Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-28 / 229. szám

1916. szeptember 28. Képújság 3 A községi párt-vb tárgyalta Nagydorogon, Pusztahencsén kevés a munkaerő NAGYDOROGON a közsé­gi párt-vb megtárgyalta a két termelőszövetkezet mun­kaerőhelyzetét. A helybeli és a pusztahencsei közös gazda­ság egyaránt gondokkal küzd és mivel a tagok száma a jö­vőben még inkább csökken, szükség van különböző intéz­kedésekre, a megoldás kere­sésére. A szövetkezeti elnökök írásban készítettek jelentést a községi végrehajtó bizott­ság tagjainak. A felmérések kitérnek az okokra és rész­ben tartalmazzák a megol­dást is. Nem lesz könnyű el­érni, hogy a munkaerő ala­pos csökkenése mellett hiány­talanul elvégezze a munká­kat a nagydorogi Uj Barázda Tsz, illetve a pusztahencsei Kossuth Tsz. A gazdasági erőforrások jó kihasználásá­ra, nagy politikai aktivitás­ra, szervező és nevelő mun­kára lesz szükség, tehát a párttagok szerepe még na­gyobb, mint eddig bármikor volt, a tsz-szervezés óta. Nagydorogon a jelenlegi tsz-tagok közül a következő öt év alatt 69-en mennek nyugdíjba. De nemcsak az idős dolgozó tagok száma csökken, hanem a fiataloké és a középkorúaké is. Nehe­zíti a helyzetet, hogy az állat- tenyésztésben kevés a szak­munkás. A KÖZSÉGBŐL főként Szekszárdra és az atomerő­mű építéséhez járnak el so­kan dolgozni az utóbbi évek­ben. Változtatni nem lehet a kialakult helyzeten, a szövet­kezet nem versenyképes azokkal a vállalatokkal, ame­lyek „elszívták” a munka­erőt. Egyelőre úgy akarják enyhíteni a létszámhiányt a szövetkezetben, hogy a mun­kaképes nyugdíjas tagokat bevonják a munkákba, lehe­tőség szerint. Mivel az ötéves tervben előirányzott termelésnöveke­dést ilyen körülmények között is meg akarja va­lósítani az Uj Barázda Tsz vezetősége, lényeges változtatásokat határozott el. Elkészítették a szövetke­zet ötéves káderképzési ter­vét: 1980-ig 55 szakmunkás, 26 betanított munkás részesül továbbképzésben, 75 szak­képzettség nélküli tagot pe­dig szakmunkássá nevelnek, képeznek. A másik alapvető feladat a gépesítés további korszerűsítése és növelése, másrészt pedig a magasabb bérszínvonal biztosítása. Az a cél, hogy több legyen a szö­vetkezetben a teljesítmény­bérben dolgozó tag. A szük­séges normakarbantartást to­vábbra is feladatuknak te­kintik a szövetkezet szak­vezetői. A PUSZTAHENCSEI Kos­suth Tsz állandó munkaerő- hiánnyal küzd a nyári és az őszi munkák idején. Mindig kell foglalkoztatni besegítő családtagokat. A létszám- csökkenés a IV. ötéves terv idején elérte a 10 százalékot. A Paksi Konzervgyárhoz 1974-től járnak többen Pusz- tahencséről, az utóbbi idő­ben pedig az atomerőmű épí­tése és a helybeli vasipari üzem okozott létszámcsökke­nést a Kossuth Tsz-nek. A célkitűzések hasonlóak a nagydorogi szövetkezetéhez. Gépesítéssel, besegítő munka­erő alkalmazásával és a ve­zetésben magasabb színvonal elérésével akarják megolda­ni a feladatokat. A szakmun­kásképzésre nagy szükség lesz, hiszen az aktív dolgozó tagok száma 151 és mind­össze 27 a szakmunkás, 21 a betanított munkás. Az állat- tenyésztésben 48 dolgozó kö­zül csupán 3-nak van beta­nított munkás képesítése. Nehezíti a tanulásra való ösztönzést, hogy a legtöbb ember nem akar hosszabb ideig távol élni a családtól, nem jelentkezik tanfolyamra. A MUNKAFEGYELEM ja­vításával, a normakarbantar­tással elérték Pusztahencsén, hogy több az egy tagra jutó munkanap. Többet és jobban dolgoztak a tagok bizonyos munkákban. A zöldborsó­fejtést azelőtt órabérben vé­gezték és amikor áttértek a teljesítménybérre, kétszeresé­re növekedett a napi telje­sítmény. Megoldás ez is, fel­tétlenül szükség van a szer­vezettségre, de hosszabb tá­von ennél több kell, az egész tagság érdeke így- kívánja. A gazdasági célkitűzések el­érése létkérdés. Politikai fel­adat. Vaj - alufóliában Néhány nap óta új csomagolásban vásárol­hatjuk a Tolna megyei Tejipari Vállalat szek­szárdi tejüzemében elő­állított vajat. Józan Já­nos osztályvezető mondta “1 boev az új csomagoló­anyag bevezetését mar régebb óta tervezik. A hónap első felére értek meg azok a körülmények, amelyek lehetővé tették, hogy a korántsem olcsó alufóliát használják fel csomagolóanyag gyanánt. Melyek az alufólia elő­nyei a régi pergamen pa­pírral szemben? Sokkal tetszetősebb, ízlésesebb kivitelt ad az áru'nak, s ami nem ke­vésbé fon£s; jelentősen hozzájárul a ^moseg megtartásához. Egy pex-~ da erre; amíg a vajat pergamennel csomagol­ták, öt nap volt a szava­tossági idő. Amióta azon­ban bevezették az alu­fóliát, hat napra nőtt a szavatossági idő. Ami az új kiállású vaj forgalmazását illeti, a közeli napokban kezdték meg értékesítését me­gyénk élelmiszerüzletei­ben, s a szekszárdi tej­üzemből napi tíz mázsa alufóliába csomagolt va­jat szállítanak a főváros lakosságának. Szekszárdi ÁFÉSZ Több mint 200 tanuló A Szekszárd-Sárköz és Vi­déke ÁFÉSZ közel 400 dol­gozója közül 204-en kezdték meg a tanulást a napokban valamilyen oktatási formá­ban. A felnőtt diákok közül 21-en középiskolai tanulmá­nyokat kezdtek el vagy foly­tatnak. A tanulók több mint í-1-' olndn ieie uui ui ciuuo, Sikerrel végzik a szövet­kezet dolgozói a felnőtt szak­munkásképzőt is. Az idén összesen 18-an kezdték meg tanulmányaikat, hogy a munkakörükhöz szükséges szakképzettséget megszerez­zék. Évek óta folyamatos a hálózatban dolgozó eladók, boltvezetők, boltvezető-he­lyettesek továbbképzése is, amelyre a felnőtt szakmun­kásokat iskolázzák be. Októ­berben kezdődik a felnőtt szakmunkás továbbképzés, amelyen összesen ötvenötén veszned részt­Rajtuk kivi1 a kalönféle politikai oktatási forn... 110-en kezdik meg tanulmá­nyaikat. Az ÁFÉSZ vezetői elmon­dották, hogy ez a nagymérvű tanulási kedv nem kis anyagi áldozatokat követel a szövet­kezettől. Véleményük azon­ban az, hogy a tanulás anya­gi ráfordítása nagyon kedve­ző befektetés, hiszen a ki­adások kamatostól megtérül­nek majd a nagyobb szaktu­dással és jobb felkészültség­gel végzett munkában. r Éléskamra az egész megyének Megnyugtató látványt je­lentenek a korszerű raktáro­zási lehetőségek között egyre szaporodó burgonyahegyek a mözsi hűtőtárolóban. Itt rak­tározzák a megye egész évi szükségletét — sőt még feles­leggel is számolni lehet. Az óriási, háromszáz vago- nos, korszerű tárolóban — ahova idén kerül először a krumpli — faalagutakkal, ventillátorokkal oldották meg a szárítást, a burgonya minőségének megóvását. A kedvezőtlen időjárás mi­att késve indult meg a be­szállítás, amely azonban vár­hatóan kedvező körülmények között folytatódik majd, a két legnagyobb burgonyater­melő tsz-ből, Tolnáról és Mözsről. A fogadógarat — a 70 méter hosszú szállítósor eleje. — Újabb szállítmány érkezik... ...és a vége, ahol a hatalmas tárolóban kiszállításig téli álmát aludhatja a burgonya. Fotó: Gottvald Hatszázezer forint gépekre Hűtőpultok, pénztárgépek A jó kereskedelmi munka elengedhetetlen feltétele, hogy az üzletekben jó és kor­C7Prn Cfónolr n-TAlrfóli^lr uöv.1 v* fttpciv aiUigcujcliv. iiilílU az eladókat mind £ '.'£521' lókat. A Tolna megyei Nép­bolt Vállalat fejlesztési alap­jából éves szinten átlagban 600 ezer forintot költ a bol­tok, áruházak elavult gépei­nek lecserélésére, modernizá­lására. Az év során a 600 ezer forintot felhasználták. Az el­ső félévben 300 ezer forintért 12 darab Ratus típusú pénz­tárgépet vásároltak, s állí­tottak munkába a vállalat tolnai, szekszárdi és bonyhá­di üzleteiben, áruházaiban. Ezenkívül gondot fordíta­nak a hűtőgépek, hűtőkam­rák, hűtőpultok korszerűsíté­sére is. így a szekszárdi 25- ös számú, déli kertvárosi ABC-áruház nagy teljesitme- nyű hűtőszekrényt kapott. A vásárcsarnok földszintjén lé- vű húsüzletbe a közelmúlt­ban szereltek be egy 6 ezer literes hűtőkamrát, s ugyan- ilyet állítottak fel Bonyhád egyik húsüzletében is. Bony­hád üzletei közül még a 2-es számú élelmiszerboltnak vásárolt hűtőpultot a Tolna megyei Népbolt Vállalat. A vásárlókat szolgáló őrlő- és darálógépeket is folya­matosan lecserélik. Műtrágya 295 millióért Most készült el egy kimu- . .. •» Tolna megyei Mező­J"'átó Vállalatnál gazdasági in*- mezg. arról, hogy megyeu.. gazdasági nagyüzemei men., nyi műtrágyát használtak fel az év eddig eltelt időszaká­ban. A statisztikai adatok szerint az idén eddig közel 295 millió forint értékben vásároltak műtrágyát a téeszek és állami gazdaságok. Ez a tavalyi esztendőhöz képest harmincmillió forint­tal több. Ki tudták elégíteni az igényeket a nitrogén, a kálium és a foszfor ható­anyagú műtrágyákból, s ezek­ből elegendő áll az AGRO- raktáraiban. Az elmúlt , ; -*n egyre népszerűbb evek sort... -oZett komplex lett az ugynevv.- ,VVi . műtrágya, ame'lv tóo^ anyagot is tartalmát- Sajnos, ebből az ipar évek óta nem tudja kielégíteni az egyiC növekvő keresletet, s az idei esztendő sem kivétel. A fejlett szocializmus kérdései A SZOCIALISTA országok kommunista és munkáspárt­jainak a közelmúltban megtartott kongresszusai — elemezve az elmúlt időszakban lezajlott társadalmi változásokat — alapvető megállapításokat tettek országaink társadalmi álla­potáról. Az SZKP, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Cseh­szlovák Kommunista Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Bolgár Kommunista Párt, az MSZMP kongresszusán el­fogadott dokumentumok és határozatok leglényegesebb elmé­leti megállapítása, hogy országaink a fejlett szocialista társa­dalom építésének szakaszához érkeztek el. A pártok az azo­nos úton járó, de bizonyos tekintetben különböző fejlettségi szinten lévő országok társadalmi-gazdasági viszonyait ele­mezték, ezekből vontak le általánosítható következtetéseket, és fogalmazták meg a fejlett szocializmus megteremtésének távlati feladatait. A fejlett szocialista társadalom céljainak megfogalma­zása megköveteli a marxista társadalomelmélet tovább­gondolását a megváltozott viszonyok között. Milyen fő problémákról esett szó? Korunkban a szocialista társadalom alapja a minőségi­leg új termelési viszonyrendszer. A szocialista tulajdon két formája fejlesztésének útján kialakuló magasabb szintű össz­népi tulajdon fogalmának elméleti kimunkálása a társada­lomtudományok igen fontos feladata. Elemzés tárgyává kell tenni a tudományos-technikai for­radalom eredményeinek átfogó alkalmazását a szocialista viszonyok között, ami egyben a technikai fejlődés káros, a társadalom számára veszélyes következmények tudatos ki­küszöbölését is jelenti. Fel kell tárni azokat a fejlett szocialista társadalom alapjaiban meglévő általános törvényszerűségeket, amelyek az egyes szocialista országokra jellemző nemzeti sajátságo­kon keresztül érvényesülnek. A PÄRTOK egyértelműen állapították meg. hogy a fej­lett szocializmusban az osztályviszonyok jelentősen átstruk­turálódnak, az osztályok közötti különbségek nagymérték­ben csökkennek, de a munkásosztály vezető szerepe a szo­cializmus építésének időszakában mindvégig megmarad. Ez egyben azt is jelenti, hogy növekszik politikai aktivitása, a társadalmi cselekvésben való részvétele, emelkedik általános és szakmai műveltsége. A vezető szerep további érvényesí­tése nincs ellentmondásban azzal a ténnyel, hogy a társa, dalmi osztályok és rétegek közelítenek egymáshoz. A fejlett szocialista társadalom felépítményrendszere az előző fejlettségi szakaszhoz képest minőségileg új elemeket tarta'maz. A szocialista állam fejlődésében előtérbe kerül az állam gazdasági szervező és irányító, valamint a kulturális és nevelő tevékenysége. A politikai tevékenység területén alapvető követelményként fogalmazódik meg a szocialista demokrácia különböző formáinak és szintjeinek kiszélesítése. A társadalom tagjainak politikai aktivitása elsősorban abban fejeződik ki, hogy egyre nagyobb mértékben vesznek részt — a választott testületekben, a tömegszervezetekben és közvet­lenül is — a társadalom életének irányításában. A hatalom gyakorlásának magasabb szintű, a fejlett szocializmus vi­szonyainak megfelelő módjait kell megvalósítani. A fejlett szocialista társadalomban a kultúra szerepe ónási mértékben növekszik. A tudományos-technikai hala­dás, a közéletben való részvétel igénye megköveteli a sok­oldalúan fejlett, a kultúra érdekeit elsajátítani képes ember kiművelését. A sokoldalúan fejlett személyiség csak akkor válik realitássá, ha a kultúrairányítás területén is levonjuk azokat a következtetéseket, amelyek elméletileg a fejlett szocializmus társadalmából fakadnak. Az elmúlt évtizedek alatt ezen a területen lényeges változások történtek, elsősorban a kultúra termékeivel való ellátottságban. A pártok kultúrpolitikája rendkívül differen­ciáltan vizsgálja az egyes társadalmi rétegek, csoportok kul­turális szintjét, igényeit és ennek megfelelően alakítja ki konkrét döntéseit. Az egyes szocialista országok iskolarend­szerei lehetővé teszik korunk kulturális értékeinek elsajátí­tását, de világos, hogy az ismeretek elsajátítása nem állhat meg az iskola elvégzésekor, hiszen viszonyaink között, a tu­dományos-technikai forradalom korában állandó, permanens művelődésre van szükség. Ez az alapvető társadalmi igény átgondolt, összehangolt kultúrairányítást követel. Nem vélet­len, hogy a szocialista országokban olyan nagy jelentőséget tulajdonítanak a különböző továbbképzési formáknak. A FEJLETT szocialista társadalom építéséhez magas fokú politikai és eszmei felkészültségre, a marxizmus— leninizmus alkotó módon történő állandó továbbfejlesztésé­re és elsajátítására van szükség. A mostani körülmények újabb feladatokat állítanak a pártok munkája elé. Az egész eszmei nevelő munka komplex megközelítésére van szükség, vagyis az eszmei-politikai nevelés, a munkára való nevelés és az erkölcsi nevelés szoros egységének megteremtésére, figyelembe véve a dolgozók különböző csoportjainak sajá­tosságait. M. T. Visszhang Cukorrépa-betakarítás, -szállítás „Hivatkozással a b. lapjuk­ban 1976. szeptember 23-án megjelent 'Cukorrépa-beta­karítás, -szállítás” c. cikkük­re csak annyit kívánunk ref­lektálni, hogy a kisvejkei Szabadság Mgtsz cukorrépá­jának 70 százalékát a cukor­gyár fuvaroztatja el, a Volán­nal pedig nem szükséges szerződést kötnünk, mert gyárunk megbízásából a Vo­lán Tolna megyében nem fuvaroz.” Kaposvári Cukorgyár * A Tolna megyei Mezőgaz­dasági Szervezési Bizottság legutóbbi ülésén mindazok a megyei vállalatok, melyek cukorrépa-betakarítási mun­kában érintettek, egyértelmű­en megállapították: a szállí­tás szervezésének jelenlegi rendszere nem jó. Minthogy a répa időben, jó minőség­ben megfelelő cukortarta­lommal való felszedése nem­csak a mezőgazdasági üze­meknek’ hanem a cukorgyár­nak is érdeke, számítottak arra, hogy ebben tőlük több segítséget kapnak. Az igaz, hogy történetesen Kisvejkén a gyár fuvarozza a 35 kilo­méterre lévő átvevőhelyre a termést. De az is igaz, hogy a téeszek többsége — mivel az üzemekben kevés a jármű — maga kénytelen külön- külön egyenként felkeresi a Volánt, járműveket kérni, amit vagy megkap, vagy sem; attól függően, hogy a Volán rendelkezik-e szabad gépjár­művel —, hisz a szállítóvál- lálat más vállalatokat is rendszeresen kiszolgál. Le­het, hogy a cukorgyár évek óta azt tapasztalja, hogy a Volánnal azért nem szüksé­ges szállítási szerződést köt­ni, mert a betakarítás vesz­teség nélkül, időben, enél- kül is megtörténik. Ha így van, mi örömmel adunk hírt október 25-e táján arról, hogy a cukorrépa-termelő üze­mek az őszi búza vetését be­fejezték.

Next

/
Thumbnails
Contents