Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-12 / 216. szám
1976 szeptember 12. ^PÚJSÁG 3 Budapesti napok Moszkvában Ismeretes, hogy az 1975. évi „Moszkvai napok Budapesten” viszonzásaként szeptember 13. és 19. között „Budapesti napok Moszkvában” rendezvénysorozat zajlik majd a szovjet fővárosban. ; Megkértük Király Andrásáét, a budapesti pártbizottság titkárát: tájékoztassa olvasóinkat a várható eseményekről. — Mi a jellege, politikai- >!; kulturális tartalma ezeknek a rendezvénysorozatoknak? — Budapest és Moszkva több évtizedre visszanyúló baráti kapcsolatokat ápolt, s ezek sajátos kifejezési módja az immár hagyományossá vált kulturális napok megrendezése. A kapcsolatok folyamatossága teszi lehetővé, hogy mindig a legfrissebb bemutatókból, kiállítási anyagokból, filmekből válogassuk össze a tervezett programot. — Ez alkalommal arról adunk számot, mivé lesz, hogyan alakul nap nap után a város, miként élnek fővárosunk lakói. A budapesti napok Moszkvában programjához szorosan illeszkedik a két főváros pártbizottságának együttműködése. Katona Imrének, a budapesti párt- bizottság első titkárának vezetésével ez alkalommal is politikai delegáció vesz részt a kulturális napok programján, s egyben ismerkedik a moszkvai pártszervezetek munkájával. — A magyar—szovjet ba- rátság ápolásának kitűnő, mondhatnánk, hagyományos formái a testvérmegyei, illetve testvérvárosi kapcsolatok. Hogyan illeszkedik be ebbe az állandóan erősödő láncba a mostani rendezvény, különös tekintettel arra a kiemelkedő szerepre, amit a két nép barátságának ápolásában a fővárosok kapcsolatai be- tölthetnek? — A sajtó, a rádió és a televízió jóvoltából az ország közvéleménye ismételten értesülhet a testvérmegyei, illetve testvérvárosi kapcsolatok friss fejleményeiről. Amennyire gyümölcsözőek és hasznosak ezek a baráti szálak, annyira jó tapasztalatszerzési forrásul szolgál Budapest tanácsi vezetése és pártbizottsága számára is mindaz, amit a Moszkvával kialakított munkakapcsolatok lehetővé tesznek. A jövő heti programról a moszkvai pártbizottság vezetői egyébként úgy nyilatkoztak, mint Moszkva kiemelkedő kulturális és politikai eseményéről ebben az időszakban. — Az előkészítés során azt tapasztaltuk, hogy kitűnő feltételeket teremtettek vendéglátóink mind a színházi és filmbemutatók, mind pedig kiállításaink számára. A rendezvények színtere is biztosíték arra, hogy több tízezer moszkvai ismerkedhet meg az eddiginél alaposabban hazánk fővárosával, a magyar kultúrával. — Mondhatna-e végül valamit a várható programról ? — Címszavakba sűrítve : színház, film, kiállítás, zenei életünk bemutatása és sport szerepel a műsorban. A budapesti napok Moszkvában programját a koncertek kitűnő színhelyén, a Csajkovszkij-teremben kezdjük el, szeptember 14-én. A megnyitón a két főváros párt- bizottságának első titkárai mondanak ünnepi beszédet. A Tátrai-vonósnégyes, az Operaház művészeinek bemutatkozását szovjet művészek fellépése követi majd. Reméljük, legalább olyan örömet jelent Moszkva lakóinak a magyar—szovjet barátság szobrának felavatása a Druzsba-parkban, mint az ajándékozóknak, Budapest dolgozóinak. A szobor Búza Barna szobrász és Zilahy István építész művészi alkotása, amelynek eredetije Budapesten tekinthető meg a X. kerület Magyar—szovjet barátság parkban. — A szovjet népgazdasági kiállítás egyik modern pavilonja ad helyet a Budapest 1945—1976. bemutatónak. A kétezer négyzetméternyi területen átfogó képet igyekszünk adni fővárosunk több évtizedes fejlődéséről; mód lesz arra is, hogy a kiállítás nyújtotta élményt a fővárosról szóló filmvetítésekkel egészítsük ki. — Budapest két színháza is bemutatkozik Moszkvában. A Thália Színház László- Bencsik Sándor: Történelem alulnézetben és Mihail Solo- hov Emberi sors című színművével lép a közönség elé. A Madách Színház esztrád- műsorával — Budapesti köszönti Moszkvát — nemcsak a moszkvai Esztrádszínház- ban, hanem a szovjet főváros két jelentős nagyüzemében, a Lihacsov Autógyárban és a Csapágygyár kultúrpalotájában is fellép. — A jövő heti moszkvai kulturális programban magyar filmbemutatók és legszebb könyveink kiállítása is helyet kaptak. A sport sem marad ki: vívásban, asztali- teniszben, női röplabdában mérik össze erejüket budapesti és moszkvai sportolók. A hasznos tapasztalatcserét szolgálja az a két előadás, amelyet városfejlesztési és közoktatás-politikai kérdésekről tart a főváros főépítésze, valamint a Fővárosi Tanács művelődésügyi főosztályának vezetője. — Joggal mondhatjuk tehát — fejezte be tájékoztatóját Király Andrásné —, hogy találkozók egész sora várja Budapest küldötteit. Bizonyos, hogy valamennyien sok hasznos élménnyel, a két főváros tovább mélyülő barátságának jóleső érzésével térhetnek majd haza. U. L. reform. A mindszentaranyo- si uradalomban már leverték a côvekçket, amelyek koporsószögek a nagybirtok ravatalán” — állapítja meg tudósításában a Magyar Kommunista Párt központi napilapja. Ugyanakkor valamennyi újság öles betűkkel közli a hírt a felszabadult magyar nép első külpolitikai eseményéről. íme a hír: „Magyarország nagy külpolitikai eseménye, a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolat felvétele. Végre kiszabadulhatunk abból az erkölcsi vesztegzárból, amelybe a fasiszta világnézet és az elmúlt 125 év bűnös poliltikája börtön özte be a magyar népet. Ismét befogadnak bennünket a békeszerető népek nagy családjába és most rajtunk -áll a sor, hogy ez az ország megint a tisztesség szabad földjévé váljék.” És elérkezik a legnagyobb 'belpolitikai győzelem is. „Az ország legfontosabb munkás- és kultúrcentruma bekülte 108 képviselőjét az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe” — írja a Szabad Nép, majd ismerteti Apró Antal, Kádár János, Kállai Gyula és Major Tamás képviselők munkásságát. A nép képviselői 1945. szeptember 5-én vonultak be először a Parlamentbe. Erről írták az akkori idők krónikásai, hogy sok minden először fordult elő az ülésteremben. Először fordult elő, hogy a képviselők egy részének nem jutott ülőhely; hogy a Szovjetunió magasrangú képviselői is ott ültek a karzaton; hogy a rádió először közvetítette az ülést, s először fordult elő, hogy a fotóriportereket még az ülésterem közepére is beengedték. Az ország él és lélegzik. Teljes talpra állásának azonban van egy óriási akadálya: a reakció mesterkedése. „A reakció csodabogarai egyre többen emelik fel kezüket demokráciánkra, testet-lelket átformáló szabadságot és emberiességet hirdető politikánkra. Itt áll még az egész reakciós tábor: a nagybirtokos, a talaját vesztett és helyét nem lelő arisztokrata, a tőkéjét féltő kapitalista, a régi pusztulásra ítélt dzsentri a vidéken, itt vannak a vármegyék tisztségviselői közül számosán azok, akiket a régi, levitézlett rendszer ültetett a hivatalokba. Itt vannak közöttünk és várnak a pillanatra, hogy ismét nyakunkra ülhessenek” — írja a Képes Figyelő és felteszi a kérdést: „Megindul-e a harc, az igazi harc a reakció ellen?” A választ a magyar kommunisták lapja adta meg: „A végső leszámolás órája közeledik. Az Oktogon sarokházának tetején villanyújság fut. Európa egyetlen villanyújsága. Ez a villanyújság azt hirdeti, hogy számoljunk le a reakcióval. Ezt a jelszót, a kommunista párt jelszavát kell beégetni a becsületes magyar ember tudatába.” Csupán két év kellett hozzá, hogy megszülessék a Magyar Népköztársaság alkotmánya, amely 1949-ben ünnepélyesen deklarálta : „...A dolgozó nép a Szovjetunió baráti támogatásával újjáépítette a háború sújtotta, romokban heverő országot. A régi rend urai és védelmezői ellen folytatott küzdelemben a magyar munkásosztály — szövetségben a dolgozó parasztsággal, együttműködve a haladó értelmiséggel — kivívta és megszilárdította a dolgozó nép hatalmát.” KŐSZEGI FRIGYES Válaszol V. I. Makarov, a Tambov megyei Tanács elnöke Munkatársunk nem sokkal a tambovi tanácsi delegáció tapasztalatcsere-látogatásának hivatalos értékelése előtt kereste föl V. I. Makarovot, a Tambov megyei Tanács elnökét, a háromtagú delegáció vezetőjét. — A Tambov és Tolna testvérmegyei kapcsolatok keretében eddig több delegáció cseréjére került sor. Az ön által vezetett tanácsi küldöttség látogatásának mi volt a célja? — A delegációk tapasztalatcsere-látogatásai internacionalista kapcsolataink elmélyítését szolgálják intenzíven attól a naptól kezdve, hogy Tambov és Tolna megye között létrejött a testvér- megyei megállapodás. Egymás munkájának tanulmányozása, úgy gondolom, szélesíti látókörünket, gazdagabbá tesz bennünket és így hozzájárul mind a kommunista, mind a szocialista építés sikereihez. Megérkezésünk napján érdekes beszélgetést folytattunk testvér- megyei kapcsolataink fejlődéséről és a kapcsolatok továbbfejlesztéséről K. Papp József elvtárssal, az MSZMP megyei bizottságának első titkárával. Meg is állapodtunk abban, hogy pártbizottságaink további intézkedéseket dolgoznak ki, olyanokat, melyek alkalmasak kapcsolataink további szélesítésére, az információcsere javítására. Jövetelünknek a célja alapjában véve ugyanaz, ami az eddig itt járt tambovi delegációk és a Tambovban járt Tolna megyei delegációk útjának célja volt: még mélyebben, még sokoldalúbban megismerni egymást. Ami számunkra feladatot jelentett, az nem más, mint megismerkedni Tolna megye tanácsainak munkájával. Csütörtökön pl. Dombóvárott jártunk, ahol részletesen megismerkedhettünk az ottani városi tanács helyi és a városkörnyéki községekre kiterjedő munkájával. Emlékezetes marad számunkra ez a nap, mert lépten-nyomon azt tapasztalhattuk, hogy a tanács eredményes munkájában hatalmas szerepe van annak a jó együttműködésnek, ami a városi pártbizottság és a tanács között alakult ki. Megragadott bennünket a város lakosságának, munkáskollektíváinak az az aktivitása, ami együttesen szépíti, gazdagítja ezt a települést. sokat tanúsítanak. Itt van mindjárt a paksi atomerőmű szovjet segítséggel megkezdett építése, mely egy hatalmas vállalat létrejöttét tette lehetővé. Hogy mit jelent szűkebb hazájuk és a Magyar Népköztársaság életében energiatermelés szempontjából az atomerőmű, gondolom nem kell részleteznem. S azt sem méltatnom, hogy Pakson egy város épül fel ott, ahol négy éve még szántóföldek, kertek voltak. Szép lesz azoknak az élete is, akik a szekszárdi, gyors ütemben épülő Tambov lakótelepen élhetnek majd. Gesztusnál jóval több, hogy a megye- székhelynek ezt a városnegyedét Tambovról nevezték el. Sok az új létesítmény, önök sokat gazdagodtak, s bizonyos vagyok abban, hogy a szorgalmas Tolna megyeiek az MSZMP XI. kongresszusa szellemében sikeresen folytatják a szocialista építést ezután is. — Hogyan értékelik a delegáció munkáját, programjuk biztosította-e a megyéink közötti testvéri, elvtársi kapcsolatok elmélyítését? — Makarov elvtárs járt már nálunk, így sokat tud megyénk életéről. Milyen említésre méltó változásokkal találkozott és mi volt az, ami tanácsaink munkáját tanulmányozva önöket leginkább megragadta? — A kérdés második felére válaszolok először, mintegy folytatva, amit eddig elmondtam. Tanácsaik sikeres tevékenységének zálogát látjuk abban, hogy választó- körzeteikben a tanácstagok igen aktívak és képesek a közös célok érdekében a lakosság széles körének mozgósítására. Egyébként négy évvel ezelőtt jártam itt. Négy év nem nagy idő, ám amit az elvtársak itt nekünk megmutattak, azok nagy változá— Mi egymás között már véleményt cseréltünk arról, aminek együttes értékelésére elutazásunk előtt kerül sor a Tolna megyei Tanács vezetőivel. Az a véleményünk, hogy programunk gazdag és színes volt, hiszen nemcsak a tanácsok munkájába nyertünk betekintést, hanem az itt élő emberek, az ipar és mezőgazdaság dolgozóinak életébe is. Jártunk állami gazdaságokban és termelő- szövetkezetekben, sok újat láthattunk, sok emlékezetes eszmecserét folytathattunk, így mi sem természetesebb, mint az, hogy a népeink közötti barátság tovább mélyült, testvérmegyei kapcsolataink pedig gazdagabbakká lettek, — mondotta befejezésül V. I. Makarov. Az MSZBT-fal a gyári ebédlőben. AZ IDEI béke- és barátsághónap megnyitó nagygyűlésén a paksi atomerőmű- építkezésen adták át Botos Jánosnénak, a Simontornyai Bőrgyár MSZBT-tagcsoport- ja elnökének az MSZBT aranykoszorús jelvényét. — Nagyon megörültem a kitüntetésnek, és úgy érzem, az elismerés nemcsak nekem szól, hanem valamennyiünknek, akik immár öt éve szervezetten dolgozunk a szovjet és a magyar nép barátságának elmélyítéséért, azért, hogy dolgozóink minél jobban megismerjék a testvéri szovjet nép életét. Persze, nem ez az első elismerés. Botosné — tagja az ismert bőrgyári Botos „di- nisztiának”, ugyanis nyolc Botos és négy Botosné dolgozik a gyárban — öt éve szervezője, irányító a gyári MSZBT-tagcsoportnak. Három éve Jaltában volt jutalomüdülésen, az elnökség egyik tagja, Dudás István egy küldöttséggel járt Tambovban. — SOKAT DOLGOZUNK — mondja az elnökasszony, — de nem esik nehezünkre, sőt öröm látni, tapasztalni, hogy milyen nagy az érdeklődés a bőrgyáriak között a Szovjetunió iránt. Itt Simon- tornyán különösen, hiszen a felszabadulás heteiben itt nagy harcok folytak, és itt van a legnagyobb szovjet hősi temető a megyében. Sokan a bőrgyáriak közül még most is szép emlékeik között emlegetik első találkozásukat a szovjet emberekkel. Én magam nem, hiszen már a fel- szabadulás után születtem. — Egy év alatt legalább ezerötszázan vettek részt valamilyen formában rendezvényeiken, a béke- és barátsághónap keretében megrendezett „Ki tud többet a Szovjetunióról” vetélkedő négyszáz szocialista brigádtagot mozgatott meg. A döntőbe tizenkét csapat került, a Kandó Kálmán szocialista brigád három csapatot indított... — AMI A TERVEINKET illeti, folytatjuk, amit eddig csináltunk. Rendszeresen, kéthetenként cseréljük az MSZBT-fal képanyagát az ebédlőben, terjesztjük a Szovjetunió folyóiratot és az egyéb kiadványokat. És egy új elképzelés, megmondom őszintén, nem az én agyamban született meg, kérték többen, összehívjuk baráti beszélgetésre azokat a bőrgyáriakat, akik az utóbbi években jártak a Szovjetunióban. Meglehetősen sokan vannak, s igen érdekesnek, hasznosnak ígérkezik a beszélgetés, „tapasztalatcsere”, amikor felelevenítik élményeiket.
