Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-08 / 212. szám

1976. szeptember 8. ^PÚJSÁG 3 Raktározástói a helikopterig A pártvezetőség megvizsgálta A növényvédelmet is elvégzi az „AGROKÉMIA” Az országban még mindig egyedülálló vállalkozás, illet­ve üzem a hőgyészi „AGRO­KÉMIA”. Látogatója rengeteg volt az elmúlt években, a ven­dégkönyv hatalmas érdeklő­désről tanúskodik. Mások is jónak, hasznosnak tartják te­vékenységüket, követője még­is nehezen akad. Baranyában szerveződik a hőgyészihez hasonló „egyszerű társaság”. A jövőben már valószínűleg nem lesz különleges dolog ez az „AGROKÉMIA”, hanem szükséges, korszerű formája a műtrágyázás és a növényvé­delem elvégzésének, ahol valóban szükség van az erők koncentrálására. Az idén nagy változás kö­vetkezett be a hőgyészi „AG­ROKÉMIA” tevékenységé­ben. Először végzett a társa­ság kollektívája növényvédel­mi munkát. Januárban meg­érkezett a helikopter, tehát a társaság a legkorszerűbb esz­közzel is rendelkezik. A heli­kopteres, légi növényvéde­lem 15 838 hektáron történt meg az év első felében, a szántóföldi növényvédelem (a kásmozgalom sajátos része. Néhány különösen befolyásos szociáldemokrata pártban a munkások aránya a követke­ző: Német Szociáldemokrata Párt 49 százalék; Olasz Szo­cialista Párt 45 százalék; Osztrák Szocialista Párt 42 százalék; a Brit Munkáspárt­ban és a Svéd Szociáldemok­rata Pártban pedig megköze­líti a 80 százalékot. Általá­ban erős a kölcsönhatás e pártok és a szakszervezetek között. Mindebből követke­zik, hogy a szociáldemokrata pártok nem tagadhatják meg a munkásság követeléseit — természetesen nem az alap­vető hatalmi, hanem a szű- kebb értelemben vett szo­ciális érdekeket —, és így programjaikban, állásfogla­lásaikban és intézkedéseik­ben, kisebb-nagyobb mér­tékben, kifejeződnek a dol­gozó rétegek követelései, tö­rekvései. A politikailag alap­vető természetesen az, hogy a munkáspárti jelleg ellené­re a szociáldemokrácia el­méletét és gyakorlatát to­vábbra is a burzsoáziával való együttműködés, a ki­zsákmányoló társadalmi rendszer iránti békülékeny- ség jellemzi. A kommunista pártok a szocialista pártok tevékeny­ségének, összetételének, az összes „pluszoknak” és „mí­nuszoknak” gondos elemzése alapján úgy vélik, hogy a kommunistáknak és a szo­cialistáknak — mélyreható elvi nézeteltéréseik ellenére — már ma is van lehetősé­gük az együttműködésre. S a lehetőség szükségszerűség is: erre tanít a múlt sok tör­ténelmi tapasztalata. Pártunk — mint ezt a XI. kongresszus határozata is ki­mondja — „minden lehetsé­ges kérdésben és területen együttműködésre törekszik a szocialista és a szociáldemok­rata pártokkal a nemzetközi enyhülés és biztonság erősí­tése, a munkásosztály akció­egysége érdekében.” Saját pártunk tapasztalata azóta is igazolja, hogy ez reális szán­dék, hogy sok tekintetben lehetséges együttműködés, akcióegység a kommunisták és a haladás érdekében. (A Francia Szocialista Párt Mit­terrand vezette delegációjá­nak látogatása Magyarorszá­gon, s a tárgyalásokról ki­adott érdemi és tartalmas kö­zös közlemény ezt példázta.) ILYEN MÓDON foglalt ál­lást a kommunista és mun­káspártok berlini tanácsko­zása is, üdvözölve a testvér­pártok együttműködését a szocialista és szociáldemok­rata pártokkal, egyszersmind kijelentve, „elutasítanak min­den olyan politikát és világ­nézetet, amely lényegét te­kintve a munkásosztályt a kapitalista rendszernek ren­deli alá”. így, ilyen kiegyen­súlyozott állásfoglalással tel­jes értékű a munkásosztály egységének szolgálata. A MUNKÁSOSZTÁLY egy­ségéért, s ezen belül a kom­munisták és a szocialisták egységéért folyó harc egyik legfőbb színtere a szakszer­vezeti mozgalom. A szak- szervezetek a munkásosztály legnagyobb párton kívüli szervezetei, amelyek a leg­különbözőbb felfogású mun­földön mozgó eszközökkel) pedig 2740 hektáron. Eredetileg azzal a céllal hozta létre ezt az agrokémiai egyszerű társaságot a Hőgyé­szi Állami Gazdaság, hogy a környékbeli tsz-ekkel társul­va szakszerűbben és gazdasá­gosabban lehessen megoldani a műtrágya fogadását, kira­kását és tárolását. Nagy rak­tárt építettek és gépeket vá­sároltak a szállításhoz. Ez volt az első lépcső. A második 1974 őszén következett be: et­től kezdve már ki is juttatják a műtrágyát a partnergazda­ságok földjeire. A társaság célja a közeljövőre vonatko­zóan, hogy teljesen elvégezze ezt a munkát. A szövetkezetek már nem vásárolnak maguk­nak műtrágyaszóró gépeket. Az idén a társasághoz tartozó területnek (20 ezer hektár szántó) több mint a felén az „AGROKÉMIA” gépei juttat­ták ki a műtrágyát. A fejlődés újabb lépcsőfoka a már említett növényvédelmi tevékenység. Tehát a növény- védelemben sem az történik ezentúl, hogy az „AGROKÉ­MIA” beszerzi a vegyszereket és odaadja a gazdaságoknak, használják fel, hanem a mű­trágyázáshoz hasonlóan a nö­vényvédelmi munkákat is el­végzi. Kovács Tibor üzemve­zető-helyettes azt mondja, 1977-ben már a teljes terüle­ten szeretnék megvalósítani a társaság eszközeivel a nö­vényvédelmet. A helikopter jó kihasználása érdekében nem 20 ezer, hanem 24 ezer hektár terület jönne számítás­ba, tehát a társasághoz nem tartozó néhány más gazdaság is, bizonyos munkáknál. Sok mindenre használható a légi „permetezőgép”, például a napraforgó levéltelenítésére : vegyszerrel eltüntetik a leve­let, így gyorsabban és egyön­tetűen érik be a napraforgó. A lehetőségek nagyok, tehát kézenfekvő, hogy tovább fej­lesztik az „Agrokémiát”, még akkor is, ha bizonyos ér­telemben különcségnek szá­mít ez az egyszerű társaság. Fotó: Bakó Műtrágyahegyekkel dolgozik a 2880 négyzetméter alap- területű raktárban Csizmadia István, Farkas Gyula, Ko­vács János és Nyári Péter. kásokat egyesítik azon az alapon, hogy azok együttesen szállnak szembe a tőkés ki­zsákmányolással. Napjainkban a nemzetközi szakszervezeti mozgalom óriási erőt képvisel. 1945-ben világszerte összesen még csak 65 millió, ma viszont már több mint 250 millió a szak- szervezeti tagok száma. Nö­vekedett a szakszervezetek aktivitása, nagyobb mérete­ket öltött akcióegységük és együttműködésük a béke megőrzéséért, a dolgozók életkörülményeinek megjaví­tásáért, a demokratikus sza­badságjogokért és a szakszer­vezeti jogokért folytatott küzdelemben. A dolgozók valóságos im- perialistaelienes harci szö­vetségének kialakulását azon­ban ma is erősen akadályoz­za a munkások és alkalma­zottak hiányos szervezettsé­ge, valamint a szakszerveze­ti mozgalom megosztottsága. A SZAKSZERVEZETI VI­LÁGSZÖVETSÉG — az a szö­vetség, amely a proletariátus forradalmi osztálycéljaiért, nemzeti és nemzetközi érde­keiért következetesen küzd — ismételten hangsúlyozza, hogy támogat minden olyan kezdeményezést, amely a dol­gozók egyesítésére irányul. Az európai testvérpártok berlini tanácskozása pedig e kérdésben is közös álláspont­ra jutva leszögezte: „a kom­munisták a jövőben is min­den módon támogatni fogják a szakszervezeti szervekben egyre növekvő egységtörek­véseket és a szakszervezetek önálló akcióit is.” VAJDA PÉTER így jó lesz? • • Üzem- és munkaszervezés, készletgazdálkodás A Paksi Konzervgyár pártvezetősége tavasz- szal készítette el ez évi cselekvési programját a Köz­ponti Bizottság 1975. novem­beri határozatának végrehaj­tására. A vezetőségi ülések napirendjén azóta gyakran szerepelnek termelési, gaz­dálkodási kérdések és a ko­rábbi gyakorlattal ellentétben — amikor egy-egy esetben beszámoltatta a vállalat ve­zetőségét a tervteljesítésről — most egy-egy, jól kiválasz­tott részkérdést tűznek napi­rendre. Legutóbb a készletgazdál­kodással, valamint az ez évi üzem- és munkaszervezési program végrehajtásával fog­lalkozott a pártvezetőség. Ami a készletgazdálkodást illeti, eredményesen valósít­ják meg a gyárban a koráb­ban elhatározott intézkedése­ket. A konzervgyártáshoz szükséges alapanyagok, fűtő­anyagok, egyéb segédanyagok és készárukészletek tekinteté­ben javult a gazdálkodás, problémát csak az okoz, hogy a nyersanyag beszerzése még ma is nagy mértékben az idő­járás függvénye és ha vala­melyikből a tervezettnél ke­vesebb érkezik, az nemcsak termeléskiesést okoz, hanem feleslegessé válik jelentős mennyiségű olyan segéd­anyag, amit a szezon elejére biztosítani kellett. Nagy mennyiségű elfekvő készletet értékesítettek az el­múlt félévben, ezzel csökken­tek a vállalat pénzügyi ter­hei, most azonban a pártve­zetőség felhívta a figyelmet: az elfekvőségek keletkezését, illetve gyors csökkentését az­zal is segítse elő a gyár veze­tése, hogy az előbbiekben említett feleslegeket is — ha azok az anyagok más termék­hez nem használhatók fel — igyekezzenek értékesíteni. Üj momentum volt, hogy foglalkoztak — és ezt nem tartalmazta a beszámoló — a tmk anyaggazdálkodásának hiányosságaival. A tmk alap­szervezetének vezetőségi ülé­sén vetődött fel és továbbí­totta most a pártvezetőségnek és a gyár gazdasági vezetői­nek Bernáth Lajos az alap­szervezeti vezetőség tagja. Gyakran előfordul, hogy bi­zonyos anyagok — szerszá­mok, csavarok, fémfűrészlap stb. — kifogynak és ezt a raktárban csak akkor veszik észre, amikor már szükség lenne rájuk. Ilyenkor kapko­dás, szaladgálás van. A párt­vezetőség határozatot hozott, hogy felül kell vizsgálni a tmk-anyagok készletnormáit, ezeket — hasonlóan a mun­kanormákhoz — „karban kell tartani”, hiszen az öt-tíz év­vel ezelőtt megállapított mi­nimális készlet egy-egy anyagból, szerszámból, nem biztos, hogy ma is jó. És ezek betartását jobban figyelem­mel kell kísérni. A beszerzé­seknél, illetve ezek elmulasz­tásánál érvényesíteni kell a felelősséget. E gy másik probléma, ami felvetődött és ami „gyári hatáskör­ben” már nem intézhető el. A borsószezon idején jött felszínre a hazai élelmiszer­gép-gyártás egyik hibája. Egy jelenség, de kiderült, hogy ál­talános. Az egyik téeszben el­szakadt a borsócséplő gép meghajtó ékszíja. Szaladgál­tak az egész országban, nem találták azt a méretet. A szö­vetkezetben úgy segítettek magukon, hogy a motort a vázon néhány centiméterrel odébb helyezték — pár lyu­kat kellett csak fúrni — és így már jó lett az SZK kom­bájn ékszíja. A pártvezetőség indítványozta: Jelezni kell a trösztön keresztül az iparnak, a gépek tervezésénél ügyel­jenek arra, hogy minél több, a mezőgazdaságban használt alkatrész legyen jó ezekhez a gépekhez is. Mint a szovjet paradicsomkombájnnál. En­nél a gépnél az alváz, a mo­tor, a sebességváltó, a hajtó­mű teljesen azonos az SZK gabonakombájnéval, csak a szedőszerkezet más. Az üzem- és munkaszerve­zési programnak vagy tucat­nyi pontja került „terítékre” a vezetőségi ülésen. Vala­mennyiben előrehaladás tör­tént, hiszen a gyár a többi üzemnél sokkal inkább a munkaerővel való ésszerű gazdálkodásra kényszerül, ezen belül a nehéz fizikai munkaműveletek kiküszöbö­lésére, gépesítésére. Az idén például 150-nel alacsonyabb a létszám, mint tavaly, holott a termelési feladatok nőttek. A z idén a szervezési munka java részét az új, nagy teljesítmé­nyű borsóvonalra irányítot­ták. Az új gyártóvonal „lel­ke” az automata töltő-záró gép, amely óránként 8 tonna borsószemet képes dobozba tölteni, a régiek fele ekkora teljesítményével szemben. Ehhez kellett „hozzáigazíta­ni” a vonal többi részét, az osztályozót, az előfőzőt, a sze­lektort, a hőhálózatot, a fel­öntőrendszert, a vízleválasz­tó rendszert, a dobozgőzölést és a dobozellátást. Nagy fel­adat volt ez, hiszen a „ha­gyományos” vonalak teljesít­ménye alig éri el a négy ton­nát. Az eredményt mutatja, hogy az 1136 vagon borsó- konzerv közel kétharmadát, 700 vagonnyit e nagy teljesít­ményű vonalon állították elő, a többi háromra jutott össze­sen 436 vagon. Az új vonal így is kisebb létszámot igé­nyel, kevesebb a víz-, a vil­lany- és a hőenergia-felhasz­nálása. Az öt és fél milliós beruházás — erről már nem tervezett, hanem tényeken alapuló gazdaságossági szá­mításokat terjesztett a válla­lat a pártvezetőségi ülés elé — nem egészen két év alatt térül meg. — Az eredménynek azon­ban — és ez volt a vezetőség álláspontja — nemcsak örül­ni kell, hanem a tényezőket gondosan elemezni. Az új vo­nal kialakítását jól előkészí­tették, mire jöttek a svájci és angol szerelők, elkészítették az elektromos bekötést, a táplevegő és a felöntőveze­téket, így a szerelők már azt csinálhatták, amit nélkülük nem lehetett elvégezni. Me­net közben pedig eredménye­sen funkcionált a DH-mozga- lom. A vonal dolgozói és a gyári szerelők szoros kapcso­latban voltak egymással és amint eszébe jutott valaki­nek, hol lehetne módosítani a vonal egyik-másik gépén, berendezésén, néha órák alatt be is vezették a javaslatot, E zért szükséges a ta­pasztalatok elemzése és így lehet majd ál­talánosítani, máskor is alkal­mazni azokat. A konzervgyári pártvezetőség az idén új módszerrel nyúl a termelés, a gazdálkodás ellenőrzéséhez. A tapasztalatok már eddig is mutatják: eredményesen. J. J. Gépek és zsákok sorakoznakaz üzem telephelyén.

Next

/
Thumbnails
Contents