Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-22 / 224. szám
* Képújság 1976. szeptember 22. ÖN KÉRDEZ Szülési szabadság - béremelés Varga Péterné dunaföldvá- ri olvasónk kérdezi: megilleti-e a dolgozó nőt órabéremelés szülési szabadsága alatt? Válaszol: dr. Deák Konrád osztályvezető ügyész: — A dolgozó nő munkabér szempontjából nem kerülhet hátrányos helyzetbe azért, mert szülési szabadságon van. Ha tehát a munkáltatónál általános béremelésre kerül sor, ebből a szülési szabadságon levő nem hagyható ki. Ha azonban nem ilyen általános béremelésről, hanem csupán arról van szó, hogy egyik vagy másik dolgozó kiemelkedően jó munkát végzett és ezért emelik az ő bérét, a szülési szabadságon levő dolgozó nő nem igényelheti, hogy ezért az ő bérét is emeljék. Lényegében tehát az órabér emelkedhet szülési szabadság alatt is, de ez nem szükségszerű. Munkaterápiás alkoholelvonó Lapunk egyik olvasója arról panaszkodik, hogy fia Telefonszámunk: 129-01» 123-61. Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 rendszeresen részeg, olyany- nyira, hogy nem ura cselekedeteinek. Kérdezi: hogyan lehet valakit munkaterápiás alkoholelvonó intézetbe küldeni? Dr. Kovács János, megyei főügyészhelyettes válaszából idézünk: „A Szeged-Nagyfai Munka- terápiás Alkoholelvonó Intézetbe nem minden alkoholista utalható be. A törvény szerint cs§k az az alkoholista kötelezhető munkaterápiás intézetben történő gyógykezelésre, aki a rendszeres és túlzott alkoholfogyasztásból eredő magatartásával családját, kiskorú gyermekének fejlődését, vagy a közrendet, illetőleg munkahelyén a munkát ismételten, súlyosan zavarja. Bizonyos eseteknél a munkaterápiás intézeti gyógykezelés helyett célszerű a kórházi alkoholelvonó-osztályon történő gyógykezelés, s amennyiben a beteg valóban meg akar gyógyulni, ez a mód is eredménnyel jár.” Albérleti díj T. L.-né paksi levélírónk írja, hogy ez év eleje óta laknak Pakson albérletben, amiért 600 forintot fizetnek. (Külön bejáratú szoba és közös konyhahasználat.) Levélírónk a megállapodott díjon felül még 50 forintot adott havonta a lakás tulajdonosának, hogy ne okozzon problémát a magasabb villany- vagy gázszámla. Két hónappal ezelőtt közölte a lakás tulajdonosa az albérlővel, hogy ezentúl 800 forint díjat kell fizetnie. Nem tudom és erre kérek választ, hogy emelheti-e a tulajdonos különösebb indoklás nélkül a szoba díját? — kérdezi. Dr. Deák Konrád, osztály- vezető ügyész a következőket válaszolja T. L.-nének: — Lakásügyi jogszabályaink szerint „az albérleti díjat, továbbá megfizetésének módját és esedékességét — külön jogszabályban megállapított keretek között — a felek megállapodása határozza meg.” E megállapodásban foglaltaktól egyoldalúan természetesen egyik fél sem térhet el, az albérlő sem dönthet úgy, hogy a következő hónapban a megállapodástól eltérően kevesebb albérleti díjat fizet, s a főbérlő sem követelhet a megállapodásban foglaltaknál többet. Itt jegyezzük meg, hogy a főbérlő az albérleti helyiségek szolgáltatásán kívül az albérlő részére egyéb szolgáltatást is nyújthat, (pl. fűtés, melegvíz-szolgáltatás, gáz, ágyneműhasználat stb.) az albérleti díj ezért a jogviszony természetének megfele. lően alapdíjból és az egyéb, a főbérlő által nyújtott szolgáltatások díjából áll. Az alapdíj legfeljebb az albérlő által kizárólagosan használt helyiségekre eső lakbérhányad háromszorosa lehet. Fűtés, gáz, meleg víz és egyéb díjakat a ténylegesen felmerült költségek alapján kell megfizetni, bútor- és ágyneműhasználatért a főbérlő 100 forintot kérhet, ágyneműhasználat nélkül a bútorhasználati díj 75 forint. Az albérleti jogviszonyt, a bérlő és albérlő jogait és kötelezettségeit egyébként az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet sza. bályozza, mely jogszabály — a módosító rendelkezésekkel egységes szerkezetbe foglalva — legutóbb az Építésügyi Értesítő f. évi szeptember 9-i számában jelent meg s az a helyi tanácsnál áttanulmányozható. Ml VÁLASZOLUNK I világ legnagyahh teleszkópja Változik-e éghajlatunk? Jogszabályokról - röviden A Kaukázus fő vonulatának egyik 2070 méter magas nyúlványán, Zalencsukszkaja kozák falu közelében található a világ legnagyobb csillagászati teleszkópja, amelyet nemrégen helyeztek üzembe. A felállítás helyét gondos tanulmányozás után jelölték ki egy csillagászexpedíció ajánlása alapján. A teleszkópot 48 méter átmérőjű és 45 méter magas toronyban helyezték el, amelynek forgatható kupolája 1000 tonna súlyú. Az elképesztő számadatokban a továbbiakban sincs hiány. A teleszkóp mozgatható részeinek súlya ugyanis eléri az 560 tonnát, az egész teleszkóp pedig 650 tonnát nyom. A 6 méter átmérőjű, 650 milliméter vastag teleszkóptükör súlya keret nélkül 42, kerettel együtt 80 tonna. A teleszkóp a tanumányozandó csillagot — tizedszög másodpercnyi pontossággal — elektromotoros mozgatással követi, számítógépes irányítással. A teleszkóp csövének optikai tengelyével párhuzamosan felállítottak egy 0,7 méter átmérőjű segédtávcsövet a csillagos égbolt vizsgálandó területére való beállás céljából. A segédteleszkóp által adott képet tv-rendszer segítségével az operátor vezérlőasztalára továbbítják. A teleszkópot sokféle különleges műszerrel szerelték fel, ezek lehetővé teszik a fénysugarak felerősítését és az égitestek fizikai tulajdonságaira vonatkozó információk elemzését. Az új „világrekorder” pontos elnevezése: Nagy azimu- tális teleszkóp. Ehhez magyarázatképpen csak annyit, hogy az azimut a csillagászati koordinátarendszerben az egyik koordináta: a horizontnak a csillag magassági köre és a horizont déli pontján átmenő magassági kör közé eső ív. A múlt század meteorológusai az éghajlatot állandó jellegű természeti adottságnak tekintették, amely legfeljebb csak igen lassan (évezredek folyamán) változik meg. Ma tudjuk, hogy az éghajlatváltozások ennél sokkal gyorsabb ütemben játszódnak le, éspedig kétféle irányban. Először űs létezik egy természetes éghajlatingadozás, amely kb. 40 évenként felváltva lehűlést és melegedést idéz elő. Másodszor pedig folyik az éghajlatnak az ember okozta átalakulása, amelyet az emberiség ipari tevékenysége okoz. A természetes éghajlatingadozás már a század közepe óta a lehűlés irányában halad. Az emberi tevékenység ellenben széndioxidot és aeroszolokat juttat a légkörbe és ezáltal a Föld éghajlatának felmelegedését idézi elő. Tehát két ellentétes irányú folyamat megy végbe egy_ Üj gazdasági ágazat van születőben Grúziában — fel. adata a termálvizek ipari, mezőgazdasági és városi hasznosítása. A köztársaságban gyakorlatilag kimeríthetetlen föld alatti hőforrásokat találtak. A nyugati és a keleti területeken végrehajtott próbafúidejűleg, és így éghajlatunk jövője azon múlik, hogy a két hatás közül melyik lesz erősebb. A meteorológusok számításai szerint a legközelebbi évtizedekben az emberi te. vékenységből származó melegítő hatás erősen túlsúlyba kerül a természetes eredetű éghajlati ingadozásokkal szemben. A természetes eredetű lehűlés tehát csak mérsékli a mesterséges eredetű melegedésnek az ütemét. Századunk utolsó évtizedei, ben a természetes ingadozás ellenkező irányba fordul és így az évszázad végén a két hatás az éghajlat melegedését fogja támogatni. Az így előálló melegebb időszak azonban nem lehet hosszú életű, mert akkorra már az emberiség elhasználja a fosszilis tüzelőanyagokat. Az emberi gazdálkodás alapja az atomenergia lesz, ez pedig nem termel sem széndioxidot sem aeroszolokat, ezért az éghajlatot többé nem melegítheti. rások során 60—100 C fokos, sőt még ennél is melegebb víz tört a felszínre. A forró vizet már melegházak, szanatóriumok és lakóházak fűtésére fel is használják. Elkészült egy komplex terv is Zugdidi város hőellátásának termálvízzel való megoldására. A kisajátításról szól az 1976. évi 24. számú törvény- erejű rendelet, melynek bevezetőjét indokoltnak tartjuk szó szerint közölni: „E törvényerejű rendelet célja, hogy közérdekű célok- r a , kisajátítás útján lehetővé tegye kártalanítás ellenében nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzését az állam javára. A törvényerejű rendelet rendelkezéseit úgy kell értelmezni és alkalmazni, hogy az biztosítsa a társadalmi és az egyéni érdek összhangját; a tulajdonos ingatlanáért kapjon megfelelő' kártalanítást, de a kisajátítás ne adjon lehetőséget a munka nélküli jövedelem- szerzésre.” A tvr. pontosan felsorolja, hogy milyen célokra lehet ingatlant kisajátítani, szabályozza a kisajátítás módját, rendelkezik a kártalanítás tekintetében, mely kártalanítás történhet csereingatlannal, pénzzel, vagy mindkettővel. Szabályozza a tvr azt is, hogy milyen körülményeket kell figyelembe venni a kártalanítás megállapítása során, és milyen körülményeket kell figyelmen kívül hagyni. (Ilyen figyelmen kívül hagyandó körülmény pl.' épület, építmény esetében annak luxuskivitelezése.) A törvényszerű rendelet végrehajtásáról a 33/1976. (IX. 5.) MT. számú, a kisajátítási eljárásban közreműködő szakértőkről a 9/1976. (IX. 5.) IM számú rendelet rendelkezik, s a fenti valamennyi jogszabály a Magyar Közlöny f. évi 68. számában jelent meg. Itt olvasható a kisajátítással kapcsolatos kártalanítási összeg kifizetéséről, valamint az értékkülönbözet megfizetéséről szóló 21/1976. (IX. 5.) PM számú íendelet is, amely többek között azt is szabályozza, hogy mikor kell a kártalanítási összeget bírósági letétbe helyezni, a kártalanításra jogosulttól mikor kell adóigazolást bekérni, stb. A hivatkozott jogszabályok 1977. évi január hó 1. napján lépnek hatályba. Az egészségügy területén meghatározott munkakörben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók másodfokú szakosító képzését szabályozza az egészségügyi miniszter 12/1976. (IX. 9.) Eü. M. számú rendelete (megjelent a Magyar Közlöny idei 69. számában), mely képzés munka melletti szaktanfolyamokon törtéryk, és képesítővizsgával zárul. Az eredményes vizsgáról a vizsgát tevő a szakmát feltüntető szakasszisztensi oklevelet kap. A Tanácsok Közlönye f. évi 39. számában olvasható a Belkereskedelmi Minisztérium közleménye a sza- badkasszás egységekre vonatkozó rendelkezések végrehajtásának vizsgálatáról, mely vizsgálat megállapításai szerint „a legtöbb kifogás a szorosítások tartalmi elvégzése és a belső ellenőrzés hiányosságaiból fakadt”. Megállapította a vizsgálat azt is, hogy a gazdálkodó szervek a havi egy ellenőrzést — amelyet a rendelet előír — sehol sem biztosítják. Az ellenőrzések haté" konysága nem kielégítő, a feltárt hiányosságokat sok esetben nem követi a megszüntetésre irányuló intézkedés, indokolt felelősségre vonás. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az Építésügyi Értesítő idei 25. számára, amely egységes szerkezetbe foglalva tartalmazza a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályokat, valamint a lakásépítési hozzájárulásról, a lakáshasználatbavételi díjról és az idevonatkozó kedvezményekről szóló jogszabályokat. Dr. Deák Konrád, a TIT városi szervezetének elnöke Vihar a Jupiteren NAPRENDSZERÜNK legnagyobb bolygójának felszínét sűrű, mély légkör borítja. Közvetlen információink természetesen csak a legfelső rétegről vannak, hiszen a felhők minden mélyebben fekvőt eltakarnak. Azonban már ennek megfigyelése is nyilvánvalóvá teszi, hogy az óriásbolygó meteorológiája nem kevésbé bonyolult és izgalmas, mint belső szerkezetének kérdései. Klasszikus csillagászati eszközökkel is megfigyelhetők, s így régóta ismeretesek a felszín bizonyos állandó vonásai: az egyenlítővel párhuzamosan húzódó sötétebb sávok és világosabb zónák, valamint az úgynevezett Nagy Vörös Folt. Az állandóság természetesen nem úgy értendő, mint mondjuk, egy hegy körvonalaié, végül js légköri képződményekről van szó, melyek kontúrjai, színe, stb. változhatnak, néha nagyon is gyorsan, de ettől még felismerhetően ugyanarról a képződményről van szó. Például a Nagy Vörös Folt több száz éve ismeretes csillagászok számára, jóllehet alakja, helyzete és vörössége jelentékeny változásokon ment át az idő múlásával. Ennek mibenlétéről egyre inkább teret nyer egy egyszerű elmélet, hogy óriási (500 millió négyzet- kilométer!) méretű hurrikánról van szó, ami korántsem nyilvánvaló okokból, nagyon hosszú ideig él. Ezt az elképzelést látszik alátámasztani, hogy a közelmúltban észleltek egy körülbelül két évig élő kisebb vörös foltot is, mely azonban a Pioner—II odaértére már elenyészett. Vannak más típusú, többé-kevésbé periodikusan visszatérő viharok is, melyek nem lokalizáltak a Jupiter felszínén, hanem az egész bolygót körülfogó méreteket ölthetnek. Az úgynevezett déli egyenlítői sávban múlt év július 2-án kis fehér folt jelent meg, s a további megfigyelések ennek a sávban való vándorlásáról, valamint terjedéséről tudósítanak. Ha a jelenség a továbbiakban is az eddig megfigyelt mintát követi, 1919 óta a tizenharmadik lesz a déli egyenlítői sávot teljesen felforgató nagy viharok sorában. A sáv, melynek színe vöröses, időről időre kifakul, s ezután a mostanihoz hasonló kataklizmikus események során nyeri vissza feltűnőbb színezetét. A JELENSÉG OKA nem ismeretes. Úgy vélik, kiváltásában szerepet játszik három, mélyen a Jupiter légkörébe temetett „forró pont”, ahol hő szabadul fel; valamint a Nagy Vörös Folt, mely kissé belenyúlik a déli egyenlítői sávba, s melyet elérve várható a vihar gyors elenyészte. Termálvizek Grúziában 0
