Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-16 / 219. szám
1976. szeptember 16. KÉPÚJSÁG 3 KISZ-védnökség a paksi atomerőmű-építkezésen Tizenhárom KISZ-alapszervezet Ez év májusában, a KISZ IX. kongresszusán, határozat született többek között arról is, hogy a paksi atomerőmű KISZ-építkezés legyen. Hazánk alakuló új ipari bázisán sok a fiatal arc: a háromezer dolgozó mintegy kétharmada harminc éven aluli és ez az arány a jövőben még inkább a javukra változik. A KISZ elsősorban arra törekszik, hogy a népgazdaság különböző területein dolgozó, de az atomerőmű-építkezésben közreműködő több tucat vállalat fiatalságát az erők koncentrálására mozgósítsa azzal a céllal, hogy a Paks- ra rendelt gyártmányok, berendezések, alkatrészek anyagok jó minőségben, időben elkészüljenek. Járjanak élen a fiatalok a magas műszaki követelményeket támasztó új technika elsajátításában, példamutató önképzésben. A védnökség szerződését még nem írták alá a Kommunista Ifjúsági Szövetség és az érintett vállalatok vezetői. Még tart a programok, vállalások egyeztetése. A helyszínen azonban már serény munka folyik az ifjúsági szervezetekben. Mindenek, előtt a feltételeket teremtik meg a védnökséghez, hogy a gazdasági, politikai, kulturális vállalások teljesítésére képesek legyenek. Elsődleges cél volt a szervezeti élet kialakítása, az ország minden tájáról érkező fiatalok összefogása. Tavaly még csak négy KlSZ-alap- szervezet működött a beruházáson, ma már tizenhárom, több mint háromszáz taggal. Az év első negyedében megalakult az atomerőmű-építkezés KlSZ-bizottsá- ga. Első kezdeményezésük sL kerrel járt. A szállítók 1977- re igazolták vissza 27 000 tonna kohósalak szállítását, amiből a vasúti vágányok mellett rakodóteret kell kialakítani. Az anyagra viszont már most nagy szükség van, hogy a közelgő esős évszakban is befuthassanak a szerelvények az építkezésre, rakodni lehessen. A Dunai Vasmű KISZ-bizottságával felvették a kapcsolatot és segítségükkel „zöld utat” biztosítottak. A salak megérkezett. A legközelebbi KlSZ-prog- ram: fórumokon ismertetik a fiatalokkal az atomerőmű kivitelének programját, a feladatok összefüggését, hogy megértsék egymás segítésének vagy hátráltatásának következményeit. Sorra alakulnak a KISZ- és ifjúsági klubok, rövidesen megnyílik a központi KISZ-klub, ahol orosz nyelvoktatás is lesz. A magyar—szovjet együttműködésen alapuló beruházáson ugyanis kívánatos, hogy minél többen értsék a baráti ország nyelvét, ahonnan szakembereket, nagy értékű berendezéseket várnak Paks- ra. A KISZ helyben gondoskodik a tisztségviselők továbbképzéséről, hogy ne kelljen a fiatalokat a munkából kivonni. Két kispálya készül a labdarúgóknak, addig is, amíg a nagyon szép modern művelődési központ és sporttelep elkészül. A Magyarországon eddig példátlan méretű beruházás vezetői úgy vélekednek: a paksi atomerőművet építeni, majd abban dolgozni, magas követelményeket támasztó feladat. Ezt a fiatalok akkor tudják igazán teljesíteni, ha nemcsak egyéni boldogulásuktól vezéreltetve „választják” Paksot, hanem rangnak is tekintik ott dolgozni, élni a közösségért. Alapozzák az erőművet Mezőgazdasági tanácskozás Baján Szerdán befejezte munkáját a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kétnapos értekezlete Baján. A tanácskozáson, az ágazat megyei szakirányítói, az ország élelmiszeriparának képviselői a mezőgazdaság időszerű feladatait, az 1980-ig szóló agrártervek anyagi és műszaki fejlesztésének lehetőségeit vitatták meg. Az üzemi bemutatókkal egybekötött munkaértekezletet dr. Romány Pál mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitotta meg, s egyben összegezte a mező- gazdaság idei eredményeit, s szólt a hátralévő feladatokról. Dr. Kovács Imre miniszterhelyettes a mezőgazdasági üzemek ötéves fejlesztési tervét ismertette, s felhívta a figyelmet az ezzel kapcsolatos hiányosságokra. Váncsa Jenő miniszterhelyettes pedig az időszerű mező- gazdasági munkákról beszélt. Elmondta, hogy a kapásnövények betakarításával egyidejűleg 1,5 millió hektáron kell időben elvetni a jövő évi kenyérnek valót, és 2,5 millió hektárnyi terület őszi mélyszántás vár a traktorosokra. A tavalyinál több, összesen 5400 kombájn és 2000 csőtörő segíti a kukorica betakarítását, s a cukorrépa szedése is 80 százalékban gépesített. A tanácskozás alkalmából a vendéglátó Bajai Állami Gazdaság termékkiállítást rendezett, s üzemi bemutatót tartott a résztvevőknek. A csikó elpusztult A felsőnyéki termelőszövetkezet üzemi lapja tudatja a tagokkal, hogy „1976. július 13-án Kaláth Ferenc fogatos, Orsós János fogatos a gondjaikra bízott négyéves csikót „besegítéssel” tanították be. A megállapított adatok szerint durván ütlegelték és meghajtották a lovat, amely az istállóba állítást követően megdöglött. A kár: 45 ezer forint. Jól tudjuk, ami Felsőnyéken történt, határeset, ilyen vagy hasonló károkozás a közös gazdaságokban ritkán fordul elő. Feltételezhetjük — még ha nem is szolgál mentségükre — a csikópusztítók nem szándékosan, nem azért verték agyon az állatot, hogy kárt okozzanak a közösségnek. Sokkal valószínűbb, hogy képtelenek indulataikat féken tartani, cselekedeteik lehetséges következményeivel számolni, s brutalitásuk határtalan. Nagy kárt okoztak, de emögött egyfajta szövet- kezetellenességet látni oktalanság volna, hiszen aki benne élt az egyéni világban, az jól tudja, akkor is előfordult: a tehén, a ló, a baromfi magáról megfeledkezett gazdája olykor kíméletlenül püfölte, „dögre verte” a saját jószágát. Ami az egyéni gazdaságban magánügy volt, az a tsz-ekben, az állami gazdaságokban vitathatatlanul közügy. S ez a körülmény parancsolóan írja elő, hogy minden ember megfelelő munkakörbe állíttassák, ami egyebek között azt is jelenti, jobban meg kell nézni, kire bízhat a közösség értékes gépet, üzemanyagraktárt avagy haszonállatot. Megismételjük, határeset a felsőnyéki csikómészárlás, de annak elég gyakran szemtanúja lehet bárki, hogy tehenészek, fogatosok kíméletlenül bánnak a gondjaikra bízott jószággal. Mindenkor vezérelvünk: legyen meggyőzés, tudat- formálás, de legyen egy tűréshatár is. Az elnézés, a megértés túlzásba vive már gyámoltalanság, közöny, megalkuvás. A csikó elpusztult. Felvetődik azonban a kérdés, hol volt a két fogatos brigádvezetője? Nem ismerte embereit? Szerintünk, akik képesek betanítás közben agyonverni a négyéves csikót, azok előtte sem bánhattak kesztyűs kézzel a lovakkal. S a kíméletlen ütlegelést nyilván a közvetlen irányító kötelessége észrevenni, megfelelő fegyelmező intézkedéseket tenni, javasolni, még akkor is, ha az érintett személyek megsértődve, a termelőszövetkezeti demokráciára hivatkoznak. Szögezzük le: a kötelességeket nem ismerő embereknek nincs joguk megsértődni és nincs joguk hivatkozni semmiféle demokráciára. Termelőszövetkezeti kongresszus KiUdöttválasztó közgyűlések előtt AZ ORSZÁG 1462 mező- gazdasági szövetkezete, a halászati és szakszövetkezetek, valamint a társulások dolgozóinak képviseletében 500 küldött tanácskozik időszerű szövetkezetpolitikai kérdésekről a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusán. A december 14—15-én sorra kerülő kongresszuson Tolna megye 73 termelőszövetkezetét 20 küldött képviseli. Ezen a héten elsőként a szekszárdi Béri Balogh Ádám Tsz-ben, Madocsán és Nakon, majd október 10-ig valamennyi szövetkezetben közgyűlést hívnak össze: megvitatnak minden olyan kérdést, amely a szövetkezet működésével, gazdálkodásával, az V. ötéves terv végrehajtásával, valamint a társadalmi képviseleti szervek munkájával kapcsolatos. Itt választják meg azt a két küldöttet is, akik az október 15. és november 20. között sorra kerülő területi küldöttválasztó értekezleten a kongresszusi küldötteket és a TOT-tagokat választják. Az 1972-ben megtartott II. kongresszust követően az ott elhangzott javaslatok alapján — számos határozat, intézkedési program látott napvilágot. Mindenekelőtt leszállították a nyugdíjkorhatárt, létrehozták a kölcsönös támogatási alapot, egyszerűsödött az ügyviteli rendszer, kevesebb statisztikai adatot kell szolgáltatni, a tsz-tagoknak biztosították az egészségügyi ellátást, s nem utolsósorban a szabályozórendszer is stabilizálódott. Az elmúlt években az egyesülések következtében a földterület és a szövetkezeti vagyon is koncentrálódott. A termelőszövetkezetek átlagos területe 3374 hektár, s ezzel kialakultak a nagyüzemi termeléshez szükséges táblaméretek. Az előző ötéves tervben a ■ szövetkezetek dinamikusan fejlődtek, a termelés 23 százalékkal, a jövedelem pedig 30 százalékkal nőtt. Mindez következménye a párt agrárpolitikájának, a szabályozórendszer korszerűsödésének, s nem kis részben a tagság szorgalmas munkájának. Míg a növény- termesztés eredményei az utóbbi években ugrásszerűen emelkedtek, addig az állat- tenyésztés és a zöldségtermesztés átmeneti nehézségekkel küszködik. ÁLTALÁNOS tapasztalat: azok az ágazatok, melyek fejlett technikai eszközökkel dolgoznak, szép eredményeket produkálnak, ugyanakkor a sok élőmunka-ráfordítást igénylő ágazatok termelése elmarad a tervezettől. Az egyes gazdaságok termelési színvonalában nagy — és a termőhelyi viszonyokkal, eszközellátottsággal nem indokolható — különbségek alakultak ki. Az egymillió tsz-tag 42 százaléka nyugdíjas, s az aktív dolgozók jó része már nem rendelkezik hagyományos értelemben vett paraszti múlttal. Az iparszerű munkafeltételek között, fejlett technikával dolgozó tsz-ta- gok a korábbinál magasabb színvonalú vezetési rendszert igényelnek. A mezőgazdasági termelés iránytűje — hasonlóan más népgazdasági ágazatokhoz — az V. ötéves terv. Ahhoz, hogy a termelés évi 3,2—3,4 százalékkal emelkedjék, átgondoltabb tervezésre és szervezésre, az eszközök hatékonyabb kihasználására van szükség. A ZÖLDSÉG-, gyümölcs-, szarvasmarhaprogram mi_ előbbi tökéletes megvalósulásához — a saját pénzeszközökön kívül — a jövőben központi alapból is hozzá kell járulni. Az elkövetkező években javítani kell a belső ellenőrzést, s fejleszteni a tsz-szövetségek mellett működő revizori irodák szakmai felkészültségét is. A szövetkezetek kisebb egységeiben — brigádokban, ágazatokban, kerületekben — az eddiginél részletesebben, alaposabban kell a tagokkal megbeszélni a szövetkezet gazdálkodásával kapcsolatos tennivalókat. Mindezekről, s még számos, a mezőgazdasági termelést, valamint a szövetkezeti parasztság élet- és munkakörülményeit érintő kérdésről lesz szó a decemberben sorra kerülő III. kongresszuson. Szekszárd A termelés- és ellátásfelügyeleti osztály munkája Tegnap délelőtt ülést tartott a szekszárdi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az első napirendi pont a lejárt határidejű határozatokról szóló elnöki jelentés volt. Második napirendi pontként a termelés- és ellátásfelügyeleti osztály vezetője számolt be a szakigazgatási szerv tevékenységéről. Ciklusonként egyszer minden osztály munkáját átfogóan értékeli a végrehajtó bizottság. Három évvel ezelőtt a vizsgálat jónak értékelte munkájukat, de több fontos feladat következetesebb megvalósítására hívták fel a figyelmet. Tegnap a végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy javult az osztályon az állami törvényességi felügyelet gyakorlata és az osztály irányító, szervező tevékenysége is. Dr. Bősz End- réné vb-titkár írásban és szóban értékelte az osztály hatósági munkáját, amelynek elsősorban hiányosságaira hívta fel a figyelmet. Az elfogadott határozatban is szerepel, hogy ezt a tevékenységüket kell elsősorban javítani. A lakossági szolgáltatás javítása érdekében pedig a KIOSZ helyi csoportjával közösen vizsgálják felül azokat a szolgáltatási ágakat, amelyekben nincs elég szakember a városban, s az iparjogosítványok kiadását ezeken a területeken szorgalmazzák. A harmadik napirendi pont keretében a művelődésügyi osztály tájékoztatta a végrehajtó bizottságot a városban működő alsófokú oktatási intézmények és a vállalatok közötti kapcsolatról. Az előterjesztett és jóváhagyott anyag ezenkívül tájékoztatást ad az iskolák és a köz- művelődési intézmények együttműködéséről is. Az alsófokú oktatási intézmények és az üzemek közötti kapcsolat, amelynek kialakításáról a városi pártbizottság végrehajtó bizottsága határozott, ma már nemcsak társadalmi munka végzéséből áll, bár az elvégzett munka értéke is jelentős. Sokkal fontosabb és nemcsak pálya- választási, de nevelési szempontból is, a személyes találkozás, a brigádok és KISZ- szervezetek, meg a gyerekek között. A határozati javaslatot kiegészítették azzal, hogy a vb köszönetét mond mindazoknak, akik a társadalmi munkában részt vettek, és felhívja a városi úttörőház vezetőinek figyelmét, hogy legfontosabb munkájának tekintse a kapcsolat és együttműködés megteremtését a termelési egységekkel, éppúgy, mint más közművelődési intézményekkel. Végül a végrehajtó bizottság bejelentéseket tárgyalt meg. Szekszárdon a hármashíd melletti területen épülő szövetkezeti áruház építése jó ütemben halad. Több tucat szakember dolgozik itt naponta és kialakulóban vannak az épület alapjai. Fotó: bj.
