Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-28 / 229. szám

2 ^PÚJSÁG 1976. szeptember 28. Magyar-laoszi közös közlemény LAPZARTA Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta Gerhard Schürert, az NDK minisztertanácsának elnökhelyettesét, az Állami Tervbi zottság elnökét. (Folytatás az 1. oldalról) erőfeszítések kedvezően se­gítik elő a térség stabilitásá­nak a megvalósítását, növe­lik Laosz nemzetközi tekin­télyét. A marxizmus—leninizmus tanításával felvértezett Lao­szi Forradalmi Néppárt moz­gósította, szervezte és vezet­te győzelemre a laoszi népet, amely maga mögött tudhat­ta a szocialista országok és a világ haladó erőinek cse­lekvő szolidaritását, sokolda­lú támogatását. A Laoszi Forradalmi Néppárt Közpon­ti Bizottsága a történelmi átalakulás jelenlegi feltételei között lendületesen vezeti a fiatal laoszi köztársaságot a békés építőmunka, a demok­rácia és a társadalmi hala­dás utján. Laosz testvéri né­pe sikeresen küzdi le azokat a nehézségeket, amelyek a pusztító háború, a gyarmati és a feudális múlt súlyos örökségeként, valamint az imperialista és reakciós erők mesterkedései következtében akadályokat gördítenek az or­szág társadalmi-gazdasági felemelkedésének útjába. A laoszi küldöttség tolmá­csolta a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottsága, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kormánya, az egész laoszi nép őszinte kö­szönetét azért a segítségért, melyet a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Nép- köztársaság kormánya, az egész magyar nép nyújtott és nyújt a külső agresszió el­hárításáért és a társadalmi haladásért folytatott küzdel­méhez. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Laoszi Forradal­mi Néppárt a marxizmus— leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus elvei alap­ján folytatják erőfeszítései­ket annak érdekében, hogy tovább erősödjön a szocialis­ta országok és a nemzetközi kommunista mozgalom egy­sége. Forrón üdvözlik ko­runk három fő forradalmi erejének, a szocialista orszá­gok, a nemzetközi munkás- mozgalom és a nemzeti fel­szabadító mozgalom kiemel­kedő sikereit, amelyeket az imperializmus, a gyarmatosí­tás és újgyarmatosítás ellen a békéért, a nemzeti függet­lenségért és a társadalmi haladásért vívott küzdelem­ben értek el. Kifejezték eltö­kéltségüket, hogy tovább fej­lesztik a két párt internacio­nalista együttműködését. A felek megállapodtak ab­ban, hogy a magyar és a lao­szi nép kapcsolatainak sok­oldalú fejlesztése érdekében a közeljövőben magyar— laoszi gazdasági, műszaki­tudományos, árucsere-forgal­mi és fizetési megállapodást, továbbá kulturális, egészség- ügyi és konzuli egyezményt kötnek. A Magyar Népköz- társaság továbbra is segítsé­get nyújt a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaságnak szakemberek képzésében. A laoszi küldöttség ma­gyarországi tartózkodása ide­jén a felek gazdasági segít­ségnyújtási megállapodást ír­tak alá. Mindkét fél szilárdan tá­mogatja a délkelet-ázsiai or­szágok népeinek a törekvé­sét, hogy békében, független­ségben és a térség államai közötti együttműködés lehe­tőségeit kihasználva éljenek. A felek forrón üdvözlik a vietnami és a kambodzsai forradalom győzelmét, amely a laoszi népi hatalom létre­jöttével együtt új távlatokat nyitott a térség országai előtt a tartós béke és a társadalmi felemelkedés érdekében foly­tatott eredményes küzdel­mükben. A két fél teljes mértékben támogatja a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságnak az ország békés és demokra­tikus egyesítésére irányuló javaslatait; határozottan el­ítéli mindazokat a provoká­ciókat, amelyek a feszültség fokozását és az ország tartós megosztását célozzák. A tárgyaló felek üdvözöl­ték az el nem kötelezett or­szágok colombói csúcsérte­kezletének munkáját. A két fél nagy jelentősé­get tulajdonít a közel-keleti kérdés átfogó politikai ren­dezésének. Támogatja az arab népek igazságos harcát, amelyet az izraeli csapatok­nak az 1967-ben elfoglalt összes arab területről való kivonásáért folytatnak, síkra- szállt a palesztin arab nép törvényes joga mellett, bele­értve a saját állam megte­remtésének a jogát is. A felek üdvözlik az új An­gola megszületését. Mélysé­ges szolidaritásukat fejezik ki a chilei hazafiakkal, kö­vetelik Louis Corvalánnak, a Chilei Kommunista Párt fő­titkárának és a többi politi­kai bebörtönzöttnek a hala­déktalan szabadon bocsá­tását. Kaysone Phomvihane, a Laoszi Forradalmi Néppárt főtitkára, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke meghívta Ká­dár Jánost, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­Hétfőn délelőtt elutazott Magyarországról a laoszi párt- és kormányküldöttség, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertaná­csának meghívására hivata­los, baráti látogatást tett ha­zánkban. A küldöttséget Kaysone Phomvihane, a Laoszi Forra­dalmi Néppárt főtitkára, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke vezette. A delegáció tagjai voltak: Sisomphone Lovang- say, a Laoszi Forradalmi Néppárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Legfelsőbb Népi Gyűlés első alelnöke, Sanan Southichak, az LFNP Köz­ponti Bizottságának tagja, közlekedés-, közmunka- és szállításügyi miniszter, Sisa- na Sisane, az LFNP KB pót­tagja, tájékoztatási, propa­ganda-, kulturális- és ide­genforgalmi miniszter, Khamphay Boupha külügyi államtitkár és Khamfeuane Tounalom, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság ma­gyarországi nagykövete. A laoszi nép küldötteit me­leg, baráti szeretettel, ünne­pélyesen búcsúztatták a Feri­hegyi repülőtéren. A repülő­tér főépületének homlokza­tát Kaysone Phomvihane és Kádár János arcképe, laoszi, magyar és vörös zászlók, bú­csúfeliratok díszítették. A magas rangú vendégek bú­csúztatására több ezer fővá­rosi dolgozó, fiatal gyűlt ösz- sze. Ott voltak a hazánkban tanuló laoszi diákok is. A re­pülőtér betonján katonai díszzászlóalj sorakozott fel csapatzászlóval. A búcsúztatásnál megje­lent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke, Sarlós István, a Hazafias ti Bizottságának első titká­rát, hogy magyar párt- és kormányküldöttség élén te­gyen hivatalos, baráti láto­gatást a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaságban. A meghívást Kádár János köszönettel elfogadta. Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Gyenes András és Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, Bor- bándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a kor­mány több tagja, a politikai élet több más vezető szemé­lyisége. Ott volt Bényei Bé­la, a Magyar Népköztársaság laoszi nagykövete. Jelen volt a búcsúztatásnál a budapesti diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője és tagja is. Díszjel harsant, a katonai egység parancsnoka jelentést tett Kaysone Phomvihane- nak, majd felcsendült a ma­gyar és a laoszi himnusz, közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a párt- és kormány- küldöttség vezetőjének tiszte­letére. Kaysone Phomvihane Kádár János társaságában ellépett a díszzászlóalj előtt, s köszöntötte az egységet. A laoszi vendégek ezt követően szívélyes búcsút vettek a ma­gyar közéleti vezetőktől, a diplomáciai képviseletek ve­zetőitől és tagjaitól, s a laoszi diákoktól. Kaysone Phomvi­hane ezután Kádár János társaságában elhaladt a bú­csúztatásra összegyűlt fővá­rosiak hosszú sorai előtt, akik laoszi és magyar zászlócskákkal integetve kö­szöntötték nagy szeretettel a laoszi nép küldötteit. A díszzászlóalj díszmenete után úttörők virágcsokrok­kal kedveskedtek a párt- és kormányküldöttség vezetőjé­nek és tagjainak. Kaysone Phomvihane a beszállás előtt, szívélyes, baráti kézfogással vett búcsút Kádár Jánostól. Néhány perc múlva magasba emelkedett a küldöttség kü- löngépe, amelyet a magyar légierők vadászgépköteléke a határig kísért. (MTI). SZÓFIA A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsán..k meg_ hívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra Szófiába érkezett a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsé­ge. A delegációt Kaysone Phomvihane, a Laoszi For­radalmi Néppárt főtitkára, a Laoszi Népi Demokratikus az 1976. szeptember 27-én meg­tartott lottő-jutalomsorsolásról, melyen a 38. heti lottószelvények vettek részt. Az alábbiakban a baranyai körzetben vásárolt, nyertes lottószámokat közöljük. 44 434 511 textilut., 44 449 234 te­tőtől talpig, 44 581 168 háztartási félsz., 44 590 109 kit mit vál., 44 593 453 vásárlási Ut., 44 684 417 utalv., 44 685 689 zenesarok, 44 696 485 utalv., 55 678 utalv., 55 679 750 tetőtől talpig, 55 679 891 textilut., 55 685 083 textilut., 55 685 288 tetőtől talpig, 55 706 556 konyhafelsz., 55 707 810 tetőtől tal­pig, 62 043 535 ki mit vál., 62 049 861 textilut., 62 057 431 tetőtől talpig, 62 059 472 ki mit vál., 62 074 847 konyhafelsz., 62 089 266 textilut., 62 089 905 tv, 62 092 161 textilut., 62 106 708 tetőtől talpig, 62 108 490 ki mit vál., 62 114 041 utalv., 62 127 748 tv, 62 129 119 ki mit vál., 62 137 309 tetőtől talpig, 62 137 309 tetőtől talpig, 62 140 360 konyha­felsz., 62 149 598 utalv., 62 156 642 utalv., 62 164 470 táskarádió, 62 166 075 konyhafelsz., 62 168 532 utalv., 62 170 599 hűtőgép, 62 173 352 textilut., 62 194 524 vá­sárlási ut., 62 199 423 háztart, Köztársaság miniszterelnöke vezeti. HÁGA Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter Rudolf F. M. Lubbers holland gazda­ságügyi miniszter meghívá­sára hétfőn Hollandiába ér­kezett. A két miniszter át­tekinti a magyar—holland gazdasági kapcsolatok ala­kulását és fejlesztésének le­hetőségeit, elsősorban a kooperációk területén. félsz., 62 201 085 vásárlási ut., 62 205 684 tetőtől talpig, 62 205 776 háztart. félsz., 62 222 391 tetőtől talpig, 62 238 184 konyhafelsz., 62 254 512 vásárlási ut., 62 255 180 tetőtől talpig, 62 256 884 utalv., 62 295 185 zenesarok, 62 296 145 vá­sárlási ut., 62 317 783 hűtőgép, 62 325 958 textilutv., 62 350 911 hű­tőgép, 62 360 084 ut.. 62 366 331 hű­tőgép, 62 381 854 ki mit vál, 62 382 441 utalv., 62 393 825 konyha­felsz., 62 395 871 textil., 62 403 812 textil, 62 403 812 textil, 62 410 346 színes tv, 62 424 262 tetőtől talpig, 72 450 427 vásárlási ut., 62 456 939 ki mit vál., 62 458 712 ki mit vál., 62 480 029 vásárlási ut., 62 483 166 utalv., 62 489 608 konyhafelsz., 62 496 353 konyhafelsz. A nyertes szelvényeket 1976. október 20-ig kell a totó-lottó ki- rendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a Posta útján a Sportfoga­dási és Lottóigazgatósághoz (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sor­solás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem vál­lalunk. Elutazott a laoszi párt- és kormányküldöttség Gyorslista „FÁJDALOMBAN FESTETTEM” Magyar-európai körkép a földkérdésről Szomáliának „Mióta Szomáliában a parasztok szövetkezetek­ben dolgoznak, úgy érzik, hogy saját munkájuk és termékeik kizárólagos urai... Mehad Amin Abo idős termelőszövetkezeti tag erősen emlékszik a fasiszta időkre. .. abban az időben még a banánnal megrakott nehéz kosara­kat a fejükön hordták tíz kilométeren át. Az ültet­vény tulajdonosa állatok­ként kezelte őket... Szo­mália valamennyi tarto­mányában több száz ter­melőszövetkezet működik már. Kialakításuk üteme a meggyőzéstől függ...” L’Unita, május 6. Róma. AZ EURÓPAI gyarmatosí­tók az egész afrikai föld­részt — természetesen benne Szomáliát — csupán az em­beri történelem nagy par­iagának tekintették, melyet „afrikai sötétség” borít. Ez a parlag azonban a valóság­ban gazdag mezőket, hegye, két, vizeket, ásványkincseket és ősi kultúrát foglal magá­ban. De az olasz gyarmato­sítók Szomáliát már 1889 óta védnökségük alatt, 1926- tól pedig teljes gyarmati ki­zsákmányolás alatt csontig hatóan kizsákmányolták. 1941—50. között pedig az an­gol katonai megszállás alatt a brit urak a szoptató anyá­kat és csecsemőiket a tejtől is megfosztották. Szomália 1961 óta független köztársa­ság. A gyengén fejlett agrár­ország őslakossága zömmel nomád és félnomád életet él. A gyarmati elnyomás a la­kosság 90 százalékát analfa­béta-sorba taszította, hogy olcsó munkaerőhöz jfcsson. A függetlenség kivívása óta hatalmas változás zaj­lott le. A forradalom hozta meg a szabadságot és bizto­sított emberhez méltó életet, művelődést. Ma már Szomá­liának egyeteme, középisko­lái, nyomdái, konzervgyárai, rádióállomásai, kórházai, ba­nánoázisai, szizál-, gyapot-, nádcukorültetvényei vannak. Az olasz lapból kivett fenti cikkindító motívum is tanúsítja — a földkérdést is megoldják. Szomália népe az évszáza­dos elnyomás alatt sem ad­ta fel szívében a vágyat, hogy ősei földjét mielőbb saját magának vethesse be: feltárjuk hát előttük eb­ben a levélben a magyar nép sorsát is — annak rövid történetét: „hogyan lett itt a föld azé, aki azt megmű­veli”. „Nem szánthatod fel az eget, sem a földesúr föld­jét” — mondták régen a Szo­máliái mezőkön. A magyar tájak megművelésében, em­beri átformálásában fő sze­repet játszó parasztság szen­vedéséről, hányt-vetett sor­sáról, tragikus helyzeteiről szóljon ez a történelmi kör­kép. rövid történetekbe sű­rítve, más és más korsza­kokból kivéve. * — Miért ellensége a föl­desúrnak, hiszen az ad ke­nyeret a magyar munkások­nak? — kérdezte nyolcvan­egy évvel ezelőtt, 1895. már­cius 6-án a heves és agresz- szív bíró Szántó Kovács Já­nos szegényparaszttól, aki­nek csak annyi „bűne” volt, hogy az örökösnek tűnő job­bágyi elnyomottság alól akarta megmenteni a falusi milliókat. — Nem a földesurak adják a mi kenyerünket, hanem a két kezünk munkájával ép- penhogy mi adjuk az övé­két! — felelte elmésen a vádlott. — Mit csinálnának a gazdag mezők birtokosai sok ezer hold földjükkel, ha mi meg nem művelnénk azo­kat. A NÉP JOGÉRZÉKE így tett túl az úri törvényhozók és „igazságosztók” eszén és találta meg a maga jussának bölcs indoklását. Az „úri igazságosztást” szolgáló bírónak még volt egy utolsó kérdése. Az urak A magyar földkérdés gondjai-bajai — mint az előbbi történetből sok szá­zadra jellemzően kitűnt — ősrégiek. „In doloribus pinxi” — „Fájdalomban fes­tettem” — írta félezer évvel ezelőtt egy szenvedő paraszt képe alá egy európai festő, ott, hol „Ruit Oceano nox” — „Lemegy a nap”. Magyarországon is — mint és jobbágyaik közötti régi elválasztó szakadék híve volt. A jobbágyság alattvaló- ságának szinte „ősi” erede­tet tulajdonított. Most mégis megfordult agyában a gon­dolat, vajon e küzdelmes sors ellen maga a szeren­csétlen nép legalább gondo­latai alján nem tiltakozik? — Vádlott! Minden ember életében kell lennie egy re­ménypontnak, amely csele­kedeteit vezeti. Mi adta ön­nek azt a reménypontot? Az úri paragrafusokon túl­látó parasztember méltóság­gal így felelt a vizslató kér­désre: — Ha egy öreg kimegy a szőlőbe és az úton talál egy diót, fölveszi és elülteti. Ugyan ő annak a gyümölcsét már nem élvezheti soha — annál inkább a jövő parasz­ti nemzedékek... Én is így akartam egy fát elültetni, mely majd a jövőnek hajtja gyümölcseit !... Európa-szerte — a hűbéri iga idején a paraszt szenve­dő része volt a hatalmas ki­terjedésű nagybirtokoknak, az ún. „latifundiumoknak”. Létük iszonyatos teher volt, a robot és éhség borzalma­sabb volt sok helyt, mint amit a lélek el bír viselni. A bénulásszerü rossz közér­zet a hithez menekülő fa­lusi nép képzeletében már bénulásos fájdalom volt a paraszt feje búbjától a láb­ujja hegyéig. Kérdezhetnék a Szomáliái olvasók: ez a hűbéri iga mi­kor vált épp csak hogy el­viselhetővé? Meglepő magyar és euró­pai választ adhatunk szá­mukra. Attól kezdve, amikor a földesúrnak az ilyen ember- sarcolás terhe alatt elérhető jövedelem kevésnek bizo­nyult. A hatalmat továbbra is akarták — de emellé több termést is. Ugyanis nem­csak saját asztaluk mellett akartak dúskálkodni, de még árut is kívántak a piacra dobni. A fájdalmak és nél­külözések természetét azért az úri magaslatról is érzé­kelték — enyhítettek valami alig észrevehetőt a jobbágy­ság terhén. A kicsikét eny­hülő teher alig észlelhető volt magának a robotmun­kákat végző emberseregnek? Lázadozni mert, mint a ma­gyar parasztok Dózsa György vezetésével 1514- ben? A földesurak kegyetle­nül tönkreverték a falusi munkaseregek százezreit és a vezérüket tüzes vaskoro­nával a fején tüzes trónon megégették. A parasztságot földhöz kötötték és nem volt hová menekülnie, jobb éle­tért más földesúrnál esetleg nagyobb karaj kenyeret ki­vívnia. .. Lázadozásai száza­dokon át elcsuklottak, s a prédaleső földesurak a „ha­szon oltárain” továbbra is kegyetlenül feláldozták a népmilliókat... Az 1848—49-es szabadság- harcot is csak annyiban ösz- szegezhetjük a távoli föld­rész szintén sokat szenvedett lakóinak, hogy a jobbágysá­got formailag ugyan a sza­badságharc követeléseinek magas hangfekvése miatt el­törölték — ám a nagybirtok hatalmában teljesen érintet­lenül megmaradt. Csak Franciaországban döntötte le a hűbériséget a polgári for­radalom: új kor született a gazdaságban, a művelődés­ben. EURÓPA KELETI részé­ben — így Magyarországon is — a népelnyomó feuda­lizmus áthúzódott egészen a XX. századba. A földesurak cselédbérei olyan alacso­nyak voltak, hogy a nyo­morba döntött jobbágy­famíliákban a szoptató anyá­nak is részt kellett vennie a mezei munkákban. Cse­csemőik — míg az anya dol­gozott — félig a földbe vájt lyukban kaptak valami szi­lárd „böcsőt” — különben szertecsúszkáltak volna a mezőn a picinyek. De az ilyen rögtönzött „mezei böl­csőben” gyulladást, piszkot, fertőzést kaphattak. Csak tán az „egek angyalai” vigyáz­hattak rájuk — a földesúri világ nem védte a legfőbb értéket: az embert. Tragikus-ironikus sors­közösség volt ez a magyar— Szomáliái jobbágyság között. Ott is, mint a magyarok ho­nában, a szellemi emberek, írók, művészek ébredtek rá arra, hogy az emberekhez méltó eszmei együttes forrá­sa az egyenlőség mindenki­nek. A keménység, kegyet­lenség, úri csalárdság nem tartható tovább !... (Folytatjuk.) Fodor László Európai és magyar válasz a földkérdésről

Next

/
Thumbnails
Contents