Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-25 / 227. szám
1976. szeptember 25. ^PÜJSÁG 3 Negyvenmilliárd forint Tolna megye V. ötéves területfejlesztési terve Csütörtökön reggel egyhangú szavazással elfogadta a megyei tanács az V. ötéves településfejlesztési tervet. A terv elkészítését közel kétéves munka előzte meg. Az előkészítés időszakában figyelembe vették a népgazdaság területfejlesztési célkitűzéseinek megyénkre vonatkozó feladatait, a nem tanácsi szervek fejlesztési elgondolásait, valamint a minisztériumokkal, főhatóságú szervekkel, nagyobb vállalatokkal és szomszédos megyékkel fennálló megállapodásokat. Az előterjesztett anyag első része a IV. ötéves terv értékelését tartalmazza. Röviden összefoglalva a részletes jelentést, a megye gazdaságai, a foglalkoztatottak számának lényeges csökkentése ellenére, a terv célkitűzéseit teljesítették, helyenként túlteljesítették. Hozzájárultak a megye, a népgazdaság fejlődéséhez, a belföldi szükségletek kielégítéséhez és az exportárualapok bővítéséhez. Rendszeresen emelkedett a lakosság életszínvonala, a kiskereskedelem áruforgalma, a lakossági szolgáltatások értéke, annak ellenére, hogy egyes tevékenységnél a feszültségek fennmaradtak, sőt éleződtek. A lakásépítési tervet a megye 17 százalékkal túlteljesítette, javult a lakosság ellátása, a közoktatás és közművelődés színvonala. A városok száma nem változott, de javult az ellátás színvonala és folytatódott az urbanizációs folyamat. Beszédes számok Az V. ötéves terv koncepcióját röviden úgy foglalhatnánk össze: folytatódik a megye dinamikus fejlődése. A részletes tervszámok soha nem látott és imponáló fejlődést bizonyítanak, összehasonlításul: tíz évvel ezelőtt négymilliárd volt a fejlesztésre szánt összeg. 1980-ig körülbelül negyvenmilliárd forintot költünk el. Ebből hu- szonötmilliárd a paksi atomerőműnek, a tervidőszak végéig megvalósuló költsége. Az előző ötéves tervnek ez mintegy négyszerese. Az összberuházásból mintegy 92 százalék a termelő- ágazatot érinti, ezen belül az ipari és építőipari beruházások 83, a mezőgazdasági 11, a szállítás-hírközlés pedig négy százalékot képvisel. Még inkább előtérbe kerülnek az intenzív fejlesztési módszerek. Az összes beruházás kb. 50 százaléka gépi beruházás. Hire költjük a pénzt? A paksi atomerőműről már volt szó, felépül ezenkívül a Szekszárdi Húskombinát, befejeződik a BHG kiépítése, a dunaföldvári oxigén- és dis- sousgázgyártó üzem új csepp- folyósoxigén-üzemének telepítése, a Simontornyai Bőrgyár rekonstrukciója, az MSV tolnai fonógyára fo- nalterjedelmesítő üzeme és a szekszárdi tejüzem bővítése. Megvalósul a Láng Gépgyár dombóvári üzemének műszaki fejlesztése. A mező- gazdaság szerepe változatlanul jelentős marad. Négymilliárd forintot fordítanak mezőgazdasági beruházásokra. Befejeződik a dunaföldvár —dombóvári út korszerűsítése. Uj gépkocsiforgalmi telep, autóbusz-pályaudvar épül Pakson és bővítik a szekszárdit is. Elkészül a dombóvári Diesel-vontatási telep. Több vasútvonalat és állomást korszerűsítenek. Szekszárdon és Pakson megépül a crossbar-telefonközpont, javul a tévéadások vételi lehetősége az egész megyében. Szekszárdon szövetkezeti nagyáruház, Domus lakberendezési áruház, Bonyhá- don iparcikk-áruház, Dom- bóvárott, Tamásiban, Simontornyán ABC-áruház létesül. Több presszó és étterem épül, bővül. Évente átlagosan 1880 lakást építenek fel, több mint felét a részleges felső- és középfokú központokban. Bonyhádon rendelőintézet épül és tovább nő a szülészeti ágyak száma. Tamásiban gimnázium és diákotthon, új kereskedelmi szakmunkás- képző létesül. Három új művelődési központra számíthatunk. Természetesen ez még nem minden, csak területenként a legfontosabb, a legnagyobb beruházásokat emeltük ki. Fegyelmezett munka és összefogás Hogy mindez megvalósulhasson, ahhoz a megye egész lakosságának, fegyelmezett munkája és összefogása szükséges. A településfejlesztési koncepció nem a résztervek, helyi tervek összessége, de az egész megye fejlődésének minden területét átfogó irányelvek összessége. Csak egységes értelmezésben valósulhat meg. Csak akkor válhat valóra, ha mindenki tisztában van azzal, hogy a helyi beruházások, helyi fejlesztések csak akkor jók, ha nem csupán az adott település érdekeit szolgálják, de az egész megyének haszna van belőlük. A lokálpatriotizmus tiszteletre méltó akkor, ha tudomásul veszi a település helyét a regionális fejlesztéA tanácsülésen K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára is felszólalt a vitában. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy egyetért a megye településfejlesztési tervével, mert az megfelelően támaszkodik a már elért fejlődésre, nem az álmokat, de a reális lehetőségeket veszi számba. Jól rangsorolja a legfontosabb feladatokat és egészében jól realizálja az MSZMP XI. kongresszusa célkitűzéseinek a megyei párt- bizottság által Tolna megyére lebontott feladatait. Hozzászólásában a továbbiakban hangsúlyozta, hogy amit akartunk — Tolna megye fejlődésének meggyorsítása — az bekövetkezett. Célul tűztük ki, hogy a megye ipari elmaradottságát felszámoljuk. Valójában már ma sem beszélhetünk ipari elmaradottságról, hisz az ipari termelés értéke már meghaladja a mezőgazdaságét. Az V. ötéves terv megvalósítása után döntően már csak a meglévő ipar normális továbbfejlesztésével kell számolnunk. A dombóvári ipari park betelepítését is a jelenlegi tervciklusban kell elvégezni. Tolna megye ötödik ötéves településfejlesztési terve minden eddiginél nagyobb erőfeszítést, jobb munkát, következetesebb menet közbeni ellenőrzést igényel — hangsúlyozta K. Papp József —, azzal együtt, hogy a vezetői munka színvonalát is emelni kell. Ma még a döntések sokáig elhúzódnak, a felelősségtől való félelem és a véget nem érő bebiztosítások miatt. Sok a felülről várás is. Van ahol a képességek nem hiányoznak, de a vezető elhanyagolja sasi elképzeléseken belül. A megyei fejlesztési terv szerint a legdinamikusabban fejlődő település, a részleges felsőfokú központ szerepét betöltő megyeszékhely lesz. Az ipar fejlesztése az eddigi centrumokban folytatódik, Dombóváron és a városiasodó nagyközségekben. Az V. ötéves tervben az építőiparral szemben támasztott igények megkétszereződnek. Az építési igény az állami nagyberuházásoknál a legnagyobb. Az 50—60 százalékos megyei kapacitásnövelésen kívül, a megyén kívüli szervezetek nálunk végzett munkájának háromszorosára van szükség. A TÁÉV 64 százalékos növekedést tervez, amelynek megalapozását 115 millió forintos állami támogatás is segíti. A vállalat évi nyolcszáz lakás és a húsüzem felépítését végzi, az atomerőmű lakótelepével együtt. A tanácsi építőipar feladata a tanácsi fejlesztések és a telepszerű magánlakás-építés. A szövetkezeti építőipar feladatai is megkétszereződnek. 1980-ig a munkaképes korú népesség száma nem növekszik jelentősen. Az iparban foglalkoztatottak számát viszont négyezerrel kell növelni. Ezért különös gondot kell fordítani a hatékony munkaerő-gazdálkodásra, a munka- erőforrások ésszerű orientálására. Ennek érdekében törekedni kell a munkafegyelem javítására, az ipari munkahelyek koncentrálására, a termelőmunka jobb szervezésére, a gépesítésre. Javítani kell az ingázási viszonyokat, bővíteni a gyermekintézmények hálózatát, törekedni kell a megye ipari centrumaiban az infrastrukturális háttér fejlesztésére. ját továbbképzését és majd nem tud lépést tartani a fejlődéssel. A szakmunkásképzés és általában a szakképzettség fontosságának hangsúlyozása után a munkaerő-gazdálkodás néhány kérdésének elemzésével fejezte be hozzászólását a megyei pártbizottság első titkára. Szabópál Antal,. a megyei tanács elnöke összefoglalójában többek között szólt a hiányosságokról. A munkaerő-gazdálkodás területén megfigyelhetők kedvezőtlen tendenciák. Nem mindenhol tartják be például azt a rendelkezést, amely megszabja a munkahelyet változtatók alapbérét. Szabópál Antal felhívta a figyelmet arra is, hogy minden szinten fontos a különböző szervek, szervezetek, intézmények és tömegmozgalmak közötti jó koordináció. Ezen belül is a legfontosabb az építőiparban. Túl vagyunk az év felén és az építőipari szövetkezetek még nem kötötték le teljes kapacitásukat, de se javítást, se lakásépítést nem vállalnak. Már most figyelni kell arra — mondotta végezetül a megyei tanács elnöke —, hogy bár a tervciklus végére lényegesen nő a gyermekintézmények, valamint a bölcsődei és óvodai férőhelyek száma, a gyerekek számának magasabb növekedése miatt az igényeket kielégíteni nem tudjuk. Költségvetésből is növelni fogják a férőhelyek számát, viszont nélkülözhetetlen a társadalmi összefogás a bölcsőde- és óvodabővítésben. K. Papp József hozzászólása Elnökségi ülés a TESZÖV-nél Tegnap délelőtt ülést tartott a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Tolna megyei Szövetségének elnöksége. Az elnökség jelentést fogadott el az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatairól és a szakosított állat- tenyésztő telepek felülvizsgálatáról. Az ifjúsági törvény végrehajtásával kapcsolatban megállapították, hogy ma már a szövetkezetekben dolgozó fiatalok problémái nem elkülönült feladatként jelentkeznek a termelőszövetkezeti mozgalomban, hanem abba szervesen beépülnek, a szövetkezetek előtt álló gazdasági, társadalmi és politikai feladatok részét képezik. Ezekben a hetekben ifjúsági parlamenteken beszélik meg a fiatalok az őket érintő legfontosabb kérdéseket: a tulajdonosi szemlélet alakulását, a munkahelyi beilleszkedés, a bérezés, a munkabeosztás, a szociális ellátás, az utánpótlás helyzetét, mindenekelőtt pedig azt, hogy mi módon lehetne még inkább segíteni a fiatalokat a letelepedésben, a lakásépítkezésben. Megállapították, hogy a törvény végrehajtása tekintetében bőven van még tennivaló, amit nem egy-két éven belül, hanem hosszabb távon lehet megoldani. Az elnökség elé terjesztett másik jelentés megállapította, hogy a szakosított tehenészeti telepeken a férőhelyek kihasználása 84,2 százalék. A telepek tehénállományának zöme magyartarka, s ha háromezer literes évi tejtermelését száz százaléknak vesz- szük, Belecskán 28, Apar- hanton pedig 115 százalékos a tejtermelés. A tömegtakarmány-termelés mennyisége és minősége nem mindenütt megfelelő. A megye tíz szakosított sertéstelepén — az átlag kocalétszám alapján — 103 százalékos a feltoltött- ség. A sertések takarmányellátottsága kielégítő, a szakképzett dolgozók aránya növekszik. Az elnökség végül megállapodott abban, hogy a megyei kongresszusi küldöttválasztó közgyűlést november 13-án tartják meg. Hazafias Népfront Vita a törvénytervezetről A HAZAFIAS Népfront megyei székházában tanácskozást tartottak a közérdekű bejelentésekről és javaslatokról, valamint a panaszok, ról szóló törvénytervezet főbb kérdéseiről. A tanácskozás előadója és vitavezetője dr. Uhrin János, a megyei tanács jogi és szervezési osztályának vezetője, a megyei jogászszövetség cső. portvezetője volt. Részt vettek a Szekszárd városi népfrontbizottság tagjain kívül a vállalatok, hivatalok, intézmények dolgozói közül azok, akik a közérdekű bejelentésekkel, panaszügyekkel foglalkoznak. A törvénytervezet vitára bocsátott pontjait — országszerte — eljuttatták a tanácskozásokra meghívottaknak, hogy elmondhassák vé_ leményüket, mielőtt az országgyűlésben a végső vitára és döntésre kerül. Az anyag alapos ismeretében a szekszárdi tanácskozáson széles körű vita bontakozott ki. Hasonló tanácskozásra Dombóvárott szeptember 28- án kerül sor. * Évente 200—250 ezer a bejelentések, javaslatok, panaszok száma. Ebből mintegy tízezer közérdekű. A közérdekű bejelentések és javaslatok száma öt év óta változatlan, a panaszok száma viszont kisebb mértékben csökken. Az állampolgárok, közérdekű bejelentéseikkel, javas, lataikkal — és panaszaik többségével is — számottevő segítséget nyújtanak szocialista társadalmi viszonyaink fejlesztéséhez, nemzeti vagyonunk védelméhez, a társadalmi tulajdon megszilárdításához, a közéleti tisztaság megtartásához. A panaszok megfelelő intézése előmozdítja a jogos egyéni érdekek érvényre juttatását is. A közérdekű bejelentések, javaslatok, valamint a panaszok intézését jelenleg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályozza. A Minisztertanács 1959-ben, majd 1965-ben megjelent határozatai további eljárási szabályokat vezettek be; egyes minisztériumok pedig a panaszintézésre vonatkozóan részletes szabályokat adtak ki. A gyakorlat és a részletes szabályok sok esetben nincsenek összhangban. EZÉRT törvényi szinten kell rendezni a helyzetet. Az érvényes rendelkezések módosítását és új törvény alkotását társadalmi vita előzi meg. Ennek része volt a szekszárdi tanácskozás is. Felhívás Őszi munkák A Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Tolna megyei Szövetsége felhívással fordul a megye termelőszövetkezeti tagságához, szocialista brigádokhoz, munkakollektívákhoz, vezetőkhöz. Az 1976-os esztendő mezőgazdasági célkitűzéseinek megvalósítása és a jövő évi termés megalapozása nagy, összpontosított figyelmet igénylő feladat elé állítja a mező- gazdasági termelőszövetkezeteket. A nyári aszályos időjárás ellenére az eddigi terméseredmények jók. Az elmúlt hetek csapadékos időjárása kedvezőtlenül befolyásolta a növények érését, csökkent az őszi munkákra rendelkezésre álló idő. A betakarítás és vele párhuzamosan a gabonafélék vetése, az őszi mélyszántás maradéktalan elvégzése minden eddiginél lelkiismeretesebb munkát, odaadást követtel. Ebben a munkában a vezetők és dolgozók — a termelés valamennyi résztvevőjének — szemléleti és cselekvési egységét kell megvalósítani. A termelőszövetkezetek vezetői e nehéz feladatok megoldásánál támaszkodjanak a szövetkezeti szocialista versenymozgalomra, a szocialista brigádokra. Ezzel párhuzamosan azonban mindenütt alkalmazzák a helyileg jól bevált anyagi ösztönzőket is. A mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresz- szusának tiszteletére, a fenti célkitűzések megvalósítására bontakoztassanak ki széles körű versenymozgalmat, tegyenek a kollektívák felajánlásokat. Bízunk abban, hogy a szövetkezeti tagság megértéssel fogadja felhívásunkat és kész felsorakozni a mezőgazdaság előtt álló őszi nagy feladatok megoldására. Mezőgazdasági Tsz-ek Tolna megyei Szövetségének elnöksége Bikák a háztájiban Ványi Sándor, a dánszentmi klósi Micsurin Tsz gépkocsivezetője és családja értően foglalkozik háztáji állatneveléssel, illetve -tartással. A jövedelem jól kiegészíti a család bevételét. Jelenleg öt növendék bikát hizlal. Sertés- és baromfitartással is foglalkoznak Ványiék.
