Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-16 / 219. szám
4 Képújság 1976. szeptember 16. Játszótérén Enyém a vár... Amióta megkezdődött a tanítás, napközben, hétközben csendesebbek a játszóterek. Néha kirajzik egy-egy óvodás csoport, rövidebb idő. re, hiszen a legkisebbeket is köti a délelőtti foglalkozások fegyelme. Hanem hétvégeken ... Mint zabolátlan kiscsikók, rohan- gásznak, indián csatakiáltással hajszolják egymást, ösz- szekapaszkodnak, játékos kiscicák módján hemperegnek egymáson. Szállnak a hinták, hajtják, olyan erővel, hogy szinte félő: azonmód, hintéstől szállnak a levegőbe. Forognak, lógnak, kapaszkodnak, szökkennek a tornaszereken mókusügyességgel. Ha néha hiba csúszik a gyakorlatba, fel sem veszik a fájdalmat, csak az esti fürdetéskor rémüldözik a szülő: mitől származnak a kék foltok, a kisebb- nagyobb daganatok, horzsolások a karokon, a lábakon. A rakéta-forma mászókán Mikrobit utánozzák, szállnak távoli bolygókra, majd meg erősségnek kinevezvén, védik és támadják az előbbi űrhajót. A kisebbek, a kis totyogósok gondos szülői felügyelet mellett uralják a homokozókat. Örök, hűséges játszótárs a homok: anyaga csodálatos várnak és műanyag formába öntött süteménynek. Ilyenkor el-elnézi az ember: mennyi gyerek él a lakótelepeken! B. I.—B. J. Négyen egymáson Hintázunk, nézelődünk, élvezzük a mozgást A z orvosi rendelőben a betegek a gyógyítás legújabb módjairól beszélgettek, a fogyókúráról, a kocogásról... Egy férfi, aki eddig hallgatott, most megszólalt: — Azt mondják, kocogás, fogyókúra? Kipróbáltam mind a kettőt. Ráadásul egyidejűleg, mint komplex módszert. Éhgyomorra futottam. Az eredmény semmi... Egy kedveskedő botos néniké részvéttel érdeklődött: — És mire alkalmazta ez a módszert? A férfi a térdére mutatott: — A lábam, amely csak egy láb, egy közönséges végtag, annyit szenvedett már, hogy másnak két életre is elég lett volna! — És mitől szenvedett szegény? — érdeklődött tovább a nénike. — Nehéz eset! Nem lehet behajlítani. Az egyik orvos azt állítja, hypervitaneurózis, a másik szerint a fültőmi- rigygyulladás szövődménye. Pedig jégkorong ütötte meg, amikor kint voltam a mécsesén, habár a harmincadik sorban ültem. A közönséges gyógymód semmit sem használ neki. Először besugárzással kezelték, de rövid időn belül három elektromos készülék is kiégett. — És a lábával mi lett? — Kibírta. Ekkor az orvosok tengeri diétát írtak elő. Algával és polippal táplálkoztam. Hat hónapig tengeri csikót, polipot és más hasonló, undok tengeri állatkát ettem. És minden tengervízzel készült. Teljesen felkopott az állam... — Na és használt? — kérdezte a nénike. — Az elején minden rendben volt. „Az óceán ajándékai” bolt minden megrendelésemet teljesítette. A tengeri só azonban egész testemben elkezdett lerakódni. Megindult egy olyan kristályosodás, hogy teljes egészében korall- és horzsakő borított be, és egyre jobban víz alá vont. A végén már kádban éltem. — És a lába? — kérdezte újra a nénike. — A lábam kibírta. De az orvos megváltoztatta a diétát; ki tudja, lehet, hogy ko- poltyúm nőtt volna. Ékkor áttértem a csípéssel való gyógyításra. Úgy döntöttem, méhekkel kezdem. Egy öregember azt tanácsolta, vegyek egy ötven csípésből álló kúrát. Megkértem a sógoromat, hogy engedjen be a méhészetébe. Bedugtam a térdemet a kaptárba: egyből megvolt az egész kúra! — És szegény lába? — Amikor összeszedtem magam, látom — a lábam kibírta. Egy másik öreg azt állította, hogy kígyómarástól egycsapásra rendbe jönne a lábam. De honnan vegyek kígyót? Az állatkert egyik őre megígérte, hogy bezár a kígyóketrecbe — a keresztes viperához. Jobbnak láttam azonban, ha az alacsonyabb hőmérséklet gyógyítóhatását használom ki. Szakszerűen szólva, elhatároztam, hogy faggyal kezelem. A nagybátyám a mélyfagyasztó üzemben dolgozik mint tűzoltó. Megbeszéltük, hogy a nagy marhacombokkal együtt engem is berak a hűtőbe. Bele is túszkolt. Bekapcsolta, s mindkét lábamon végigfutott a hideg; a másik lábamnak ez megelőző kezelés volt. Tíz, tizenhárom fok, huszonegy, negyven... — És a lába? — kérdezte türelmetlenül a nénike. — Már nem éreztem. Száz foknál... hóemberré váltam... Igen... Azután autogénpisztollyal kivágtak a jégből, mivel kalapáccsal már egy darabkát sem lehetett róla lepattintani. — Hát a lába? — emelte meg a hangját a nénike. — A lábam kibírta. Csak teljesen megmerevedett a fagytól. Amikor kiengedett, az összes szőr lehullott róla. Mondom, nagyon bonyolult dolog ennek a végtagnak a gyógyítása! A nénike , aggodalmaskodni kezdett: — Ezek után ki vállalkozik rá, hogy egyáltalán foglalkozzon vele? — Mindig akadnak újítók! Most meghosszabbíttatom az egészségügyi szabadságomat és .elmegyek egy hírneves öreganyóhoz. Csodákat művel a beteg végtagokkal! Először kapadohány-eszenciá- val borogatja, megcsapkodja csalánnal, majd bezárja az embert egy kicsit a pincébe és az el is felejti, hogy hol fáj, mije fáj! Most minden reményem az öreganyóban van! Bolgárból fordította: DUDÁS GYULA Evgenij Satko : fl L Ä B Add tovább! Régi igény hívta létre az 1967-ben megjelent Első Ének című versantológiát, amely 120 fiatal költőnek biztosított lehetőséget az első megjelenésre. Az Első Éneket még négy antológia követte, s ma már megállapítható, hogy nem haszontalanul: a négy „fordulóban” csak a legerősebbek, a legmagasabbra törők bírták a versenyt, a gyengék, a csak néha csillogók fokozatosan kimaradtak a gyűjtemények névmutatóiból. Égyre többet olvashattuk viszont a tehetségesek verseit, akik közül a legtöbben azóta már önálló kötettel, kötetekkel bizonyíthatták rátermettségüket. Az Add tovább című antológia még többet vállal céljaiban, mint irodalmi elődei: „A kiadó fontos feladatának érzi. hogy a pályájukon induló fiatal írókat és költőket minél közelebb vigye a KISZ-kor- osztályú olvasóhoz, s hogy ez a fiatal olvasó korosztály is megismerje nemzedékének íróit és költőit.” Ez az antológia nem tesz műfaji különbséget: versekkel és prózával jelentkező fiatalokat egyaránt publikál. Ennek talán az az oka, hogy fiataljaink túl vannak az irodalmi elfogadtatás legnehezebb percein: ma már nem vitás, hogy van sajátos fiatal irodalmunk, s ha még magán viseli is a kamaszkor pattanásait, már nemcsak ígéret, de értékes, saját lábán álló művészet ez. Az Add tovább! vállalja azt a népművelői feladatot, hogy szép kiállítású könyvben egymás mellé helyezi „az alig pályára lépők és a már ismertebbek” írásait, — köztük a szekszárdi Baka István 2 versét —, s így amellett, hogy mint a Szép Versek vagy a Szép Szó antológiák, közli az elmúlt évek legszebb írásait, egy általános körképet is ad, lehetőséget az összefoglalásra — és a válogatásra, ismerkedésre egyaránt. Kinek érdemes tehát megvenni a 45 forintba kerülő könyvet? Elsősorban azoknak, akik eddig nem tudták, hogyan is induljanak el generációjuk írásművészetének megismerésében, kiknek a művét érdemes először elolvasniuk. Nos, az Add tovább !-ban válogathatnak, biztosan találnak tetsző írásokat. De érdemes azoknak is. akik már nem járatlanok ezeken az utakon. Bizonyára jó lesz újra és együtt olvasni az eddig kötetekben, folyóiratokban szétszórt írásokat, — ilyenkor az ember mindig felfedez még valami újat is, — jó lesz megerősödni az eddig is követett ízlésben vagy éppen fordítva : új tehetségeket fölfedezni, akiknek útjáért majd aggódni lehet, akiket majd izgatottan keresünk az újságokban, folyóiratokban. Add tovább fiatal olvasó a jó hírt, hogy megjelent az „iskolatársak antológiája!” Olvasdd el: és add tovább! VÍGH SÁNDOR Uj könyvek A Kossuth Könyvkiadó újdonságai közül említsük meg Szentes Tamás széles körű érdeklődésre számot tartó közgazdasági könyvét, címe: Az elmaradottság és fejlettség dialektikája a tőkés világgazdaságban. Földes Mihály fordulatos regénye A szökevény. A Gondolat Könyvkiadónál jelent meg a Nobel-díjas Eyvind Johnson Odüsszeusz hazatér című modern regénye. A világhírű, magyar származású Lánczos Kornél rendkívül érdekes tudományos munkája A geometriai térfogalom fejlődése, amely áttekintést ad a geometriai fogalmak fejlődéséről Püthagorasztól Hilbertig és Einsteinig; a könyvet a fejezetek végén bibliográfia egészíti ki. Sokakat érdekelhet a Nagy vállalkozások, Horváth Árpád tollából. Katona Ferenc munkája A színjáték, alcíme: Változatok egy művészet természetrajzához. Az Élet és Irodalomban megjelent érdekes interjúkból ad gondos válogatást Mezei András Megkérdeztük című kötete. A televíziós jelenség tanulmánykötet; gazdag anyagát Szecskő Tamás válogatta és ő látta el bevezetővel is. Napvilágot látott egy érdekes Proust életrajzi regény, André Maurois, a világhírű francia író tollából. A Világjárók sorozat 104. kötete Az én Ausztráliám, Nagy Kázmér útleírásával. Újabb kiadásban látott napvilágot Ádám György Érzékelés, tudat, emlékezés... biológusszemmel című munkája. A Közgázdasági és Jogi Könyvkiadó újdonságai közül említsük meg a Polgári, gazdasági és munkaügyi elvi határozatok című vaskos kötetet, amely a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelveit, elvi döntéseit és állás- foglalásait tartalmazza. A kötetet a Legfelsőbb Bíróság tette közzé, szerkesztette Görgey Mihály és Zoltán Ödön. A gyűjtemény anyagát 1975. december 31-én zárták le. Az Időszerű közgazdasági kérdések sorozatban jelent meg a Komplex népgazdasági tervezés című tanulmánygyűjtemény. Tanácsi ügyiratkezelők sok haszonnal forgatható kézikönyve Kováts László és Vágó László közös munkája. Megjelent a Szervezés és irányítás a tanácsi iparvállalatokban című könyv, szerkesztője Varga Sándor. Újabb javított kiadásban látott napvilágot az Orosz társalgási és külkereskedelmi nyelvkönyv a középfokon nyelvet tanulók számára; ez Suara Róbert, Bokor Rezsőné és Horváth Géza közös munkája. Ugyancsak az oroszul tanulók munkáját segíti Suara Róbert és Bokor Rezsőné Felsőfokú orosz társalgási és külkereskedelmi nyelvkönyv című kötete. A csapon kifolyó vízből gyöngyfüzért fűzök
