Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-14 / 217. szám
Mai számunkból TÖBB A HÉTKÖZNAP, MINT AZ ÜNNEP (3. old.) TÖBB ÉS JOBB TAKARMÁNY — TÖBB TEJ (3. old.) MAGYAR SZOBA (4. old.) MEGYEI LABDARÚGÓ- EREDMÉNYEK (6. old.) KULTURÁLIS KALEIDOSZKÓP (4. old.) Tanulságos számvetés S zámvetés készült a megye gazdasági terveinek időarányos végrehajtásáról, arról, hogyan illeszkedik az itt kialakult helyzet az országos képbe. Abba, amiről tudjuk, hogy kibontakozóban vannak a jó tendenciák, beértek feszesebb munkát igénylő intézkedések első gyümölcsei. Úgy mondhatnánk: elindultunk a célba vezető úton, de lassítani nem szabad. A tervek a mi megyénkben is a további, minden szempontból megalapozott fejlődést írták elő. Ez meg is történt. Az ipari termelés értéke — az élelmiszer- ipar nélkül — közel négy százalékkal nőtt. Hosszan sorolhatnánk azokat az intézkedéseket és azok első eredményeit is, amelyek a jövő megalapozását célozzák. Az előrelátó, tervszerű, elemző munka jellemezte megyénk gazdasági életét. Nyugodtan mondhatjuk ezt még akkor is, ha vannak elmaradók, ha néhány helyen gyorsabban rá kell lépni arra a bizonyos útra. A számok, a tények azt mutatják, hogy az ipari termelés üteme nálunk kisebb, mint a tervekben előírt. A minisztériumi iparhoz tartozó vállalatoknak alig valamivel több mint a fele növelte a termelését, a többinél visszaesés van. A BHG és az MMG szekszárdi gyárában, a selyemipar tolnai gyárában elért növekedés ellenpólusa például a Bonyhádi Cipőgyár, a Simon- tornyai Bőrgyár terv alatti eredménye. Igaz, az okok mindenhol tetten érhetők, csakúgy, mint a Láng Gépgyár dombóvári gyáregységének teljesítményhullámzásánál, de ezek a féléves mérleg tényéhez legfeljebb magyarázatot adhatnak. A szövetkezeti iparban már a magyarázat is legfeljebb magyarázkodás lehet, hiszen húszból tizenkét szövetkezet nem teljesítette a tervét. A helyzetmegítélés fogyatékosságából, a fejlődés figyelmen kívül hagyásából ered, hogy egy sor vállalat, szövetkezet elvesztette exportpiacát, mások alig-alig vannak jelen. A termékszerkezet korszerűsítéséről, a gazdaságtalan termelés megszüntetéséről is többen beszéltek egy fél éve, mint ahányan eredményesen cselekedtek azóta. Való igaz, a termékváltás, a gazdaságosság javítása, egyes termékek gyártásának megszüntetése, még inkább egy új gyártásának bevezetése nem lehet mindig gyors, ám az is igaz, hogy a technológiai váltás előkészítésének csúszása forintokkal mérhetően bosszulja meg magát. A géppark korszerűsítése is éppen úgy hozzá tartozik a vállalati gazdálkodáshoz, mint a piac felkutatása vagy a megfelelő anyagellátás. Viszont a legkorszerűbb gép sem ér semmit, sőt kifejezetten drága mulatság, ha nincs aki dolgozzon rajta. Nem önmagáért való eszme- futtatás ez, valóságos példa alapján jegyeztük le, ugyanis van olyan üzem a megyében, ahol nyolc menetmaró gép állt hosszú ideig. Országos adat, hogy a műszakszám 1,4. A megyénkben a közelmúltban megvizsgált hat üzemben az átlag 1,3-ra jött ki, de a legjobb sem haladta meg az 1,7-et. Nagyobb baj, hogy a tervezett munkarendhez viszonyítva is van elmaradás, az egyik helyen „csak” 12,5 százalék, máshol a negyvenet is eléri. Gondokat jelez a félévi mérleg az építőiparban. Nyugtalanító a helyzet az állami építőiparban is, de még inkább az a szövetkezetiben. Az utóbbinál — úgy tűnik — nem használt egy korábbi, figyelmet érdemlő jelzés. A kapacitásnak alig a felét kötötték le szerződéssel, a tényleges teljesítés pedig megállt a 36 százaléknál. Az elmaradást még a létszámcsökkenéssel sem lehet ködösíteni, hiszen az itt foglalkoztatottak száma mindössze egy százalékkal lett kisebb. Egyéb gondokra utal az első félév eredménye, hiszen egy másik fontos mutató szerint a termelékenység a szövetkezeti iparban több mint 14 százalékkal csökkent, a tanácsi építőiparban viszont 10,2 százalékkal nőtt. Az sem mellékes, hogy a tanácsiak létszáma eközben még egy tizeddel csökkent is. A tervteljesítés mutatói természetesen számos vonzatút tartalmaznak, amelyek elemzése részben megtörtént, másrészt pedig a területileg illetékesek jövőbeni feladata. A fentiek azt mutatják, hogy az év indulása nem a megszokott. A tanulságok levonására és gyors, határozott intézkedésekre van szükség ott, ahol a gondok jelentkeztek. Jóvátehetetlen hiba lenne, ha bárhol arra fordítanák — a jobb eredmény elérése helyett — az energiát, hogy megkíséreljék fehérre mosni magukat, hisz a tapasztalat szerint az „objektív okok” felkutatására fordított idő és erő újabb, szubjektív bajokat szül. Cselekedni kell, úgy ahogyan másutt tették. Jó tapasztalatokért, jól példáért ki sem kell menni a megyéből. Fi. Losonczi Pál és Lázár György fogadta a tanzániai külügyminisztert Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn az Országházban fogadta Ibrahim Kadumát, a Tanzániai Egyesült Köztársaság külügyminiszterét. Lázár György, a Minisztertanács elnöke szintén hétfőn hivatalában fogadta a tanzániai külügyminisztert. A szívélyes, baráti találkozón jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, valamint P. J. C. Ndobho, a Tanzániai Egyesült Köztársaság budapesti nagykövete. Közös közlemény a tanzániai külügyminiszter magyarországi látogatásáról Ibrahim Kaduma, a Tanzániai Egyesült Köztársaság külügyminisztere Púja Frigyes külügyminiszter meghívására 1976. szeptember 10— 13. között hivatalos, baráti látogatást tett a Magyar Nép- köztársaságban. A tanzániai külügyminisztert budapesti tartózkodása során fogadta Losonczi Pák az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke. A magyar és a tanzániai külügyminiszter szívélyes légkörű eszmecserét folytatott a két felet foglalkoztató időszerű nemzetközi kérdésekről, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről és elméiyí- téséről. Tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről is. A két külügyminiszter megelégedéssel nyugtázta azokat az erőfeszítéseket, amelyek a nemzetközi feszültség csökkentésére irányulnak és kifejezték reményüket, hogy ezek az erőfeszítések elősegítik az enyhülés átfogó érvényesülését. A világbéke és a nemzetközi biztonság elérése szempontjából aláhúzták a társadalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért és a szabadságért folytatott harc fontosságát. A két külügyminiszter egyetértett abban, hogy a világ haladó antiimperialista és antikolonialista erőinek együttműködése nagyban hozzájárulhat az egész világ békéjét fenyegető válsággócok felszámolásához. Sürgették a feszült közel-keleti helyzet átfogó rendezését, az izraeli csapatoknak a megszállt arab területekről való kivonását, a Palesztinái nép törvényes jogainak tiszteletben tartását és a térség valamennyi állama biztonságának szavatolását. A két külügyminiszter nagy elismeréssel szólt a szabadságért, nemzeti függetlenségért és az alapvető emberi jogokért küzdő nemzeti fel(Folytatás a 2. oldalon.) A chilei nép hálája orok Tomas Solis beszél Szombat délután az atomerőmű, a paksi járás, a község és a honvédségi alakulat KISZ-bizottsága chilei szolidaritási nagygyűlést rendezett az atomerőmű-lakótelepen. Makarevicz Zoltán, a honvédségi alakulat KISZ-bi- zottságának titkára nyitotta meg a nagygyűlést, megemlékezve a hármas évfordulóról: Egy hete volt hat éve, hogy választásokon győzött a népi egység, ma három éve döntötték meg a fasiszták a népi egység kormányát és szeptemberben ünnepük a világ haladó erői a fasiszta junta börtönében szenvedő és ott is harcoló Luis Corva. lán hatvanadik születésnapját. Ezután Tomas Solis, a chilei antifasiszta bizottság elnöke mondott beszédet. Megemlékezett a chilei nép hat évvel ezelőtti nagy győzelméről, a népi egység kormányának hároméves működése alatt elért eredményeiről, a chilei nép reményeiről. A chilei nép harcáról beszélt ezután Tomas Solis. A népi mozgalmakról, sztrájkokról, a növekvő elégedetlenségről, a katonai junta belső és külső elszigetelődésének fokozódásáról. — Megvan ma már a társadalmi alapja annak, hogy létrehozzuk az antifasiszta frontot, amely az egyetlen reális kiutat jelenti. Hatalmas segítséget nyújtanak a világ haladó népei a chilei nép harcához. A szolidaritás mentette meg eddig is Luis Corva- lán és sok más bebörtönzött hazafi életét. A chilei nép hálája örökké tartani fog azért a szolidaritásért, ami segíti harcát a fasiszta elnyomás ellen. Tomas Solis beszéde után Polányi Máténak, a járási KISZ-bizottság munkatársának javaslatára táviratot küldött a nagygyűlés a Magyar Szolidaritási Bizottsághoz, hogy juttassa el tiltakozását a chilei katonai junta rémuralma ellen. Ezután Carlos Miro, hazánkban élő chilei zenetudós adott elő chilei népdalokat, majd a Székesfehérvári Könnyűfémműben dolgozó chileiek együttese lépett fel. Készülődés a 20. évfordulóra Kiváló munkásőrök, parancsnokok tanácskozása A munkásőrség életében első alkalommal tanácskoztak a kiváló munkásőrök, parancsnokok. Először az alegységek kiválói tették mérlegre a kiképzés mikéntjét, a termelőmunkában, a versenymozgalomban helytállást, a politikai munkát, A parancsnok beszámolója majd a legjobbak közül választott küldöttek adták to. vább a tapasztalatokat az egységek tanácskozásain. Vasárnap délelőtt a megye munkásőreinek, munkásőr- parancsnokainak legjobbjai ültek össze azzal a szándékkal, hogy összegezzék, általánosítsák a tapasztalatokat. Ennek az alulról induló, lépcsőzetes értékelésnek vezérszólama a testület közelgő, húszéves fennállásához kapcsolódó tennivalókról szólt. Dr. Sörfőző István, megyei parancsnok a kiválóak képviselői előtt összegezte, mit végzett a testület az elmúlt húsz év alatt, hogyan vált népköztársaságunk fegyveres erőinek elismert fegyvertársává. A munkásőrség sok. szór, sok helyen bizonyította, hogy megfelel hivatásának, feladatainak — amelyekhez mindig megkapta a párt irányító, segítő, ellenőrző támogatását. A párt XI. kongresz- szusán megfogalmazott feladatok sokoldalúak : szólnak az eszmei, politikai nevelésről, a kommunista meggyőződés elmélyítéséről. A munkásőrség nemcsak fegyveres testület, hanem politikai nevelő iskola is. A megyében a párton kívüli munkásőrök 25—35 százalékát ve. szik fel évente a pártba. A parancsnoki értékelés után Gravenez József, Fodor Imre, Tóth Ferenc, Uhrin Vendel. Németh János, Jor- dáki Árpád, Farkas József, Steinbach Antal kiváló munkásőrök, Pataki György paksi járási parancsnok mondták el tapasztalataikat, a megyei testület felénél nagyobb számú kiváló munkásőr nevében. Az elmondottakra Bartha Gyula, országos parancsnokhelyettes és dr. Sörfőző István megyei parancsnok válaszolt A tanácskozás befejezéseként megválasztották a küldötteket az országos tanácskozásra: Sebestyén István bonyhádi, Farkas József dombóvári, Gáti Bálint szekszárdi, Tóth Ferenc tamási, Kóló István paksi, Suszter Mihály szekszárdi és Szűcs Nándor szekszárdi tartalékos kiváló munkásőrök személyéKon A tanácskozás résztvevői
