Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-12 / 190. szám

U KÉPÚJSÁG 1976. augusztus ÍZ. A Tamási Állami Gazdaságban már évek óta haladó ha­gyomány — a meglévő területi adottságok kihaszná­lása révén — a korszerű erdő- és vadgazdálkodás. A rendelkezésükre álló, mintegy tízezer hektáros területen ko­moly hasznot hajtó és kemény valutát jelentő apróvadas tenyésztést honosították meg. Az ágazaton belül is kiemelkedő jelentőséggel bír a gaz­daság vadkacsatelepe. Évente több mint tízezer vadkacsát tenyésztenek — rendkívül alacsony költségek mellett. A há­zilagos kivitelezésben megoldott tenyésztelepeken nyolcezer pecsenyekacsa nevelődik, amelyeket egyenesen exportra szál­lítanak. A kora tavaszi keltetésből származó háromezer ka­csát pedig ideális területre, a gazdaság kisebb-nagyobb halas­tavára költöztetik. A MAVAD közvetítésével minden évben több mint há­romszáz vadásznapra kerül sor a gazdaságban, és ez szintén komoly mértékben növeli az ágazat bevételét. A jövő évtől bővül az apróvadas állomány tízezer fácán tenyésztésével. A legkedvezőbb területre pb-gázzal fűtött „műanyákat” telepítenek ki, hogy ideális életkörülményeket teremtsenek a szabadban nevelődő fácánoknak. Fotó: Gottvald V. Bogomolov: Negyvennégy augusztusában Amióta kémek vannak, kémelhárítók is léteznek, te­hát a két mesterség tagad­hatatlanul ősi. Csakhogy sok­kal kevésbé romantikus, mintsem azt a legkülönbö­zőbb filmek nézői, regények olvasói szívesen vélik. V. Bo­gomolov művében annyira hiteles dokumentumokat használt fel, hogy azok sor­számát, egyik-másik szerep­lő nevét még több, mint har­minc esztendővel az esemé­nyek után is célszerűnek tűnt megváltoztatni. Az ese­ményekről magukról édeske­veset tud a magyar olvasó. A Nagy Honvédő Háború északi frontján 1944 nyarán vívott harcokról van szó. Nem a konokul védekező re­guláris német csapatokkal szemben, hanem az egysége­iktől elszakadt — semmivel sem kevésbé szívós — csapat­töredékekkel, lett és lengyel bandákkal, legelsősorban pe­dig tökéletesen kiképzett, sá­tánian okos, vakmerő és méghozzá szovjet egyenruhá­ban működő ügynökökkel. Néhány emberrel, köztük Miscsenkóval a diverzáns- zsenivel és ugyanakkor el- állatiasodott kalandorral, akik kevesedmagukkal is ve­szélyeztetni tudják egy készülő, titokban tartott nagy hadművelet sikerét. Ennyi az Európa kiadásá­ban megjelent kötet témája és még sokkal több. Aljehin, Tamancev, Blinov kémelhá­rító tisztek és parancsnokuk, az újságíróból lett alezredes, Poljakov hibátlan emberi jellemzése. A lapokon az ol­vasó elé kerül Sztálin is, az általánosan megszokottnál el­térőbb, emberközelibb voná­sokkal. Bogomolov kötetét mindenkinek joggal ajánl­hatjuk, aki kedveli a kalan­dokat és érdeklődik a II. vi­lágháború története iránt. Ilyenek sokan vannak. O. I. Kedvezmények a vidéki pedagógusoknak A pedagógusképző fel­sőoktatási intézmé­nyek nappali tago­zatán idén végzett 3700 hall­gató mintegy 70 százaléka vállalt július elejéig mun­kát. Túlnyomó többségük pedagógusként helyezkedik el. Az utóbbi évekre mind­inkább jellemző, hogy a munkahelyek pályázati ki­írásukban feltüntetik azo­kat a kedvezményeket, amelyekkel megkönnyítik a pályakezdés éveit. A leg­több községben és kisebb városban a tanácsok, az iskolaigazgatók igyekeznek valamilyen kedvezményes lakás- és étkezési lehetősé­get biztosítani, s keresik a munkába történő zökkenő- mentes beilleszkedés lehe­tőségeit. A helyi erőfeszítések mellett vonzerőt jelentenek a központi kedvezmények. A nagyobb városoktól tá­volabb eső, kisebb telepü­léseken például a pedagó­gusok egyszeri letelepedési segélyt kaphatnak, amely­nek összege 2—10 ezer fo­rintig terjed. Igényelhetik ezt a segélyt a képesítés nélküliek is. Mindenütt a megyei tanácsok határoz­zák meg azoknak a telepü­léseknek a körét, ahol ez a támogatás adható. Amint a Pedagógusok Szakszerveze­ténél az MTI munkatársá­nak elmondották, a meg­határozott összeget minden jogos igénylő megkapja. Vi­szonzásként a pedagógu­soknak természetesen bizo­nyos ideig azon a települé­sen kell dolgozniuk. Ezt az időt és az egyéb feltétele­ket ugyancsak a megyei ta­nácsok jelölik meg. Központilag érvényes azonban az a feltétel, hogy egyszeri letelepedési segélyt csak az a pedagógus kap­hat, aki egyben területi pót­lékban is részesül. A terü­leti pótlékot a megyei ta­nács által kijelölt települé­seken havonta a fizetésük­kel kapják, s ez az összeg 100—600 forintig terjed. Elsősorban a kisebb tele­püléseken dolgozók lakás­gondjának megszüntetését segíti a kedvezményes pe- dagóguslakás-építési köl­csön. Tíz éve kezdődött ez az akció és a két ötéves terv időszakában több mint tíz­ezer pedagógus — egyhar- maduk házaspár! — otthon­alapítását tette lehetővé. Június elején jelent meg az a rendelet, amely az erede­ti rendeletet módosítja és az eddigi maximum 140 000 forint kölcsönösszeget 160 ezer forintra növeli. A köl­csön továbbra is csak csa­ládi ház építésére adható, rendkívül kedvezményes, egyszázalékos kamattal, 30 évi részletre. Kevéssé is­mert — bár az érintettek nagyon is tisztában vannak vele —, hogy a kölcsön ősz- szegéből az állam tízévi egy helyben tanítás után 25 500 forintot, további öt év után újabb 25 500 forintot el­enged. Külön intézkedések lehe­tővé teszik, hogy rendkívü­li indokolt esetben a köl­csön összege elérje a 200 ezer forintot. Ez a kölcsön csak a kis településeken és elsősorban általános isko­lákban működő pedagógu­soknak adható abban az esetben, ha a munkakör be­töltése, a nevelő letelepíté­se különösen indokolt. Nem mindig teljes az örö­mük azoknak a kezdő pe­dagógusoknak, akik korsze­rű szolgálati lakáshoz jut­nak. Gondot jelenthet a bér a kezdő fizetéshez vi­szonyítva. Esetenként el­lentmondás forrása volt, hogy a szolgálati lakásért azonos bért kellett fizetni a távoli kis településeken és a nagyvárosokban egyaránt. Az 1971-es lakásrendelet szerint az iskolaépületben lévő szolgálati lakás bérét a helyi tanácsok állapíthat­ták meg, nem vonatkozott viszont ez a jog az iskolán kívüli szolgálati lakásra. M ost egy miniszterta­nácsi rendelet lehe­tővé teszi, hogy nem­csak a munkaköri, hanem a községi szolgálati lakások bérét is a bérbeadó állapít­sa meg. Újabb mód nyílt tehát arra, hogy a kedve­zőtlen adottságú települé­seken az alacsonyabb lak­bérrel is vonzóbbá tegyék a pedagógusoknak a körül­ményeket. Százezrek a nádasban Vadkacsatelep a Tamási Állami Gazdaságban A keltetett kiskacsáknak szokni kell a környezetet Szépen fejlődnek a pecsenyekacsák a szabad vízre helyezett nevelőben

Next

/
Thumbnails
Contents