Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-14 / 192. szám

íTOLNÁN , %. ÜEPUJSAG 3 1976. augusztus 14. *•" Szakszervezeti küldöttség utazik Tambovba Holnap szakszervezeti kül­döttség utazik Szekszárdról szovjetunióbeli testvérme­gyénkbe, Tambovba. A kül­döttséget Horváth Géza, a szakszervezetek megyei taná­csának titkára vezeti. Tagjai: ■Egyed Dezső, az SZMT köz- gazdasági osztályának veze­tője és Molnár Lajos, a KPVDSZ megyei bizottságá­nak titkára. A küldöttség egy hétig az üzemi demok­rácia érvényesülését, a kom­munista munkaverseny ta­pasztalatait és a munkaügyi viták intézését tanulmányoz­za a testvér szakszervezet­ben. A Szekszárdi Állami Gazdaság kajmádi kerületében 170 hektáros táblán készítik elő a lucerna vetését. A gabona betakarítását követő földmunkákkal végeztek. Most a ve­tést megelőző öntözést készítik elő. A gazdaság önjáró öntö­zőgépet vásárolt, s most azt szerelik össze a MEZŐGÉP vár­dombi gyáregységének szerelői. Képünkön Góczán László és Vas Ferenc, Orsós Ferencnek, az A. G. dolgozójának segítségével összeállítja a gépet.’ Fotó: Szepesi A rt/ettê+yUKj hogy a televízió néhány hatását még nem ismerjük kellően. Itt van például a „gyógyítás”. Nem a levegőbe beszélek, hanem szakemberek vé­leményéből szűrtem le ezt a következtetést. Ök pedig több éves tapasztalatból mondták el a következőket: Valamikor a tv-ben közvetített focimeccs idejére akár moziba is elmehetett volna a járóbeteg-ellátás ügyeletes orvosa, de mindenesetre odaülhetett a tv elé, egy teremtett lélek nem zavarta meg. Szünetelt a nátha, a gyomorrontás, leesett a láz az egész városban. Később, úgy tűnik, a vírusok ráuntak a meccsek­re, legalábbis ha két hazai csapat játszott, mert egy-két emberben elkezdtek virgonckodni. Következésképpen vagy felkeresték az ügyeletes orvost vagy kihívták. Manapság Columbó hadnagy a csodatevő. Nincs az a bátor bacilus, amelyik ficánkolni merészkedne addig, amíg a minden hájjal megkent, kissé gyűrött, többnyire alázatos, de minden esetben feledékenynek mutatkozó, rafinált nyomozó a képernyőn van. Naná, hogy nem. Columbónál mindig kiderül, hogy ki a tet­tes. De amikor vége a bűnöző hancúrozásának és kezdődik a következő műsor, előkerülnek a lázmérők, a hexensusszok, eszünkbe jut, hogy elfogyott a minden­napi betevő Andaxinunk, felment a vérnyomásunk: irány az ügyelet. Ott aztán persze, hogy várni kell, mert közben te­lefonon kihívták az orvost a város túlsó végébe. Hát kérem, nincs ez így jól és igenis a tv a fele­lős. Mert nem kerülne olyan sokba azt a Columbót szerződtetni és a legváratlanabb pillanatokban kikül­deni a kamerák elé. Ha látnák azok a fránya betegsé­gek, hogy a szivarozó hadnagy mindig kéznél van, aligha mernének előjönni. Tessék belegondolni: nem kellene sehol ügyeletet tartani, pihenhetne az orvos, a nővér, a gépkocsivezető, a gyógyszerész, nem kellene a villanyt égetni miattuk. És mire megszoknák Columbót, jöhetne valaki más. De nem a Háború és béke, mert azon nem spórolnánk semmit. Más kellene, de hogy mi, az a tévések dolga legyen. Ha nem találják jól ki, fizessék ők az orvosi költséget. A csarnok egyik végében szinte elveszik a három sze- relőpad A z atomerőmű első, most készülő főépületébe 150 ezer mázsa beton­acélt építenek be, ennek 95 százaléka mint pakett szi­lárdítja majd a hatalmas vasbeton alapot és a külön­böző épületrészeket, eleme­ket. A pakett új fogalom ná­lunk. Magyarul ezt jelenti: hegesztett betonacél térrács. Nagyon egyszerű, de szemlé­letes hasonlattal úgy fejez­hetjük ki a pakett rendelte­tését és elhelyezését a vas­beton készítményekben, hogy amint a halak testében a ge­rinc és a szálkák meghatá­rozott, szabályos elrendező­désben adják a szilárdító vá­zat, a pakett ilyen váza a vasbetonnak. Mivel az erőműépület vas­beton kolosszus lesz, a parkett- készítés óriási jelentőségű, alapvető része az egésznek. A munka egyébként mére­téivel és korszerűségével is szinte lenyűgöző. Az NSZK- ból, a Peddinghaus cégtől vásárolt gépek olyan köny- nyedén bánnak a súlyos, vé­konyabb vagy éppen csukló vastagságú acélszálakkal, mint egy öregember a szip­kakészítéshez lemetszett meggyfagallyal. Ez a gépsor első az országban, és már jártak Pakson több építő­ipari vállalattól nézelődni, tapasztalatokat szerezni, mit tud az, ami a legkorszerűbb jelenleg. A betonacélok feldolgozása, tehát a pakettkészítés a kö­vetkezőképpen történik az erőműépítés színhelyén, ahol nemrég készült el a pakett­szerelő csarnok. (Érdemes megemlíteni : 60 méter hosz- szú, 24 méter széles, a ben­ne levő híddaruk egyenként 12,5 tonnát bírnak emelni, mozgatni). A csarnok mellett osztályozva, átmérő és minő­ség szerint rakják le az ér­kező, 40—50—60 mázsás acél- kötegeket. Külön rakják a szovjet gyártmányú beton­acélt, más helyre a magyar és az egyéb minőségű kül­földi terméket. Természete­sen daru viszi a súlyos, 12 méter hosszú kötegeket. A méretre vágás három vágó- pádon történik, külön-külön, tehát nagy ütemben megy a munka, már az előkészítés­nél. A sínen mozgó, 13 méter hosszú vágópadok — kint a szabadban — csörlős megol­dással „elkapnak” és behúz­nak egy-egy acélszálat a ki­bontott kötegből és az em­ber akaratát végrehajtva, pontosan a kívánt hosszúság­ra vágják. A feldarabolt szá­lak bekerülnek a szerelőcsar­nokba valamelyik beadagoló nyíláson, görgősoron továb­bítja őket a gép, miután egy vonalba „helyezte magát” a nyílással. Három szerelőpadon fo­gadják a szálakat, mind­egyikhez tartozik egy haj­lítógép is. A korszerűség ta­lán itt a legszembetűnőbb. A hajlítógépen háromféle ve­zérlés van: lyukkártya rend­szerű programvezérlés, auto­matikus, valamint kézi vezér­lés. ügy dolgoznak a gépek­kel, ahogyan éppen a leg­jobb, illetve legtermeléke­nyebb. Van a pakettkészítés­ben sorozatgyártás, de sok az egyedi darab. A méretek és a formák is gyakrán különbö­zőek. A gép engedelmeskedik, gyorsan, szépen végrehajtja az utasításokat, akár a kár­tyalyukak parancsolnak neki, akár közvetlenül az emberi kéz. A szerelésre előkészített anyagot a híddaru továbbítja a csarnok másik térségébe, s ott hegesztők végzik el a pa­kett-összeállítást, -szerelést. Itt már nyoma sincs a régi, hagyományos vasbetonszerelő munkának, amit földön vagy asztalokon végeztek, dróto­zással állítva össze a rácso­kat. A paksi pakettcsarnok­ban a daru manipulációjával, az anyagok célszerű mozga­tásával, forgatással készül el a hegesztők keze alatt a nagy és a még nagyobb betonacél térrács. A kész pakettet csillére rakja a daru, kigör­dül a tárolótérbe, ott pedig két portáldaruval eme­lik gépkocsira és a beépítés helyére szállítják, tehát az erőműhöz Ez lesz a pontosan megtervezett sorsa mind a 150 ezer mázsa betonacélnak. És ez még csak az első erő­mű iszonyúan erős „halszál­kája”. GEMENCI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly Az egyik vágópadon Balogh Ferenc és Horváth István darabolja méretre az acélszálakat A hajlítás is könnyű: az ember csak felügyel és igazgat a sokat tudó gépnél. Képünkön Mihalovics János, Or­sós Ferenc és Iker László hajlítok. Mikié Sándor hajlítócsoport-vezető beprogramozza a gépet. Magyar építők Bogorodcsányban Az Orenburg és a szovjet nyugati határ közötti nem­zetközi gázvezeték építésé­nek fontos támaszpontjává vált Bogorodcsány, ahol a magyar munkások dolgoz­nak. Mintegy 800 magyar mun­kás dolgozik itt a kompresz- szorállomás, több emeletes lakóházak és a járulékos ob­jektumok építésén. De építe­nek mást is: bölcsődét, óvo­dát. E hét elején ünnepélyes külsőségek között rakták le az óvoda alapkövét, ugyan­akkor fémdobozba zárt orosz és magyar nyelven írt em­léklapot is helyeztek az alap­kövek mellé. „Ez az épület újabb jelképe a Szovjetunió és Magyarország népei meg­bonthatatlan örök barátsá­gának és internacionalista egységének” hangzik a fel­irat. (TASZSZ). Szép gesztus Lapunkban már hírül adtuk, hogy a Sió töltését erősítik. Köztudott, hogy a csatorna melletti földterü­letekkel rendelkező mezőgazdasági üzemek öntözéshez használják a folyó vizét — már amikor a szennyezett­ség lehetővé teszi. A szekszárdi Garay Tsz az idén vásárolt két MA— 200-as szivattyút, melyet üzemeltetnek is a csatorna partján — vizet emelnek ki árasztásos öntözéshez. A gátépítők, mikor a töltésen a szivattyúhoz értek a munkával, ideiglenes állást készítettek és haladtak to­vább. így a száraz időben a vízkivétel és az öntözés za­vartalan volt a szövetkezet földjein. A gesztus szép és köszönet jár érte a vízügyi igazgatóság szekszárdi szakaszmérnökségének. fjͧM Szerelik az önjáró öntözőgépet

Next

/
Thumbnails
Contents