Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-17 / 246. szám
U ^PÜJSÁG 1976. október 17. magazin magazin magazin Hány millió évesek vagyunk? I ïfiii Beszélgetés Kiszely professzorral A rra kértük dr. Kiszely György tanszékvezető egyetemi tanárt, hogy az emberré válás kezdetét bizonyító rudabányai leletek jelentőségéről beszéljen. Kiszely professzor természetesen Darwinnal kezdte: — Darwin elmélete a maga korában óriási vihart kavart fel mind szakmai, mind ideológus körökben. Mindkét vonalon élesen és a realitáson túlmenő érvekkel és módszerekkel dolgoztak. Ma már tudjuk, hogy tulajdonképpen azok is sokat ártottak, akik védték ezeket a tanokat, mert vulgarizáltak, szélsőségesen egyszerűsítettek. Miattuk tartja magát máig is sokakban a tévhit, hogy Darwin azt állította: az ember a majomtól származik. Holott Darwin ilyet soha sem mondott. A rokonságot bizonyító hasonlóságok mellett hangsúlyozta a különbözőségeket is. A rokonság azonban — mint tudjuk — nem jelent leszármazottságot... — A mai tankönyvek világosak és pontosak a témában. Úgy tanítják, hogy az emberi faj a főemlősök rendjéből származik, amelynek fő jellemzője, hogy fejlődése párhuzamosan haladt az emberszabású majmok fejlődésével. Ám míg az emberszabású majmok ezen a fejlődési vonalon biológiai értelemben tovább jutottak, az ember másfajta fejlődési vonalra állt. Az idegrendszeri fejlődés alakította ki készségét az eszközök tökéletesítésére, a beszédre, amelyek révén társadalmi lénnyé változhatott. Régi és izgalmas kérdése az emberrel, az ember történetével foglalkozó tudományágak művelőinek: mikor és hol, melyik földrészen élt az „emberős”? — A mai tankönyvek szerint az ember, mint faj 900 ezer, illetve egymillió-kétszázezer éves. Erről évtizedekig vita folyt, mígnem az ol- duvai Leaky-házaspár leletei fel nem tűntek. Ezek bizonyították, hogy kétmillió évvel ezelőtt már emberelődök éltek Afrikában. A tudomány tehát elfogadta az eddig cá- folatlan tények alapján: az ember Afrikából származik és kétmillió éves. És most, a rudabányai ércbányában talált őslelet hatalmasat cáfol. A szakembereket megdöbbentette. Mert időben és helyileg megváltoztatta a nézeteiket az ember származásáról. ötvennél több őslelet került eddig elő a rudai bányafejtésből. A rendkívül gazdagnak számító anyag leletei — amelyekre á bánya főgeológusa hívta fel a figyelmet 1967-ben — nem emberiek ugyan, de pontosan mutatják a mai ember felé vezető vonalat. — Korukat a szakemberek 4—10 millió évre becsülik. Alaki sajátosságukban és az időben jól mutatják azt az átmenetet, amely a kb. 28 millió évvel ezelőtt élt főemlőstől — amely őse volt a mai emberszabású majomnak és az embernek is — a mai ember és a mai majom kialakulásához vezetett. Az egészben az a legizgalmasabb ugyanis, hogy három fejlődési irányt mutató leleteket találtak. A mai ember és a mai majom őseit és egy, a fejlődés zsákutcájába jutott lény, az úgynevezett giganto pitacusét. A gazdag lelet akkora bizonyító erőt képvisel, hogy amikor a kutatást irányító dr. Kretzói Miklós professzor a yalei egyetemen bemutatta a tudományág legnevesebb szakembereinek, vita nélkül fogadták el: az ember Eurázsiából származik. Tévedés ne essék: nem Ru- dabányáról, bár itt találták meg a bizonyító erejű csontleleteket, vele együtt 80-nál több gerinces álatfaj maradványát, s ugyancsak 80-nál több növényfajt, amelyek a lelet korának meghatározásában is nagy segítséget nyújtanak tudósainknak. C sontok csak kedvező talaj- és klímaviszonyok között maradhatnak meg millió évekig. Rudabányán 4—10 millió évvel ezelőtt tőzegmocsaras volt a terület, szubtrópusi a klíma. Halban és vadban gazdag vidék lehetett, nem véletlenül éltek itt emberelődök. Hiszem, hogy szükségszerűen meg fogják találni szakembereink a táborhelyüket, esetleg barlangjukat, s talán használati eszközeiket is. Mert jelenleg még csak a kezdet kezdeténél tartunk. Az igazi jelentősége még szinte beláthatatlan ennek a leletnek! — búcsúzott Kiszely professzor, a szegedi Orvosbiológiai Intézet tanszékvezetője. R. É. Korszerű gumiabroncsok Az autók gyorsasága évről évre növekszik. Ezzel párhuzamosan folyik az új autógumi-típusok fejlesztése is. Jobb minőségű nyersanyagokat alkalmaznak a gyártásban, különféle műkaucsuko- kat, nagy kopásállóságot biztosító adalékokat, nagy szilárdságú és a mechanikai fáradást jól bíró műselyem kordokat, poliamid műszálakat és öregedésgátló anyagokat. Fontos követelmény a biztonság, hiszen a gépkocsi épsége, de mindenekelőtt az utasok élete lényegében az úttestre felfekvő négy, nem nagy területű gumifelülettől függ. A gumiabroncs szilárdságát köpenyének szövetváza biztosítja. A szövetváz gumizott kordszövetből készül — egy ennek gyártására szolgáló gép látható a képen —, de vetülékfonalak nélkül ; nagy szilárdságú kordcérnákból áll. Legújabban a gumiabroncsok vázanyagaként már acélkordot is használnak, miután sikerült megoldani az acél megbízható ragasztását a gumihoz. Acélkordbetétes abroncsokat egyelőre főleg nagyobb méretű kivitelben — teherautókhoz, kamionokhoz, munkagépekhez — készítenek. líj ipari ártalom: a lézersugár! Az iparban egyre szélesebb körben használják a lézersugarakat, éspedig nemcsak kísérleti célra, hanem fémek megmunkálására (kis átmérőjű lyukak készítése lézerolvasztással stb.) is. A sugárhatás megfigyelése ipari ártalmat okozhat — természetesen a szemen. A lézerhatás direkt megfigyelésekor néhány esetben súlyos égési sérüléseket szenvedett a megfigyelő retinája, a következmény néhány esetben vakság lett. Fémmegmunkálás robbantással Részben technológiai, részben energiatakarékossági okokból egyre inkább előtérbe kerül a robbantással való fémmegmunkálás. A robbantás ugyanis a legnagyobb teljesítményű présgépeknél is jóval nagyobb nyomást hozhat létre a környezetében, másrészt pedig ennek az energiaigénye jóval kisebb. A robbantásos fémátalakításkor erősen romboló, alakváltoztató hatású anyagot robbantanak fel, és ennek energiáját az esetek többségében valamilyen közeg, általában víz közvetíti a süllyesztékbe helyezett fémlemezre. Magát a töltetet közvetlenül a víz színe alatt függesztik fel, és robbantáskor az általa gerjesztett lökéshullámok sajtolják az alakítandó lemezt a süllyesztékbe. A robbantásos fémmegmunkálás fejlődését elősegítette a rakétatechnika kibontakozása. A rakéták égéskamráinak és fúvókéinak a készítéséhez hatalmas méretű szerszámokra volt szükség. De a legdrágább szerszámokkal is csak néhány munkadarab készülhetett el a rakéták állandó és gyors fejlődése következtében. Robbantással ezeket a sokszor hatalmas munkadarabokat is sokkal olcsóbban lehetett megmunkálni. Képünkön a robbantás után elkészült munkadarab kiemelése látható a süllyesztékből. A veszettség újra veszély az Egészségügyi Világ- szervezet szakértőbizottságának jelentése szerint a veszettség elterjedtsége tekintetében valószínűleg rosszabb helyzetben vagyunk jelenleg, mint az elmúlt száz esztendőben bármikor. A múlt évben — 97 ország jelentése alapján — 1453 ember halt meg veszettségben és mintegy félmillió beteget kellett védőoltásokkal kezelni. A betegség terjesztői főleg vadon élő állatok: a róka, a sakál, a farkas, a coyote, a szkunksz, a monguz, a menyét és a denevér. Palotomuzeum Lengyelország délkeleti részén helyezkedik el az ország egyik legszebb barokk kastélya, amelyet ősfákban gazdag park vesz körül. A palotamúzeumnak berendezett kastélyban — amely Lengyelország egyik legszebb és leghíresebb műemléke — képzőművészeti és kézművesipari galéria tekinthető meg, s egyik legszebb látnivalója a hatalmas, gazdag könyvtár. A lancuti palota másik nevezetessége a hintómúzeum. Akinek kedve támad rá, régi hintón vagy bricskán bejárhatja az óriási parkot. VITA A MLWKA'RÓL VITA AZ ELiDET&ENEDÉSRŐL
