Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-08 / 212. szám
1976. szeptember 8. ^PÚJSÁG 3 Raktározástói a helikopterig A pártvezetőség megvizsgálta A növényvédelmet is elvégzi az „AGROKÉMIA” Az országban még mindig egyedülálló vállalkozás, illetve üzem a hőgyészi „AGROKÉMIA”. Látogatója rengeteg volt az elmúlt években, a vendégkönyv hatalmas érdeklődésről tanúskodik. Mások is jónak, hasznosnak tartják tevékenységüket, követője mégis nehezen akad. Baranyában szerveződik a hőgyészihez hasonló „egyszerű társaság”. A jövőben már valószínűleg nem lesz különleges dolog ez az „AGROKÉMIA”, hanem szükséges, korszerű formája a műtrágyázás és a növényvédelem elvégzésének, ahol valóban szükség van az erők koncentrálására. Az idén nagy változás következett be a hőgyészi „AGROKÉMIA” tevékenységében. Először végzett a társaság kollektívája növényvédelmi munkát. Januárban megérkezett a helikopter, tehát a társaság a legkorszerűbb eszközzel is rendelkezik. A helikopteres, légi növényvédelem 15 838 hektáron történt meg az év első felében, a szántóföldi növényvédelem (a kásmozgalom sajátos része. Néhány különösen befolyásos szociáldemokrata pártban a munkások aránya a következő: Német Szociáldemokrata Párt 49 százalék; Olasz Szocialista Párt 45 százalék; Osztrák Szocialista Párt 42 százalék; a Brit Munkáspártban és a Svéd Szociáldemokrata Pártban pedig megközelíti a 80 százalékot. Általában erős a kölcsönhatás e pártok és a szakszervezetek között. Mindebből következik, hogy a szociáldemokrata pártok nem tagadhatják meg a munkásság követeléseit — természetesen nem az alapvető hatalmi, hanem a szű- kebb értelemben vett szociális érdekeket —, és így programjaikban, állásfoglalásaikban és intézkedéseikben, kisebb-nagyobb mértékben, kifejeződnek a dolgozó rétegek követelései, törekvései. A politikailag alapvető természetesen az, hogy a munkáspárti jelleg ellenére a szociáldemokrácia elméletét és gyakorlatát továbbra is a burzsoáziával való együttműködés, a kizsákmányoló társadalmi rendszer iránti békülékeny- ség jellemzi. A kommunista pártok a szocialista pártok tevékenységének, összetételének, az összes „pluszoknak” és „mínuszoknak” gondos elemzése alapján úgy vélik, hogy a kommunistáknak és a szocialistáknak — mélyreható elvi nézeteltéréseik ellenére — már ma is van lehetőségük az együttműködésre. S a lehetőség szükségszerűség is: erre tanít a múlt sok történelmi tapasztalata. Pártunk — mint ezt a XI. kongresszus határozata is kimondja — „minden lehetséges kérdésben és területen együttműködésre törekszik a szocialista és a szociáldemokrata pártokkal a nemzetközi enyhülés és biztonság erősítése, a munkásosztály akcióegysége érdekében.” Saját pártunk tapasztalata azóta is igazolja, hogy ez reális szándék, hogy sok tekintetben lehetséges együttműködés, akcióegység a kommunisták és a haladás érdekében. (A Francia Szocialista Párt Mitterrand vezette delegációjának látogatása Magyarországon, s a tárgyalásokról kiadott érdemi és tartalmas közös közlemény ezt példázta.) ILYEN MÓDON foglalt állást a kommunista és munkáspártok berlini tanácskozása is, üdvözölve a testvérpártok együttműködését a szocialista és szociáldemokrata pártokkal, egyszersmind kijelentve, „elutasítanak minden olyan politikát és világnézetet, amely lényegét tekintve a munkásosztályt a kapitalista rendszernek rendeli alá”. így, ilyen kiegyensúlyozott állásfoglalással teljes értékű a munkásosztály egységének szolgálata. A MUNKÁSOSZTÁLY egységéért, s ezen belül a kommunisták és a szocialisták egységéért folyó harc egyik legfőbb színtere a szakszervezeti mozgalom. A szak- szervezetek a munkásosztály legnagyobb párton kívüli szervezetei, amelyek a legkülönbözőbb felfogású munföldön mozgó eszközökkel) pedig 2740 hektáron. Eredetileg azzal a céllal hozta létre ezt az agrokémiai egyszerű társaságot a Hőgyészi Állami Gazdaság, hogy a környékbeli tsz-ekkel társulva szakszerűbben és gazdaságosabban lehessen megoldani a műtrágya fogadását, kirakását és tárolását. Nagy raktárt építettek és gépeket vásároltak a szállításhoz. Ez volt az első lépcső. A második 1974 őszén következett be: ettől kezdve már ki is juttatják a műtrágyát a partnergazdaságok földjeire. A társaság célja a közeljövőre vonatkozóan, hogy teljesen elvégezze ezt a munkát. A szövetkezetek már nem vásárolnak maguknak műtrágyaszóró gépeket. Az idén a társasághoz tartozó területnek (20 ezer hektár szántó) több mint a felén az „AGROKÉMIA” gépei juttatták ki a műtrágyát. A fejlődés újabb lépcsőfoka a már említett növényvédelmi tevékenység. Tehát a növény- védelemben sem az történik ezentúl, hogy az „AGROKÉMIA” beszerzi a vegyszereket és odaadja a gazdaságoknak, használják fel, hanem a műtrágyázáshoz hasonlóan a növényvédelmi munkákat is elvégzi. Kovács Tibor üzemvezető-helyettes azt mondja, 1977-ben már a teljes területen szeretnék megvalósítani a társaság eszközeivel a növényvédelmet. A helikopter jó kihasználása érdekében nem 20 ezer, hanem 24 ezer hektár terület jönne számításba, tehát a társasághoz nem tartozó néhány más gazdaság is, bizonyos munkáknál. Sok mindenre használható a légi „permetezőgép”, például a napraforgó levéltelenítésére : vegyszerrel eltüntetik a levelet, így gyorsabban és egyöntetűen érik be a napraforgó. A lehetőségek nagyok, tehát kézenfekvő, hogy tovább fejlesztik az „Agrokémiát”, még akkor is, ha bizonyos értelemben különcségnek számít ez az egyszerű társaság. Fotó: Bakó Műtrágyahegyekkel dolgozik a 2880 négyzetméter alap- területű raktárban Csizmadia István, Farkas Gyula, Kovács János és Nyári Péter. kásokat egyesítik azon az alapon, hogy azok együttesen szállnak szembe a tőkés kizsákmányolással. Napjainkban a nemzetközi szakszervezeti mozgalom óriási erőt képvisel. 1945-ben világszerte összesen még csak 65 millió, ma viszont már több mint 250 millió a szak- szervezeti tagok száma. Növekedett a szakszervezetek aktivitása, nagyobb méreteket öltött akcióegységük és együttműködésük a béke megőrzéséért, a dolgozók életkörülményeinek megjavításáért, a demokratikus szabadságjogokért és a szakszervezeti jogokért folytatott küzdelemben. A dolgozók valóságos im- perialistaelienes harci szövetségének kialakulását azonban ma is erősen akadályozza a munkások és alkalmazottak hiányos szervezettsége, valamint a szakszervezeti mozgalom megosztottsága. A SZAKSZERVEZETI VILÁGSZÖVETSÉG — az a szövetség, amely a proletariátus forradalmi osztálycéljaiért, nemzeti és nemzetközi érdekeiért következetesen küzd — ismételten hangsúlyozza, hogy támogat minden olyan kezdeményezést, amely a dolgozók egyesítésére irányul. Az európai testvérpártok berlini tanácskozása pedig e kérdésben is közös álláspontra jutva leszögezte: „a kommunisták a jövőben is minden módon támogatni fogják a szakszervezeti szervekben egyre növekvő egységtörekvéseket és a szakszervezetek önálló akcióit is.” VAJDA PÉTER így jó lesz? • • Üzem- és munkaszervezés, készletgazdálkodás A Paksi Konzervgyár pártvezetősége tavasz- szal készítette el ez évi cselekvési programját a Központi Bizottság 1975. novemberi határozatának végrehajtására. A vezetőségi ülések napirendjén azóta gyakran szerepelnek termelési, gazdálkodási kérdések és a korábbi gyakorlattal ellentétben — amikor egy-egy esetben beszámoltatta a vállalat vezetőségét a tervteljesítésről — most egy-egy, jól kiválasztott részkérdést tűznek napirendre. Legutóbb a készletgazdálkodással, valamint az ez évi üzem- és munkaszervezési program végrehajtásával foglalkozott a pártvezetőség. Ami a készletgazdálkodást illeti, eredményesen valósítják meg a gyárban a korábban elhatározott intézkedéseket. A konzervgyártáshoz szükséges alapanyagok, fűtőanyagok, egyéb segédanyagok és készárukészletek tekintetében javult a gazdálkodás, problémát csak az okoz, hogy a nyersanyag beszerzése még ma is nagy mértékben az időjárás függvénye és ha valamelyikből a tervezettnél kevesebb érkezik, az nemcsak termeléskiesést okoz, hanem feleslegessé válik jelentős mennyiségű olyan segédanyag, amit a szezon elejére biztosítani kellett. Nagy mennyiségű elfekvő készletet értékesítettek az elmúlt félévben, ezzel csökkentek a vállalat pénzügyi terhei, most azonban a pártvezetőség felhívta a figyelmet: az elfekvőségek keletkezését, illetve gyors csökkentését azzal is segítse elő a gyár vezetése, hogy az előbbiekben említett feleslegeket is — ha azok az anyagok más termékhez nem használhatók fel — igyekezzenek értékesíteni. Üj momentum volt, hogy foglalkoztak — és ezt nem tartalmazta a beszámoló — a tmk anyaggazdálkodásának hiányosságaival. A tmk alapszervezetének vezetőségi ülésén vetődött fel és továbbította most a pártvezetőségnek és a gyár gazdasági vezetőinek Bernáth Lajos az alapszervezeti vezetőség tagja. Gyakran előfordul, hogy bizonyos anyagok — szerszámok, csavarok, fémfűrészlap stb. — kifogynak és ezt a raktárban csak akkor veszik észre, amikor már szükség lenne rájuk. Ilyenkor kapkodás, szaladgálás van. A pártvezetőség határozatot hozott, hogy felül kell vizsgálni a tmk-anyagok készletnormáit, ezeket — hasonlóan a munkanormákhoz — „karban kell tartani”, hiszen az öt-tíz évvel ezelőtt megállapított minimális készlet egy-egy anyagból, szerszámból, nem biztos, hogy ma is jó. És ezek betartását jobban figyelemmel kell kísérni. A beszerzéseknél, illetve ezek elmulasztásánál érvényesíteni kell a felelősséget. E gy másik probléma, ami felvetődött és ami „gyári hatáskörben” már nem intézhető el. A borsószezon idején jött felszínre a hazai élelmiszergép-gyártás egyik hibája. Egy jelenség, de kiderült, hogy általános. Az egyik téeszben elszakadt a borsócséplő gép meghajtó ékszíja. Szaladgáltak az egész országban, nem találták azt a méretet. A szövetkezetben úgy segítettek magukon, hogy a motort a vázon néhány centiméterrel odébb helyezték — pár lyukat kellett csak fúrni — és így már jó lett az SZK kombájn ékszíja. A pártvezetőség indítványozta: Jelezni kell a trösztön keresztül az iparnak, a gépek tervezésénél ügyeljenek arra, hogy minél több, a mezőgazdaságban használt alkatrész legyen jó ezekhez a gépekhez is. Mint a szovjet paradicsomkombájnnál. Ennél a gépnél az alváz, a motor, a sebességváltó, a hajtómű teljesen azonos az SZK gabonakombájnéval, csak a szedőszerkezet más. Az üzem- és munkaszervezési programnak vagy tucatnyi pontja került „terítékre” a vezetőségi ülésen. Valamennyiben előrehaladás történt, hiszen a gyár a többi üzemnél sokkal inkább a munkaerővel való ésszerű gazdálkodásra kényszerül, ezen belül a nehéz fizikai munkaműveletek kiküszöbölésére, gépesítésére. Az idén például 150-nel alacsonyabb a létszám, mint tavaly, holott a termelési feladatok nőttek. A z idén a szervezési munka java részét az új, nagy teljesítményű borsóvonalra irányították. Az új gyártóvonal „lelke” az automata töltő-záró gép, amely óránként 8 tonna borsószemet képes dobozba tölteni, a régiek fele ekkora teljesítményével szemben. Ehhez kellett „hozzáigazítani” a vonal többi részét, az osztályozót, az előfőzőt, a szelektort, a hőhálózatot, a felöntőrendszert, a vízleválasztó rendszert, a dobozgőzölést és a dobozellátást. Nagy feladat volt ez, hiszen a „hagyományos” vonalak teljesítménye alig éri el a négy tonnát. Az eredményt mutatja, hogy az 1136 vagon borsó- konzerv közel kétharmadát, 700 vagonnyit e nagy teljesítményű vonalon állították elő, a többi háromra jutott összesen 436 vagon. Az új vonal így is kisebb létszámot igényel, kevesebb a víz-, a villany- és a hőenergia-felhasználása. Az öt és fél milliós beruházás — erről már nem tervezett, hanem tényeken alapuló gazdaságossági számításokat terjesztett a vállalat a pártvezetőségi ülés elé — nem egészen két év alatt térül meg. — Az eredménynek azonban — és ez volt a vezetőség álláspontja — nemcsak örülni kell, hanem a tényezőket gondosan elemezni. Az új vonal kialakítását jól előkészítették, mire jöttek a svájci és angol szerelők, elkészítették az elektromos bekötést, a táplevegő és a felöntővezetéket, így a szerelők már azt csinálhatták, amit nélkülük nem lehetett elvégezni. Menet közben pedig eredményesen funkcionált a DH-mozga- lom. A vonal dolgozói és a gyári szerelők szoros kapcsolatban voltak egymással és amint eszébe jutott valakinek, hol lehetne módosítani a vonal egyik-másik gépén, berendezésén, néha órák alatt be is vezették a javaslatot, E zért szükséges a tapasztalatok elemzése és így lehet majd általánosítani, máskor is alkalmazni azokat. A konzervgyári pártvezetőség az idén új módszerrel nyúl a termelés, a gazdálkodás ellenőrzéséhez. A tapasztalatok már eddig is mutatják: eredményesen. J. J. Gépek és zsákok sorakoznakaz üzem telephelyén.
