Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-12 / 190. szám
1976. augusztus 12. ^PÚJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK Ki mit tud? A KISZ megyei és Szek- szárd városi Bizottsága felhívással fordul a megye fiataljaihoz, hogy a négy év után ismét megrendezésre kerülő Ki mit tud? vetélkedőre jelentkezzenek. Ezt szeptember 25-ig tehetik meg a helyi KISZ-bizottságoknál, a művelődési otthonokban, a tanácsok népművelési csoportjainál, ahol a versenyről tájékoztatót és módszertani útmutatót is adnak. Egyébként részletes tájékoztató és jelentkezési lap található az „Alapszervi Tájékoztató” májusi számában is. Az elődöntők, válogató versenyek előtt a KISZ bemutatkozási, fellépési lehetőséget biztosít a megye fiataljainak, segítve ezzel a felkészülést, s az eredményes szereplést. Szekszárdon a régi megyeháza udvarán felállított színpadon a szervezett program mellett — előzetes jelentkezés esetén — bárki felléphet, bemutathatja műsorát. A műsoros estek négy egymást követő szombaton, augusztus 21-től szeptember 11-ig lesznek. Ezeken történő fellépésre jelentkezni a KISZ Szekszárd városi Bizottságán, Béla tér 6. szám alatt lehet. |||||||||||||1|||||| záz magyar közép- iskolás várakozott S szorongva július 1- . én Ferihegyen, várta izgatottan a repülőgép felszállását. Irány: a Szovjetunió, a nov- gorodi nyelvtábor. Nem üdülni indultunk útnak, célunk: orosz nyelvtudásunk és beszédkészségünk fejlesztése volt, az orosz nyelv gazdagságának megismerése, a köznapi beszéd fordulatainak elsajátítása. Megyénket nyolc tanuló képviselte a táborban, köztük én is, a bátaszéki gimnáziumból. Nagy megtiszteltetésnek érzem ezt az utat, s kimondhatatlanul boldog vagyok, hogy részt vehettem az egyhónapos nyelvtábor munkájában. Hazatérve, úgy érzem, gazdagabb lettem. Barátokra találtam, gazdagodtam felejthetetlen emlékekben és természetesen sikerült gyarapítani nyelvtudásomat is. Egy kis ízelítő tábori életünkből. Táborunkban az in- tenvíz nyelvgyakorlás, s az orosz nyelvű környezet biztosítása érdekében 50 szovjet diák is tartózkodott. öt „otrjád”-ban tevékenykedtünk. Az elosztás annak alapján történt, hogy heti hány órában tanuljuk az orosz nyelvet. így kerültem én két Tolna megyei társammal együtt (a nem tagozatos) 4. Tovaris otrjádba. Az otrjá- dok még kisebb egységekre bomlottak. Ezek voltak a trojkák. Délelőttönként 4 oroszóránk volt, amelyeket orosz anyanyelvű tanáraink tartottak. „Az orosz nyelv barátainak” című tankönyvből tanultunk, melynek anyagát az egy hónap alatt több-kevesebb sikerrel el is sajátítottuk. Minden nap új témával foglalkoztunk. Természetesen házi feladat is volt, sőt, a felelés sem maradt el. Szerettük a fonetikát, kissé nehezen, de megbirkóztunk a helyes kiejtéssel. Nyelvtannal keveset foglalkoztunk, mivel legfőbb célunk a szókincs gyarapítása volt. Ezeken az órákon öröm volt a tanulás. Natalja Konsztantyinovna. megszínesítette óráinkat. Filmeket vetítettünk, lemezeket hallgattunk, képeket nézegettünk. Természetesen napjaink nemcsak tanulással teltek. Sok-sok kiránduláson vettünk részt. Novgorodot ke- resztül-kasul bejártuk és megszerettük. Szép, ősi város, a Volhov folyó partján fekszik. Érdekessége a rengeteg templom, no és a nov- gorodi Kreml, amely sok tekintetben felveheti a versenyt a moszkvaival. Nemcsak a város gyönyörű, de a környék is. Hajóval jártunk Jurjev monasztürben, autóbusszal Csudovóban, ahol sokan életünkben először láttuk egy porcelángyár belsejét, s az ott folyó munkát. Tengernyi emlék, élmény. Felsorolni is alig lehet. Nézzük az egyszerű, de mindig színes hétköznapokat. Már az első napokban összeforrtak kis és nagy közösségeink, így a program megszervezése is nagyszerűen ment. Esténként műsoros esteket rendeztünk. Minden raj egyszer szabad kezet kapott — megmutathatta, mit tud. Talán ezek az estek voltak egy-egy nap fénypontjai. Egyik vasárnap kiürült táborunk. Vajon hova ment az a sok gyerek? Egy-egy nov- gorodi család „szöktette meg” az internátus lakóit, hogy vendégül lássa őket. Engem a trojkatársam, Ira „rabolt el”, de sokan teljesen ismeretlen helyre kerültek. Este akár egy hangyaboly, nyüzsgött táborunk. Lelkes, kipirult arcok. Vajon meddig tartanak az élmény- beszámolók? Egyetlen nap is mennyi igazi, talán egy életre s^óló barátság kötődött. z utolsó négy napot szovjet barátainkkal együtt Lenin- grádban töltöttük. Szinte hihetetlennek tűnt, hogy megláthatjuk a Szovjetunió egyik legszebb városát, a nagy folyót, a Névát, s a sokat emlegetett műemlékeket. Olyan volt ez a hónap, akár egy álom. Elmúlt. De már jönnek az első sokoldalas levelek az új barátoktól. Sütő Irma bátaszéki gimnázium, III. o. A megyei úttörőház életéből Hazai tájakon SZÁMOS intézmény invitálja már belföldi és külföldi túrára az utaznivágyókat. Ennek számtalan előnye, de sok hátránya is van. A leleményes, ötletekben gazdag fiatalok viszont ki tudják küszöbölni ez utóbbit. Egyénileg szerveznek túrát. Ezt tette az a tíz szekszárdi fiú és lány, akik két autóval nekivágtak az Alföldnek. Az utazásvágy mint mindenkiben, bennük is elevenen élt. S élt az a vágy is, hogy mindig újat, s számukra ismeretlent fedezzenek fel. Be akarták bizonyítani azt is, hogy nem mindig kell hónapokkal az utazás előtt elkezdeni a szervezést, a szállás és étkezés megrendelését. Fiatalosan, rugalmasan, s főleg gyorsan intéztek mindent. Debrecen, az Alföld fővárosa volt a felfedezőút első megállóhelye. Ismerkedtek a neves várossal, a nagytemplommal, az egyetemmel. Másnap eljutottak fő célpontjukhoz, a Hortobágyra. Dunántúli turista számára megszokott dolog, hogy mindenütt dombok és völgyek teszik változatossá a tájat. Filmekről, a Petőfi verseiből már ismerték ezt a vidéket, de a közvetlen élményt ezek nem pótolhatták. Furcsa volt, hogy minden olyan sík, távolba tűnő. A megszokott szőlősdombok után a puszta, a gyér növényzet kuriózumként hatott. A pásztormúzeumban, az alföldi népművészek alkotásait, s a pásztorkodást bemutató eszközöket látták, kint a szabadban megnézték a csikósok szálláshelyét, élet- körülményeiket bemutató kiállítást. RAJTUK KÍVÜL még sokan voltak kíváncsiak a pusztára. A csikósok a vendégek tiszteletére meghajtották a jól táplált, pihent lovakat. A távolba vágtató lovak a régmúlt idők romantikáját, a betyárvilágot, a pásztorélet szépségeit, nehézségeit idézték fel. Nemcsak más országokból idesereglett turistáknak jelentett ez újat, s érdekeset, hanem a hazaiaknak is, akik nagyon ritkán jutnak el az Alföldre. Nagy Vendel Szekszárd Tábori nyár Domboriban A bejárattal szemben, a tábor főutcája mindig forgalmas. Nyár, vakáció, szabadság. Ezek a meleg hónapok jelentik legtöbb fiatal számára a pihenés, erőgyűjtés időszakát. A táborok szorosan illeszkednek ebbe a sorba, de kicsit többet is jelentenek. Itt új barátságok születnek, s élményekkel gazdagodva térnek vissza a résztvevők. Megyénkben sok-sok fiatal tölt egy-két hetet nyaranta a megyei KISZ-bizottság dom- bori táborában. Hogy zajlik itt az élet? Ezt meglesni látogattunk el néhány órára a holt Duna-ág partján épített ifjúsági paradicsomba. Itt töltenek néhány napot azok a németkéri lányok és aparhanti fiúk is, akik május végén a legjobbak között végeztek a megye úttörő tűzoltóinak versenyén. A táborban felkészülnek a következő erőpróbára, az országos versenyre, ami egy kéthetes táborozással egybekötve a jövő héten zajlik le a zánkai úttörővárosban. A csövek szerelése másodpercekig tart. Gyorsan záródnak a szorosan illeszkedő bajonettzárak, s a tekercsekben álló tűzoltócsövek hosszan kígyóznak a gyakorló- pályán. Felbúg a szivattyú motorja, s két fecskendőből máris nyolc atmoszférás nyomással áramlik a víz. Cél az állványra szerelt kis tartály. Ha megtelik, kis kar emelkedik magasba. A győztes az a csapat, amelyik előbb tölti fel a tartályt. Foto: szí. Szolidaritási napok Pakson Az elmúlt héten is több száz gyerek látogatott az úttörőházba. A játékok, sporteszközök nem maradtak gazdátlanul. A hét elején pingpongversenyt rendeztek 16 pajtás részvételével. Az úttörőház becsei vendégeket is fogadott. Az itteni pajtások és a ház vezetői szívesen meséltek munkájukról, megmutatták a felszerelést a vendégeknek, beszélgettek, zenét hallgattak. Az úttörőházban egy klub van alakulóban — népek barátsága klubja, s ennek terveiről, munkájáról is szó volt. A jugoszláv pajtások szombaton ellátogattak a sötétvölgyi úttörőtáborba is. Az úttörőház e heti programja is eseménydús: hétfőn, 9-én de. 10 órakor „Tarka lepke, kis mese” címmel játékos vetélkedőt rendeznek. Kedden a játék- és a sportteremben ügyességi és sport- versenyek voltak. Szerdán a Delta megtekintése — megbeszélése volt a program. Ma játékokat, dalokat tanulhatnak a pajtások. Érdekes eseménysorozat lesz Pakson „Szolidaritási napok” címmel augusztus 14. és szeptember 11. között, fiatalok számára. Három KISZ-bizottság rendezi : a nagyközségé, az atomerőműépítkezésé és az építő katonáké. Megnyitó és előadás 14-én este 6 órakor a kishegyi munkás étteremben, művészek közreműködésével. Előadó dr. Németh Tibor, a Lobogó helyettes főszerkesztője. Oszter Sándor színművész és Csizmadia Sándor énekes ad műsort. Erre az alkalomra plakátkiállítást rendeznek a helyszínen. Angola és Mozambik fel- szabadítási harcairól vetítenek riportfilmet 19-én este 7 órakor az ifjúsági házban. Az eseményeket Benda László, a Magyar Rádió munkatársa kommentálja. A következő eseményre 23-án kerül sor, ez zárt körű lesz: a szolidaritási napokat rendező 3 KISZ-bizottság 4—4 csapata vetélkedik a szolidaritással kapcsolatos témákban. „A közel-keleti helyzet napjainkban” címmel Palkó László, a Tolna megyei Népújság külpolitikai rovatvezetője tart előadást 25-én este 7 órakor a Kishegyen, a 22-es AÉV KISZ-klubjában. Szeptember 1-én a DÍVSZ munkájáról, szolidaritási felhívásáról beszélgetnek a fiatalok. Az utolsó rendezvény pedig 11-én lesz: chilei szolidaritási nagygyűlés és folklórbemutató, a Los Panchos együttes szereplésével.
