Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-14 / 192. szám

2 ^PÜJSÁG 1976. augusztus 14. A Koreai NDK nemzeti ünnepe Nemrégiben a tekintélyes londoni Times Ázsiáról szóló egyik cikkében felbukkant ez a mondat: „Miként lett Ázsia egyik vezető ipari hatalmává Korea északi fele?” Nemcsak a londoni hírlapírók gondolkodnak el a páratlan fejlődés láttán, amely harmincegy esztendő alatt a kizsákmányolt, meggyötört japán gyarmatból a független ipari nemzetek közé emelte a népi Koreát. Korea nemzeti ünnepén éppen az ünnep jegyében lehet és kell felelni a kérdésre. 1945. augusztus 15-én szabadította fel a szovjet hadsereg — amelynek oldalán ott küzdöttek a koreai kommunista partizánok is — a japán gyarmatosítók uralma alól Korea népét. Har­mincöt éves gyarmati múlt után kezdődött végre újra a független állami lét Korea népe számára — legalábbis az ország északi felén, mert a félsziget déli részén ame­rikai támogatással bábrezsim lépett színre. Északon népi bizottságokat választottak a hazafiak, megkezdő­dött a demokratikus társadalmi átalakulás, megszületett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság. A Dél wa­shingtoni utasításra provokációk sorával kísérelte meg zavarni a KNDK életét és 1950 júniusában az amerikai imperializmus kirobbantotta a koreai háborút. Korea népe akkor, akárcsak a felszabadulás után, maga mel­lett tudhatta a szocialista közösséget: a támogatás, a segítség gazdagon áramlott a Szovjetunióból és a többi szocialista országból az életét, szocialista rendjét védel­mező és végül győzedelmeskedő KNDK felé. A népi Korea ma modern nagyiparral rendelkező szocialista ország, amely Ázsia és a világ békéjének megszilárdításáért, a nemzetközi feszültség csökkenté­séért folytatott küzdelem élvonalában áll. A Koreai-félszigeten ma még kettétépett ország a koreai nép hazája. A KNDK azért küzd, hogy az ország békésen, külső beavatkozás nélkül, demokratikus úton újraegyesüljön. Korea nemzeti ünnepén, a japán gyar­mati iga alóli felszabadulás évfordulóján ennek a cél­nak az eléréséhez kívánnak erőt, sikert a szocialista országokban élő százmilliók. Madrid A Spanyol KP főtitkárának nyilatkozata Santiago Carrillo, az ille­galitásban működő Spanyol Kommunista Párt főtitkára párizsi otthonában az El Pais című lap munkatársá­nak kérdésére közölte: Spa­nyolország párizsi nagykövet­ségén útlevélért folyamodott és amint birtokában lesz a szükséges útiokmány, vissza­tér Spanyolországba. „Ha a kormány valóban tárgyalni kíván az ellenzékkel, vissza­térésem csak javára válhat e párbeszédnek” — jelentette ki. Carrillo 1939 óta élt szám­űzetésben; családja már visszatért Spanyolországba. A Y A című spanyol lap pénteken közli azt az értesü­lést, amely szerint Spanyol- ország párizsi nagykövetének hazahívása szorosan össze­függ a spanyol diplomata és Carrillo tíz nappal ezelőtti találkozójával. Panoráma TANANARIVE Justin Rakotoniaina, a Madagaszkári Demokratikus Köztársaság újonnan kineve­zett miniszterelnöke kijelen­tette : kormányának tevé­kenysége a szocialista társa­dalom építését szolgálja majd. Hangsúlyozta, az új kormány, amely a közeli jö­vőben alakul meg, folytatja az előző, Joel Rakotomalala vezette kabinet politikáját. LONDON Pénteken egy hét alatt má­sodik alkalommal nem jelent meg a Daily Mirror, a leg­nagyobb példányszámú lon­doni napilap. Az ok: munka­ügyi konfliktus támadt a béremelést követelő újság­írók és a lap igazgatósága között. (AFP) PASADENA A Föld lefényképezését kí­sérlik meg távvezérléssel a Marson lévő Viking—1 ame­rikai űrszonda földi irányí­tói. A vörös bolygó horizont­ját kutató ikerkamerák ér­zékenysége — ha a tudósok­nak szerencséjük van — még éppen elegendő a Föld ész­lelésére. Közben sikerült ki­szabadítani a szonda talaj­mintagyűjtő robotkarját és a második adag talaj már a biokémiai elemzőkészülékben van. Berlin Megemlékezés a nyugati határok megerősítésének 15. évfordulóján A Német Szocialista Egy­ségpárt IX. kongresszusa or­szágépítő határozatai sikeres megvalósításának jegyében, a béke és az NDK biztonsága védelmének szellemében em­lékeztek meg pénteken a Német Demokratikus Köztár­saság nyugati államhatárai 1961. augusztus 13-án végre­hajtott megerősítésének 15. évfordulójáról. A sajtóban, a rádióban és a televízióban külön is meg­emlékeztek az NDK-nak ar­ról a 18 határőréről, akik az elmúlt több mint két és fél évtizedben a nyugati határo­kon fegyveres provokációk áldozatai lettek. Az évfordulóról pénteken vezércikket, kommentárt kö­zölt az NDK minden napi­lapja, az európai béke bizto­sításának fontos elemeként értékelve a 15 év előtti in­tézkedéseket. A Neues Deutschland meg­erősíti, hogy az NDK a két német állam közötti jószom­szédi viszony megszilárdítá­sára törekszik, hozzáfűzi azonban, hogy a kapcsolatok fejlesztésének lehetőségét csak akkor lehet teljes mér­tékben kihasználni, ha nem kérdőjelezik meg az együtt­működés alapelveit és tiszte­letben tartják a független, szuverén NDK helyzetét. * Nyugat-Berlinben szélsősé­ges reakciós erők — neofa­sisztáktól a CDU különböző jobboldali politikusai által támogatott revansista cso­portokig, amelyek főként a fiatalok körében próbálnak mind nagyobb befolyásra szert tenni — napok óta a hidegháborús' időszakra em­lékeztető légkör kialakításá­ra törekednek. Ezek a körök nyilvánosan meghirdették, hogy az évfordulót az NDK elleni hangulatkeltésre, az NDK és az NSZK, az NDK és Nyugat-Berlin közötti vi­szony kiélezésére, általános kommunistaellenes propa­gandára akarják felhasznál­ni. Nyugat-Berlin józan kö­rei viszont — esetenként a sajtóban is — figyelmeztet­nek a realitásokra —, a pol­gári Tagesspiegel pénteki számának kifejezésével élve „a modus vivendire” és arra, hogy „az érdekek a konflik­tusok korlátok között tartá­sát követelik meg” az egész világon, így ebben a térség­ben is. Lisszaboni lépések Péntek esti hírmagyarázatunk. A HÉT VÉGE portugál társasjátéka: mindenki lép egyet. Ki-ki a maga módján. Mario Soares szocialista párti főtitkár a kisebbségi kabinet élén most már hozzá­látott a program megvalósításához. A hajdani „mo- noklis tábonok” — bocsánat: ex-generális, hiszen rang­jától annak idején megfosztották — és ex-elnök: Spino- la is lépett — léphetett —, a Caxias-börtönből egyene­sen a lisszaboni óváros egyik patinás épületének első emeletén bérelt lakásába, ahol hitvese és néhány egy­kori híve várta. Végül a társasjáték harmadik mező­nyében két magas rangú rendőrtiszt lépett, nem is szo­katlan környezetbe, de merőben új szerepben: Porto rendőrfőnöke és helyettese ezúttal nem kihallgatást ve­zet a börtönben, hanem őket vonják felelősségre. KÉTSÉGTELEN, hogy a három lépés közül a leg­fontosabb Soaresé. Alighanem Alvaro Cunhal, a PKP főtitkára fogalmazott a legtalálóbban, amikor pártja nevében kijelentette: bármennyire magában hordozza is a kabinet programja a jobboldal megerősödésének veszélyét és kapitalista fejlődéshez vezethet, a kommu­nisták nem fordulnak a kormány ellen. Talán még azt is hozzáfűzhetjük, hogy ez a légkör hosszú ideje mérgezte Lisszabont, s az ország gazdasági életét éppúgy bénította, mint ahogy fokról fokra rom­bolta a bizalom és a politikai hitel alkotó környezetét. TOVÂBBMENVE; összeegyeztethető-e a kormány céljaival a hirtelen pálfordulás Spinola esetében. Á brazíliai önkéntes számkivetéséből Lisszabonba be­toppant volt tábornok súlyosan kompromittálta magát az 1975. március 11-i puccsban. Közismert tény, hogy az ország kibontakozása semmiképpen nem felelt meg elképzeléseinek. Most a vizsgálóbizottság mégis úgy döntött, hogy „bizonyítékok híján” kiengedi a börtönből. L A P Z Á R TA Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára pénteken fogadta a japán gazdasági szervezetek szö­vetségének delegációját. A küldöttséget a szövetség elnöke, Doko Tosivo vezeti. A tárgyszerű és barátságos légkörű beszélgetés alkalmá­val a felek véleményt cseréltek a szovjet—japán kapcsolatok állapotáról és fejlesztésének perspektíváiról. Külön figyelmet szenteltek a kereskedelmi és gazdasági együttműködés kér­déseinek. MOSZKVA Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete végle­ges hazatérése alkalmából búcsúfogadást adott. A bará­ti hangulatú fogadáson meg­jelent a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának és a Szovjet­unió Külügyminisztériumá­nak több vezető beosztású munkatársa. A fogadáson részt vettek a szovjet társa­dalmi és tömegszervezetek képviselői, valamint a baráti szocialista országok nagykö­vetei is. A MÉM KÖZLEMÉNYE Az elmúlt időszak száraz időjárása miatt az erdőkben és az erdők közelében elren­delt általános tűzgyújtási ti­lalmat és a tarlóégetést a MÉM, a Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancs­nokságával egyetértésben, augusztus 14. napjával fel­oldja. Változatlanul érvénye­sek azonban a tűzgyújtásra vonatkozó előírások. Erdők­ben tüzet csak a kijelölt tűz- rakóhelyeken, szélcsendes időben szabad gyújtani és távozás előtt el kell oltani. Tarlóégetés csak felügyelet mellett, növényegészségügyi indokkal végezhető. Az erdő­tüzek megelőzése érdekében kérik a lakosságot, hogy az előírásokat maradéktalanul tartsák be. (MTI) Alumínium es műszaki haladas A z alumíniumipar ma már nemzeti iparunk, jellemző ágazata a magyar népgazdaságnak. Az egész iparág — a bauxit­bányászattól az alumínium késztermék felhasználásig a teljesítmények alapján jelen­leg az európai ranglistának harmadik helyén található. 15 évvel ezelőtt az egy lakos­ra számított alumínium­felhasználás még csak 4—4,5 kilogramm körül mozgott, napjainkban megközelíti a 13 kilogrammot. Ezzel a fo­gyasztással Európában az első öt között áll Magyarország, megelőzve sok, hazánknál fejlettebb iparral rendelkező nemzetet. Nagy lehetőség a magyar ipar számára, hogy a konst­ruktőrök évről évre növekvő mennyiségben számíthatnak é praktikus és korszerű tu­lajdonságokkal bíró hazai nyersanyagra. Más, drága és import színesfémeket, acélt helyettesíthetnek vele, ellen­áll a korróziónak, ami hosszú távon jelent nagy népgazda­sági megtakarításokat. Az alumíniumban rejlő előnyös műszaki, kémiai tulajdonsá­gok általában igen jól hasz­nosíthatók szinte valamennyi iparág termékeinek korsze­rűsítésében. A magyar ipar számára tehát a nemzetközi versenyképesség egyik szá­mottevő forrása lehet a ha­zai alumíniumkincs. A magyar kábeliparnak például az utóbbi 10 évben elért nemzetközi sikerei nem kis részben kapcsolódnak ah­hoz, hogy rendelkezésére állt a magyar alumíniumipar hu­zalválasztéka. Tartós, köny- nyű, olcsó, a trópusokon is ellenálló kábelekkel jelenhet­tek meg a világpiacon. A magyar híradástechnikai ipar és a műszergyártás is gyor­síthatta gyártmányválaszté­kának korszerűsítését az alu­míniumipartól beszerezhető szerkezeti anyagokkal. Nem kevésbé az erősáramú ipar, vagy a közlekedési eszközö­ket gyártó ágazat, vagy a konzervipar. A mindennapi életben is számtalan előnyös, új eszköz térhódítását eredményezte a több és jobb hazai alumínium a teflon bevonatú edények­től kezdve a hétvégi házak összecsukható, alumínium­vázas bútorzatáig. Az alumí­niumfólia az ételek elkészí­tésében, frissen tartásában, csomagolásában is merőben új „konyhai technológiák” elterjedését tette lehetővé. Nem véletlen tehát, hogy a magyar alumíniumipar ötö­dik ötéves tervének összeállí­tásakor elsősorban azt vizs­gálta van-e mód az alumí­niumipar korábban elfogadott hosszú távú központi fejlesz­tési tervének, az 1978—80-as években, bizonyos mérvű bő­vítésére. A Minisztertanács legutóbbi ülése elé az alu­míniumiparnak már ez, te­hát a gyorsabban fejlődő fel­használói igényekkel számoló ötéves terve került, összhang­ban az alumíniumipar eddigi eredményeivel és a népgaz­daság jelenlegi lehetőségeivel. A Minisztertanács a tervet jóváhagyta, s egyben tájékor zódott az 1980 utáni időszak várható fejlesztési teendőiről is. A terv a következő évek­ben az alumínium félgyárt­mány és öntvénytermelés fej­lesztését helyezi előtérbe — az előbbi termelését 16, az utóbbiét 60 százalékkal kí­vánják növelni. így a fel- használás mértéke 1980-ban több mint 50 százalékkal le­het nagyobb a tavalyinál. El­éri majd a 205 ezer tonnát. öt év múlva a bauxit- kitermelés 5,5, a timföldgyár­tás 4,5, az alumíniumkohók termelése több mint 3 szá­zalékkal haladja majd meg az 1975-ös mértéket. A ma­gyar—szovjet timföld­alumínium egyezmény kere­tében pedig 165 ezer tonna fém érkezik hazánkba. A program kivitelezésére 9,2 milliárd forintot fordít az ágazat. Ebből a többi közt befejeződik egy új bauxit­bánya megnyitása és elkez­dődik három újnak a feltá­rása. Befejeződik az Almás­füzitői Timföldgyár bővítése — évi 40 ezer tonnával lesz nagyobb a gyár kapacitása. Elkészül a Székesfehérvári Könnyűfémmű szélesszalag- hengerművének 2., és a prés­mű bővítésének első lépcsője. E program keretében 1980- ban a bauxittermelés megha­ladja majd a 3 millió tonnát, a timföldgyártás pedig eléri a csaknem 800 ezer tonnát. Mindennek eredményeként a jelenleginél 70 ezer tonnával több fém legnagyobb felhasz­nálója a villamosipar lesz, továbbá a könnyűszerkezetek építői, valamint az edény- és tömegcikkipar. Az alumíni­umipar közvetlen tőkés ex­portja 100—135, szocialista exportja 60—80 százalékkal emelkedik majd. A z 1980 utáni tervek kö­zéppontjában válto­zatlanul az alapanyag­ként felhasználható, alumí- niumfém-mennyiség bővítése áll. Ezért a fő beruházás-egy évi 100 ezer tonnát adó új kohó építése lesz. Az ehhez kapcsolódó hazai kohók re­konstrukciójával együtt 1985—86-ra a hazai fémter­melés megközelíti majd a mai mennyiség háromszoro­sát. G. F. Választási kalapok Reklámkalapok minden mennyiségben, abból a célból, hogy az USA állampolgárai a választáson a jelenlegi el­nökre, Fordra szavazzanak. I

Next

/
Thumbnails
Contents