Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-13 / 191. szám
1976. augusztus 13. ííiÉPÚJSÁG 5 * Szakmunkásképzőbe mennek a legtöbben ' ,/ • * vh # ifpSfgf;* :í< - t ', * közművelődés eredményeiről és tenni- IF* fi! valóiról nemrég ta- nácskozott a paksi járási pártbizottság. Megvitatta a Központi Bizottság 1972. június 14—15-i határozata végrehajtásának tapasztalatait. A járási párt végrehajtó bizottság jelentését Hornyák László, a pártbizottság titkára ismertette, beszélt az óvodák, általános iskolák és a két gimnázium helyzetéről. A vb jelentése egyebek között arról ad hírt, hogy az idén fejeződött be a németkéri, a madocsai és a bölcskei óvoda korszerűsítése, társadalmi segítséggel. Az általános iskolák korszerűsítésében az egyik legnagyobb cél a körzetesítés. Megfelelő előkészítés után szeptembertől már a bölcs- ke-andráspusztai kis iskolában sem fognak tanítani. Ennek az iskolának a fenntartása évente mintegy 150 ezer forintba került, bár igen kevés volt már a tanulója. Az itteni két pedagógus közül az egyik tanár, ő Bölcskén jobban hasznosíthatja tudását. A több mint egy évtizedes körzetesítési munkával elérték a paksi járásban, hogy ősztől már csak egyetlen pusztán marad iskola, a Paks- hoz tartozó Cseresznyésen. A cseresznyés! gyerekek a távlati terv szerint 1978—80-ban kollégiumi elhelyezést kapnak Pakson. Tornatermi foglalkozásokon a tanulók 72 százaléka vehet részt, bár az összes tornaterem korszerűtlen és nincs is mindenütt. A helyzeten úgy javítottak a községekben, hogy — ahol kellett és lehetett — a kultúr- házakat is igénybe vették téli időben a testneveléshez, például Dunakömlődön, Ger- jenben, Pálfán. Az utóbbi időben tovább javultak a sportolási lehetőségek az általános iskolákban azzal, hogy Györkönyben és Nagy- dorogon elkészült a sportudvar, illetve az atlétikai pálya. Jelenleg ilyen készül Bölcskén, társadalmi összefogással. A legnagyobb gondot az okozza, hogy nem végzi el az általános iskolát 14 éves korig a tanulók jelentős százaléka. Legjobb eredményt Ma- docsán és Györkönyben értek el a pedagógusok: ezekben az iskolákban az utóbbi években senki nem morzsolódott le a gyerekek közül. Javulás tapasztalható a mulasztás, felmentés miatt osztályozatlan tanulók számát tekintve. Az iskolák között a bölcskeiben volt a legkritikusabb a helyzet: 31 tanulót mentettek fel a cigányosztályok megszervezése előtt. Az ilyen osztályok létrehozása alapvető változást ígér Bölcskén, Duna- szentgyörgyön és Pakson. A gyermekek napközis ellátásban is részesülnek. Duna- szentgyörgyön és Pakson megoldották a cigány tanulók napi tisztálkodását, ruhájuk kimosását. Sajnos, családi körülményeik nagyon rosz- szak és ez iskolai munkájukat is gátolja. Teljes megoldást csak a családi környezetükből való kiemelés hozna. Ezt először Dunaszent- györgyön tudják megvalósítani, előreláthatólag már szeptember elsején rendelkezésre áll a hétközi kollégium. Pakson egy korrekciós osztályt indítottak az előző tanévben, tizenöt tanulóval. Az eredmény nagyon jó: egy év alatt elérték a gyerekek azt a színvonalat, ami szükséges a második osztály tananyagának elsajátításához, nagyobb létszámú osztályban. Nagyon érdekes az idei továbbtanulási jelentkezés statisztikája: gimnáziumba 82, szakközépiskolába 120, szakmunkásképzőbe 311, egészségügyi szakközépiskolába 15 tanuló kérte felvételét. Évről évre erősödik az a tendencia, hogy szakmát szerezzen az általános iskolából kikerülő gyerekek többsége. Az arány tehát jó, mégsem elég a járásban dolgozó fiatal szakmunkás. A legtöbben elmennek arra a környékre, ahol a szakmát szerezték: Szekszárdra, Dunaújvárosba vagy Budapestre. A közeljövő egyik legnagyobb feladata szakmunkásképző intézetet létesíteni Pakson. Bár most kilenc szükség- tanterem van a járási székhelyen, a helyzet gyökeresen megváltozik néhány év alatt, amikor elkészül az erőmű lakótelepén az ország egyik legnagyobb általános iskolája. De már ősszel beköltözhető lesz a most épített négytantermes iskola is, a konzervgyárral szemben. gimnáziumba rendkívül kevés a jelentkező. Amint arról Glósz Lajos igazgató beszámolt: mindössze egy osztályt tudnak beiskolázni, azt is nehezen. Viszont a felnőtt- oktatásban egyre nagyobb a létszám. Tavaly is, idén is százan kérték felvételüket a levelező tagozatra. Az igazgató és a tanácskozás vitájában különböző véleményeket öszegező Hornyák László titkár egyaránt úgy vélekedett, hogy dönteni kell a gimnázium sorsáról. Vonzóbbá tenni az oktatást, például szakközépiskolává szervezni. Másrészt pedig fizikailag megerősíteni, hogy újabb nagy záporok ne okozzanak károsodást árvíz méretű elöntéssel. G. J. Hatszáz hektár Parlag földek Szekszárdon TÖBB MINT hatszáz hektár föld fekszik parlagon Szekszárd határában. A termelőszövetkezetek tulajdonában is vannak földterületek, amelyeket nem lehet nagyüzemileg hasznosítani. Az állami tartalékföldeket a városi tanács felmérte, azok után, hogy a Miniszter- tanács rendeletben tiltotta meg eladásukat. Az országnak, még inkább Szekszárd- nak szüksége van a még műveletlen területen termelhető zöldségfélére. Nem baj, ha a piacra nem jut belőle, aki magának termel az már nem jelentkezik fogyasztóként. Ezért van arra lehetőség, hogy a tanácsok — szinte jelképes összegért — bérbe adják a földeket annak, aki megművelni szeretné. Dombóvárott kialakították a munkáskerteket. Szekszárdon is egyre többet hallani, hogy a munkások igényelnének területet, szívesen kertészkednek munkaidő után, vagy, ha már nyugdíjba mentek. Mégis az a helyzet, hogy a rendelkezés megjelenése óta csak néhány bérleti szerződést kötött a városi tanács. Szekszárd adottságai mások, mint Dombóváré. A megyeszékhelyen nem lehet hasonló akciót szervezni, már csak azért sem, mert nincs egy holdnál sokkal nagyobb egybefüggő terület. Az említett hatszáz hektár egy része, talán egyharmada, művelésre alkalmatlan. Átadásáról folynak a tárgyalások a bajai erdőgazdasággal. A nagyobb egybefüggő területeket átveszik és erdősítik. A bérleti szerződések megkötését tovább nehezíti, hogy a város körül, körülbelül három kilométernyi körzetben már nincs szabad föld. Senkit ne tévesszen meg a Kálvária-dombon és a Csatár felé vezető út mellett elhagyott szőlők látványa. Ezeket a tulajdonosuk nem műveli. Nem állami földek. Már csak messzebb fekvő, hosszú ideje parlag földek adhatók bérbe. A szántóterületeket csupán öt évre lehet bérbe adni az öt év természetesen annak lejárta után újból meghosszabbítható, ez mégsem jelent megfelelő termelési biztonságot. Szőlőtelepítéshez tizenöt év a bérleti idő, de még ez is rövid ahhoz, hogy egy szekszárdi ember belevágjon. A Szovjetunióban például 99 évre is lehet földet bérelni. A szekszárdi adatok, információk a tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztályának vezetőjétől, Kaposi Istvántól származnak, és övé a végkövetkeztetés is ; „Szekszárdon földet bérbe adni nem lehet, csak zaklatásnak lesz kitéve az osztály”, ha ezt propagáljuk, ettől függetlenül írhatjuk azt is, hogy körleveleket fognak küldeni a város üzemeihez. Az osztályvezetőt már a tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésen is jogos bírálat érte azért, mert az osztály nem fejt ki propagandát a bérleti szerződés népszerűsítése érdekében, eleve lehetetlennek tartva, hogy Szekszárdon bárki földet béreljen. Mi csupán a városi tanács cselekvési programjából idéznénk két pontot. „A háztáji és kisegítő gazdaságok termelési és értékesítési gondjainak” megoldására teendő intézkedések egyike: „A nagyüzemi művelésre alkalmatlan szétszórt parlag területek, árokpartok (takarmányozás !) kedvezményes rendelkezésre bocsájtása. Határidő május 20 és folyamatos.” Az intézkedési terv 30/3-as pontja szerint: „Az éves jutalmazásokban kifejezésre kell hogy jusson az intézkedési terv szerint végzett eredményes munka. A feladatok végzésében múlasztókat, hanyag munkát végzőket a jutalmazásból ki kell zárni, illetve kezdeményezni kell felelősségre vonásukat.” IHÁROSI IBOLYA Fotó: K. Z. Parlag terület a szekszárdi hegyen Készül a bonyhádiak főutcája Bonyhádon a központi résztől a zománcgyárig terjedő szakaszon jól halad az útépítés. Több száz méteres szakasz már elkészült, jelenleg a párbizottság előtt dolgoznak a gépek. Képünkön: folyik a szegélykövek elhelyezése. (Fotó: bj.) A nyúzott lótól - a fazekaskemencékig „Menetközbeni” összegezést kértünk dr. Rosner Gyulától, a megyei múzeum tudományos főmunkatársától az egyre nagyobb jelentőségűnek tűnő szekszárdi avar temető feltárásáról. — Az újságírónak is van néha szerencséje. Én például szerencsésnek mondhatom magamat, mert lapunkban és így a hazai sajtóban elsőként tudósíthattam a Bogyiszlói úti feltárásokról. Hogyan lehetne nem szakemberek számára összegezni az itteni ásatások tudományos jelentőségét? — Igen régóta foglalkoztatja a történettudományt annak a népnek kiléte, származása, élete, majd eltűnése, amely önmagát avarnak nevezte. E sokrétű kérdést segítenek tisztázni az olyan teljesen feltárt temetők, mint a Bogyiszlói úti is. Úgy tűnik, hogy a temetőben nyugvó népesség több elemből tevődik össze. Részben a keletről betelepedett honfoglaló avarok színes, tarka etnikai csoportjaiból, részben az itt talált germán (gépidő) töredékekből. A keletről jövő népek között több hullámmal betelepülő csoportok hagyatékát véljük megtalálni. Olyan török fajú népek is érkeztek, akik az onogur törzs- szövetség kebeléből szakadtak ki, majd később a honfoglaló magyarság török fajú rétegének is alkotó elemei voltak. Vagyis a Volga-kö- nyök vidékén nemcsak a finnugor magyarok olvasztottak magukba e török népek közül tömegeket, hanem már korábban megérkezett avarok is. I — A hazai hasonlók sorába hová tehető az itteni temető? — Előkelő helyre, hiszen modern megfigyelésekkel feltárt teljes temetőkkel eléggé gyéren állunk. Az utolsó néhány év nagy építkezései összesen három ilyen temetőt eredményeztek. Tiszafüreden a vízlépcsőn, Kölke- den gyárépítkezésnél és itt Szekszárdon. — Hírt adtunk már arról, hogy a korábban csak feltételezett telep „megkerült”. Mire alapozódtak a feltételezések és mit hozott a valóság? — Korábbi kerámiakutatásom alapján feltételeztem, hogy a korai avar kaganá- tusban Szekszárd környékén egy fazekasközpontnak kellett lennie. Ez letelepedett életmód mellett lehetséges csak. Tehát, ha egy kerámiákban rendkívül gazdag temető került elő, akkor e közösség maga hozhatta létre az edényeket. Az idei kutatásoknak a megtalált házaknál is nagyobb eredménye, hogy megfelelően ép állapotban, vizsgálható szerkezetű, gazdag töredék anyagú avar kerámiaégető kemencékre is bukkantunk. A temetőben nyugvó népesség letelepedett életmódot folytatott, földet művelt és ipart űzött. I — Milyen társadalmi és egyéb segítség támogatta , a feltárásokat? — A nagyobbik agyagi erőt a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya biztosította, a kisebbik, de lényeges támogatást központi keretekből kaptam. A feltárások megközelítően se hoztak volna ilyen eredményt, ha a felettes hatóságok vezetői — névszerint dr. Gyugyi János, akkor még elnökhelyettes és Vida Jánosné osztályvezetőhelyettes, valamint a TÁÉV és a beruházó AGROKER vezetői — nem támogattak volna. A segítőkészség e vállalatok fizikai és szellemi dolgozóinak kézzelfogható tevékenységében is megnyilvánult, akik szabadságuk terhére vettek részt a feltárások meggyorsításában. A város összes középiskolájának diákjai és a gyönki gimnazisták is kiváló munkát végeztek. Ez a temető első 490 sírjának megmentését eredményezte. I — Mikorra várható az ásatások befejezése? — Sokára. Az eddigieknél is lényegesen nagyobb anyagi erővel kell felvonulnunk. Ezt nemcsak a nagyon fontos tudományos érdek, hanem a közművelődés szolgálata is megkívánná. Uj kiállításunkban már az eredeti helyzetnek megfelelően, szaknyelven „in situ”, kiemelt házat, kemencét és az itt élt elődök életmódját reprezentáló objektumokat szeretnénk rekonstruálva bemutatni. — Az eddigi eredmények publikálása mikor és hol várható? — Az első közlemény a temetőben megfigyelt és önök által is hírül adott „nyúzott- lovas” temetkezésről a múzeum kövekező évkönyvében jelenik meg. A temető tudományos feldolgozása 1977 végére készül el kéziratban és a Fontes Archeologici Hungáriáé akadémiai sorozat egyik köteteként lát napvilágot. I — Sok sikert kívánunk a további munkához ! (ordas)
