Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-11 / 215. szám

1976. szeptember 11. ^PÚJSÁG 3 fl szetoèrili cisitisztito teremlezés sikere SzetetfréiT „A vízépítőipari kiállítá­son az 1976. évben bemuta­tott termékek, technológiák közül, kiemelkedő műszaki és gazdasági értéke alapján a Tolna megyei Víz- és Csator­namű Vállalat mechanikai csőtisztító eljárását a Vízépí­tőipari Tröszt vezérigazgató­ja a kiállítás I. díjával tün­teti ki.” — Ez a szövege an­nak a díszoklevélnek, ami most már a vállalat igazga­tói irodáját díszíti. A szekszárdi vállalat nem egyedül képviseli me­gyénket Szentendrén, a Víz­ügyi Számító Központban rendezett kiállításon. Ott vannak a MEZŐGÉP több vásáron, kiállításon bemuta­tott és díjazott öntözőberen­dezései is. Ám a víz- és csa- tornamű első ízben jelent meg országos kiállításon és az első díj értékét ez csak növeli. ß Mint azt Borbás István Igazgató elmondta, több éves kitartó fejlesztési munka eredménye ez a siker. Az új eljárással — és egyáltalán a -Vízvezetékek tisztításával — öt, évvel ezelőtt kezdtek fog­lalkozni. A szükség vitte rá oa vállalatot, mivel a vízve- -zetékcsövekben mindenütt, ahol vas- és mangántartalmú ■ a víz, idővel lerakódások ke­letkeznek. Szekszárd vize pe­dig — és a legtöbb Tolna megyei vízmű vize is — ilyen. A lerakodás kettős veszély- lyel jár. Egyrészt, fokozato­san csökken a vezeték átbo­csátóképessége. Előfordult, hogy a száz milliméter átmé­rőjű cső annyira leszűkült, hogy azon egy ceruzát is alig lehetett átdugni. Másrészt, csőtörés esetén, amikor az üzemzavart elhárították, a hirtelen meginduló vízáram­lás felkavarja a lerakodott iszapot és napokig rozsdás utána a víz. Magyarországon nem volt megfelelő eljárás a lerakódá­sok eltávolítására. 1971-ben egy Karlovy Vary-i kiállítá­son látták a vállalat szak­emberei a prágai Voznizdro- je cég csőtisztító berendezé­sét és hamarosan meg is ál­lapodtak, „meginvitálták” a csehszlovák vállalatot Szek- szárdra, végezze el a szek­szárdi vízvezeték tisztítását. — Én már akkor a válla­latnál dolgoztam — mondja Oravecz János technikus — beszélek csehül, így én let­tem a tolmács, tulajdonkép­pen én irányítottam az itteni munkát. A csehszlovák szak­emberek nagyon készségesek voltak, nemhogy titkolták volna módszerüket, hanem segítettek abban, hogy mi is, önállóan dolgozhassunk. Gyakorlati bemutató. Bán István vízellátási csoport- vezető és Tóth István lakatos a medence partján körbe­futó 100-as vezetékbe helyezi a esőgörényt. A csőtisztító berendezések a kiállítás „G” épületében. A kapcsolat a szekszárdi és a prágai vállalat között erősödött, kölcsönös látoga­tások, tapasztalatcserék nyo­mán megindult Szekszárdon a fejlesztő munka. — Ami­kor Hodoninba mentünk, ott van a székhelye a prágai cég csőtisztító részlegének, min­dent megmutattak. Itthon el­készítettük a különböző mé­retű „csőgörényeket”, persze, nem egyszerűen lemásolva a csehszlovák berendezéseket, hanem a közben szerzett ta­pasztalatok alapján több mó­dosítást, kiegészítést is vé­geztünk rajtuk. Amikor leg­közelebb ők jöttek, már tő­lünk vettek át néhány új megoldást. A vállalat 1974-es és 1975- ös műszaki fejlesztési tervé­ben előirányozta a csőtisztító technológia kialakítását, be­vezetését. A kis műszaki kol­lektíva — Oravecz János technikus, Bitter Ernő eszter­gályos és még néhányan — eredményesen dolgozott. A kísérlet befejeződött, most már jöhet az üzemszerű al­kalmazás. A második félév­ben kialakítják a csőtisztító részleget, amely már nem­csak a megyében, hanem a megye határain túl is vállal­ja a vízvezetékek tisztítását. J. J. A népfront és a szülői munkaközösségek Hatékonyabb társadalmi irányítás BIZONYOS MÖDOSULÄS lesz a népfront és a szü­lői munkaközösségek kapcsolatában a jövőben. Nem szerkezeti változásról van szó, hanem a tartalmi együttműködés továbbfejlesztéséről. Az iskola és a család együttműködésének, az iskola nevelő munkájá­nak hatékonyabb kibontakoztatásában, mint a szülői munkaközösségek választmányának társadalmi irányí­tói, közvetlenül is részt vállalnak a népfrontbizottsá­gok. Ezt a munkát a tanácsokkal együtt végzik. Azért mondhatjuk, hogy nem szerkezeti változá­sokról van szó, mert a népfrontszervek, minden szinten, eddig is kiemelten foglalkoztak a társadalom és az is­kola kapcsolatának fejlesztésével. Már az elmúlt években gyakorlattá vált, hogy a községi népfrontbizottságok javaslataikkal részt vettek a szülői munkaközösségek választásának előkészíté­sében. A népfrontbizottságok évente egyszer foglalkoznak az oktatás helyzetének elemzésével, a feladatok meg­jelölésével. Szervezik a társadalmi munkaakciókat a jobb oktatási feltételek biztosítása érdekében. A népfront is fontos feladatának tartja elősegíteni, hogy minden iskolaköteles állampolgár elvégezze az általános iskolát. Nehézséget jelent azonban még ma is, hogy a gyerekek különböző színvonalon kerülnek az első osztályba. A kívánatos az, hogy valamennyi gyerek óvodába járjon, mielőtt az iskolapadba kerül. A TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS felhasználásával jelentősen nőtt az óvodai férőhelyek száma, ennek el­lenére az idén is még 536 kérelmet — helyhiány miatt — el kellett utasítani. Ez a tény magában hordozza a további tennivalókat is. A mozgalom szervei nagy gondot fordítanak a szülők nevelésére. Több okból is szükség van erre. A szülők pedagógiai ismeretei gyarapodásának a gyerek látja hasznát. A szocialista gondolkodásmód az iskola nevelő munkájához hasznos támogatást tud adni. Fel kell figyelni azokra a családokra, ahonnan a gyerek nem fejezi be iskolai tanulmányait, hanem valamilyen okból kimarad. A szankcionális intézkedésekkel leg­alább egyenértékű itt is a felvilágosító, nevelő munka. A szülők nevelése, tájékoztatása, érzésviláguk for­málása változatos módon történhet. Jól beváltak már eddig a különböző előadássorozatok: családi életre ne­velés, állampolgári ismeretek, különböző törvények, jogszabályok ismertetése, stb., de mindezekkel egyen­értékű a népfrontbizottságok és szülői munkaközössé­gek tagjainak személyes ráhatása, példamutatása. Ennek a munkának teljes értékét akkor kapjuk meg, ha figyelembe vesszük, hogy mindezzel nemcsak a gyerekeknek segítünk, hanem elősegítjük a szülők gondolkodásmódjának, érzésvilágának nemesedését is. MOST SZERVEZŐDNEK a szülői munkaközössé­gek. Nem közömbös, hogy kik lesznek tagjai, nem mindegy, mennyire lesznek aktívak a népfrontbizott­ságok és a többi társadalmi szervek. És az is fontos, hogy a tantestületek szívesen vegyék a segítőkész együttmunkálkodási szándékot. A felelősséget, amely valamennyi szerv, intézmény, az egész társadalom vál­lán van a jövő nemzedék formálásában, hangsúlyozni sem kell. A tetteken van a hangsúly. L. Gy. nogy egyes helyeken egészen kiválóan, másutt bizony szánnivaló módon sajátítottak el a letagadás mű­vészetét. íme a példa: Napokon át kerestem telefonon egy vezetőt, akivel egy közös gondunkat végre rendezni lehet. A munka­helye ezeket mondta: Hétfő: megbeszélésen van, ha visszaérkezik, tele­fonálunk. Kedd: vidékre ment, ma már nem jön vissza. Szerda: egy panaszügyet ment kivizsgálni a város­ba de már jönnie kellene, ma okvetlen felhívjuk önt... Csütörtök: sajnos Budapestre utazott. Nos, a hazugság tudománya itt mondott csütörtö­köt, ugyanis a beszélgetést követő negyedórán belül éppen azon az értekezleten volt a megye székhelyén, ahol magam is részt vettem. Azóta is gondolkodom az eseten. Mire volt jó a — finoman fogalmazom —, füllentés, hiszen kiderült, egy­szer sem ott volt, ahol a munkatársa (titkárnője?) tudni ' vélte. Sőt: a négyből két napon az épületből sem ment > ki — a munkaidő alatt. Mert az egyszer-egyszer előfordulhat, hogy a mun- - kahelyét elhagyva a vezető elfelejti megmondani, hová megy. Dicséret nem jár érte, de emberek vagyunk, megeshet. Még talán olyanra is lehet példa — gondo- x lom rettenetesen ritkán —, hogy nem tartozik másra a 0 távoliét oka és helye. Ám fél héten keresztül... Itt valami bizony nem stimmel. Nem stimmel, mert . vagy nincs olyan kapcsolata a közvetlen munkatársával, hogy őszintén meg lehet neki mondani a hivatalos — uram bocsá’: félhivatalos — eltávozást, vagy a munka­társ szándékosan akar „betartani” a félrevezető in­formációkkal. A harmadik eset: jót akar a munkatárs azzal, hogy nem hagyja „zavarni” a felettesét és inkább dezinfor- málja a telefon túlsó végén lévőt. Vagy — amit az ál­talam keresett és véletlenül megtalált vezető kereken visszautasított —, letagadtatja magát X, vagy Y, eset­leg mindenki előtt, mert úgy mennek a vezetése alatt lévő munkahelyen a dolgok, hogy jobb senkivel nem beszélni... Végül is egyre megy: valaki hazugságban maradt és ez kínos. A letagadás „művészetét” itt szánnivalóan sajátították el. Meggyőződésem, hogy a mesterfokú le­tagadok is lebuknak egyszer, mert miként is szól a közmondás a sánta kutyáról...? Több tej Verseny a tehenészetek között Tejtermelési versenyt hir­detett — január 1-től decem­ber 31-ig terjedő időre — a MÉM az illetékes szervek­kel együtt. Országos törek­vés a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztése, illetve a tejtermelés fokozásának elősegítése. A verseny is eh­hez a programhoz kapcsoló­dik. Célja, hogy a résztvevők tejtermelésük gazdaságos fo­kozásával segítsék a lakos­ság tej és tejtermékek irán­ti keresletének, igényeinek kielégítését. A nagyüzemek többsége megértette a verseny jelentő­ségét és kedvezően fogadta, amit á jelentkezők száma is mutat. A versenyben indul a megye valamennyi állami gazdasága, a tsz-ek 64 szá­zaléka, ami a tehénállomány 70 százalékát jelenti. A felté­telek értelmében csak azok a nagyüzemek nevezhettek, ahol a tehénlétszám száz vagy annál több. A kisterme­lők részére is meghirdetett tejtermelési versenyhez 28 község 116 gazdája százki- lencvennégy tehénnel csatla­kozott. A versenyértékelést a fél­éves eredmények alapján az Állattenyésztési Felügyelőség — a tejipari vállalat adatai szerint — a napokban végez­te el. Jó eredményekkel zár­ta a félévet a Paksi, a Dal- mandi és az Alsótengelici Állami Gazdaság. A téeszek közül legjobb fejési eredmé­nyeket a bonyhádi Pannónia, a mözsi Uj Élet, az aparhan- ti Búzavirág, a pálfai Egyet­értés és a Kanadából beho­zott holstein-friz fajtát te­nyésztő dombóvári Alkot­mány és a szedresi Sió— Sárvíz menti Egyesült Mgtsz, érte el. A kisüzemi tehéntartók közül a bátaszéki Harcsa Pál nyolc és fél ezer liter tejet fejt le teheneitől. Hasonló mennyiségű tejet adott le az eltelt hat hónapban a kocso- lai Simon Jenő, a csikóstőt- tősi Kovács Lajos, a bátai Katona Mihály és a miszlai Nagy István. Az év végén záruló ver­seny értékelése és a megyei, valamint országos eredmény- hirdetés, az oklevelek és dí­jak átadása a jövő év máju­sában lesz. Mezőgazdasági ügyeleti szolgálat Pénteken megkezdődött a mezőgazdasági őszi gépfor­galmazó, -javító, kereskedel­mi és felvásárlási ügyeleti szolgálat, amely valamennyi megyére kiterjed és hozzá­járul a gyors betakarításhoz, valamint a jövő évi gabona- termés előkészítéséhez. A MEZŐGÉP Tröszt 240 szerelőkocsija, valamint a vállalat erre a célra berende­zett műhelyei folyamatosan tartják majd karban a mező- gazdasági nagyüzemek gé­peit. Szükség esetén helyszí­ni gyorsjavításra kerül sor. A tröszt műszaki szak­emberei átalakítást végeznek az SZK—6-os szovjet kom­bájnon, anélkül, hogy ez a módosítás érintené a gyár­tóknak a vásárlók számára biztosított garanciáját. Ezt a gépet a szállító vállalat nem ajánlotta a kukorica betaka­rítására, és ezért eredetileg nem volt lehetőség arra, hogy az SZK—6-os a legna­gyobb területen termesztett növényi kultúrában dolgoz­zon az őszi szezonban. A MEZŐGÉP Tröszt és a szovjet szállító vállalat azon­ban időközben megállapodás­ra jutott a gép átalakítását illetően, és így a búza beta­karításánál igen jó szolgála­tot tett SZK—6-osokat a me­zőgazdászok nemsokára a kukoricatáblákra irányíthat­ják.

Next

/
Thumbnails
Contents