Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-16 / 219. szám

1976. szeptember 16. KÉPÚJSÁG 3 KISZ-védnökség a paksi atomerőmű-építkezésen Tizenhárom KISZ-alapszervezet Ez év májusában, a KISZ IX. kongresszusán, határozat született többek között arról is, hogy a paksi atomerőmű KISZ-építkezés legyen. Ha­zánk alakuló új ipari bázisán sok a fiatal arc: a három­ezer dolgozó mintegy két­harmada harminc éven aluli és ez az arány a jövőben még inkább a javukra változik. A KISZ elsősorban arra tö­rekszik, hogy a népgazdaság különböző területein dolgozó, de az atomerőmű-építkezés­ben közreműködő több tucat vállalat fiatalságát az erők koncentrálására mozgósítsa azzal a céllal, hogy a Paks- ra rendelt gyártmányok, be­rendezések, alkatrészek anya­gok jó minőségben, időben elkészüljenek. Járjanak élen a fiatalok a magas műszaki követelményeket támasztó új technika elsajátításában, pél­damutató önképzésben. A védnökség szerződését még nem írták alá a Kom­munista Ifjúsági Szövetség és az érintett vállalatok veze­tői. Még tart a programok, vállalások egyeztetése. A helyszínen azonban már se­rény munka folyik az ifjúsá­gi szervezetekben. Mindenek, előtt a feltételeket teremtik meg a védnökséghez, hogy a gazdasági, politikai, kulturá­lis vállalások teljesítésére képesek legyenek. Elsődleges cél volt a szer­vezeti élet kialakítása, az or­szág minden tájáról érkező fiatalok összefogása. Tavaly még csak négy KlSZ-alap- szervezet működött a beru­házáson, ma már tizenhá­rom, több mint háromszáz taggal. Az év első negyedé­ben megalakult az atomerő­mű-építkezés KlSZ-bizottsá- ga. Első kezdeményezésük sL kerrel járt. A szállítók 1977- re igazolták vissza 27 000 ton­na kohósalak szállítását, amiből a vasúti vágányok mellett rakodóteret kell ki­alakítani. Az anyagra viszont már most nagy szükség van, hogy a közelgő esős évszak­ban is befuthassanak a sze­relvények az építkezésre, ra­kodni lehessen. A Dunai Vas­mű KISZ-bizottságával fel­vették a kapcsolatot és se­gítségükkel „zöld utat” biz­tosítottak. A salak megérke­zett. A legközelebbi KlSZ-prog- ram: fórumokon ismertetik a fiatalokkal az atomerőmű ki­vitelének programját, a fel­adatok összefüggését, hogy megértsék egymás segítésé­nek vagy hátráltatásának következményeit. Sorra ala­kulnak a KISZ- és ifjúsági klubok, rövidesen megnyílik a központi KISZ-klub, ahol orosz nyelvoktatás is lesz. A magyar—szovjet együttmű­ködésen alapuló beruházáson ugyanis kívánatos, hogy mi­nél többen értsék a baráti ország nyelvét, ahonnan szakembereket, nagy értékű berendezéseket várnak Paks- ra. A KISZ helyben gondosko­dik a tisztségviselők tovább­képzéséről, hogy ne kelljen a fiatalokat a munkából ki­vonni. Két kispálya készül a labdarúgóknak, addig is, amíg a nagyon szép modern művelődési központ és sport­telep elkészül. A Magyarországon eddig példátlan méretű beruházás vezetői úgy vélekednek: a paksi atomerőművet építeni, majd abban dolgozni, magas követelményeket támasztó feladat. Ezt a fiatalok akkor tudják igazán teljesíteni, ha nemcsak egyéni boldogulá­suktól vezéreltetve „választ­ják” Paksot, hanem rangnak is tekintik ott dolgozni, élni a közösségért. Alapozzák az erőművet Mezőgazdasági tanácskozás Baján Szerdán befejezte munká­ját a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium két­napos értekezlete Baján. A tanácskozáson, az ágazat me­gyei szakirányítói, az or­szág élelmiszeriparának kép­viselői a mezőgazdaság idő­szerű feladatait, az 1980-ig szóló agrártervek anyagi és műszaki fejlesztésének lehe­tőségeit vitatták meg. Az üzemi bemutatókkal egybekötött munkaértekezle­tet dr. Romány Pál mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitotta meg, s egyben összegezte a mező- gazdaság idei eredményeit, s szólt a hátralévő feladatok­ról. Dr. Kovács Imre mi­niszterhelyettes a mezőgaz­dasági üzemek ötéves fej­lesztési tervét ismertette, s felhívta a figyelmet az ezzel kapcsolatos hiányosságokra. Váncsa Jenő miniszterhelyet­tes pedig az időszerű mező- gazdasági munkákról be­szélt. Elmondta, hogy a ka­pásnövények betakarításával egyidejűleg 1,5 millió hektá­ron kell időben elvetni a jö­vő évi kenyérnek valót, és 2,5 millió hektárnyi terület őszi mélyszántás vár a trak­torosokra. A tavalyinál több, összesen 5400 kombájn és 2000 csőtörő segíti a kukorica betakarítását, s a cukorrépa szedése is 80 százalékban gé­pesített. A tanácskozás alkalmából a vendéglátó Bajai Állami Gazdaság termékkiállítást rendezett, s üzemi bemutatót tartott a résztvevőknek. A csikó elpusztult A felsőnyéki termelőszövetkezet üzemi lapja tudat­ja a tagokkal, hogy „1976. július 13-án Kaláth Ferenc fogatos, Orsós János fogatos a gondjaikra bízott négy­éves csikót „besegítéssel” tanították be. A megállapított adatok szerint durván ütlegelték és meghajtották a lovat, amely az istállóba állítást követően megdöglött. A kár: 45 ezer forint. Jól tudjuk, ami Felsőnyéken történt, határeset, ilyen vagy hasonló károkozás a közös gazdaságokban ritkán fordul elő. Feltételezhetjük — még ha nem is szolgál mentségükre — a csikópusztítók nem szándéko­san, nem azért verték agyon az állatot, hogy kárt okoz­zanak a közösségnek. Sokkal valószínűbb, hogy képte­lenek indulataikat féken tartani, cselekedeteik lehetsé­ges következményeivel számolni, s brutalitásuk határ­talan. Nagy kárt okoztak, de emögött egyfajta szövet- kezetellenességet látni oktalanság volna, hiszen aki benne élt az egyéni világban, az jól tudja, akkor is előfordult: a tehén, a ló, a baromfi magáról megfeled­kezett gazdája olykor kíméletlenül püfölte, „dögre verte” a saját jószágát. Ami az egyéni gazdaságban magánügy volt, az a tsz-ekben, az állami gazdaságokban vitathatatlanul köz­ügy. S ez a körülmény parancsolóan írja elő, hogy min­den ember megfelelő munkakörbe állíttassák, ami egye­bek között azt is jelenti, jobban meg kell nézni, kire bízhat a közösség értékes gépet, üzemanyagraktárt avagy haszonállatot. Megismételjük, határeset a felső­nyéki csikómészárlás, de annak elég gyakran szem­tanúja lehet bárki, hogy tehenészek, fogatosok kímé­letlenül bánnak a gondjaikra bízott jószággal. Mindenkor vezérelvünk: legyen meggyőzés, tudat- formálás, de legyen egy tűréshatár is. Az elnézés, a megértés túlzásba vive már gyámoltalanság, közöny, megalkuvás. A csikó elpusztult. Felvetődik azonban a kérdés, hol volt a két fogatos brigádvezetője? Nem ismerte em­bereit? Szerintünk, akik képesek betanítás közben agyonverni a négyéves csikót, azok előtte sem bánhat­tak kesztyűs kézzel a lovakkal. S a kíméletlen ütlege­lést nyilván a közvetlen irányító kötelessége észrevenni, megfelelő fegyelmező intézkedéseket tenni, javasolni, még akkor is, ha az érintett személyek megsértődve, a termelőszövetkezeti demokráciára hivatkoznak. Szögez­zük le: a kötelességeket nem ismerő embereknek nincs joguk megsértődni és nincs joguk hivatkozni semmi­féle demokráciára. Termelőszövetkezeti kongresszus KiUdöttválasztó közgyűlések előtt AZ ORSZÁG 1462 mező- gazdasági szövetkezete, a ha­lászati és szakszövetkezetek, valamint a társulások dol­gozóinak képviseletében 500 küldött tanácskozik időszerű szövetkezetpolitikai kérdé­sekről a mezőgazdasági szö­vetkezetek III. kongresszu­sán. A december 14—15-én sorra kerülő kongresszuson Tolna megye 73 termelőszö­vetkezetét 20 küldött képvi­seli. Ezen a héten elsőként a szekszárdi Béri Balogh Ádám Tsz-ben, Madocsán és Nakon, majd október 10-ig valamennyi szövetkezetben közgyűlést hívnak össze: megvitatnak minden olyan kérdést, amely a szövetkezet működésével, gazdálkodásá­val, az V. ötéves terv végre­hajtásával, valamint a társa­dalmi képviseleti szervek munkájával kapcsolatos. Itt választják meg azt a két kül­döttet is, akik az október 15. és november 20. között sor­ra kerülő területi küldöttvá­lasztó értekezleten a kong­resszusi küldötteket és a TOT-tagokat választják. Az 1972-ben megtartott II. kongresszust követően az ott elhangzott javaslatok alapján — számos határozat, intéz­kedési program látott napvi­lágot. Mindenekelőtt leszál­lították a nyugdíjkorhatárt, létrehozták a kölcsönös támo­gatási alapot, egyszerűsödött az ügyviteli rendszer, keve­sebb statisztikai adatot kell szolgáltatni, a tsz-tagoknak biztosították az egészségügyi ellátást, s nem utolsósorban a szabályozórendszer is sta­bilizálódott. Az elmúlt években az egyesülések következtében a földterület és a szövetkezeti vagyon is koncentrálódott. A termelőszövetkezetek átlagos területe 3374 hektár, s ezzel kialakultak a nagyüzemi termeléshez szükséges tábla­méretek. Az előző ötéves tervben a ■ szövetkezetek di­namikusan fejlődtek, a ter­melés 23 százalékkal, a jö­vedelem pedig 30 százalék­kal nőtt. Mindez következ­ménye a párt agrárpolitiká­jának, a szabályozórendszer korszerűsödésének, s nem kis részben a tagság szorgalmas munkájának. Míg a növény- termesztés eredményei az utóbbi években ugrásszerűen emelkedtek, addig az állat- tenyésztés és a zöldségter­mesztés átmeneti nehézsé­gekkel küszködik. ÁLTALÁNOS tapasztalat: azok az ágazatok, melyek fejlett technikai eszközökkel dolgoznak, szép eredménye­ket produkálnak, ugyanakkor a sok élőmunka-ráfordítást igénylő ágazatok termelése elmarad a tervezettől. Az egyes gazdaságok termelési színvonalában nagy — és a termőhelyi viszonyokkal, eszközellátottsággal nem in­dokolható — különbségek alakultak ki. Az egymillió tsz-tag 42 szá­zaléka nyugdíjas, s az aktív dolgozók jó része már nem rendelkezik hagyományos értelemben vett paraszti múlttal. Az iparszerű mun­kafeltételek között, fejlett technikával dolgozó tsz-ta- gok a korábbinál magasabb színvonalú vezetési rendszert igényelnek. A mezőgazdasági termelés iránytűje — hason­lóan más népgazdasági ága­zatokhoz — az V. ötéves terv. Ahhoz, hogy a termelés évi 3,2—3,4 százalékkal emelked­jék, átgondoltabb tervezésre és szervezésre, az eszközök hatékonyabb kihasználására van szükség. A ZÖLDSÉG-, gyümölcs-, szarvasmarhaprogram mi_ előbbi tökéletes megvalósu­lásához — a saját pénzesz­közökön kívül — a jövőben központi alapból is hozzá kell járulni. Az elkövetkező években javítani kell a belső ellenőrzést, s fejleszteni a tsz-szövetségek mellett mű­ködő revizori irodák szak­mai felkészültségét is. A szö­vetkezetek kisebb egységei­ben — brigádokban, ágaza­tokban, kerületekben — az eddiginél részletesebben, alaposabban kell a tagokkal megbeszélni a szövetkezet gazdálkodásával kapcsolatos tennivalókat. Mindezekről, s még számos, a mezőgazdasá­gi termelést, valamint a szö­vetkezeti parasztság élet- és munkakörülményeit érintő kérdésről lesz szó a decem­berben sorra kerülő III. kongresszuson. Szekszárd A termelés- és ellátásfelügyeleti osztály munkája Tegnap délelőtt ülést tar­tott a szekszárdi Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. Az első napirendi pont a le­járt határidejű határozatok­ról szóló elnöki jelentés volt. Második napirendi pontként a termelés- és ellátásfelügye­leti osztály vezetője számolt be a szakigazgatási szerv te­vékenységéről. Ciklusonként egyszer minden osztály mun­káját átfogóan értékeli a végrehajtó bizottság. Három évvel ezelőtt a vizsgálat jónak értékelte munkájukat, de több fontos feladat következetesebb meg­valósítására hívták fel a fi­gyelmet. Tegnap a végrehaj­tó bizottság úgy foglalt ál­lást, hogy javult az osztá­lyon az állami törvényességi felügyelet gyakorlata és az osztály irányító, szervező te­vékenysége is. Dr. Bősz End- réné vb-titkár írásban és szóban értékelte az osztály hatósági munkáját, amely­nek elsősorban hiányosságai­ra hívta fel a figyelmet. Az elfogadott határozatban is szerepel, hogy ezt a tevé­kenységüket kell elsősorban javítani. A lakossági szolgál­tatás javítása érdekében pe­dig a KIOSZ helyi csoport­jával közösen vizsgálják fe­lül azokat a szolgáltatási ága­kat, amelyekben nincs elég szakember a városban, s az iparjogosítványok kiadását ezeken a területeken szorgal­mazzák. A harmadik napirendi pont keretében a művelődésügyi osztály tájékoztatta a végre­hajtó bizottságot a városban működő alsófokú oktatási in­tézmények és a vállalatok közötti kapcsolatról. Az elő­terjesztett és jóváhagyott anyag ezenkívül tájékozta­tást ad az iskolák és a köz- művelődési intézmények együttműködéséről is. Az alsófokú oktatási in­tézmények és az üzemek kö­zötti kapcsolat, amelynek ki­alakításáról a városi pártbi­zottság végrehajtó bizottsága határozott, ma már nemcsak társadalmi munka végzésé­ből áll, bár az elvégzett mun­ka értéke is jelentős. Sokkal fontosabb és nemcsak pálya- választási, de nevelési szem­pontból is, a személyes ta­lálkozás, a brigádok és KISZ- szervezetek, meg a gyerekek között. A határozati javaslatot ki­egészítették azzal, hogy a vb köszönetét mond mindazok­nak, akik a társadalmi mun­kában részt vettek, és felhív­ja a városi úttörőház veze­tőinek figyelmét, hogy leg­fontosabb munkájának te­kintse a kapcsolat és együtt­működés megteremtését a termelési egységekkel, épp­úgy, mint más közművelődé­si intézményekkel. Végül a végrehajtó bizott­ság bejelentéseket tárgyalt meg. Szekszárdon a hármashíd melletti területen épülő szövetkezeti áruház építése jó ütemben halad. Több tucat szakember dolgozik itt naponta és kialakulóban vannak az épület alapjai. Fotó: bj.

Next

/
Thumbnails
Contents