Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-12 / 216. szám

a Képújság 1976. szeptember 12. magazin magazin magazin Számadás szeptemberről Az év 9. hónapjában, szep­temberben kezdődik az ősz; a meteorológusok szerint a harmincnapos hó első napján a csillagászati számítások szerint 23-án. Ennek megfe­lelően az őszt a tél december elsején, illetve december 22- én váltja. Szeptemberben a Nap a mérleg csillagkép jegyében jár; a mérleg egyensúlyba az említett 23. napon kerül: ek­kor a nappal és az éjjel idő­tartama megközelítően egy­forma, vagyis ez az őszi nap­éjegyenlőség ideje. Egyéb­ként a nappal részesedése a 24 órából a hónap folyamán 1 óra 38 perccel csökken. Szeptember végén még nyíl­nak a völgyben a kerti virá­gok, de a nappal már kere­ken negyed órával rövidebb, mint az éjszaka. Párhuzamosan csökken a várható napfényes órák szá­ma is. Az első héten, — az év 36. hetén — hat évtized feljegyzéseinek átlagolása szerint 55,4 órán át süt a Nap, a negyedik héten már csak Normandiában, Bayeux vá­ros melletti Balleroy kas­télyban avatták fel a világ első léggömbmúzeumát. Az avatóünnepségre hat euró­pai országból gyűltek össze a lelkes ballonrepülők, akik gyakorlatban is felelevení­tették a repülés hőskorát. A kastély parkjából több fel­szállás történt hidrogén és meleglevegős ballon segítsé­gével. Franciaország jelentős sze­repet játszott a léggömbre­pülés és a léghajózás születé­sében. 1783. novemberében Pilatre de Rosier és Arlande márki Montgolfier-léggöm- bön emelkedett a levegőbe. A ballonrepülés katonai al­kalmazásának úttörői között is ott találjuk a franciákat. 1794-ben a fleurusi csatában a franciák bevetették az el­ső katonai ballon századukat a: „Corps des aeröstiersmili- taires”-t. Kötélen felenge­dett ballon kosarából a meg­figyelő tiszt igyekezett ki­kémlelni az ellenség erőd- rendszerét és csapatai moz­gását. A ballonos bevetés érdekes módon történt. A kötelet egy 46,3 óra napsütésre számít­hatunk. A „vénasszonyok nyarának” hőmérsékleti érté­kei egy évszázad megfigye­lései szerint így alakulnak szabályos időjárás esetén: 36. hét: 19,3 a napi átlag. 37: 18,3. 38: 16,8. 39: 15.5. A 40. héten pedig, — ez már át­nyúlik októberbe 14,6. Az őszi földek a hó elején 117 milliméter esőt remélhetnek országos átlagban, s ettől az értéktől csak. a hónap végén várható lényeges eltérés: 96 milliméter a sok évi átlag. A Kincses Kalendárium azt tanácsolta szeptemberre a gazdáknak, hogy a másod­vetésű magmohart, kölest, hajdinát arassák le, a termé­nyektől megszabadult földe­ket pedig azonnal szántsák föl. A szőlőben a korai fajták érnek, szállításra leszedhe- tők. Szállításhoz célszerű há­zilag készült kosarakat be­szerezni — javasolta a Kin­cses. A szürettel kapcsolatos ünnepi szokások tájanként változóak. A szüreti mulatsá­század katona tartotta, akik különböző irányban masíroz­tak a földön, ily módon bizto­sították a helyzetváltozást a kosárban helyet foglaló tiszt számára. Ez tehát egy félig- kötött léggömbös megoldás volt. Érdekes az is, hogy Na­poleon nem látott fantáziát az említett ballonszázadban, amelyet uralkodása idején fel is oszlatott. 1870-ben a körülzárt Pá­rizs ballonok segítségével tartotta az összeköttetést a gok a nehéz munka pihenő szünetei közé tartoznak, csak­úgy, mint az aratóünnepek. A látványos szüreti lovas- felvonulások, a maskarások vidám tréfái, élükön a hor­dón lovagló borkirállyal, a szőlőgirlandokkal ékesített termekben rendezett szüreti bálok, a szőlőlopás körüli virtuskodás, s a rajtakapot­tak megbüntetése adják e népszokás kedves színeit. A néphit azt tartja, ha szeptember 29-én, Mihály napján az ég dörög, az jó őszt, de szigorú telet jelent. Ha sok a makk az erdőn Mi- hálykor, az bőséges hóesést jelent, még karácsony előtt. Egyed, azaz szeptember elseje, és Máté, vagyis 11-e is „időjós” nap. Egyed nap­ján szép idő = négy napig jó marad az időjárás; az Egyed-napi mennydörgés a következő évben bő termést ígér, a Máté-napi szép idő hosszan eltart és bő termést ígér gyümölcsből a jövő év­re. CSORNA BÉLA külvilággal. Gambetta lég­gömbön hagyta el a blokád alá vett francia fővárost. Az első világháborúban mind a kötött léggömbök, mind a kormányozható léghajók nagy szerepet játszottak. A második világháborúban kö­tött léggömböket már csak légvédelmi ballonzárként használtak, elsősorban az an­golok. Ez a védekezési mód­szer azonban nem vált be. A ballonrepülés az elmúlt évtized óta reneszánszát kez­di élni. Versenyeket tartanak a sportrepülők. Az Atlanti­óceán átrepülési kísérletei sajnos egymásután tragédi­ákkal végződtek, a nagy se­bességű „jet-stream”-ek, lég­mozgások miatt. Az említett múzeumot szá­mos francia tudományos és közlekedési szervezet támo­gatásával hozták létre. A je­lenlegi francia repülőmú­zeum több olyan relikviával rendelkezik, amelyek a fran­cia ballonrepülés hőskorát, az 1870-es porosz—francia háborút és az első világhábo­rút idézik. Ezeket a relikviá­kat most az új ballonmú­zeum rendelkezésére bocsát­ják. A világűr Moszkvától Havannáig A kubai tv-nézők egyenes adásban láthatták a május l.-i moszkvai felvonulást, s ugyanígy láthatják majd a november 7.-i díszszemlét is. Mindezt a két távoli orszá­got összekötő űrtávközlési rendszer tette lehetővé. A szovjet mesterséges hol­dakat azonban nemcsak tv- adások és telefonbeszélgeté­sek közvetítésére, hanem a kubai népgazdaság különbö­ző területeinek segítésére és tudományos célokra is fel­használják. így például a szovjet tudósok és a kubai tudományos akadémia me­teorológiai intézetének mun­katársai a mesterséges hol­dak megfigyeléseinek segít­ségével összeállították a szi­getország feletti felhőképző­dés modelljét, s rendszeresen készítenek időjárás-előrejel­zéseket. A szputnyikok alkalmazá­sa nagy távlatokat nyit az ásványkincsek feltárása te­rén is: a nagy magasságban készített felvételek alapján új lelőhelyek kiaknázására van lehetőség. Sajtok röntgenezése A svájciak módszerével készülő nagy lyukú, kemény sajtok érési folyamatát menet közben igen nehéz ellenőriz­ni. A lyukak kialakulása és eloszlása a végtermék minő­ségét befolyásolja. Erről azonban csak mintavétellel lehet információt szerezni Újabban a Karlsruheban mű­ködő táplálkozásbiológiai ku­tatóállomás az embergyógyá­szatban ismert röntgenmód­szert próbálja e célra fel­használni. A röntgensugarak­kal végzett rétegfelvételi módszer lehetőséget nyújt ar­ra, hogy a sajtban keletke­zett lyukak eloszlásáról an­nak felvágása nélkül tájéko­zódást nyerjenek. Ha a mód­szer beválik és szélesebb kör­ben elterjed, a mintavétel nélkülözhető lesz és az érés folyamatát könnyebben lehet majd figyelemmel kísérni. Léggömbmúzeum Cigarettaszünet N éha hallom: halkan, finoman sziszegnek a lányok után. Nem le­sik a hatást, oda se néznek, csákányoznak, ásnak, lapá­tolnak, talicskáznak tovább. Barnára sült, erős, félmezte­len fiatalemberek. Ha meg­éheznek, lapátnyélre teleped­ve bekapják a kis üzletből hozott tejet, kiflit, húskon­zervet, uborkát és elszívnak rá egy Szimphoniát. Csak eddig ülnek, s nem tovább. Négyen, négy fiú építi a ko­csilejárót a lakótelep alatti domboldalon. Bágyadt, poros, langy- meleg, diskurálásra csábító őszi idő. Szívjunk el együtt egy ci­garettát. — Merre visz az út? — Hát kézit csókolom az első kapavágásnál még úgy volt, hogy meredek kanyar­ban fut le az aszfaltig. Azíán kijöttek ide a műszeres mér­nökök és leállítottak bennün­ket. A legújabb változat sze­rint V alakban leásunk egy métert, az alját és az oldalát kibetonozzák, s lehet rajta babakocsikázni. — Régóta várunk erre az útra. — Nyári járat lesz ez, nem más. Ha fagy majd, ha esik a hó, babakocsistól csúsznak az asszonyok munkába, meg­látja. Én mondom, hogy így lesz, ide a rozsdás bökőt, — mondja az egyik és inas nya­kába nyomja az ujját. A többiek rábólintanak a karjuk alatt nyugvó kapa­nyélre: így lesz, így lesz, ide a rozsdás bökőt. — Ha módosítják a tervet, sokáig tart a munka. — Á, az nem baj! Minél hosszabb ideig dolgozunk itt, annál több a pénz. Kényel­mes munka ez és szépen le­het vele keresni: 4000 forint fölött is összejön egy hónap­ban. Maga itt lakik? — Ott, arra fent. — Egy világért ide nem költöznék. Tudja, azelőtt az előregyártóknál dolgoztunk, mi készítettük azokat az ele­meket, amelyekből ezeket a házakat építették. Maguk a kőművesek megmondták: kártyavár ez, nem ház, ötven évet ha megél. Maga nem fél itt? — Erre itt senki sem gon­dol. — Ez az, hogy akinek nincs helye, örül, ha lakást kap, s még azt se bánja, ha egy életen át nyögi. Igaz, hogy levonnak a gyerekek után? — Igaz. — Nem mondom, ez már valamicske. De én akkor is csak téglaházat építenék. Szép nagyszobásat, mint a mostani odahaza, Apátiban. Mindjárt megirigyli, ha el­mondom, hogy az egyik szo­bám 7x7 méteres és a falak tele vannak képekkel. Nincs véletlenül olyan régi újságja, amin jó csajok vannak? Ké­ne még nekem egy pár, mert körbe akarom rakni a fala­kat. És nem tud egy jó, eladó farmert? — Újságom akad, de farmerügyben... — A fene egye meg, nem tudok egy eredeti, jó farmert szerezni, muszáj vagyok Pestre menni. Ez, ami raj­tam van, lassan elhagy, pedig Rifle, nem Lewis. — Rifle, Lewis? Mi a kü­lönbség? — A Lewis márkásabb, de a Rifle-nak jobb a kopása, ilyen szép világos permetes, mint ez e. Itt a mélyépítők­nél ilyen tisztán, farosban járhat az ember, ezért is kértük át magunkat az előre­gyártóktól. A kosz, az olaj ette a ruhát, egy év alatt szétment négy öltözet, meg tán hét nadrág is. Most meg látja, a napnak lassan vége és egy pecsét sincs rajtunk sehol. Akkor hoz csajos- újságot? — Megígértem, bár szíve­sebben adnék könyvet. — Vettem én részletre vagy 120 kötetet, de ki ér rá ol­vasni? Este csak kajál az ember, mosdik, aztán dűl el, mint a zsák. Berkesi, bűnügyi azért hét végére jöhet. Tes­sék mondani nincs meg ma­gának a Pillangó? Évek óta hiába kutatom. Ha ismer öreg irodistát, akinek meg­van, kérje el nekem. Becs­szóra visszaadom. F enn jár a nap, egy ásó­nyom a munkaidőbe még belefér. Kezet fogunk: jó munkát. A fiú kézfején tetoválás: Bűn az élet. Mielőtt megmarkolná a szerszám nyelét utánam int: „Ne felejtse el: Sandler ír­ta”. D. V. M. A „Polonez” szálló Az egyik legforgalmasabb lengyel varos, a nemzetközi vásárok színhelye, Poznan. Az ide látogató rengeteg len­gyel és külföldi turista számára egyre több korszerű ho­tel épül. Közéjük tartozik a ..Polonez". Marókerekes A világ legnagyobb gép­szerkezeteit, a marókerekes kotrógépeket a hatvanas évek elején kezdték el üzem­be állítani. Az azóta végzett fejlesztési munkálatok során növelték a gépóriások telje­sítményét és a marófej le- hordási magasságát (azaz a függőleges irányú hasznos munkaterületet), továbbá ki­alakítottak a marófejbe be­építhető olyan szerkezetet, amely különösen tapadó anyagok — mind például a kréta, márga — elődarabolá- sát és a marófejből való ki­ürítését előmozdítja. A fej­lesztési munkálatokban ter­mészetesen ma sincs meg­állás; ez idő szerint már na­pi 80—100 ezer tömörköbmé- ter teljesítményű, 90—100 métert elérő összes elszállí­tási magasságú kotrókat is gyártanak. De a világ több nagy üzemében már előké­szítették a 200 ezer köbmé­„mammut” teres marókerekes kotrók so­rozatgyártását is. Doromboló macska Félelmetesen szép állatok a macskaféle ragadozók, de ezek közül is előkelő helyet foglal el a párduc. Egykor a föld igen nagy térségein megtalálható volt, élt Euró­pában is, sőt a jégkorszak­ban még hazánk területén is. Egyes változatai alkalmaz­kodtak a hidegebb éghajlat­hoz, ezek szürkés színűek, a trópusi afrikaiak pedig sár- gás-narancssárgás árnyalatú- ak, fekete pettyekkel. Sok helyen száz éve még gyako­ri volt a párduc, ahol ma már kipusztult, mégis egész Afrikában, Kis- és Elő-Ázsiá- ban, Nyugat-Szibériában, Kí­nában, Koreában és Dél- kelet-Szibériában még meg­található. A kíméletlen üldözéshez is jól alkalmazkodnak azzal, hogy hihetetlenül rejtett életmódot folytatnak. Zsák­mányállataik között megta­lálhatók az antilopok, szarvasok, zebrák, vaddisz­nók, de még a madarak, egérfélék is. Szeretik termé­szetesen a háziállatokat is, különösen a kutyákat. Vil­lámgyors rajtaütéssel ragad­ják el gazdája mellől még a jól idomított vadászkutyákat is. Általában éjjel vadász­nak. Szeretik a szakadékos hegyvidéket, a száraz félsi­vatagokat az áthatolhatatlan nádasokat, általában a nehe­zen megközelíthető helyeket. Megtalálhatók a világ állatkertjeiben, mert jól tű­rik a fogságot, sőt még sza­porodnak is. Az állatkertben született példányok hamar megszokják az ember közel­ségét, és fiatal korukban szí­vesen játszadoznak is vele. Jól érzik magukat, akárcsak a veszprémi Kittenberger Vadaskert kis párduca az egyensúlyozó-deszkán.

Next

/
Thumbnails
Contents