Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-13 / 191. szám
A ^PÚJSÁG 1976. augusztus 13. A közművelődés kérdéseI Hanglemezek - albérletben A Babits Mihály könyvesboltban magyar népzenei lemezek között válogatnak francia turisták Szekszárdion három helyen lehet hanglemezt vásárolni. A három közül kettő a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat boltja, a harmadik pedig a Tolna megyei Népbolt Vállalat villamossági üzlete. Ellátásuk egy helyről történik, az eladás körülményei azonban különbözők. Tulajdonképpen egyik üzletben sem adottak a lemezek eladásának ideális feltételei. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 481-es ^boltja a százhatvan lakásos bérház földszintjén van. Itt 1973 márciusa óta forgalmaznak hanglemezeket, meglehetősen sokat. Tavalyi hangiemezfor- galmuk egymillió forintot tett ki. Az idei év első félévének mérlege pedig hatszázezer forint. Jelenleg mintegy 340 ezer forintos készlettel rendelkeznek. Igen népszerű ebben az üzletben az, hogy a vásárló négyhavi részletre is vásárolhat lemezt, ugyanúgy, mint könyvet. Ez komoly forgalom- növelő tényező. A lemezeket a vásárló — ha kívánja — meg is hallgathatja, van egy sztereó rádiójuk és lemezjátszójuk. Könnyíti a hallgatást még két fülhallgató is. A GELKA törődik a berendezéssel, megfelelő időközönként cserélik a tűt és javítják az esetleges elromlott berendezéseket. Tulajdonképpen komolyabb baj nincs. Két eladó részt vett a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat által rendezett tanfolyamon. Itt az eladók zenét hallgatnak és előadásokat zenei korszakokról, művekről és zeneszerzőkről. Alapvetően szükséges dolgokat tanulnak meg, s igyekeznek ezeket a mindennapi munkában fel is használni. Egy instruktor járja időnként végig a már említett három üzletet, és hozza az ajánlatokat, mi forgalmazható. A fiatalok zenéje meglehetősen szerény választékban kapható. Időnként jutnak csak Indiából érkező lemezekhez, de ezek hamar elfogynak és utánrendelésre nincs mód. Komoly zenéből nagyobb a választék, de az már például túlzott igény — nem is tudják kielégíteni —, ha valaki egy-egy komoly zenei felvételt többféle előadásban, többféle zenekarral, karmesterrel is szeretne megvenni. Pedig a komoly zenét kedvelők tudják, hogy milyen óriási különbség van egy-egy felvétel között. Országos probléma volt és még ma is az, hogy a hanglemez- gyár felvételeit csak kis számban képes előállítani. A nemrég üzembe helyezett dorogi gyár már alkalmas a tömeges gyártásra, de ez az alkalmasság csak hónapok múlva lesz érzékelhető. A Művelt Nép másik boltja a 479-es, a Garay téren. Ez év márciusa óta árusít lemezeket. Van egy szakképzett eladó, aki útba igazítja a tájékozatlan vevőt, vagy ha a vevő tájékozott, akkor úgy tudja kiszolgálni, ahogy az egy megyeszékhelyen joggal elvárható. Eddig 110 ezer forintért adtak el lemezeket. Ez azonban itt sem mérvadó, hiszen a fiatalság ezt az üzletet is hiába ostromolja. Magyar nagylemezek még csak vannak, de a már említett indiaiak — melyeknek ára évről évre szépen kúszik felfelé — itt még kisebb mennyiségben találhatók, mint a másik üzletben. A harmadik a Népbolt Vállalat 35. sz. villamossági boltja. Az itteni eladók közül is jártak már az említett tanfolyamra, de jelenleg éppen egy sincs, aki dolgozna. Egyik eladójuk szülési szabadságon van, mások meg már nem dolgoznak az üzletben. így aztán sokszor előfordul, hogy a vásárló nem kapja meg a szükséges felvilágosítást, viszont megteheti, hogy a kitett lemezeket végigböngészve megtalálja, amit keres — ha szerencséje van. Azt hinné az ember, ennek az üzletnek van a legkönnyebb dolga a lemezek bemutatásában, hiszen itt árulják a lemezjátszók legkülönbözőbb típusait. A helyzet egészen más. Egv régi, rossz lemezjátszó áll csak rendelkezésre és sztereó felvételek, két-há- romszáz forintos lemezek ezen a régiségen meglehetősen furcsán hangzanak. A lemezjátszó monó, tehát tűje is az, mely az olyan lemezekhez megfelel, amelyek úgy készülnek, hogy az egycsatornás hangszedők nem tesznek bennük kárt. Viszont a többit — főleg komoly zenei felvételeket, hamar tönkreteszi és csak rá kell nézni a barázdára, máris látszik, meddig játszották már le őket, és aki valamit ért is hozzá, már nem veszi meg. Vannak persze igényesebb vevők, akiknek a sztereóhatás, meg a lemezkímélés kedvéért kétcsatornás készülékre teszik fel a lemezt. Ez így rendben is lenne. De a lemezjátszó nem a lemezek kedvéért van kitéve, hanem azért, hogy eladják, mégpedig nem úgy, mint egy használtat — melyen esetleg hetekig lemezeket mutattak be —, hanem új áron. A boltvezető szakember, tisztában van a jelenlegi állapot káros voltával, de mit tehet? A vállalat illetékesei elnézik az áldatlan állapotot. A megyeszékhelyen tehát ez a helyzet. Nem túl derűs a kép és különösen az utóbbi üzletben nem az. Jó lenne, ha lenne egy olyan üzletünk, ahol csak lemezeket árulnak, szakképzett eladók, akik tudnak jó tanácsokat, megfelelő felvilágosítást adni. Talán egyszer ezt is megérjük. BAKÓ JENŐ Orosz nyelv - külföldieknek A világon mintegy félmil- liárd ember — a Föld minden nyolcadik lakója — beszél valamilyen fokon oroszul. Számuk kétévenként csaknem egymillióval nő. Bár az orosz nyelv ma már nyolcvankilenc országban a felsőfokú oktatási intézmények, kollégiumok, iskolák, tanfolyamok, rádió- és televízióadások programját képezi — azoknak a száma akik orosz nyelvet kívánnak tanulni — jelentős mértékben meghaladja a lehetőségeket, melyeket az egyes országok nyújtani tudnak. Ennek egyik oka, hogy nagy a tanárhiány, kevés a tankönyv, szótár és a módszertani kiadvány. Ezért a Szovjetunió gyakorlati segítséget nyújt azoknak, akik orosz nyelvet tanulnak. A „Russzkij Jazik” moszkvai kiadó 1975-ben hetvennégy ország megrendelésére 26 nyelven 154-fajta könyvet adott ki. Az idén már több mint 260 — elsősorban tankönyv, szótár, társalgási zsebkönyv, módszertani munka — jelenik meg a kiadó gondozásában. A „Russzkij jazik za rube- zsom” című folyóiratnak 81 országban vannak olvasói. A folyóirathoz hanglemezt és diafilmet is mellékelnek. A nyelvtanuló a szöveg olvasásával egy időben hallgathatja a hangfelvételt és megtekintheti a témához kapcsolódó diakockákat is. Az ilyen komplex tanulási mód vezet a leghatékonyabb eredményre. A kiadó az utóbbi években több sikeres tankönyvet készített, amelyek szerzői között az idegen nyelv képviselői is megtalálhatók. Ilyen az orosz—amerikai vagy az orosz—olasz szerzők nyelvkönyve. Javult az elmúlt időben a tanárképzés színvonala is. Mit ad az orosz nyelvtudás? Az UNESCO adatai szerint: a Szovjetunióban jelenik meg minden hatodik könyv. Minden lefordított 100 könyvből 15-öt oroszból, 13-at franciából és 10-et németből fordítanak. Oroszul jelenik meg a tudományos műszaki információk egyharmada, a fizikai és az orvostudományi közlemények fele. A műszaki tudományos munkák felét szintén orosz nyelven adják ki. A világ információmennyiségének 70—75 százaléka orosz nyelven olvasható. Könyvkiadásunk a világ élvonalában Nemzetközi összehasonlításokban az országok kulturális életére vonatkozó mutatók között fontos helyet foglalnak el a könyvkiadás adatai. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése évente terjedelmes kiadványban teszi közzé a hazai könyvkiadás adatait: legutóbbi kiadványukban, amely a Központi Statisztikai Hivatal közreműködésével készült, az elmúlt 30 év könyvkiadásának igen részletes és sokoldalú mutatószámait tárják az érdeklődők elé. Szemléletes a 30 éves fejlődést jellemző adatsor: a felszabadulást követő 15 évben a megjelent könyvek (a 48 oldalnál terjedelmesebb kiadványok) évi átlaga még nem érte el a háromezret; 1960 és 1964 között már 3600 volt, 1965 és 1969 között 4500-ra, a tárgyalt időszak utolsó öt évében pedig 6200- ra növekedett. 1974-ben 7300 különféle könyv jelent meg hazánkban, csaknem 69 millió példányban. Az elmúlt év megfelelő adatai: 7300 cím, néhány kötet híján 74 millió példány. A 10 000 lakosra jutó művek száma 7,7, egy lakosra pedig majdnem hét könyvpéldány jut. Ennél magasabb értékekkel csak a skandináv államok, Finnország, Svájc, Hollandia és az NSZK dicsekedhet. Az idegen nyelvekből fordított művek könyvkiadásban elfoglalt részarányát elemezve, számos következtetést vonnak le egy ország szellemi életének sokszínűségéről, az olvasók tájékozódási lehetőségeiről és igényeiről. A magyar kiadás e tekintetben is állja a versenyt, hiszen a felszabadulás óta eltelt időben a kiadott műveknek 8 százaléka, a példányok 14 százaléka volt fordítás. Ezt az adatot műfajok szerint bontva, következőképp alakulnak a megfelelő értékek: tudományos művek: 19,3 százalék és 41,8 százalék; ismeretterjesztő művek: 10,6 százalék és 9 százalék, szépirodalom: 45,5 százalék és 51,2 százalék. Tehát a hazánkban 30 év során megjelent szép- irodalmi kiadványok számának csaknem fele, példányszámának pedig a felénél is nagyobb része közvetítette az olvasókhoz a világirodalom alkotásait. ' SZOVJETUNIÓ Nálunk is népszerűek a Rigai Elektrotechnikai Gyár VEF-típusú rádiói. A Szovjetunió augusztusi számában e gyár munkásairól olvashatunk riportot. Megtudhatjuk róluk: az itt dolgozók egy része szabad idejében: színész, festő, költő, táncos, énekes, keramikus... Kik és miért bírálják a Szovjetunió gazdasági életét? — erre a kérdésre ad választ G. Hromusin profesz- szor. A Színházi szemlében négy olyan színdarabbal foglalkozik a folyóirat, amelyek az elmúlt színházi évadban sikert arattak a Szovjetunióban. Miért világít a Nap? — erre a kérdésre a Krími Asztrofizikai Obszervatórium tudósai válaszolnak egy rendkívül izgalmas interjúban. A KGST a hetvenes években című összeállításban arról olvashatunk, mi teszi jelentőssé a hetvenes évek gazdasági életét a szocialista országokban és milyen feladatok állnak a KGST-országok előtt. Az utóbbi napokban sokat foglalkoztak a magyar lapok is az Uszty-Ilimszkbe utazó magyar fiatalokkal. A Szovjetunió című folyóirat augusztusi számában bemutatja: milyen körülmények között dolgoznak majd a magyar fiatalok, milyen élmények várnak rájuk. Ugyancsak a fiatalok érdeklődésére tarthat számot a Zorán című interjú. Sztevanovity Zorán az interjúban elmondja, hogyan nyerte el Moszkvában a szovjet dalok legjobb előadójának címét. A mellékletben Portisch Lajos nyilatkozik Karpovról, önmagáról és a világranglistáról. SZOVJET IRODALOM A szerelem és a választások, döntések emberi drámája — ez Szavva Dangulov elbeszéléseinek a lényege. Véga című elbeszélésében a szerelem témájában mély emberi dráma zajlik, élet- utakra, választásokra, döntésekre rajzolódnak kérdőjelek — írja Molnár Géza. — Dangulov nem sietteti az olvasó állásfoglalását, nem fogalmazza meg helyette az ítéletét. Olyan írás a Véga, melyet elolvasván, összecsukjuk a folyóiratot és utánahallgatózunk a történetnek: lássuk csak, hogy is volt, kinek is van hát igaza? Aki elolvassa ezt az elbeszélést, igazat ad Molnár Gézának. Az augusztusi szám közli Bella Ahmadulina és Pavel Antokolszkij verseit. A fordítók között találhatjuk a Szekszárdról elszármazott Baka Istvánt is. Az olvasókban, a tv-nézők- ben még élénken él a Prémium sikere. „Csak az az író, aki belülről ismeri a dolgokat, képes felfedezni, hogy a termelésben is vannak olyan szenvedélyek, amelyek — félek kimondani, de mégis kimondom — shakespeare-i méretűek” — mondta a nálunk is népszerűvé vált Alek- szandr Gelman, a Prémium című dráma írója egy interjújában, amelyet szintén az augusztusi számban olvashatunk. szputnyik Az augusztusi számban vezető cikkben méltatja a folyóirat az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát, amelyet egy évvel ezelőtt írt alá 35 ország vezetője Helsinkiben. Csak a Szovjetunió nyer a szovjet—amerikai tudományos-műszaki együttműködésben? Erre, a nyugati sajtó hamis és egyoldalú állítására válaszol Alekszandrov akadémikus. „Az őskori történelem rejtélyei” címmel izgalmas írást közöl a folyóirat Alekszandr Gorbovszkij szovjet tudós és író szenzációs könyvéről. A tudós soksok izgalmas kérdésre ad választ. A kérdések közül ízelítőül érdemes felsorolni néhányat: Mióta él a Földön a Homo Sapiens? Milyen katasztrófák rázkódtatták meg a Földet? Léteztek-e fejlett civilizációk a jelenlegi civilizáció előtt? A Spiegel című nyugatnémet folyóirat egyik cikkében azt állította: minden felesleges kiló nyolc hónappal rövidíti meg az életet. Ezt a cikket kommentálja a Szput- nyik és megállapítja: az elhízás több halálos veszélyt rejt magában, mint a rák. Hasznos tanácsokat is kap az olvasó, hogyan maradhatunk karcsúak, frissek, egészségesek. Zarina Zavjalova ma professzor. Pedig valamikor rabszolganő volt. Az egykori rabszolganő életét kísérhetjük végig „A vásárban vett lány története” című írás elolvasásakor. A szovjet sajtó kimeríthetetlen témája Szibéria. Ez nem is csoda, hisz ez a terület a tudomány számára is kimeríthetetlen. Ezúttal a folyóirat e földrésznyi terület erőforrásainak feltárásával, egy mérhetetlen szénvagyon- ra támaszkodó hőerőmű építésével foglalkozik. LÁNYOK,ASSZONYOK Az augusztusi szám élén közli a Május 1. Ruhagyár Állami-díjas Alkotmány szocialista brigádtagok írását, amelyből megtudhatjuk: mit jelent életükben, munkájukban az SZKP XXV. kongresszusa. „A BAM-hoz megyünk” határozott sok magyar egyetemista és főiskolás Moszkvában. Moszkvában tanulnak és részt kívánnak venni ők is a BAM építésében. A lap moszkvai szerkesztősége találkozóra hívta meg a nagy útra készülő fiatalokat és az augusztusi számban olvashatjuk a velük folytatott beszélgetést. A legújabb számban megismerkedhetünk Elene Szak- varelidze grúz színésznővel — a Petőfi-versek grúz előadójával, aki színészi munkája mellett a szovjet—magyar barátság, a magyar irodalom lelkes pártolója Grúziában. Érdekes az a képes összeállítás is, amely magyar gyermekeket mutat be — szovjet fotóriporterek szemével. Fotókkal illusztrált összeállításban mutatja be a folyóirat a Tbiliszi Divatház iparművészeinek munkáit, a mellékletben pedig pulóver- kötésmintát, bordűrös szoknyát, hímzett párnát, szőnyeget, rojtos mellény készítésének leírását találhatjuk. Stílusok Foto: bj.
