Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-15 / 218. szám
u ^PÜJSÁG 1976. szeptember 15.. ON KERDEZ Levélcímünk : 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Ki a nyugdíjeloleges? Gallai János bölcskei olvasónk azt kérdezi: mit jelent az, ha valaki nyugdíjelőleges? Válaszol: dr. Deák Konrád osztályvezető ügyész. „Ha valaki nyugdíjba megy, ezt követően kéri nyugdíjának megállapítását, az elért nyugdíjévek tisztázása pedig — mert az illető több helyen, esetleg megszakításokkal dolgozott — hosz- szabb időt vesz igénybe, hogy erre az időre sem maradjon ellátatlanul, részére előleget állapítanak meg és folyósítanak. Ilyen esetben nevezik a nyugdíjast nyugdíjelőle- ges”-nek. Ez az előleg rendszerint a minimális nyugdíjnak megfelelő összeg, illetve annyi, amennyi a nyugdíjas részére a nyugdíj igénylésekor különböző, korábbi munka- viszonyok tisztázása nélkül szinte azonnal megállapítható. Ezt követően tisztázzák a társadalombiztosítási szervek, hogy milyen korábbi munkaviszonyok, katonai szolgálat, hadifogság stb. vehetők még figyelembe a nyugdíjévek megállapításánál, s ezután hoznak végleges határozatot, vagyis állapítják meg véglegesen a nyugdíjat.” Kismamák szabadságolása A Fonott Bútor- és Kosáripari Háziipari Szövetkezet egyik alkalmazottja kereste fel levelével szerkesztőségünket. 1973. június 24-én ikreket szült, s a közelmúltban járt le hároméves gyermekgondozási szabadsága. Írja, hogy szülése előtt még 1973-ban rendes évi szabadságát kivette. Most. hogy visszatért dolgozni, vállalata a gyermekgondozás éveire nem adja meg sem a rendes, sem az anyagsági pótszabadságot. Dr. Prantner József, az SZMT politikai munkatársa válaszol : „A családvédelemre és a többgyermekes anyák (a levélírónak 4 gyermeke van) védelmére vonatkozó jogszabályok önre is vonatkoznak. Az Mt. V. 56. §-a, valamint a munkaidő és pihenőidő egyes kérdéseiről szóló, módosított 6/1967. (X. 8.) MŰM sz. rendelet 13. § (4) bekezdés c) pontja akként rendelkezik, hogy a dolgozót az évi rendes szabadsága megilleti, a tíz éven aluli gyermek gondozása, vagy ápolása miatt munkában nem töltött időre — legfeljebb azonban egy évre — függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e táppénz, illetőleg gyermekgondozási segély. ön tehát jogszerűen igényelheti, hogy a gyermek- gondozás céljából fizetés nélküli szabadságon töltött három év leteltével adja ki munkáltatója — a munkában nem töltött egy évre járó — rendes szabadságát. A rendes szabadság alapszabadságból és pótszabadságból áll. (Mt. 42. §) Felhívjuk figyelmét arra, hogy a többgyermekes családanyákat az egyéb címeken járó pótszabadságon felül megilleti az Mt. 42. § (2) bekezdés és az Mt. 50. § (2) bekezdés szerinti pótszabadság is és ezt az Mt. V. 55. § (2) bekezdés értelmében akkor is ki kell adni, ha ezzel a pótszabadsága az évi 12 munkanapot meghaladná. Viszont 1976. évre csak a rendes szabadság időarányos részének kiadását kérheti.” Községfejlesztési hozzájárulás Egy majosi olvasónk azt kérdezi: miért kell két helyen községfejlesztési hozzájárulást fizetnie, amikor Ma- joson mindössze egy kis háza és 259 ölnyi kertje van. Itt 50 forintot fizet. Ezen kívül ugyan van még egy nagyobb darab földje a cikói határban, de ez a termelőszövetkezeti háztájiját képezi. Itt 300 forintot állapítottak meg. Dr. Deák Konrád osztály- vezető ügyész a következőket válaszolja: — A községfejlesztési hozzájárulást — a 15/1967. PM. a fizetésre kötelezettek terhére a tárgyévben kivetett általános jövedelemadó (ideértve a mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját is) illetőleg házadó alapján kell előírni. Ha tehát valakinek több község területén van olyan mezőgazdasági ingatlana, mely után jövedelemadót köteles fizetni, valamennyi községi tanács elő fogja írni a községfejlesztési hoz. zájárulást is. A községfejlesztési hozzájárulás ugyanis a tanácsok gazdasági önállóságának növelését, az alapvető egészségügyi, szociális, kulturális és kommunális szükségletek fokozottabb kielégítését szolgálja, az ilyen szükségletek kielégítésére pedig minden községben szükség van. Akik tehát ott általános jövedelemadót fizetnek — a hivatkozott jogszabályban megjelölt esetek kivételével — kötelesek községfejlesztési hozzájárulást is fizetni. T elefonszámunk : 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK A tudománnyal eljegyzett madarak S zerte a világon sok százezer madarat gyűrűznek meg évente. Madarak millió viselik lábukon a sorszámmal ellátott csillogó alumíniumkarikát, mely örökre eljegyezte őket a tudománnyal. A madárvárták, múzeumok és állattani intézetek részére egyre gyakrabban kézbesít olyan levelet a posta, melyben egy- egy meggyűrűzött és a magas északon vagy a messzi Afri-. kában megkerült madár adatait közlik a jelölést végző állomással. Gyűlnek, szaporodnak az adatok a törzskönyvekben, a vonulási utat jelző egyenesek a falon függő nagy térképeken. Ma már tudjuk, hogy sok izgalmas kérdésre a feleletet csakis az egyedileg megjelölt, meggyűrűzött madarak segítségével tudhatjuk meg. De vajon honnét is származik ez a valóban szenzációs megoldás? Kinek jutott először eszébe, hogy madarainkat ilyen ötletes és teljesen megbízható jelzéssel lássa el? Madár jelölési próbálkozásokról már az 1600-as évek végéről vannak adataink. Leonhard Frisch például a tornácán költő füstifecskék lábára piros pamutszálakat erősített. Frisch úr izgatottan várta a következő tavaszt és vele együtt a „házi” fecskéket. És amikor csicseregve megérkeztek és újra birtokukba vették az ősi fészket, bebizonyítottnak látta annak az akkoriban elterjedt nézetnek a tarthatatlanságát, amely szerint a fecskék az iszapba bújva töltik a téli lenül el kellett volna rohadniuk. 1880. július 27-én egy Hannover közelében lakó postamester már maga készítette gyűrűkkel látta el a kéményén nevelkedő 4 gólyafiókát. Ezek egyikét még az év augusztus 24-én Spanyolországban lőtték le. Tulajdonképpen ez volt az első konkrét adat, mely egy vonuló madár útját vagy az út egy részét, megbízható módon rögzítette. Sajnos a postamester nem folytatta kísérleteit, s így a tudományos madárjelölés megindítását csak az 1800-as évek végétől számítjuk, amikor egy dán tanár, H. C. C. Mortensen, szerény eszközökkel kezdte meg azokat a kísérleteket, melyek a mai madárjelölések alapjaiul is szolgálnak. Mortensen 1890-ben seregélyekkel kezdett munkához. Házi műhelyében egyenként készítette a számokkal ellátott gyűrűket, melyeket azután nagy gonddal erősített a fiókák csődjére. Munkájával egyidejűleg levelek és a sajtó útján igyekezett kísérleteire az európai ornitológusok figyelmét felhívni és egyben segítségüket is kérte, megjelölt seregélyekről hónapokat. Ha így lenne, okoskodott Frisch úr, a vékony pamutszálaknak feltét- A hamarosan befutottak az első visszajelentések Dél-Európá- ból, sőt Észak-Afrikából is. Mortensen e sikeren felbuzdulva 1907-ben gólyákra is kiterjesztette vizsgálatait. Az első évben 92 fiókát sikerült jelölnie, 1915-ben pedig már 241-et. Az új madártani kutatási módszer gyorsan terjedt és hazánk, Németország után, másodikként csatlakozott a mozgalomhoz. Az 1891-ben Budapesten megtartott II. nemzetközi ornitológiái kongresszus után Hermann Ottó kapott megbízást a Magyar Ornitológiái Központ megalakítására. Ma már nemzetközileg is sok madarat, több tízezer példányt gyűrűznek évente a madártani intézet külső munkatársai. Valamennyi gyűrűzési adat törzskönyvekbe kerül nyilvántartásra és ugyanoda írjuk az esetleges megkerüléseket is. Hazánkban elsősorban énekesmadarakat, poszátákat rigókat, pintyféléket gyűrűznek, de tavaly, a magyar madárgyűrűzés történetében először, különböző parti madarakat is nagyobb számban sikerült fogni és jelölni a Kiskunsági Nemzeti Park területén létesített gyűrűzőtáborban. Mi is a célja tulajdonképpen a madárjelöléseknek? Mortensen idejében a gyűrűzések még csak a vonulási utak és a téli szállás megismerését célozták. így derült például fény az európai gólyák kétirányú vonulására. A nyugat-európai állomány ugyanis Gibraltár érintésével közelíti meg Afrika földjét, a közép- és kelet-európai gólyák viszont a Szuezi-csatorna felett repülve érkeznek a „fekete földrészre”. Ezután a Nílus folyását követve egészen Afrika legdélibb csücskéig levonulhatnak. G azdasági jellegű problémáknál is segítséget nyújtott a madárjelölés. így tudtuk meg például, hogy a Magyarországon költő seregélyek a szőlő érésének idején már rég Dél- Európában vannak és a Badacsonyban, továbbá más szőlővidéken garázdálkodó csapatok északabbi átvonulok. Ez azért fontos, mert a seregély a költési időben elsősorban sáskákkal és egyéb rovarokkal él, fiókáit is ezekkel eteti, tehát kifejezetten hasznos, komoly kártétele csakis ősszel a szőlő érése idején jelentkezik. SCHMIDT EGON Jogszabályokról- röviden A földrendezésről szól a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának 1976. évi 23. számú törvény- erejű rendelete, és e törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában intézkedik a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 29 1976. (IX. 2.) MÉM számú rendelete. A tvr. rögzíti, hogy mezőgazdasági üzemek nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területeit elsősorban önkéntes földcseré- v e 1 kell kialakítani, s csak ha erre nincs lehetőség, akkor kerülhet Sor földrendezésre, éspedig a község egész határára kiterjedő úgynevezett általános földrendezésre, egy dűlőre vagy határrészre kiterjedő ún. részleges föld- rendezésre vagy üzemen belüli földrendezésre, mely utóbbi módon a mezőgazda- sági üzem területén magán- tulajdonban és egyéni használatban visszahagyott földeket lehet kicserélni. A földrendezés a belterületre nem terjedhet ki, nem érintheti a mezőgazdasági szövetkezetek tagjainak a szövetkezet közös használatába adott földjeihez fűződő jogait. Kihangsúlyozandó, hogy a magánszemélyeknek a kialakított üzemi táblában fekvő földjét megközelítőleg azonos minősé- g ű , művelési ágú és területű földdel ki kell cserélni. à A földrendezést engedélyező határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak, a jogerős földrendezési határozat térítésről rendelkező része azonban harminc napon belül a bíróságnál megtámadható, a bírósági eljárás illetékmentes. Az önkéntes földcserével kapcsolatban megjegyzendő még, hogy közös, tulajdonban levő földet csak valamennyi tulajdonostárs egyetértésével lehet elcserélni, a földcseréről szóló megállapodást írásba kell foglalni. A jogszabály mellékle- t e mintát is ad az írásban történő megállapodáshoz. (A hivatkozott két jogszabály a Magyar Közlöny f. évi 67. számában jelent meg és kihirdetése napján hatályba is lépett.) Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a vállalati művelődési bizottságok létesítéséről szóló arra a közös határozatra, melyet 25.002 1976. (V. 22.) szám alatt az Országos Közművelődési Tanács elnöksége és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége adott ki, és amely szerint a vállalati, gazdasági és szakszervezeti vezetés művelődési tevékenységének segítésére vállalati művelődési bizottságokat kell szervezni elsőként az 50 kiemelt nagyvállalatnál, legkésőbb 1976. december 31-ig, majd a többi vállalatnál 1977. végéig. A bizottságok megalakítása,, működési feltételeinek biztosítása a vállalat vezetőjének és szakszervezeti bizottságának együttes feladata. A közös határozat melléklete irányelveket tartalmaz a határozat végrehajtásához, pontosítja a bizottság feladatait, működését. (Megjelent a Művelődés- ügyi Közlöny ez évi 17. számában.) A SZÖVOSZ Tájékoztató í. évi 34. számában közlemény jelent meg az ifjúsági klubok támogatását szolgáló akció meghirdetéséről, itt csupán arra utalunk, hogy az akció keretében támogatásban csak működési engedéllyel rendelkező klub részesülhet. Az Egészségügyi Közlöny ez évi 17. számában megjelent közlemények közül Szó szerint idézzük az alábbit: „Az alkoholisták ügyében benyújtott mindennemű kérvény és fellebbezés közérdekű beadvány, ezért... tárgyánál fogva illetékmentes.” Dr. Deák Konrád. a TIT városi szervezetének elnöke Folyékony kristályok Folyékony kristály — nem fából vaskarika, hanem létező valóság. Olyan anyag, amely folyékony, nedvesít, de mikroszkóp alatt a valódi kristály képét mutatja. BizŐnyos hőmérséklet felett a folyékony kristály szerkezete megbomlik, normális folyadékká válik, e hőmérséklet alatt kikristályosodik. Átmenetet jelent tehát a folyadék és a szilárd anyag között. Mivel rendkívül érzékenyek az ilyen anyagok a hőmérséklet változására, számos technikai problémát lehet segítségükkel megoldani. Újabban egyre nagyobb éi- deklődést tanúsít irántuk az orvostudomány is, sőt ma már tucatnyi ilyen anyagot használ fel. Két tartóréteg közé jutía- tott vékony, folyékony kris- tályréteg már megfelelő hőmérőt jelent. Bármely tárgyhoz érintve az eltérő színű foltok a különböző hőmérsékletű helyeket jelzik. A kép az emberi test hőportréját mutatja.
