Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-15 / 193. szám
2 KÉPÚJSÁG 1976. augusztus 15. EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN Hétfő: Colombóban megkezdi tanácskozásait az el nem kötelezettek csúcsértekezletét előkészítő koordinációs bizottság. — Berlini tiltakozás az NDK államhatárainak sorozatos megsértése miatt. — Uj kormány Szíriában. Kedd: Bizalmi vita az olasz parlamentben az Andreotti-kormány programjáról. — A hazatért Spinola tábornokot szabadon bocsátják Portugáliában. — Rhodesiái agresszió Mozambik ellen. — Todor Zsivkov a Szovjetunióban. Szerda: A fajüldöző rezsim újabb vérfürdője Dél-Afrikában. — A spanyol kormányfő találkozója a szocialista munkáspárt vezetőjével. — Kissinger befejezi nyugat-európai és ázsiai körútját. — Sztrájkok Egyiptomban. Csütörtök: A magyar kormány állásfoglalása a nemzetközi biztonság kérdéseiben. — Súlyos harcok Libanonban, elesik a Teli Zaatar-i menekülttábor. Péntek: Brezsnyev japán üzletembereket fogad. — Az ötvenéves Fidel Castro köszöntése. — Munkásőr-díszszemle az NDK fővárosában a nyugati államhatár megerősítésének 15. évfordulóján, provokációk Nyugat-Berlinben. Szombat: A görög—török ellentét a Biztonsági Tanács előtt. — Fokozódó feszültség Észak-Irországban. így látta a hetet, kommentátorunk, RÉTI ERVIN: A nemzetközi biztonság megszilárdításának szükségessége áll annak a nyilatkozatA Damaszkusz út Bejrútban. Ez az utca kettészeli a libanoni fővárost, egyben ez jelöli a frontvonalat a muzulmán és a keresztény erők által megszállt szektorok között. (Képtávírőnkon érkezett.) nak tengelyében, amellyel kormányunk — az ENSZ főtitkárának felkérésére — ösz- szegezte a magyar álláspontot. A Magyar Népköztársaság kormánya egyrészt pozitívan ítéli meg az enyhülés, a kölcsönös együttműködés kedvező eredményeit. Másrészt felhívja a figyelmet a problémákra, veszélyekre, tennivalókra. Ennek az elvi állásfoglalásnak helyességét akár az elmúlt napok eseményeinek gyors mérlegével is megerősíthetjük, hiszen a nemzetközi porondon egyaránt jelentkeztek biztató és kevésbé biztató tényezők, augusztus második hete sem volt mentes a bonyodalmaktól. Miközben kontinensünkön, Európában továbbra is sok szó esett a kapcsolatoknak a helsinki szellemben történő alakításáról, Nyugat-Németországból újra fenyegető hangok hallatszanak. Földrészünk legérzékenyebb kérdését feszegetik, a történelmileg létrejött határok érvényességét próbálják kétségbe vonni, s a két országot elválasztó államhatárról „belnémet" határként beszélnek. Ez szinte felhívás az NDK határai ellen végrehajtandó provokációkra. Pénteken, amikor az NDK-ban megemlékeztek az ország nyugati határainak megerősítéséről (1961. augusztus 13-án, másfél évtizede biztosították a berlini határokat), jobboldali tüntetők kísérelték meg az áthaladást az NDK területén (!) Nyugat- Berlinbe, hogy ott a szocialista német állam ellen tüntessenek. Természetesen sikertelenül, de minden ilyen jó alkalmat szolgáltat a nyugatnémet jobboldalnak az uszító hecckampányra, pontosan ötven nappal az NSZK-ban esedékes választások előtt. A bonni szélsőségesek magatartására jellemző Strauss-nak, az uniópártok erős emberének nyilatkozata az Uj Kína és a Zsemnin Zsipao részére. Nyíltan kimondta, amit Pekingben ugyancsak szívesen hallanak: fellépett a kelet—nyugati kereskedelem minden formájával szemben. Az európai politikai élet különösen a kontinens déli végein viharzott. Portugáliában, rövid őrizet után, szabadon engedték a váratlanul hazatért Spinola ex-elnö- köt, a korábbi jobboldali puccskísérlet vezéralakját. A „Spinola-ügy” nyilván újabb vízválasztó lesz, hiszen nem mellékes, hogy a különböző politikai erők milyen álláspontra helyezkednek. Spanyolországban a miniszterelnök — nem hivatalos keretek között, hanem valahol „semleges pályán” — találkozott a szocialista munkáspárt vezetőjével. A jelek szerint a hivatalos Madrid nem bánná, ha a szociáldemokrata és kereszténydemokrata pártok megkezdenék tevékenységüket, de változatlanul A colomból konferencián érdekelt 85 ország zászlai a tanácskozás épülete előtt. (Kép- távírónkon érkezett.) elzárkózik a kommunista párt legalizálása elől. Pedig mind Dolores Ibárruri, mind Santiago Carrillo főtitkár kérte már hazatérésének engedélyezését, a csaknem negyven esztendő emigráció után. Az sincs egyébként kizárva, hogy a francóista jobboldal megmaradt csoportjai, a hadsereg, s a csendőrség bizonyos elemeivel szövetségben ellentámadásra indulnak, s megpróbálják visszaszorítani még a részleges liberalizálást is. Olaszországban megkezdte munkáját az Andreotti-kormány, amely eleve csupán a baloldal, a szocialisták és a kommunisták tartózkodásával léphetett hivatalba. A kisebbségi kabinet jövője azon múlik, hogy mennyire akarja és tudja majd megvalósítani nemzeti szükségprogramját, amely a mély válságból történő kilábalást szeretné elérni. S első ízben került a Biztonsági Tanács elé a NATO két tagállamának olajlelőhelyek birtoklásáért folyó marakodása: Athén és Ankara viszonyát a ciprusi ellentétek mellett, az Égei-tenger nyersanyagkincséért folytatott heves vita is terheli. Sri Lanka fővárosában, Colombóban minden előkészület megtörtént, hogy méltóképpen fogadják az el nem kötelezettek csúcsértekezletének népes résztvevő táborát. A nagykövetek és a külügyminiszterek egész héten át tanácskoztak, hogy véglegesíthessék a különböző dokumentumokat. Ám közben a harmadik világban is jelen vannak a válsággócok. Libanon és megint- csak Libanon: a héten különösen súlyos károkat és veszteségcsúcsokat jelentettek. Elesett a Teli Zaatar-i menekülttábor, s a jobboldali erők — a hírek szerint — a foglyok lemészárlásával tetézték az ötven napig tartó öldöklésüket. Teli Zaatar egyébként a jobboldal által birtokolt Kelet- Bejrútban fekszik (a főváros nyugati része a hazafias muzulmán erők kezén van), s az ádáz csata, a tűzszüneti felhívások semmibe vétele azt a titkos célt tükrözte, hogy összefüggő területet biztosítsanak saját fennhatóságuk alatt. Mindez figyelmeztetés lehetett arra is, hogy a jobboldal — s ebben nem kevés külföldi támogatóra is számíthat —, nem mondott le Libanon felosztásáról. Véres összetűzések zajlottak le a dél-afrikai Fokváros négerlakta külvárosaiban a tüntető színesbőrű lakosok és a fajüldöző rendszer hatóságai között. A kép a leghevesebb összetűzések helyén készült, amint néger asszonyok a Szabadság énekét dalolják. (Képtávírónkon érkezett.) Az amerikai külügyminiszter Guinnes- nek, a sörkirálynak normandiai birtokán pihente ki ázsiai és nyugat-európai útjának fáradalmait. Nos, a sörmágnás arról híres, hogy pártfogásával jelentetik meg évről évre a különböző komoly és furcsa rekordokat feltüntető gyűjteményeket. Kissinger utazása aligha kerül bejegyzésre a diplomáciai csúcsteljesítmények sorába, de szinte lehetetlenre is vállalkozott. A kulisszák mögötti tanácskozásokon, részint brit közreműködéssel, a dél-afrikai fajüldöző rendszert próbálja rábeszélni egy „szalonképesebb” magatartásra. Teli Zaatar eleste után A libanoni jobboldali erők vérfürdőt rendeztek Teli Zaatarban — idézi az ADN bejrúti tudósítója, az An-Ni- da bejrúti napilapot. A lap megállapította: a Teli Zaatar palesztin menekülttábor le- rohanása újabb láncszem a bűncselekmények sorozatában, amelyeket a falangisták és szövetségeseik az immár több mint 16 hónap óta tartó polgárháborúban a Palesztinái és libanoni nép ellen elkövettek. A Teli Zaatar-i öldöklés csak tetézi a bejrúti szegénynegyedek romba döntését, más palesztin menekülttáborok „ki'radírozá- sát”, s azokat a bűntetteket, amelyeket a jobboldali erők a múlt héten követtek el Bejrút Nabaa nevű elővárosának lakosai ellen — írja a bejrúti lap. Kamal Dzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt elnöke, a libanoni baloldal egyik ismert vezetője sajtóértekezleten fejtette ki, hogy Teli Zaatar és a szomszédos mohamedán negyed, Nabaa elesté- nek „a totális népi védelmi háborúra kell ösztönöznie”. Sürgette a lakosság azonnali kiképzésének és összefogásának megszervezését a lakónegyedekben, a városokban és falvakban. Damaszkuszban egy hivatalos szíriai szóvivő cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint Szíria lezárta Libanonnal közös határát. Egyszerűen bizonyos eligazításokat adtunk az utasforgalomra vonatkozólag — mondotta a szóvivő. A szíriai belügyminisztérium közleményben ismertette „a libanoni és a szíriai állampolgárok biztonságának szavatolását célzó intézkedés” módozatait. Ezek szerint a két ország között utazó személyeknek előzetesen meg kell szerezniök a szíriai, illetve a libanoni hatóságok utazási engedélyét. A közlemény továbbá kimondja, hogy a libanoni állampolgároknak az ország „törvényes hatóságaitól” kell utazási engedélyt szerezniük. Azoknak a libanoni állampolgároknak, akik a libanoni haladó_erők és a palesztinok ellenőrizte övezetekben élnek, engedélyért kell fordulniuk a kelet-libanoni Be- kaa-síkság, az Észak-, Közép- és Dél-Libanonban működő közigazgatási szervekhez, mielőtt a szíriai határ- állomásokra érkeznek. Lengyel árintézkedés A Lengyel Népköztársaság minisztertanácsa a LEMP Politikai Bizottságának ajánlására, a Lengyel Szakszervezeti Szövetség Központi Tanácsának elnökségével egyeztetve, a zökkenőmentes és igazságos cukorellátás biztosítása érdekében határozatot hozott. Ennek megfelelően augusztus 16-tól kezdődően minden dolgozó és nyugdíjas, valamint családtagjaik és eltartottjaik havonta 2 kilogramm cukrot vásárolhatnak jegyre, változatlanul kilónkénti 10,50 zlotys áron. Vásárolható lesz cukor jegy nélkül is — az arra kijelölt üzletekben — 26 zlotys kilónkénti kiskereskedelmi áron. Az intézkedés célja, hogy megakadályozza a spekulációt. A határozat addig marad érvényben, amíg stabilizálódik a cukorral kapcsolatos helyzet Lengyelországban. LAPZÁRTA ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek V. csúcsértekezletét és eredményes munkát kívánt a colomból tanácskozás résztvevőinek. FELMENTÉSEK ÉS KINEVEZÉSEK Az Elnöki Tanács Rapai Gyula rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet — érdemei elismerése mellett, más fontos megbízására tekintettel — felmentette a moszkvai magyar nagykövetség vezetésére kapott megbízása alól. Az Elnöki Tanács Marjai József külügyminisztériumi államtitkárt, rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet — érdemei elismerése mellett — államtitkári tisztsége alól felmentette, és megbízta a moszkvai magyar nagykövetség vezetésével. A Minisztertanács Rácz Pál külügyminiszter-helyettest e tisztségéből felmentette. Az Elnöki Tanács Rácz Pált külügyminisztériumi államtitkárrá kinevezte. MOSZKVA Augusztus 9-én felbocsáj- tották a Luna—24 automatikus űrállomást. Augusztus 11-én módosították a Luna—24 pályáját annak érdekében, hogy az űrállomás a megadott Hold körüli pályára térjen. 1976. augusztus 14-én a Hold térségébe érve lefékezték az űrállomást, s ennek következtében az rátért Hold körüli pályájára. Találkozó Colomboban M egkülönböztetett figyelemmel tekint a világ Sri Lanka fővárosa, Colombo felé: augusztus 16-án kezdi meg munkáját az el nem kötelezett országok ötödik csúcsértekezlete. Az érdeklődés indokolt, hiszen az el nem kötelezettek mozgalma, amelyben részt vesz a fejlődő országok többsége, ma a világpolitika egyik legfontosabb tényezője. A mozgalom lendületes fejlődésére jellemző, hogy az 1961-ben megtartott belgrádi „alapító” értekezleten huszonnégy, a colombói csúcs- találkozón már több mint nyolcvan állam képviselteti magát. Nagy jelentőségű ENSZ-határozatok, nemzetközi kezdeményezések és állásfoglalások sokasága bizonyítja, hogy ezek az országok jó hatással szólnak bele a nemzetközi események és folyamatok alakításába, érdekeik és törekvéseik nem hagyhatók figyelmen kívül. A számszerű gyarapodással, a függetlenné vált fiatal államok csatlakozásával egyidejűleg erősödött és elmélyült az el nem kötelezettség antiimperialista, gyarmatosításellenes tartalma. Már a belgrádi értekezlet is egyértelműen kinyilvánította: a tartós béke csak abban az esetben őrizhető meg, ha minden formájában maradéktalanul felszámolják az imperializmust, a kolonializ- must és a neokolonializmust. Az összes konfliktusforrások megszüntetése azonban — figyelmeztetett a határozat — nemcsak a kolonializmus minden formájának a felszámolását tételezi fel, hanem azt is, hogy az egész világon elfogadják és megvalósítsák a békés egymás mellett élés politikáját. Mindebből kiviláglik, hogy az el nem kötelezett országok kezdettől fogva antiimperialista módon helyezkedtek szembe a hidegháborúval, és zárkóztak el az imperialista katonai tömbökhöz való csatlakozástól. Ez nem is lehetett másként, hiszen a hidegháború és az agresszív katonai tömbök létrehozása éppúgy az imperialista hatalmak bűne volt, mint a gyarmati múlt örökségei felszámolásának akadályozása, késleltetése. Az el nem kötelezettek mozgalmába tömörült fejlődő országok többsége hamar felismerte, hogy érdekeik nem ellentétesek, hanem messzemenően azonosak a szocialista országok érdekeivel. A szocialista világrend- szer és a nemzetközi munkásmozgalom ugyancsak természetes szövetségeseinek tekinti az el nem kötelezett országokat abban az átfogó küzdelemben, amely egyfelől a nemzetközi feszültség maradványainak felszámolásáért, másfelől a társadalmi haladásért, az elmaradottságban élő népek felemelkedéséért folyik. Immár történelmi tény, hogy a harmadik világ országai nem vívhatták volna ki és nem szilárdíthatták volna meg nemzeti függetlenségüket a szocialista közösség sokoldalú és következetes támogatása nélkül. Természetesen hiba volna valamiféle teljesen egységes szervezetnek tekinteni az el nem kötelezettek mozgalmát. Az egyes országok társadalmi berendezkedésének, politikai irányultságának megfelelően szakadatlan harc folyik azok között, akik áz el nem kötelezettség haladó, imperialistaellenes irányvonalát akarják érvényre juttatni, s azok között, akik még az imperialista befolyás alatt vannak. Az imperialista körök kezdettől fogva arra törekedtek, hogy az egyes országokat megnyerve, befolyásuk alá vonják és letérítsék kijelölt útjáról az el nem kötelezettek mozgalmát. Megfigyelhető, hogy a kínai maoisták lázas igyekezettel próbáltak bejutni a colombói értekezletre, s ennek révén befurakodni az el nem kötelezettek táborába. A nyugati imperialisták és a pekingi vezető körök egybeeső és átlátszó céjla az el nem kötelezett országok egységének megbontása, a mozgalom szembeállítása a Szovjetunióval és a szocialista országokkal. R észükről nagy nyomás nehezedik a colombói értekezletre. Ennek ellenére bízvást remélhetjük, hogy a másfél évtizedes múltra visszatekintő mozgalom kiállja az újabb erőpróbát, megerősíti antiimperialista irányvonalát, s állást foglal a nemzetközi béke és biztonság kiterjesztése mellett. Miután Jugoszlávia és Kuba után a Vietnami Szocialista Köztársaságot és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot is felvették az el nem kötelezett országok közé, jogos a feltételezés, hogy jelenlétük és tevékenységük kedvezően hat majd az egész mozgalomra. BÖCZ SÁNDOR
