Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-13 / 191. szám

A ^PÚJSÁG 1976. augusztus 13. A közművelődés kérdéseI Hanglemezek - albérletben A Babits Mihály könyvesboltban magyar népzenei leme­zek között válogatnak francia turisták Szekszárdion három he­lyen lehet hanglemezt vá­sárolni. A három közül kettő a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat boltja, a harmadik pedig a Tolna megyei Népbolt Vállalat villamossági üzlete. Ellátá­suk egy helyről történik, az eladás körülményei azon­ban különbözők. Tulajdon­képpen egyik üzletben sem adottak a lemezek eladá­sának ideális feltételei. A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat 481-es ^boltja a százhatvan lakásos bérház földszintjén van. Itt 1973 már­ciusa óta forgalmaznak hang­lemezeket, meglehetősen so­kat. Tavalyi hangiemezfor- galmuk egymillió forintot tett ki. Az idei év első fél­évének mérlege pedig hat­százezer forint. Jelenleg mintegy 340 ezer forintos készlettel rendelkeznek. Igen népszerű ebben az üzletben az, hogy a vásárló négyhavi részletre is vásárolhat le­mezt, ugyanúgy, mint köny­vet. Ez komoly forgalom- növelő tényező. A lemezeket a vásárló — ha kívánja — meg is hallgathatja, van egy sztereó rádiójuk és lemez­játszójuk. Könnyíti a hallga­tást még két fülhallgató is. A GELKA törődik a beren­dezéssel, megfelelő időkö­zönként cserélik a tűt és ja­vítják az esetleges elromlott berendezéseket. Tulajdon­képpen komolyabb baj nincs. Két eladó részt vett a Ma­gyar Hanglemezgyártó Vál­lalat által rendezett tanfo­lyamon. Itt az eladók zenét hallgatnak és előadásokat ze­nei korszakokról, művekről és zeneszerzőkről. Alapvetően szükséges dolgokat tanulnak meg, s igyekeznek ezeket a mindennapi munkában fel is használni. Egy instruktor járja időnként végig a már említett három üzletet, és hozza az ajánlatokat, mi for­galmazható. A fiatalok zené­je meglehetősen szerény vá­lasztékban kapható. Időnként jutnak csak Indiából érkező lemezekhez, de ezek hamar elfogynak és utánrendelésre nincs mód. Komoly zenéből nagyobb a választék, de az már például túlzott igény — nem is tudják kielégíteni —, ha valaki egy-egy komoly ze­nei felvételt többféle előadás­ban, többféle zenekarral, karmesterrel is szeretne meg­venni. Pedig a komoly zenét kedvelők tudják, hogy mi­lyen óriási különbség van egy-egy felvétel között. Or­szágos probléma volt és még ma is az, hogy a hanglemez- gyár felvételeit csak kis számban képes előállítani. A nemrég üzembe helyezett do­rogi gyár már alkalmas a tö­meges gyártásra, de ez az alkalmasság csak hónapok múlva lesz érzékelhető. A Művelt Nép másik bolt­ja a 479-es, a Garay téren. Ez év márciusa óta árusít le­mezeket. Van egy szakkép­zett eladó, aki útba igazítja a tájékozatlan vevőt, vagy ha a vevő tájékozott, akkor úgy tudja kiszolgálni, ahogy az egy megyeszékhelyen jog­gal elvárható. Eddig 110 ezer forintért adtak el lemezeket. Ez azon­ban itt sem mérvadó, hiszen a fiatalság ezt az üzletet is hiába ostromolja. Magyar nagylemezek még csak van­nak, de a már említett indiai­ak — melyeknek ára évről évre szépen kúszik felfelé — itt még kisebb mennyiség­ben találhatók, mint a má­sik üzletben. A harmadik a Népbolt Vál­lalat 35. sz. villamossági bolt­ja. Az itteni eladók közül is jártak már az említett tan­folyamra, de jelenleg éppen egy sincs, aki dolgozna. Egyik eladójuk szülési szabadságon van, mások meg már nem dolgoznak az üzletben. így aztán sokszor előfordul, hogy a vásárló nem kapja meg a szükséges felvilágosítást, vi­szont megteheti, hogy a ki­tett lemezeket végigböngész­ve megtalálja, amit keres — ha szerencséje van. Azt hin­né az ember, ennek az üz­letnek van a legkönnyebb dolga a lemezek bemutatásá­ban, hiszen itt árulják a le­mezjátszók legkülönbözőbb típusait. A helyzet egészen más. Egv régi, rossz lemez­játszó áll csak rendelkezésre és sztereó felvételek, két-há- romszáz forintos lemezek ezen a régiségen meglehető­sen furcsán hangzanak. A le­mezjátszó monó, tehát tűje is az, mely az olyan lemezek­hez megfelel, amelyek úgy készülnek, hogy az egycsa­tornás hangszedők nem tesz­nek bennük kárt. Viszont a többit — főleg komoly zenei felvételeket, hamar tönkre­teszi és csak rá kell nézni a barázdára, máris látszik, meddig játszották már le őket, és aki valamit ért is hozzá, már nem veszi meg. Vannak persze igényesebb vevők, akiknek a sztereó­hatás, meg a lemezkímélés kedvéért kétcsatornás készü­lékre teszik fel a lemezt. Ez így rendben is lenne. De a lemezjátszó nem a lemezek kedvéért van kitéve, hanem azért, hogy eladják, mégpe­dig nem úgy, mint egy hasz­náltat — melyen esetleg he­tekig lemezeket mutattak be —, hanem új áron. A boltvezető szakember, tisztában van a jelenlegi ál­lapot káros voltával, de mit tehet? A vállalat illetékesei elnézik az áldatlan állapotot. A megyeszékhelyen tehát ez a helyzet. Nem túl de­rűs a kép és különösen az utóbbi üzletben nem az. Jó lenne, ha lenne egy olyan üzletünk, ahol csak leme­zeket árulnak, szakképzett eladók, akik tudnak jó ta­nácsokat, megfelelő felvi­lágosítást adni. Talán egy­szer ezt is megérjük. BAKÓ JENŐ Orosz nyelv - külföldieknek A világon mintegy félmil- liárd ember — a Föld min­den nyolcadik lakója — be­szél valamilyen fokon oro­szul. Számuk kétévenként csaknem egymillióval nő. Bár az orosz nyelv ma már nyolcvankilenc országban a felsőfokú oktatási intézmé­nyek, kollégiumok, iskolák, tanfolyamok, rádió- és tele­vízióadások programját képe­zi — azoknak a száma akik orosz nyelvet kívánnak ta­nulni — jelentős mértékben meghaladja a lehetőségeket, melyeket az egyes országok nyújtani tudnak. Ennek egyik oka, hogy nagy a tanár­hiány, kevés a tankönyv, szótár és a módszertani ki­advány. Ezért a Szovjetunió gyakorlati segítséget nyújt azoknak, akik orosz nyelvet tanulnak. A „Russzkij Jazik” moszkvai kiadó 1975-ben het­vennégy ország megrendelé­sére 26 nyelven 154-fajta könyvet adott ki. Az idén már több mint 260 — elsősorban tankönyv, szótár, társalgási zsebkönyv, módszertani mun­ka — jelenik meg a kiadó gondozásában. A „Russzkij jazik za rube- zsom” című folyóiratnak 81 országban vannak olvasói. A folyóirathoz hanglemezt és diafilmet is mellékelnek. A nyelvtanuló a szöveg olvasá­sával egy időben hallgathat­ja a hangfelvételt és meg­tekintheti a témához kapcso­lódó diakockákat is. Az ilyen komplex tanulási mód vezet a leghatékonyabb eredmény­re. A kiadó az utóbbi években több sikeres tankönyvet ké­szített, amelyek szerzői kö­zött az idegen nyelv képvi­selői is megtalálhatók. Ilyen az orosz—amerikai vagy az orosz—olasz szerzők nyelv­könyve. Javult az elmúlt idő­ben a tanárképzés színvona­la is. Mit ad az orosz nyelvtu­dás? Az UNESCO adatai sze­rint: a Szovjetunióban jele­nik meg minden hatodik könyv. Minden lefordított 100 könyvből 15-öt oroszból, 13-at franciából és 10-et németből fordítanak. Oroszul jelenik meg a tudományos műszaki információk egyharmada, a fizikai és az orvostudományi közlemények fele. A műszaki tudományos munkák felét szintén orosz nyelven adják ki. A világ információmennyi­ségének 70—75 százaléka orosz nyelven olvasható. Könyvkiadásunk a világ élvonalában Nemzetközi összehasonlítá­sokban az országok kulturális életére vonatkozó mutatók között fontos helyet foglal­nak el a könyvkiadás adatai. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése évente terjedelmes kiadvány­ban teszi közzé a hazai könyvkiadás adatait: leg­utóbbi kiadványukban, amely a Központi Statisztikai Hiva­tal közreműködésével készült, az elmúlt 30 év könyvkiadá­sának igen részletes és sok­oldalú mutatószámait tárják az érdeklődők elé. Szemléletes a 30 éves fej­lődést jellemző adatsor: a felszabadulást követő 15 év­ben a megjelent könyvek (a 48 oldalnál terjedelmesebb kiadványok) évi átlaga még nem érte el a háromezret; 1960 és 1964 között már 3600 volt, 1965 és 1969 között 4500-ra, a tárgyalt időszak utolsó öt évében pedig 6200- ra növekedett. 1974-ben 7300 különféle könyv jelent meg hazánkban, csaknem 69 mil­lió példányban. Az elmúlt év megfelelő adatai: 7300 cím, néhány kö­tet híján 74 millió példány. A 10 000 lakosra jutó művek száma 7,7, egy lakosra pedig majdnem hét könyvpéldány jut. Ennél magasabb érté­kekkel csak a skandináv ál­lamok, Finnország, Svájc, Hollandia és az NSZK di­csekedhet. Az idegen nyel­vekből fordított művek könyvkiadásban elfoglalt részarányát elemezve, szá­mos következtetést vonnak le egy ország szellemi életé­nek sokszínűségéről, az olva­sók tájékozódási lehetőségei­ről és igényeiről. A magyar kiadás e tekin­tetben is állja a versenyt, hi­szen a felszabadulás óta el­telt időben a kiadott művek­nek 8 százaléka, a példányok 14 százaléka volt fordítás. Ezt az adatot műfajok szerint bontva, következőképp ala­kulnak a megfelelő értékek: tudományos művek: 19,3 szá­zalék és 41,8 százalék; isme­retterjesztő művek: 10,6 szá­zalék és 9 százalék, szépiro­dalom: 45,5 százalék és 51,2 százalék. Tehát a hazánkban 30 év során megjelent szép- irodalmi kiadványok számá­nak csaknem fele, példány­számának pedig a felénél is nagyobb része közvetítette az olvasókhoz a világirodalom alkotásait. ' SZOVJETUNIÓ Nálunk is népszerűek a Rigai Elektrotechnikai Gyár VEF-típusú rádiói. A Szov­jetunió augusztusi számában e gyár munkásairól olvasha­tunk riportot. Megtudhatjuk róluk: az itt dolgozók egy ré­sze szabad idejében: színész, festő, költő, táncos, énekes, keramikus... Kik és miért bírálják a Szovjetunió gazdasági életét? — erre a kérdésre ad vá­laszt G. Hromusin profesz- szor. A Színházi szemlében négy olyan színdarabbal fog­lalkozik a folyóirat, amelyek az elmúlt színházi évadban sikert arattak a Szovjetunió­ban. Miért világít a Nap? — erre a kérdésre a Krími Asztrofizikai Obszervatórium tudósai válaszolnak egy rendkívül izgalmas interjú­ban. A KGST a hetvenes évek­ben című összeállításban ar­ról olvashatunk, mi teszi je­lentőssé a hetvenes évek gaz­dasági életét a szocialista or­szágokban és milyen felada­tok állnak a KGST-országok előtt. Az utóbbi napokban sokat foglalkoztak a magyar lapok is az Uszty-Ilimszkbe utazó magyar fiatalokkal. A Szov­jetunió című folyóirat augusztusi számában bemu­tatja: milyen körülmények között dolgoznak majd a ma­gyar fiatalok, milyen élmé­nyek várnak rájuk. Ugyan­csak a fiatalok érdeklődésére tarthat számot a Zorán című interjú. Sztevanovity Zorán az interjúban elmondja, ho­gyan nyerte el Moszkvában a szovjet dalok legjobb elő­adójának címét. A mellékletben Portisch Lajos nyilatkozik Karpovról, önmagáról és a világranglis­táról. SZOVJET IRODALOM A szerelem és a választá­sok, döntések emberi drá­mája — ez Szavva Dangulov elbeszéléseinek a lényege. Véga című elbeszélésében a szerelem témájában mély emberi dráma zajlik, élet- utakra, választásokra, dönté­sekre rajzolódnak kérdőjelek — írja Molnár Géza. — Dan­gulov nem sietteti az olvasó állásfoglalását, nem fogal­mazza meg helyette az ítéle­tét. Olyan írás a Véga, me­lyet elolvasván, összecsukjuk a folyóiratot és utánahallga­tózunk a történetnek: lássuk csak, hogy is volt, kinek is van hát igaza? Aki elolvas­sa ezt az elbeszélést, igazat ad Molnár Gézának. Az augusztusi szám közli Bella Ahmadulina és Pavel Antokolszkij verseit. A for­dítók között találhatjuk a Szekszárdról elszármazott Baka Istvánt is. Az olvasókban, a tv-nézők- ben még élénken él a Pré­mium sikere. „Csak az az író, aki belülről ismeri a dolgo­kat, képes felfedezni, hogy a termelésben is vannak olyan szenvedélyek, amelyek — fé­lek kimondani, de mégis kimondom — shakespeare-i méretűek” — mondta a ná­lunk is népszerűvé vált Alek- szandr Gelman, a Prémium című dráma írója egy inter­jújában, amelyet szintén az augusztusi számban olvasha­tunk. szputnyik Az augusztusi számban ve­zető cikkben méltatja a fo­lyóirat az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát, amelyet egy évvel ezelőtt írt alá 35 or­szág vezetője Helsinkiben. Csak a Szovjetunió nyer a szovjet—amerikai tudomá­nyos-műszaki együttműkö­désben? Erre, a nyugati saj­tó hamis és egyoldalú állítá­sára válaszol Alekszandrov akadémikus. „Az őskori tör­ténelem rejtélyei” címmel iz­galmas írást közöl a folyó­irat Alekszandr Gorbovszkij szovjet tudós és író szenzá­ciós könyvéről. A tudós sok­sok izgalmas kérdésre ad vá­laszt. A kérdések közül íze­lítőül érdemes felsorolni né­hányat: Mióta él a Földön a Homo Sapiens? Milyen ka­tasztrófák rázkódtatták meg a Földet? Léteztek-e fejlett civilizációk a jelenlegi civi­lizáció előtt? A Spiegel című nyugatné­met folyóirat egyik cikkében azt állította: minden felesle­ges kiló nyolc hónappal rövi­díti meg az életet. Ezt a cik­ket kommentálja a Szput- nyik és megállapítja: az el­hízás több halálos veszélyt rejt magában, mint a rák. Hasznos tanácsokat is kap az olvasó, hogyan maradhatunk karcsúak, frissek, egészsége­sek. Zarina Zavjalova ma professzor. Pedig valamikor rabszolganő volt. Az egykori rabszolganő életét kísérhet­jük végig „A vásárban vett lány története” című írás elolvasásakor. A szovjet sajtó kimeríthe­tetlen témája Szibéria. Ez nem is csoda, hisz ez a te­rület a tudomány számára is kimeríthetetlen. Ezúttal a folyóirat e földrésznyi terület erőforrásainak feltárásával, egy mérhetetlen szénvagyon- ra támaszkodó hőerőmű épí­tésével foglalkozik. LÁNYOK,ASSZONYOK Az augusztusi szám élén közli a Május 1. Ruhagyár Állami-díjas Alkotmány szo­cialista brigádtagok írá­sát, amelyből megtudhatjuk: mit jelent életükben, mun­kájukban az SZKP XXV. kongresszusa. „A BAM-hoz megyünk” ha­tározott sok magyar egyete­mista és főiskolás Moszkvá­ban. Moszkvában tanulnak és részt kívánnak venni ők is a BAM építésében. A lap moszkvai szerkesztősége ta­lálkozóra hívta meg a nagy útra készülő fiatalokat és az augusztusi számban olvashat­juk a velük folytatott be­szélgetést. A legújabb számban meg­ismerkedhetünk Elene Szak- varelidze grúz színésznővel — a Petőfi-versek grúz elő­adójával, aki színészi mun­kája mellett a szovjet—ma­gyar barátság, a magyar iro­dalom lelkes pártolója Grú­ziában. Érdekes az a képes összeállítás is, amely magyar gyermekeket mutat be — szovjet fotóriporterek szemé­vel. Fotókkal illusztrált össze­állításban mutatja be a fo­lyóirat a Tbiliszi Divatház iparművészeinek munkáit, a mellékletben pedig pulóver- kötésmintát, bordűrös szok­nyát, hímzett párnát, sző­nyeget, rojtos mellény készí­tésének leírását találhatjuk. Stílusok Foto: bj.

Next

/
Thumbnails
Contents