Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-06 / 185. szám

/'toÛÏÀ'N , a Képújság 1976. augusztus 6. A közművelődés kérdései A népművelők közérzete Hasznos beszélgetés néhány gondolatát idézem fel. A beszélgetésen népművelés szakos egyetemi és főiskolai hallgatók vettek részt. Harmad-, negyedévesek, te­------------- hát már van némi t apasztalatuk a szakmában is; nyaranta művelődési há­zakban, járási és megyei mű­velődési központokban, mű­sorirodákban, tanácsoknál dolgoztak. Valamennyien lel­kesen készülnek jövendő pá­lyájukra — s valamennyien szereztek olyan tapasztalato­kat — kedvezőtleneket is! — amelyek érdemesnek látsza­nak arra, hogy elgondolkoz­zunk felettük. Elmondták: amennyire a két-három nyá­ri gyakorlatukon látták, nagyszerű lehetőségeket kí­nál ez a pálya, teret ad új gondolatoknak, értelmes kez­deményezéseknek, lehet al­kotni, teremteni. Mégis, talán nem lesz helytelen elsősorban azoknak az ellentmondásoknak a „nyomvonalát” követni, ame­lyeket a fiatalok meditáció­ikban felvillantottak. Min­denekelőtt a kisebb települé­seken — nagyközségeknél, járási székhelyeken, falvak­ban — dolgozó népművelők helyzetéről, közérzetéről. „A népművelő — mondot­ta egyikük — afféle átmene­ti lénynek számít a pedagó­gus és a tanácsi alkalmazott között. Néhány szemléletes példa annak az idősebb kol­légának a helyzetéről, akivel most már a harmadik nyarat töltöm. Amikor benyújtotta a lakásigényét a tanácshoz, azt mondták, majd a pedagógu­sokéval együtt bírálják el. Nagy csodálkozására várat­lanul fizetésemelést kapott — mert a tanácsi dolgozók közé számították. Ugyanezért nem engedték meg neki, hogy igénybe vegye a napközi ott­TdMEOBCKflSI flPHBflfl Az egyre erősödő barát­ságról ír a Tambovszkaja Pravda. Részletesen beszá­mol a Tambov megyei út­törők Tolna megyei látoga­tásáról, a nálunk töltött fe­lejthetetlen szép napokról. A Tambov megyei pajtások kirándulást tettek a főváros­ba, megismerkedtek testvér­megyéjük székhelyével, Szek- szárddal, üdültek néhány na­pot a balatoni nemzetközi táborban és Fadd-Dombori- ban. A nálunk töltött napokról mondta a következőket a 24. számú tambovi iskola neve­lője, a csoport vezetője, L. N. Szaricseva: — Nagy jelentőségűek ezek a találkozások a gyerekek életében. Segítik a gyerekek internacionalista szellemű nevelését. Sok mindent meg­tudtak magyar barátaiktól a magyar nép életéről, össze­mérték erejüket labdarúgás­ban és más sportjátékokban, megismertették magyar ba­rátaikat a szovjet nép tán­caival, dalaival, viszonzás­ként a magyar pajtások ma­gyar táncokat mutattak be nekik és megtanították őket néhány szép népdalra. Ezzel a látogatással is erő­södött a két testvérmegye közötti barátság — állapítja meg a cikkíró. A Tambov megyei pionírok lelkesen készülődtek a Tolna megyei úttörők fogadására. Olyan felejthetetlenné szeretnék tenni úttörőink számára a Tambov megyében eltöltött napokat, mint amilyen fe­lejthetetlenek voltak azok a napok, amelyeket a Tambov megyei pajtások nálunk töl­töttek el. hon konyháját, mert az csak a nevelőknek jár. De a ta­nácsnál sem kapott kedvez­ményes étkezési lehetőséget, eltérően a tisztviselőktől, mert abban az évben peda­gógusnak számított. Majd ki­tüntetést kapott, több taná­csi dolgozóval együtt. Foly­tathatnám a mulatságosnak is beillő jelenségeket.” A fiatal népművelő-jelölte- —!------ két zavarja, oly­k or elkedvetleníti ez a ren­dezetlen állapot. Szerencsére — a nyári szakmai tapaszta­latok alapján — bizonyos mértékig felvértezik magu­kat, jó előre. Tudják, hogy pályájuk kezdésekor, kivált, ha olyan helyre kerülnek, ahol nem dolgozott még nép­művelő, könnyen szemben ta­lálhatják magukat ilyenfajta magatartással. Amely — ezt hangsúlyozzák —, korántsem ellenséges. A tanácsiak, a pedagógusok szeretettel- fo­gadják őket. Csak éppen nincsen még tapasztalatuk abban, hogy a népművelő mi­re való. Mi a munkája, mi­ben segít majd a községnek, mit cselekszik az esztendők során? Ezért néha kissé ide­genkedve néznek rájuk — vagy jóindulatú kíváncsiság­gal. Ugyan miként gyümöl- csözteti a tanultakat a gya­korlatban? S főleg: mi lesz az a gyakorlat, amelyet íoly- tat? Van, aki könnyen, gyorsan csatár nyer. Egy jó kezde­ményezéssel bebizonyítja életrevalóságát. Mint az a népművelő, aki a népszerű televíziós produkciók néhány szereplőjével és alkotójával (sok hetes munkájába ke­Dunántúlt napló Tizenöt eves a Mecseki Kultúrpark, amelyet sok-sok Tolna megyei is jól ismer. A Tolna megyéből Pécsre láto­gatók gyakran felkeresik ezt a kultúrparkot, hogy egy ki­csit felüdüljenek, elszórakoz­zanak. Az állatkert tavaly volt, a vidámpark az idén lesz tizenöt éves — írja a Dunántúli Napló. A tudósí­tásból kiderül az is, hogy ta­valy 350 ezren látogatták meg a kultúrparkot. A kultúrpark nemcsak a felüdülést szolgál­ja, de jól hasznosítják az is­kolák is. Iskolaévben nem ritka, hogy naponta 3—4 élő­világórát is megtartanak itt a gyerekeknek „Idegen világ- tájak állatai” címmel. PETŐFI NtPE Bekapcsolják Baját a föld- gázellátásba — írja a Petőfi Népe. A megyei tanácson folytatott tárgyalások alap­ján közli a lap, hogy a ta­nácskozás során megállapí­tották: a Gázipari Tröszt in­dokoltnak tartja, hogy Baja mielőbb földgázenergia-ellá- tásban részesüljön. Kidolgo­zott tanulmányterv alapján a Kiskunhalas térségében fel­tárt földgázból ez megoldha­tó lenne. Ezért a Gázipari Tröszt várhatóan 1979-ig megépítteti a 400 milliméter átmérőjű szolgálati vezeté­ket, amely lehetővé teszi a városnak földgázzal történő ellátását. Fokozott mértékben készül fel a földgáz fogadá­rült!) találkozót szervezett a termelőszövetkezet klubjá­ban. Attól fogva tisztelték: tudták róla, hogy megvalósít­ja, amihez hozzáfog. A mun­kája később már nem volt ilyen látványos — napi, nép­művelési „apró munka” volt, de a kedvező bemutatkozás jó légkört teremtett hozzá, megfelelő kezdő sebességet adott. De vannak, akiknek a bizonyítás hosszú ideig, eset­leg évekig is eltart. Hogyan lehetne ezen a ——---- helyzeten változ­t atni? — hangzott egy kér­dés, amelyet a népművelő szakos fiataloknak feltettek. S akkor meglepő válaszok következtek. A többségének (nem mindegyiknek!) a lé­nyege az volt, hogy ezen a helyzeten nem kell erőszakos, azaz „rendeleti úton” vagy más adminisztrációs eszkö­zökkel változtatni. Azzal indokolták: aligha is lehetne. De ami még ennél is fonto­sabb: a népművelő-hivatás művelői egy — bőven szá­mítható — évtized alatt alig­ha teremthették meg a mű­ködés valamennyi feltételét úgy, hogy az a köztudat — értve ezen a „hivatalos köz­tudatot” is — szerves részé­vé váljon. Természetes, mondották, hogy vannak még helyek, ahol nem tudják mit kezdje­nek velük. Természetes, hogy esetleg évekig is az első pél­dában említett „átmeneti em­berként” kezelik őket. Azt, hogy mire valók és hogy mit tudnak, nekik kell bizonyí- taniok. Ha azt teszik, amit sára 1977-ben és 1978-ban a DÉGÁZ Vállalat. A rendel­kezésre álló földgázból a la­kossági ellátás mellett lehe­tővé válik, hogy az ipari üze­mek igényeit is ebből az energiaforrásból fedezzék. Somom Néplap „Évi egymilliárdos terme­lésre készül a MEZŐGÉP” címmel tudósítás jelent meg a Somogyi Néplapban. Ho­gyan érik el ezt a magas ter­melési értéket? A tudósítás erre a kérdésre is választ ad. A kaposvári MEZŐGÉP Vál­lalatot egyaránt jellemzi a növekedés és a korszerűsö­dés. Korábban egyesült ez a vállalat a Mosonmagyaróvá­ri Mezőgazdasági Gépgyár kaposvári gyáregységével, majd a Zala megyei felső- bogádi gyárral. A jövő év elején megszűnik a Somogy megyei Finommechanikai Vállalat, s átveszi a MEZŐ­GÉP. Az így átalakuló ME­ZŐGÉP egyike lesz Somogy megye legnagyobb termelési értéket előállító vállalatai­nak. Páratlan lehetőség nyí­lik így a korszerű üzem- és munkaszervezés megvalósítá­sára. Erőteljesebben meg­indulhat a szakosítás. A vál­lalat a mostani tervidőszak­ban összesen 4,5 milliárd fo­rint értéket termel. Idén még csak nyolcszázmilliót, 1980- ban viszont már évi egymil- liárd forintnál is többet. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Ikarusok indulnak Irakba. A Fejér megyei Hírlap tudó­sításából kiderül: jelentős tő­kés piaci üzletkötés történt az Ikarus autóbuszok export­jára. A napokban csomagol­ták be és indították útnak az első tíz autóbuszt Irakba úgy, hogy a fehérvári gyár­ban csak a fődarabokat állí­tenniök kell, megismertetik magukat. Végül is a hovatar­tozásuknak ezek a szervezeti rendellenességei, bár nagyon bosszantó és hátráltató té­nyezők lehetnek a munká­ban, nem perdöntőek, csak járulékok. S a résztvevők elkezdték sorolni, mit tettek az elmúlt években a népművelők, — azok a fiatalok, akiket az egyetemek, főiskolák bocsá­tottak ki. Ahol megértő támogatás--------------------- fogadta okét — mint mondták, elsősorban a nagy iparvárosokban, me­gyeszékhelyeken, munkás­településeken —, ott hama­rosan értékes eredményeket produkáltak. Uj típusú isme­retterjesztő formákat honosí­tottak meg, elevenné tették a klubfoglalkozásokat, kö­zönséget szereztek színházi előadásoknak, friss vérkerin­gést hoztak a szakköri mun­kába, politikai, világnézeti témák iránt keltették fel az érdeklődést, hasznos kirán­dulásokat szerveztek, egész közösségeket tettek múzeu­mok látogatóivá... Átalakítot­ták a művelődési házak bel­ső munkáját, segítségükre voltak a társadalmi szerve­zeteknek. Munkásközösségek művelődési programját dol­gozták »ki, szocialista brigá­dok szabad idejének meg­szervezéséhez adtak hasznos javaslatokat. De nemcsak ta­nácsot adtak, sok helyütt tár­saikká szegődtek, velük együtt jártak koncertre, szín­házba... tották össze, a szerelés többi részét egy iraki üzletfél vég­zi. Még ebben az évben 200, úgynevezett Midi-Irak IK— 553 és IK—554 típusjelű ko­csihoz szükséges alkatrészt szállítanak a közel-keleti or­szágba. Az üzletkötés 300 autóbuszra történt. Az év hátralévő részében folyamatosan szállítják a sze­relt fődarabokat és alkatré­szeket. A változás annyi lesz, hogy míg az elsők szerelését jelentős mértékben Székes- fehérváron végzik, az utolsó hetven kocsi alkatrészeit már szinte teljes egészében Irak­ban szerelik össze autóbusszá. Három egymást követő hét végén mintegy 20 ezer márka értékű társadalmi munkával felújítottak két ut­cát Karl-Marx-Stadtban a 340-es tanácsi választókerület lakói. A széles körű, jól szerve­zett társadalmi munkaakció­ban minden évben egy-egy helyre összpontosítják az ere­jüket az üzemek dolgozói, il­letve az egy lakókörzetben élők. így érhették el — egye­bek között azt, hogy az ál­lam pénztárában rendelke.- zésre álló összeget megsok­szorozzák. Erre jó példa a Freie Presse múlt szombati számában megjelent cikk. ötszázharmincegy munka­órát fordítottak két elhasz­nálódott út kijavítására. Ezt követően a város útügyeivel foglalkozó vállalat aszfalt- szőnyeggel borította a koráb­ban — főleg az idősekre már- már balesetveszélyes utcákat. Ezek után érthető, hogy ta­valy a központi keretből biz­tosított 200 000 márkából ösz- szesen 350 000 márka értékű feladatot végeztek el. A most befejezett utcákat továbbiak követik és minden okuk meg­van a bizakodásra: az idén túlteljesítik a múlt évi ered­ményeket. A siker nem kevés tehát. Kevesebb talán, mint le­hetne. De az az „ifjú raj” már így is sok-sok eredményt mutatott fel, sok-sok hasznos munkát végzett el. T. I. Épült a XII. században A csarodai templomot a XII. században építették. A középkori falusi templomépítészet egyik legszebb emlékét az elmúlt időben helyreállították. A tata­rozás során középkori freskókra bukkantak, amelye­ket eddig eltakart a szintén rendkívül értékes, a re­formáció idejéből származó falfestés Olvasóink kérdezték Reng a föld Pusztító földrengés hí­re rázta meg a világ fi­gyelő közvéleményét: a kínai külügyminiszté­rium munkatársa közöl­te, hogy a becslések sze­rint eddig egymillió em­ber vesztette életét, vagy sebesült meg a tangsani szörnyű erejű földrengés következtében. TUDOMÁNYOS HÍR­MAGYARÁZÓNK ÍRJA: TŰZ, Árvíz elől lehet menekülni, a földrengés azonban egyik pillanatról a másikra támad, dönt romba városokat, embertömegeket temet a romok alá. A modern városokat a földrengés sokkal jobban pusztítja, mint a vidéki tele­püléseket, mert nagyobbak a házak, sok ember lakik egy fedél alatt. A katasztrófát az elszakadó vezetékekből ki­áramló és égő világítógáz fokozza, az elpusztult vízve­zeték nem ad vizet az oltás­hoz, a tűzoltók az összerepe­dezett, árkoktól szabdalt uta­kon nem tudnak mozogni, leszakadt, elferdült hidak akadályozzák a közlekedést. A legnagyobb, tűzzel pá­rosult földrengést San Fran­cisco élte át 1896. április 18- án, ahol a tűz három napig viharzott a romokon. A szi­cíliai Messinát századunk elején ért földrengés emlé­kei, tengerbe dőlt kikötő­erődítmények falai máig lát­hatók. Ez év február 4-én — a közép-amerikai Guatemalá­ban — pár perccel hajnali három óra után mozdult meg a föld; hullámzott, vo- naglott a talaj, házsorok om­lottak össze, 22 000 ember vesztette életét és 75 000 • se­besült meg. San Franciscóban a ve­szély ma sem múlt el, sőt, fokozódik. Geológusok és te­repfelmérő mérnökök meg­állapították, hogy egyes he­lyeken a talajfelszín ötven év óta évenként átlagosan 1 cm-t emelkedik. A város módszeresen felkészül a ve­szélyre. A gáz- és vízvezeték­csöveket például úgy építik, hogy a bennük lévő görbüle­tek nagyobb földmozgás ese­tén is megakadályozzák a vezetékek elszakadását, a házakat földrengésbiztosra építik, stb. Különösen nagy kataszt­rófát okozhat a földrengés, ha völgyzáró gátat érint, amikor a lezúduló víztömeg óriási területeket önt el igen rövid idő alatt. Mi okozza a földrengést, lehet-e közeledését előre je­lezni, védekezni ellene. A kérdések egyik első, nagy magyar kutatója Kö- vesligethy Radó, egyetemi tanár, e sorok írójának egy­kori professzora volt, latin nyelvű szeizmológiai — föld­rengéstani — könyvet is írt. Rengést okozhat nagy föld alatti üregek beomlása, hegy­csúcsok lecsúszása, meteor­becsapódás, föld alatti víz­nek izzó rétegekkel való ta­lálkozásakor fejlődő gőz okozta robbanás, vulkanikus kitöréseket megelőző föld alatti lávamozgás, stb. Földrengésjelző készülé­kek — szeizmográfok — a közeli és távoli rengéseket nemcsak jelzik, erősségüket, a lökések irányát, stb., de fel is jegyzik azt és ada­taikból a rengés helye jól kiszámítható. így jelezték az európai és amerikai állomá­sok készülékei a katasztro­fális kínai földrengést. A kí­naiak igen régóta foglalkoz­nak a földrengések tanulmá­nyozásával. A földrengések előrejelzé­sének tudománya még a kezdeti lépéseknél tart. Vizs­gálják a földkéregben fel­halmozódott feszültség ha­tására bekövetkező föld­mágneses jelenségeket, a ta­laj villamos vezetőképessé­gét. Legeredményesebben a lé­zersugárral dolgozó eljárás működik. A nagy energiájú lézersugár kilométerekre ve­zetve, tükörről visszaverve a földkéreg legparányibb el­mozdulását is pontosan jelzi. F'oWrengésnek kitett vidé­keken újszerű, rengésbiztos építkezéssel is meg lehet előzni a katasztrófát. A Tas- kentet pusztító rengés után épített földrengésbiztos há­zak már több rengést káro­sodás nélkül kibírtak. FÖLDRENGÉST elhárítani még nem tudunk, de meg­felelő felkészültséggel a ve­szélyt előre jelezni, a kárt csökkenteni lehet. Dr. Horváth Árpád

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents