komáromi Negyvenegyezer fácán, háromezer őz PUSKÁS EMBEKLK jár­ták a határt. Szeptember I óta javában tart a vadászidény, s a nyúl kivételével valamennyi va­dászható vadat célba vehet­nek a vadászok. Miből mennyit lőhetnek le az idén? Kérdésünkre Bognár Mi­hály, a Magyar Vadászok Or­szágos Szövetségének Tolna megyei fővadásza elmondot­ta, hogy fácánból, s néhány vadféléből többet, mint az el­múlt esztendőben. Fácánból közel 41 ezret, fogolyból két­ezer-kétszázat, őzből háromez­ret, a november 1-től vadász­ható nyúlból 6200-at. Termé­szetesen, a számszerű felso­rolás mellé kívánkozik az is, hogy a vadászható vízi szár­nyasokból, vadkacsából, vad­libából annyit lőhetnek a vadászok, amennyit tudásuk I és szerencséjük megenged. Anu a nagyobb vadakat il­leti: szarvasból az idei évre 500 darab kilövését engedé­lyezték, a dúvadnak nyilvá­nított vaddisznóból pedig közel félezret. A vadászok közismert mun­kája az élővad befogása is. A mostani vadászati szezon­ban ezer darab fácán befogá­sát tervezik, amelyeknek egy részét vérfelfrissítés céljából más vadásztársaságoknak szállítják, a többit a MA- VAD-on keresztül értékesí­tik. A fenti adatok azonban csak a MAVOSZ keretében működő vadásztársaságok te­rületéről kilőhető vadakra vonatkoznak. AMI A VADÁSZOKAT il­leti, megyénkben 33 vadász- társaságban 1020-an űzik ezt az izgalmas sportot. Ponekker Gyuláné és Kiss Rozália a mustármag tiszta­ságát ellenőrzi. Bodrogi Jánosné mintát vesz a szállításra kész anyagból.

Next

/
Thumbnails
Contents