Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-10 / 214. szám
a "Képújság 1976. szeptember 10. A közművelődés kérdései Hasznával mérjük a tudományt A filozófiai tudományok kandidátusa. Ilyen minősítéssel mifelénk rendszerint a magas tudományokba temetkezik az ember. Vendéglátónk, a TIT főtitkára úgy látszik másként vélekedik. Szerinte: a tudományt a haszna méri. S hogy e haszon gyarapodjék: kell a gyakorlat. Terjedjen csak az ismeret, ez az igazi próba. — Mondana néhány, a társulat munkáját jellemző adatot? — Az elmúlt esztendőben 507 ezer órát dolgoztunk. Előadás, tanfolyam, szakköri foglalkozás, tudománybaráti kör, országjárás, távcsöves bemutató, nyelvtanfolyam, stb. egyaránt szerepel ebben az összesítésben. Jelzésszerű e felsorolás, hiszen több mint harmincféle formában tevékenykedünk. E szám legnagyobb tétele a 103 ezer órányi előadás. Korábban főként egyedi előadásokat látogathattak a résztvevők, most jó ötven százalékuk zárt rendszerű tematikát, szabadegyetemi, akadémiai rendszerű sorozatot hallgatott. Rendezvényeink látogatóinak száma a hatmilliót is meghaladta. Kb. 30 ezer előadót foglalkoztattunk, az ország 3100 helységének 80 százalékába rendszeresen eljutottunk. Ekkora közönséggel, ennyi munkatárssal a TIT még sosem dolgozott. Most már inkább minőségi változtatásokra kell törekednünk. — Milyen módosításokra gondol? — A minőségi változtatásnak három feltétele van. Az első: az igényformálás. Kétféleképpen lehet az igényeket formálni. Az egyik mód: tudomásul vesszük, hogy a tudományok termelik a maguk igazságait, ezeket meg kell ismertetniük a hallgatókkal. Az új igazságokat is. Ez a klasszikus forma, mely nyugodtan mondhatom — elavult. A tudományok fejlődése közismerten olyan gyors, hogy megismertetésük: hiú ábránd. Azt kell tehát ismertetni, amit az itt és ma élő ■embereknek (ahhoz, hogy feladataikat jól elláthassák) meg kell ismerniük. Vagyis problemacentrikus, gyakorlatközpontú, emberszemléletű ismeretterjesztést kell létrehozniuk. A második feltétel : ki-ki a dolgokkal rendszerint nem - valamelyik tudomány szempontjából találkozik. Arra kell tehát törekednünk, hogy megadjuk, megértessük a dolgok összefüggésének rendszerét. Korszerűek pedig csak akkor lehetünk, ha válaszaink mennél komplexebbek. Ezért igyekszünk tematikáinkat úgy összeállítani, hogy gondolattartalmakat közöljenek, ne csak információkat... A korszerű ismeretterjesztés harmadik feltétele az aktivizálás. Dolgoztatni kell a hallgatóságot, a közös megoldást kell szorgalmaznunk... Nem egyszerűen a műveltséget, hanem a szocialista műveltséget kívánjuk terjeszteni. Társulatunk alapítója, Bugát Pál még a tudomány népszerűsítéséről beszélt. Mesz- szire jutottunk ettől a felfogástól. Terjesztenünk kell a tudományt. — Gondolom, új vállalkozásokkal és megújult előadói szemlélettel valósulhat meg ez a korszerű felfogás... — Természetesen mindkettő kell hozzá. Sőt, a hallgatóság szemléletmódosulása is... Mégis milyen változtatások szükségesek? Három új típusú sorozatunk a példa erre. Úgynevezett TÉT (tudomány, élet, társadalom) sorozatunk ipari és mezőgazdasági munkásokhoz, valamint az ifjúsághoz kíván 10—12 olyan nagy témakörben szólni, amelyben társadalmi önismeretünk hiányos (pl. A gép és az ember viszonya; Régi falu, új falu; Milyenek vagyunk mi, mai fiatalok.) TTT (tudomány, technika, társadalom) elnevezésű sorozatunkban a természettudományokat próbáljuk új módon terjeszteni, (pl. A természeti kincsek nyomában, vagy A hírközlés, stb. tárgykörében). A szocialista életmód kérdéseit öleli fel harmadik új szériánk. (Mitől szocialista az, amit életnek nevezünk; a munka, a közélet, a család legkülönbözőbb összefüggései)... Uj vállalkozásaink már az egész ország területén élnek, működnek, de ma még csak kis számban. Az is oka ennek, hogy az előadóknak úgyszólván új szakmát kell ta- nulniok. Aki korábban, mondjuk az 1848-as forradalomról vagy a newtoni mechanikáról beszélt, most merőben más feladat előtt áll. — Módosulnak-e az egyéb, zárt ismeretterjesztési formák? — A József Attila szabad- egyetemre Budapesten több tízezer ember jár. De természetes az ország más tájain élők hasonló igénye. A szabadegyetem feltételei most vidéken is megértek. A cél: minden megyeszékhelyen legyen ilyen ismeretterjesztési forma. Már az elmúlt esztendőben 256 tagozat működött országszerte, a hallgatók száma megközelítette a 30 ezret, 16 százalékuk fizikai munkás volt. Ez azért is értékes szám, mert a szabadegyetemi beiratkozás alapfeltétele az érettségi... Ugyancsak nagy reményeket fűzünk a szocialista brigádvezetők akadémiájából. Ennek az egyre több helyen megalakuló fórumnak az adja életképességét, hogy meglévő közösségre épít... Októbertől indul a televízió és a TIT közös vállalkozása, a tv-egyetem. A 40 előadásból álló sorozatot a TIT a maga eszközeivel feldolgozza, bízva abban, hogy talán sikerül olyan szervezett, tervezett, nagy tömegekhez szóló iskolán kívüli oktatási formát létrehozni, amely ellenőrizhető. — Nagy számok, rokonszenves tervek, de még most is gyakran előfordul, hogy az előadó csak néhány betévedt hallgatónak beszél. Mi lehet ennek az oka? — Még mindig hajlamosak vagy unka tudományok misztifikálására. Pedig a tudomány nem aranyborjú, amelyet imádni kell. Az „én úgysem érthetem meg”, vagy a „nincs is szükségem rá” szemlélet nem kedvez az ismeret- terjesztésnek. Érvényes persze ennek a felfogásnak a fordítottja is: a magyar szellemi életben nincs még elég becsülete a tudományos ismeretterjesztésnek. Pedig az átlagnál műveltebbek körében is gyakori az egyoldalúság! A szocializmus a tudatosság társadalma, a tudomány behatol az ember életének minden mozzanatába — mondogatjuk. De amikor ennek jeleit a közgondolkodásban keressük, elcsodálkozunk. Nem jutottunk el oda, hogy az emberek igazi szükségletüknek tekintsék a korszerű, vagyis az összetett tudást. Van üres előadóterem, ám szerencsére kevés. De vajon azok van- nak-e ott, akiknek ott kellene lenniük?... Mi a teendő? Láthatunk CASCO- és láthatunk OTP-reklámokat. Ami az anyagi létünkhöz kötődik, annak a reklámja rendszerint kitűnő. De az értelmes lét hírverése nem kielégítő. Pedig ennek a szükségletünknek is kell a reklám. Hogy módosuljon szemléletünk, hogy bölcsebben válogassunk, hogy szellemi létünket is megtervezzük. NÁDOR TAMÁS Nemzetközi Szemle 76/9 Elsőként közli a lap az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának dokumentumát. Nyugat-Európa rovatában nyugati lapokból vett értékelések alapján, összeállításban elemzi a választások előtt álló NSZK politikai hangulatmérlegét, a vezető pártok helyzetét, az 1976-i gazdasági helyzet alakulását. Folytatja, illetve befejezi az előző számban nagyrészt közölt portugál alkotmány teljes szövegét. „Tavaszi győzelem” címmel időrendi sorrendben folytatja (a Nhan Dán alapján) Vietnam felszabadításának történetét. A Politica ed Economia c. olasz folyóiratból vett: Mi maradt a „key- nesi forradalomból ?” című cikke ismerteti Keynes követőinek gazdaságszemléletét és e gazdaságpolitika hatékonyságát. E rovatban rövid összeállítást közöl Nagy-Bri- tannia gazdaságpolitikájáról. Közli Desmond Tutu johannesburgi anglikán főpásztornak Vorsterhez, a hírhedt dél-afrikai apartheid-politikushoz írt levelét. Végül az Egyesült Államoknak a Pa- nama-csatorna-politikáját, a jelenlegi panamai állapotokat ismertető cikket hoz a The Atlantic c. folyóiratból. A Világosság nevelési száma Világnézet, nevelés, iskola — ez lehetne a mottója a Világosság most megjelent, augusztus—szeptemberi kettős számának, mely teljes terjedelmével a nevelés, illetve az oktatás elméleti és történeti problémáival foglalkozik. A folyóirat Nevelés és világnézet összefoglaló cim alatt kiváló tudósok, szakemberek elképzeléseit közli a korszerű műveltségről, az oktatás szakmai és világnézeti hatékonyságáról. E rovatban olvasható Bence László tanulmánya a szocialista szakemberképzés és a világnézeti nevelés összefüggéséről, Be- rend T. Iváné a történelem és társadalomismeret oktatásáról, Poszler György írása az esztétikai nevelés néhány fontos elvi kérdéséről, Császár Ákos: A modern matematika és a gondolkodás kultúrája, Szépe György: A nyelvileg művelt ember modellje, Fényes Imre: Materializmusra nevel-e a fizika? és Kozma Tamás: A változó iskola című tanulmánya. A XX. század első felének magyar pedagógus-reformereivel, munkásságuk előremutató mozzanataival és — gyakran tragikus — ellentmondásaival ismertet meg a Magyar kísérletek rovat, mely Köte Sándor Nagy László, Galicza Péter Pro- hászka Lajos, Lendvai L. Ferenc Karácsony Sándor, Bárdos Judit Németh László pedagógiájáról szóló tanulmányát tartalmazza. A Világosság pedagógiai számának — melyet könyvismertetések, külföldi szemlék egészítenek ki — érdekességei közé tartozik végül Murányi Mihály és Dömők Zsuzsa tanulmánya, mely Vallásosság, hitközöny, ateizmus? címmel egy, budapesti fiatalok között végzett, a világnézeti beállítottság felmérését célzó szociálpszichológiai vizsgálat első tapasztalatairól számol be. Űj vasútvonal Szocsiba A Szovjetunió központi területeiről Szocsiba tartó vonatoknak Doni-Rosztov városa után ma még nagy kitérőt kell tenniük, hogy elérjék a Fekete-tenger partvidékét. Az 550 kilométeres távolságot a gyorsvonatok majdnem öt óra alatt teszik meg. Hamarosan azonban négy órára csökken a menetidő, mivel elkészült a Rosztov környéki hegyeken át vezető új vasútvonal. A kubányi alföldről induló új vonal hágókat és szakadékokat, hegyi folyókat és patakokat szel át. Az építők már elkészültek a teljes hosszában villamosított vasútvonal földmunkáinak jelentős részével, megépítettek számos hidat. A rendszeres utasforgalom 1978-ban kezdődik az új vasútvonalon. Új légikikötők a Szovjetunióban A Szovjetunió repülőgép- parkjának nagyarányú megújulása, az olyan új gépek bevezetése, mint a 350 férőhelyes IL—86 vagy a hangsebességet túlszárnyaló TU— 144, óhatatlanul magával hozza a földi kiszolgálás rekonstrukcióját is. Erről beszélt a taskenti új légikikötő átadásán Jurij Mamszurov, a Szovjetunió polgári repülési miniszterének helyettese. Erre mutatnak a számok is: az elmúlt öt évben a Szovjetunióban 70 új légikikötőt építettek, mindet a legmodernebb felszereléssel. Ma az üzbég iparnak száznál több ágazata van, egyike ezeknek a fejlett repülőgép- ipar. Itt készülnek a 80 tonna teherbírású AN—22 (Antyej) repülőgép-óriások. Itt van az IL—62 repülőgépek javítását szolgáló legnagyobb gyár. Üzbegisztán több tudományos intézete foglalkozik a repülőgépek hasznosításával a népgazdaságban. A köztársaság 140 légi útvonalának teljes hossza több százezer kilométer. Az új taskenti légikikötő az egyike a legnagyobbaknak a Szovjetunióban, s a legnagyobb Közép-Ázsiában. Óránként 1200 utas kiszolgálására építették. Minden negyedik utas nemzetközi útvonalon utazik. A kikötő tervezésénél figyelembe vették, hogy megnövekszik nemcsak az Aeroflot, hanem más légitársaságok nemzetközi forgalma is, amelyek útvonalai az üzbég fővároson keresztül vezetnek. A légikikötő tervezői gondoskodtak az utasok legnagyobb kényelméről: a jegyek és a csomagok kezelési idejét 20—30 percre csökkentették, a repülőgéphez 80 méteres mozgójárda vezet. Minden nagy repülőtér — s ebből a taskenti sem kivétel — modern létesítmény, amelynél nemcsak a műszaki, de a földrajzi és nemzeti sajátosságokat is figyelembe veszik. A mostani ötéves tervbe a szovjet repülőterek építésének és rekonstrukciójának még szélesebb programját vették be. Az 1975—1980. években a Szovjetunióban 150 új légikikötő épül, elsősorban a szibériai, távol-keleti, északi nagyvárosokban, amelyek képesek lesznek bármilyen repülőgépet fogadni. A terv végrehajtása lehetővé teszi azt is, hogy megoldják az átszállás nélküli vonalakat az ország üdülőzónáiba, a Krímbe és a Fekete-tenger kaukázusi partjaira. Az 1980-as olimpiai játékok előtt, amelyet Moszkvában tartanak meg, megnövelik a négy fővárosi repülőtér áteresztőképességét. Az új taskenti légikikötő épülete (Fotó: APN — KS) A házgyári lakótelepek egyhangúságának csökkentésére sokféle megoldással kísérleteznek világszerte. A szakemberek tisztában vannak azzal, hogy valami módon ellensúlyozni kell az egyébként legtermelékenyebb építési mód „falanszter” jellegét. A próbálkozások arra irányulnak, hogy nagyüzemi módon és olcsón állítsanak elő időálló burkolóanyagokat, amelyek ráadásul változatosak is. Úgy tűnik, hogy e célra az üvegnek a kerámiai készítmények jó tulajdonságaival felruházott változata nagyon megfelelő lesz. Amikor az üvegben, amely amorf anyag — vagyis olyan, amelynek nincs kristályszerkezete —, valamilyen technikai zavar vagy tudatos külső beavatkozás következtében kristályszerkezet alakul ki, az előnyös tulajdonságok egész sorával rendelkező anyagféleség keletkezik. Az üveget átkristályosító technológiai folyamatnak keramizálás a neve, az ilyen módon kapott üvegkerámiai terméket pedig vitrokerámnak nevezik. Első ízben szovjet kutatók készítettek ilyen vitrokerá- mot — szitál néven hozták forgalomba —, mégpedig természetes bazaltból, amelynek fő alkotórészét az üvegével azonos sziliciumvegyületek képezik. A vitrokerámok kiválóan megfelelnek mindenütt, ahol nagy szilárdságú, kopásnak, vegyszereknek ellenálló, a vizet és az elektromosságot jól szigetelő anyagra van szükség. A felsorolásból kiderül, hogy épületburkoló anyagként keresve sem lehet ennél megfelelőbbet találni. Több országban külön üzemek épülnek a vitrokerám gyártására. Lengyelországban is így történt: Olaszországból vásárolt automata gépekkel a kék, barna, zöld és lila 40-fé- le árnyalatában állítják elő az ún. vitromozaikot, főleg homlokzatburkolásokhoz, de fürdőszobák, konyhák jól tisztítható, színes burkolóanyagául is.
