Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-20 / 248. szám

1976. október 20. 2 KÉPÚJSÁG Újabb mérföldkőhöz érkeztünk Losonczi Pál nyilatkozata latin-amerikai útjáról Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke köszönti a Fe­rihegyi repülőtéren. Megérkezése után Loson­czi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda tudósítójának. Latin-Amerikában első ízben járt hivatalosan láto­gatáson magyar államfő. Miként értékeli útjának po­litikai jelentőségét? — Kéthetes latin-amerikai látogatásunk során négy or­szágot kerestünk fel. Négy ország államfőjével, illetve miniszterelnökével folytat­tunk hivatalos tárgyalásokat, megbeszéléseket. Várakozás­sal néztünk tárgyalásaink elé. A Venezuelai Köztársa­ságban, a Perui Köztársaság­ban és a Panamai Köztársa­ságban eszmecseréink a várt­nál kedvezőbb eredmények­kel jártak, míg a szocialista Kubában a két ország test­véri kapcsolata eleve garan­tálta megbeszéléseink gyü­mölcsöző voltát. A megláto­gatott országok vezetőivel történt személyes találkozá­sok önmagukban is kedvező tényezők voltak, hiszen így ezúttal is -könnyebb, egysze­rűbb és eredményesebb volt a felmerülő kérdések tisztá­zása, értelmezése, a cselek­vést segítő megoldások kere­sése. Ezt támasztja alá, hogy hivatalos tárgyalásaink ered­ményét közös nyilatkozatok­ban rögzítettük. Milyen területeket ölel- - tek fel a tárgyalások? — A nemzetközi kérdése­ket és a kétoldalú kapcsola­tainkat. Venezuelával és Pa­namával viszonylag kevés kapcsolatunk volt, most tár­juk szélesebbre a kapukat. A Kubai Köztársasággal — és hozzátehetem : Peruval is — kiterjedt és szakadatlanul bő­vülő kapcsolataink voltak már eddig is. Most ezeknek az országoknak a legmaga­sabb rangú vezetőivel össze­geztük elért eredményeinket, kerestük a politikai, a gazda­sági, a műszaki-tudományos és a kulturális együttműkö­dés lehetőségeit, új területeit, illetve konkrét megállapodá­sokban körvonalaztuk a kap­csolatok fejlesztésének teen­dőit. A nemzetközi élet leg­alapvetőbb kérdéseiről közö­sen megfogalmazott állás­pontunkat rögzítettük — ez már ismert a nyilvánosságra hozott közös nyilatkozatok­ból. A meglátogatott államok eltérő megoldásokat keres­nek társadalmi, gazdasági felemelkedésük érdekében. Ez, valamint a bennünket elválasztó földrajzi távol­ság nem hat-e közeledé­sünk, közös fellépésünk el­len? — Ami a távolságot illeti, történelmi hasonlattal élve azt mondhatom: ha az euró­pai gyarmatosítókat erkölcs­telen és becstelen törekvése­ik keresztülvitelében nem tartóztathatta fel évszáza­dokkal ezelőtt az akkor való­ban végtelen távolság, miért emelne közénk akadályt az óceán ma, amikor a szó szo­ros értelmében összezsugo­rodtak Földünkön a távolsá­gok? Amikor hazánknak, a Magyar Népköztársaságnak és a meglátogatott országok kormányainak olyan életbe­vágóan közös érdekeik van­nak, mint a béke megőrzése, a leszerelés, a békés egymás mellett élés nyújtotta lehető ségek kihasználása, teljes felszámolása a gyarmatosí­tásnak és az újgyarmatosí­tásnak, a faji megkülönböz­tetésnek, s az az elidegenít­hetetlen és elévülhetetlen jog, hogy minden állam nemzeti érdekeinek megfelelően, sza­badon rendelkezhessen ter­mészeti kincseivel. Venezue­la, Peru, Panama kormánya és népe erélyesen és határo­zottan törekszik hazája gaz­dasági és politikai függősé­gének lazítására, pontosab­ban: a teljes függetlenség és szuverenitás kivívására. Ha­zánkban, a szocialista Ma­gyar Népköztársaságban e küzdelmünkhöz megbízható partnert látnak. Együttmű­ködésünk nemcsak népeink, hanem a békeszerető népek és nemzetek legáltalánosabb érdekeit is szolgálja. Ebben minden tárgyaló partnerünk­kel vita nélkül egyetértet­tünk. Milyen személyes benyo­másokat szerzett Losonczi elvtárs? — A hivatalos látogatások számos emberi vonatkozást tárnak fel, erre — részben — már az előzőekben is utal­tam. Minden ország vezető­jével, politikusaival, népének hivatalos és nem hivatalos képviselőivel, állampolgárai­val történő találkozás eleven nyomokat hagy az ember­ben. Éppen ez adja — hogy csak a vendéglátó országok államfőinek egyszerű, ro­konszenves magatartására hi. vatkozzam — azt a bizonyos többletet, amit a személyes tárgyalások mindig eredmé­nyeznek. Ahol csak megfor­dultunk — gyárban és egye­temen, faluban vagy város­ban — érezhetően meleg sze­retettel köszöntöttek bennün­ket. A szavakból, gesztusok­ból, különféle megnyilvánu­lásokból a szocialista Ma­gyarország megbecsülése su­gárzott. A kedves, kellemes benyomásokat teljes eleven­ségükkel zártuk szívünkbe. Különösen a Kubai Köztár­saságról mondhatom el ezt, arról a szocialista államról, amellyel azonosak eszméink, amellyel egyazon célért küz­dünk, amelynek harcban és munkában egyaránt tisztele­tet érdemlő, nagyszerű népé­vel már történelmi múltra tekintő kapcsolataink épül­tek ki. Mostani látogatásunk­kal újabb jelentős lépést tet­tünk az országaink közötti legmagasabb szintű szemé­lyes kapcsolatok továbbépí­tése terén. Szeretném ezzel kapcsolatban elmondani, hogy valamennyi meglátoga­tott ország államfőjét meg­hívtuk hivatalos magyaror­szági látogatásra. összegezve: két hétig tar­tó latin-amerikai látogatá­sunkról elmondhatom, hogy mind a négy országban újabb mérföldkőhöz érkeztünk el államaink kapcsolatának, né­peink barátságának, nemzet­közi fellépésünk összehango­lásának egyre szélesedő út­ján. Érdemes több figyelmet fordítani erre a világrészre — fejezte be nyilatkozatát Losonczi Pál. A különböző kongresszu­sok és sajtótájékoztatók vol­tak jellemzőek az elmúlt nap­ra. A Magyar Vöröske­reszt országos vezetőségének ülésén, amelyen megtárgyal­ták hogyan segíthetnék job­ban a népesedéspolitikai ha­tározat végrehajtását és kü­lönös figyelmet fordítottak a véradás teljes térítésmentes szervezésével kapcsolatos fel­adatokra, döntöttek arról is, hogy a Vöröskereszt soron következő kongresszusát 1977. október 8—9-re hívják össze. A Magyar Radiológusok Társasága kongresszusát, amelyet együtt rendeznek az Európai Sugárbiológiai Tár­saság szimpozionjával, ked­den huszonegy ország csak­nem 700 résztvevőjének je­lenlétében dr. Schulteisz Emil egészségügyi miniszter nyitotta meg. Az ünnepi ple­náris ülésen az egészségügyi miniszter rámutatott, hogy a radiológia ma már a klinikai gyakorlat nélkülözhetetlen segítője. Ugyancsak egészségüggyel kapcsolatos az a sajtótájé­koztató is, amelyet Budapes­ten az Egészségügyi Felvilá­gosító Központban tartottak. A sajtótájékoztatón dr. Gon- da György, a központ igaz­gatója bejelentette: novem­ber egészségnevelési hónap lesz. Az ipari szövetkezetek ok­tóber 26—27-én tartják VII. kongresszusukat. Ebből az al­kalomból a Parlament Go­belin-termében Rév Lajos, az OKISZ elnöke tájékoztat­ta a sajtó képviselőit. (A tá­jékoztatón munkatársunk is részt vett. Az itt elhangzot­takra lapunk még vissza­tér.) A Mezőgazdasági Múzeum­ban nemzetközi térképkiállí­tás nyílt ugyancsak tegnap. A sajtótájékoztatón a rende­zők elmondták, hogy a ki­állításon több mint 100 ha­zai és külföldi térkép mu­tatja be az éghajlati, felszíni és talajviszonyokat. Megállapodás Rijadban Libanoni béketerv Libanon, Szíria, Egyiptom, Kuvait és Szaúd-Arábia ál­lamfője, valamint a Palesz­tinái Felszabadítási Szerve­zet V. B. elnöke Rijadban hétfőn este véget ért két­napos csúcstalálkozóján meg­állapodott az immár másfél év óta tartó libanoni polgár- háború beszüntetéséről in­tézkedő újabb béketervben. A dokumentumot a hat arab vezető hétfőn a késő esti órákban tartott záró megbe­szélésén hagyta jóvá. A kilencpontos terv töb­bek között kimondja: — Csütörtökön közép­európai idő szerint reggel öt órakor Libanonban az ösz- szes hadviselő felek egyszer és mindenkorra beszüntetik a harcokat; — Az összes csapatokat és milicistákat azokba az állá­sokba vonják vissza, ame­lyekben a harcok kitörésé­nek időpontjában, vagyis 1975. április 13-án helyezked­tek el; — A jelenleg 2300 fős arab­közi békefenntartó erők lét­Magyar Péter, az MTI tu­dósítója jelenti: Az OKP Központi Bizott­sága kedden megkezdte a vi­tát Berlinguer főtitkár előző este elhangzott beszámolójá­ról, amely a politikai és a gazdasági helyzettel össze­számát 30 000 főre növelik, s az új arab „elrettentő fegyveres erő” feladata az lesz, hogy kikényszerítse a fegyvernyugvás betartását, s gondoskodjék minden nehéz- fegyver összegyűjtéséről; — Végrehajtják az 1969. évi kairói megállapodást, amelyben a palesztinai geril­lák kötelezték magukat ar­ra, hogy csak a menekült- táborokban és a dél-libanoni Arkub térségében viselnek fegyvert. Az AFP hírügynökség a rijadi arab minicsúcs továb­bi fontos eredményének ne­vezi Egyiptom és Szíria meg­békélését. Szíria és Egyiptom állam­fője megállapodott, hogy vé­get vet a két ország között folyó propagandaháborúnak és újból megnyitja három hónappal ezelőtt bezárt kai­rói, illetve damaszkuszi nagy- követségét. Iszmail Fahmi egyiptomi miniszterelnôk-helÿettes, kül­ügyminiszter hétfőn bejelen­tette, hogy október 25-én nyí­függő feladatokat vázolta a párt legfőbb vezető szerve számára. Berlinguer hangsúlyozta: az áldozatokra feltétlenül szükség van a gazdasági egyensúly megteremtéséhez. A feladat most az, hogy az egyensúlyt ne a korábbi mechanizmus visszaállításá­val próbálják megteremteni, hanem korszerűbb gazdasági szerkezet és a terhek igaz­ságosabb elosztása révén. Az OKP tehát támogatja az Andreotti-kormány nadrág- szíj-összehúzására irányuló politikáját. Berlinguer ennek kapcsán arra is rámutatott, hogy az OKP nem támogatja feltétle­nül és mindenben a keresz­ténydemokrata kormányt, csupán egyes intézkedéseit, ha azok megfelelnek az össz- nemzeti érdekeknek és a párt irányvonalának. Az Andreot­ti-kormány — állapította meg a továbbiakban a főtit­kár — nem megfelelő a je­lenlegi súlyos helyzetben. lik meg Kairóban az Arab Liga 21 tagállama államfői­nek 8. csúcstalálkozója. Libanoni rádiójelentések szerint keddre Staurába hív­ták össze a libanoni parla­mentet. Feladata az lesz, hogy megválassza a képvi.selőház új elnökét. A Reuter bejrúti tudósítá­sa szerint a hétfőn jobboldali és baloldali fegyveresek kö­zött Bejrútban lezajlott újabb tüzérségi harcban mintegy nyolcvan személy vesztette életét és kétszáz sebesült meg. A libanoni haladó erők rádiója szerint a főváros mohamedánok ellen­őrizte nyugati negyedeibe több mint ötszáz lövedék csapódott be. Camille Chamoun, a li­banoni jobboldali nemzeti li­berális párt vezetője hétfőn este Bejrútban úgy nyilatko­zott, hogy a Rijadban tető alá hozott megállapodás az éremnek csak egyik oldala. „Más lapra tartozik e meg­állapodás végrehajtása...” — mondotta. Echeverria is pályázik Luis Echeverria mexikói köztársasági elnök hétfőn be­jelentette, hogy az ENSZ fő­titkára kíván lenni a január 1-én kezdődő és öt évig tar­tó új ciklusban. Előzőleg már tudtak a közeljövőben távo­zó latin-amerikai államfő ilyen tervéről. Bejelentése mégis meglepetést keltett, mivel úgy vélték, hogy Kurt Waldheim, a világszervezet jelenlegi főtitkára egyrészt meg akarja választatni magát egy évre január 1. után, másrészt pedig az ENSZ köz­pontjában túlságosan sokan támogatják ebbéli ambícióját ahhoz, hogy tisztségének megújíttatása kétséges le­gyen. Echeverria jelentkezésének hátterét bonyolítja az a kö­rülmény, hogy Kína — amely szívesen tünteti fel magát a harmadik világ szóvivőjének — a közelmúltban érzékel­tette: az el nem kötelezett országok szeretnék, ha a fő­titkárválasztást decemberig elhalasztanák, és így a har­madik világ is jelöltet indít­hatna erre a posztra. Olaszország Berlinguer beszéde az OKP KB ülésén frmnyev Is Ceieéal tárgyalásai Moszkva, Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Kedden Moszkvában foly­tatódtak a Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság ve­zetőinek hivatalos tárgyalá­sai, amelyeken az első hiva­talos jelentések szerint a két ország közötti v kapcsola­tok fejlesztésének problé­máin kívül igen nagy teret szentelnek külpolitikai té­máknak, közöttük az ázsiai kontinens legégetőbb kérdé­seinek. A moszkvai lapok keddi számaiban első oldalon szá­molnak be a mongol delegá­ció érkezéséről és a tárgya­lásokról. Teljes terjedelmük­ben közlik azokat a beszéde­ket, amelyeket Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára és Jumzsagijn Ce- denbal, a Mongol Népi For­radalmi Párt első titkára mondott a hétfőn este a Kremlben rendezett fogadá­son. A beszédekből a moszk­vai megfigyelőket elsősorban Brezsnyev és Cedenbal azon szavai ragadták meg, ame­lyek a két ország vezetőinek optimizmusát tükrözik az ázsiai kontinens bonyolult problémáinak megoldhatósá­gát illetően. Leonyid Brezs­nyev, anélkül, hogy részlete­sen kitért volna az ázsiai kontinens országai között fennálló ismert nézeteltéré­sekre és problémákra, az ázsiai kollektív biztonság perspektívája szempontjából világította meg a tennivaló­kat. — Türelmesen, lépésről lé­pésre, a jószomszédság elvei alapján kell építeni az állam­közi kapcsolatokat, a gyakor­latban kell tiszteletben tarta­ni más államok szuverenitá­sát és egyenjogúságát, előre kell tekinteni és konstruktív párbeszédet kell folytatni — mondotta. Cedenbal a maga részéről hangsúlyozta, hogy a Mongol Népköztársaság a jövőben is fáradhatatlanul törekszik a szocialista országok egységé­nek megszilárdítására, inter­nacionalista kapcsolataik és sokoldalú együttműködésük fejlesztésére és elmélyítésére. * Kedden a Kremlben befe­jeződtek a szovjet—mongol hivatalos tárgyalások. Jóváhagyták a mongol párt- és állami küldöttség szovjetunióbeli látogatásáról szóló közleményt, amelyet később hoznak nyilvánosság­ra. LAPZÁRTA BRÜSSZEL A Közös Piac miniszterei­nek értekezlete úgy döntött, hogy decemberig elhalasztja a válaszadást a KGST együttműködési javaslatára. CANBERRA Ausztrália hivatalosan til­takozott Kínánál a vasárna­pi föld alatti atomrobbantás miatt — jelentette be ked­den az ausztráliai parla­mentben Reg Withers sze­nátor, a kormánypárt vezető­je. HELSINKI Kedden hivatalos látoga­tásra Finnországba érkezett Oskar Fischer, az NDK kül­ügyminisztere. MADRID Újabb letartóztatásokat fo­ganatosítottak Spanyolor. szágban. A kedden letartóz­tatottak között van Lobato, az illegális Spanyol Munkás­bizottságok vezetője is. BELGRAD A jugoszláv kormány ren­deletet hozott egyes mező- gazdasági termékek árának módosításáról. A döntés ér­telmében emelik a liszt, a fehér és a barna kenyér, a péksütemények, az étolaj és a sertéshús árát. Hivatalos becslések szerint a most életbe léptetett ár­emelésekkel a megélhetési költségek Jugoszláviában mintegy 3 százalékkal növe­kedtek.

Next

/
Thumbnails
Contents