Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-22 / 224. szám

1976. szeptember 22. ^PÚJSÁG 3 A HNF VI. kongressznsának állásfoglalása Számvetés Mezőgazdaságunk - félidőben (Folytatás a 1. oldalról.) 4. A népfrontmozgalom nemzetközi kapcsolataival se­gítse a szocializmus, a hala­dás, a béke erőinek növeke­dését, a szocialista országok testvéri közösségének erősí­tését. Fejlessze együttműkö­dését a szocialista országok testvérmozgalmaival és szer­vezeteivel, ápolja kapcsola­tait a tőkés országok haladó szervezeteivel és mozgalmai­val, a nemzeti felszabadí­tásért küzdő mozgalmakkal. Vállaljon részt az imperialis­ta agressziók és a neokolonia- lista törekvések elleni egység­front kialakításában. V. 1. Hazánk gazdaságpoliti­káját változatlan alapelvek, világosan meghatározott cé­lok, reális tervek jellemzik. A Hazafias Népfront VI. kongresszusa az egész társa­dalom érdekében szükséges­nek tartja bevált gazdaság- politikánk folytatását és an­nak valóra váltásában részt kíván venni. Közvetlen célunk az ötödik ötéves terv megvalósítása. Gazdasági életünk fejleszté­sét, anyagi javaink bővítését alapvető tennivalónak tekint­jük, mert az erős és lendüle­tesen fejlődő gazdaság záloga a szocialista jövőnek. 2. Országunk fejlődésének fontos feltétele: terveink tel­jesítése. Építő munkánknak szilárd alapjai vannak: saját erőink mellett együttműkö­désünk a Szovjetunióval és a szocialista országok KGST- ben tömörült közösségével. 3. A fejlett szocializmus jobb életet, teljes biztonságot jelent mindenki számára. Fel­építése ezért több és jobb, tervszerűbb és szervezettebb munkát igényel minden terü­leten. E cél érdekében váljék általánossá a szocialista bri­gádok programja a szocialis­ta módon végzett munkáról, gondolkodásról és életmód­ról. Becsüljük meg, népsze­rűsítsük és fejlesszük a szo­cialista ember erkölcsi tulaj­donságait, a szocialista élet­formát. Lépjünk fel a fejlő­désünket nehezítő jelenségek — a restség, a közömbösség, az önzés ellen. Olyan köz­hangulat legyen, amely ál­lampolgári kötelességnek te­kinti a jól végzett munkát és elszigeteli a még meglévő rosszat. 4. A népfrontmozgalom vál­lalja, hogy társadalmi eszkö­zeivel részt vesz a népgazda­sági, a területi és helyi taná­csi szervek kialakításában és megvalósításában, ellenőrzé­sében. Feladatunk a településfej­lesztési társadalmi munka folytatása, az abban még meglevő bőséges tartalékok felszínre hozása. El kívánjuk érni, hogy a társadalmi mun­ka a helyi tanácsi tervek lé­nyeges kiegészítő része le­gyen. Településpolitikai mun­kánkban figyelmet fordítunk a nagyvárosok és peremkerü­leteik kapcsolatára, a váro­sokra és vonzáskörzetükre; a társközségek, a kis települé­sek, tanyák és puszták lakói társadalmi helyzetének vizs­gálatára és alapellátásuk ja­vítására. El kívánjuk érni, hogy ér­vényesüljön az a szemlélet, amely a települések helyze­tének vizsgálatánál a terme­lés kérdéseit is figyelembe veszi. Támogatjuk és figye­lemmel kísérjük a vidéki ipartelepítést, segítjük a gaz­dasági szerkezet változásával kapcsolatos tevékenységet. 5. Feladatunknak tartjuk, hogy a termeléssel összefüg­gő kérdések megoldását fel- világosító munkával szolgál­juk, hogy mind többen meg­értsék: az ipari és mezőgaz­dasági termelés alakulása valamennyi állampolgár éle­tét érinti. Elsősorban azt kell mindenkinek tudnia: az élet- színvonal emelkedésének mértéke attól függ, hogy mi­lyen mennyiségű és minőségű terméket állít elő az ipar és a mezőgazdaság. A jó minő­ségű ipari és mezőgazdasági áruk növekvő mennyisége olyan cél, amellyel kapcso­latban munkahelyeink több­ségében közvetlenül, másutt közvetve lehet tenni valamit: a szolgáltatással, jól szerve­zett gyógyító munkával, a gyermekekről vgló gondosko­dással, jobb áruellátással. A jövőben is támogatjuk és sajátos eszközeinkkel se­gítjük a szocialista munka­versenyt. Egyeztetjük p szak- szervezeti és ifjúsági moz­galommal ehhez kapcsolódó feladatainkat: a felvilágosító munkát, a tapasztalatcserét, a jó eredmények népszerűsíté­sét, a kiváló dolgozók társa­dalmi megbecsülésének biz­tosítását. Nagy jelentőséget tulajdo­nítunk és tovább kívánjuk fejleszteni a népfront és a szövetkezeti mozgalom együttműködését. Társadalmi eszközeinkkel támogatjuk a nagyüzemi mezőgazdasági termelést és a mezőgazdasági termeléspolitikai programo­kat. Segítjük a háztáji, a ház körüli és kiskerti termelést, elsősorban az állattartást és a zöldségtermesztést. A mozgalom figyelemmel kíséri az ötödik ötéves terv és a helyi tervek megvalósí­tását. A lakosság tapasztala­tai és észrevételei alap ián szükség esetén javaslatokat tesz az irányító és termelő- munka megjavítására. 6. A Hazafias Népfront­mozgalom jelentős társadal­mi ügyként tartja számon a környezetvédelem és a kör­nyezetfejlesztés kérdéseit. Szükségesnek tartja, hogy a társadalmi és állami szerve­zetek közösen lépjenek fel a környezetvédelmi kérdések­ben. E téren a jövőben kez­deményezőként, együttműkö­dőként és támogatóként kí­vánunk tevékenykedni. Széles körű társadalmi ak­ciókkal előmozdítjuk, hogy a környezetvédelmi szemlélet nemcsak a vezetők, hanem minden állampolgár gondol­kodásmódját áthassa, hogy a környezetvédelem az eljöven­dő nemzedékek magatartásá­nak természetes és magától értetődő része legyen. 7. A népfrontmozgalom kezdeményezően kíván köz­reműködni népesedéspolitikai céljaink megvalósításában. Elsősorban gyermekintézmé­nyek: bölcsődék, óvodák, ál­talános iskolák, napközik, sport- és játszóterek és a gyermeküdültetés anyagi fel­tételeinek társadalmi úton történő bővítésében. 8. Az ötödik ötéves terv időszakában fokozódik a tár­sadalom egészének szerepe a tervek és programok kidol­gozásában és végrehajtásá­ban. Ez azt is szükségessé te­szi, hogy általánosan érvé­nyesüljön az állampolgárok közreműködése az ellenőr­zésben. A társadalom ellen­őrzése a területfejlesztésben, a szolgáltatásban, a közmű­velődésben kiegészíti és segí­ti az állami szervek tevé­kenységét, mert nemcsak megállapításokat, hanem ja­vaslatokat is tesz — és kez­deményezi a teendők egy ré­szének társadalmi úton való elvégzését. A társadalom ilyen értelmű ellenőrző sze­repét kell a népfront keretén belül érvényesítenünk. 9. Fontos feladatunk, hogy a lakosságot folyamatosan tá­jékoztassuk gazdaságpolitikai feladatainkról, szóljunk sike­reinkről és gondjainkról. A valóság ismeretében, annak erejével buzdítsunk a cselek­vő részvételre. VI. 1. A népfrontmozgalom kezdeményező módon közre­működik a szocialista kultú­ra terjesztésében, a közössé­gi emberré nevelésben, az egyéniség mind szabadabb és teljesebb kibontakoztatásá­ban. Meggyőződésünk: a kor­szerű műveltséget az iskolai képzésre építve, az aktív, ön­kéntes, folyamatosan szerve­zett művelődéssel lehet el­érni. Fontos feladatunk az ok­tatáspolitikai határozatok társadalmi támogatása. Le­gyünk a szülők segítségére abban, hogy a gyermekek 14 éves korukig befejezzék ál­talános iskolai tanulmányai­kat, támogassunk minden olyan kezdeményezést, amely az egyenlő feltételekkel való indulás megteremtésére tö­rekszik. Mozgósítsuk a tár­sadalom erőit az általános is­kolák, a napközi otthonok, a szakmunkásképző intézetek és az óvodák oktatási-neve­lési tevékenységének fejlesz­tésére. A népfrontmozgalom to­vább munkálkodik az iskolai és családi nevelés összhang­jának, valamint a társadalom nevelési kultúrájának fejlesz­tésén. Segítsük az iskolákat, hogy kaput tárjanak a gyer­mekek előtt az élet felé, a felnőtteket pedig serkentsük arra, hogy iskolai keretek kö­zött is legyenek támaszai a pedagógusoknak. Erősítsük a szülők pedagógiai, s a peda­gógusok társadalmi felelős­ségét. Bővítsük a szocialista nevelés propagandáját a szü­lők között. Ebben a legna­gyobb feladat a szülői mun­kaközösségekre hárul. 2. A közművelődés a ne­velő munka szerves része. A népfrontmozgalom segítse elő, hogy a dolgozók sokaságához eljusson népünk és az embe­riség múltjának, jelenének minél több haladó szellemi értéke, szocialista eszmeisé- gű kulturális alkotása. Tá­mogassa a szocialista ízlés, életmód, magatartás, az igé­nyes emberi élet általánossá válását. A népfront közművelődési munkáját az állami és társa­dalmi szervekkel összhang­ban végzi. Ugyanakkor érez- zen megkülönböztetett fele­lősséget a lakóterületen a munkásművelődés, s az át­alakuló falu kulturálódási le­hetőségeinek bővítéséért. A mozgalom tekintse fel­adatának a tanulási, a to­vábbtanulási és az olvasási kedv felkeltését, a művelő­dési igények lehető legjobb kielégítését. Művelődési te­vékenységével is erősítse a szocialista történelmi tudat fejlődését. 3. Az egyén csak a közös­ségekben találhatja meg azo­kat a lehetőségeket, amelyek képességei sokirányú kibon­takoztatásához szükségesek. A közösségi művelődésre mód nyílik és szükség van nem­csak a munkahelyeken, ha­nem egyre inkább a lakóte­rületeken is. A népfront ön­tevékeny művelődési közös­ségei legyenek az önművelés és a társadalmi kapcsolatok kiépítésének. fórumai ; gyara­pítsák társadalmi munkájuk­kal a közművelődés feltéte­leit. legyenek a népfront mű­velődési tevékenységének követei. 4. A mozgalom ösztönözzön az egészséges élet és életmód iránti igényekre, a szabad idő okos, tartalmas eltölté- tésére, a művészi alkotások, a természet, városaink, tá­jaink szépségének felismeré­sért és szeretetére. VII. A Hazafias Népfront VI. kongresszusa bizonyos abban, hogy a mozgalom teljesíti fel­adatait. Elismerését és kö­szönetét fejezi ki a népfront­bizottságok tagjainak, az ak­tivisták százezreinek eddigi tevékenységükért. Felkéri őket, hogy ezután is segítsék a mozgalmat, úgy dolgozza­nak, hogy megvalósuljon mindaz, amit programunk­ban vállaltunk. Szolgáljuk híven hazánkat, a szocialista Magyarországot ! Lapunkban a közel­múltban áttekintettük a me­gye iparának helyzetét. Ez alkalommal nézzük meg a mezőgazdaságot. Itt is áll az, ami az ipari kép eseté­ben: a gondok, a problémák mellett figyelemre méltó eredmények vannak. Ez utóbbi különösen ott mutat­kozik, ahol gondos előre­látással, a helyzethez való gyors alkalmazkodással, a hatékony szervezéssel és a tapasztalatok helyes hasz­nosításával láttak munkához és nem vártak a véletlenre, nem magyarázatok gyűjtésé­re fordították az erőt, ha­nem mindennél előbbre va­lónak tartották a tetteket. Ha kellett, szembe szálltak az időjárással is, de minden­képpen okosan használták erejüket, eszüket. A növénytermesztésben az első félévet a kedvező őszi és téli időjárás jellemezte, így a gabonafélék jól át­teleltek. A késői, fagyok azonban különösen a gyü­mölcs- és szőlőkultúrákban, valamint a korán kiültetett zöldségfélékben károkat okoztak. A késői kitavaszo­dás a tavaszi vetéseket kés­leltette. A júniusban bekö­vetkezett tartós aszály kriti­kus helyzetet teremtett. A mezőgazdasági üzemeknek dicséretére válik, hogy a ne­héz helyzethez alkalmazkod­va az előző éveknél jobb szervezettséggel dolgoztak. Szélesebb körben alkalmaz­ták a nyújtott és kettős mű­szakot, a gépeszközök fel­újításában, üzemeltetésében, kihasználásban előreléptek, így a gabonafélék aratását időben befejezték. Az idei év is igazolta a termelési rendszerek előnyét, hisz az ehhez tartozó üzemekben a terméseredmények 2—3 má­zsával meghaladták a többi üzem átlagát. Előrelépés történt a mel­léktermékek hasznosítása te­rületén. A rétek, kaszálók, az árokpartok, töltésoldalak fűtermését jó minőségben, de még a vetőmagborsó szal­máját és az árpaszalmát is takarmányminőségben taka­rították be. Nem alakult kedvezően a zöldségtermelés és -értékesí­tés. Egyrészt néhány terme­lőszövetkezet az utóbbi évek­ben megszüntette a zöldség- termesztést, például Öcsény, Iregszemcse, Hőgyész, Tamá­si Béke Tsz, Nagykónyi, Szekszárd Garay Tsz, stb., mások csökkentették. Ugyan­akkor felszínre kerültek a kereskedelmi szervek fogya­tékosságai is. A kisgazdasá­goktól az átvétel kezdetben akadozott, de megmutatkoz­tak a szerződéses fegyelem lazaságai is. A helyzet eny­hítésére egyes zöldségfélék és takarmányfélék másod­vetésével történt kísérlet mind a kisgazdaságokban, mind a nagyüzemekben. Nehezen indult az öntö­zés is. A berendezések több mint fele elhanyagolt, selej­tezésre váró állapotban volt a gondatlan kezelés, karban­tartás elmaradása miatt. Amikor június végén meg­kezdték az üzemek az új be­rendezések vásárlását, az árkok, patakok vízkészlete már nem tette lehetővé na­gyobb terület öntözését. Az állattenyésztés szarvasmarha-ágazatában az állami gazdaságok elisme­résre méltóan növelték állo­mányukat és tej értékesíté­sük is növekedett. A terme­lőszövetkezetekben ebben az időszakban a minőség javí­tását célzó tehénselejtezése­ket hajtottak végre, meg­gyorsult az improduktív te­henek lecserélése. Növekedett a sertés­tenyésztési kedv a nagyüze­mekben és a kisgazdaságok­ban egyaránt. A kocalétszám meghaladja az előző év azo­nos időszakában volt és a december 31-i állományt. Különösen örvendetes, hogy a háztáji és kisegítő gazda­ságokban számottevő növe­kedés következett be. Az állattenyésztés egyéb ágazatait tekintve: a juh­állomány a jó adottságok el­lenére csökkent, csupán a tamási járásban és a dom­bóvári városkörnyéki köz­ségekben jelentkezett növe­kedés. A baromfi értékesítése mind a vágóbaromfit, mind a tojást tékintve, elmaradt a bázisidőszaktól. A párt- és kormányhatá­rozatok szellemében sok irányú intézkedéssorozat in­dult a háztáji és kisgazda­ságok termelésének fellen­dítése, termelési biztonságuk megteremtése érdekében. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek sokat tettek a kisgazdaságok meg­segítésére. A megye 73 tsz- éből 18-ban a háztáji gazda­ság önálló üzemág, további 30-ban a szervezése folyik. 25 tsz-ben önálló háztáji agronómus működik. Cél­szerű lenne, ha a jövő év­ben mindenütt önálló üzem­ágként kezelnék ezeket a fontos kisgazdaságokat. Több szerv együttes mun­kájának eredményeként ja­vult a kisgazdaságok takar­mánnyal, kéziszerszámokkal, műtrágyával és növényvédő szerrel, szaporítóanyaggal, vetőmaggal, palántákkal való ellátása. Javult az ÁFÉSZ-eken és az egyéb felvásárló szerveken keresz­tül termékeik felvásárlása. A termelési kedv fellendülé­sét mutatja az, hogy az idén újabb 6 zöldség- és 5 ser- téshízlaló szakcsoport ala­kult. A gépesítés előrehala­dásával mind sürgetőbb fel­adat annak megoldása, hogy a tsz-ek, ÁFÉSZ-ek, vagy a szakcsoportok olyan gépek­kel rendelkezzenek, amelyek a kisparcellák művelésére alkalmasak. A kisárutermelés ered­ményei biztatóak, alapot ad­nak a fejlődésre. További számos központi és helyi intézkedés, valamint egysé­ges politikai munka szüksé­ges, hogy a fellendülő ter­melői kedv további eredmé­nyekben realizálódjon. A mérleg, természetesen még nem teljes, hiszen az ősz sok mindent módosíthat. Egy azonban máris biztos: az idén is mutatkoztak olyan tapasztalatok, amelyek fi­gyelembevétele és haszno­sítása a jövőben gyümölcsö­ző lehet. Ide sorolható az, hogy a s2erződésfegyelem betartása mind a termelőre, mind az átvevőre egyaránt vonatkozik. Ide kívánkozik annak a vizsgálata — ha kell, a szomszédban tett lá­togatással, hogy miért ter­mett a szinte hajszálra egyező termelési feltételek között dolgozó két gazdaság közül az egyikben átlag fe­lett, a másikban messze át­lag alatt ugyanaz a növény. A munkák befejezése még igen messze van. A jó szervezés, a gondosság most sem lehet másodrendű. Kár lenne — itt éppen úgy, mint az iparban —, ha bárhol is objektív okokat keresnénk, vagy elméleteket gyártanánk az egyes munkák elhúzódá­sának megmagyarázására, legyen az betakarítás, vetés, trágyázás, vagy akár kuko- ricaszár-levágás, illetve más melléktermékek takarmá­nyozási felhasználása. Nem véletlenül kerültek éppen ezek felsorolásra, hanem azért, mert néhol máris elő­re veti árnyékát az efféle hajlam. Az pedig senkinek sem jó. — Fi — Új ABC-áruház Dombóvárott Csütörtökön reggel fél hétkor megnyílt Dombóvárott, a Népköztársaság úton az ABC-áruház. Az új, 720 négyzetméteres üzlet kétmillió forintos árukészlettel várja a vevőket. Képünkön az áruház környékét parkosítják. (Fotó: kz)

Next

/
Thumbnails
Contents