Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-05 / 184. szám

1976. augusztus 5. VÍÉPUJSAG 5 Kongresszus után az ifjúsági szövetség Interjú Péti Imrével, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkárával FIATALOK FIATALOK Alig több mint két hónap múlott el a KISZ IX. kong­resszusa óta. A kongresszus a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség életében jelentős össze­gező és visszatekintő állo­más volt. Ezen a kongresszu­son fogadták el a „KISZ el­ső ötéves tervét.” A terv végrehajtása, a dokumentu­mok értelmezése, napjaink és holnapjaink feladata. Er­ről beszélgettünk Péti Imré­vel, a KISZ megyei bizottsá­gának első titkárával. — A feladatok meghatározá­sánál első, hogy értelmezzük a kongresszusi dokumentumo­kat. Megyénk KISZ-szervei és szervezetei hol tartanak ebben a munkában? — Megyei és járási bizott­sági üléseken feldolgoztuk a kongresszusi dokumentumo­kat. Ugyanígy az elmúlt hó­nap elején a pártbizottság és szakszervezetek ifjúsági fele­lősei, a községi, járási váro­si KISZ-bizottságok tagjai és a megyei szintű ifjúsági bi­zottságok elnökei és titkárai, valamint a KISZ-apparátus részvételével a dombori ve­zetőképző táborban kétnapos felkészítést tartottunk, ahol az V. ötéves tervidőszak fel­adatai és a KlSZ-kongresz- szuson meghatározott felada­tok kerültek napirendre. Ok­tóber 30-ig valamennyi KISÉ-alapszervézet feldol­gozza a dokumentumokat. Az idén megrendezésre ke­rülő ifjúsági parlamenteken is szó lesz a kongresszusról. — A KlSZ-en kívüli fiatalok­kal hogyan ismertetik az ifjú­sági szövetség határozatait, mi­ként vonják be őket a mun­kába? — A szakszervezeti oktatá­si programokban is helyet kapott a KISZ-kongresszus határozatainak ismertetése, értelmezése. Ugyanígy a TIT ifjúságnak szervezett komp­lex előadás-sorozataiban is szerepelnek olyan előadások, amelyeket a KISZ megyei apparátusának tagjai tarta­nak. A KISZ-en kívüliekkel való foglalkozásunk másik színtere az ifjúsági klub. A munkába a KISZ-en kívüli fiatalok ugyanúgy bekapcso­lódnak, mint a KlSZ-fiata- lok. — Jól bevált gyakorlat a KISZ-védnökség egy-egy nép- gazdaságilag is fontos beruhá­zás felett. A KlSZ-kongresz- szus újból meghatározott né­hány védnökséget. — Pártunk ifjúságpolitiká­jának fontos része a fiatalok munkára nevelése, a munka- fegyelem megszilárdítása. Minden lehetőséget kihasz­nálunk, hogy a fiatalok meg­ismerjék a IV. ötéves terv elért eredményeit és az V. ötéves terv gazdasági felada­tait. Továbbra is fokozott fi­gyelmet fordítunk az ifjúsági versenymozgalmak tömegesí­tésének. így a „Ki, minek mestere”, a „Kiváló ifjúmun­kás”, a „Kiváló ifjú szak­munkás”, és a „Szakma if­jú mestere” versenyeknek. A KISZ-kongresszus meghatá­rozta, hogy az alapszerveze­tek ne vállaljanak védnöksé­get olyan feladatok felett, amelyek elvégzése eleve munkaköri kötelességük. Ugyanígy annak sem szabad gyakorlattá válnia, hogy az üzemek gazdasági vezetése által elkövetett hibákat, le­maradásokat a KlSZ-alap- szervezetek túlmunka, kom­munista műszak szervezésé­vel korrigálják. Továbbra is vállaljuk a védnökséget a számítástechnikai program, a lakásépítés és a gyermekin­tézmények felett. A Tisza II. öntözőrendszer feletti véd­nökségbe bekapcsolódnak a szekszárdi MEZŐGÉP KISZ- fiataljai is. A szekszárdi húskombinát védnökségi fel­adatait most dolgozzuk ki. Legjelentősebb feladatunk a paksi atomerőmű-beruházás KISZ-építkezéssé nyilvánítá­sa kapcsán lesz. Pakson, ahol egy új szocialista város épül, azon túl, hogy megyénk ki­váló ifjú szakmunkásait az építkezésre irányítjuk, meg kell teremtenünk a szocia­lista életforma kialakításá­nak alapvető lehetőségeit. — Valamennyi úttörő- és KISZ-tag bekapcsolódik az „Építsük, szépítsük városa­inkat, falvainkat” akcióba és a vas- és fémhulladék gyűj­tésébe. A helyi építőtáboro­kat igyekszünk oda kon­centrálni, ahol ifjúsági léte­sítményeket építenek. Ifjú agrárszakembereinkre jelen­tős feladat hárul azzal, hogy a KISZ védnökséget vállalt a talajgazdálkodás és rétek, legelők fölött. A háztáji program megvalósításában valamennyi mezőgazdaság­ban dolgozó fiatalunk érin­tett. — A mozgalmi, politikai munkában milyen teendők várnak megyénk ifjúkommu­nistáira? — Tovább folytatjuk a már jól bevált ifjúsági köz­ségpolitikai és üzemi fóru­mokat. A következő évben is megrendezzük a forradalmi ifjúsági napokat, amelyek 1977-ben, a KISZ huszadik születésnapjához kapcsolód­nak. A hazafiságra nevelés üres szólam lenne, ha nem kapcsolódna a népek barát­sága, az internacionalista szellem kialakításához. En­nek legjelentősebb állomása a II. szovjet—magyar barát­ságfesztivál lesz. Folytatjuk az úttörő, ifjúmunkás és me­zőgazdasági fiatalok csere­üdültetését két testvérme­gyénkben, Tambovban és Karl-Marx-Stadtban. A poli­tikai oktatásoknál el akarjuk érni, hogy minden fiatal ve­gyen részt valamilyen politi­kai oktatási formában. A közéletiségre nevelés fontos színtere lesz a már említett őszi ifjúsági parlamentek so­rozata. — A KISZ-kongresszus is ki­mondta, hogy az ifjúsági klu­bok nem konkurrenseí, hanem társintézményei a KlSZ-szer- vezeteknek. Milyen együttes munkát terveznek az ifjúsági klubokkal? —• Az ifjúsági klubok tar­talmi munkájában előre kell lépnünk. Szorosabbá kell fűznünk a kapcsolatot a KISZ és az ifjúsági klub kö­zött. A jövőben fokozottab­ban figyelemmel kell kísér­nünk a műkedvelő művésze­ti mozgalmat. A különböző ifjúsági találkozókon, rendez­vényeken szereplési lehető­séghez fogjuk őket juttatni. Jelentős feladatunk a kollé­giumokban és munkásszál­lásokon lakó fiatalok szabad idejének megszervezése. — Kádár János, az MSZMP első titkára a KlSZ-kongresz- szuson mondott beszédében úgy nyilatkozott, hogy a rend­szeres testedzésre nevelés az ifjúsági szövetség pártfeladata. Mit tesznek e feladat megvaló­sításáért? — Folytatjuk az edzett if­júságért akciónkat és a tö­megsportversenyeket. Máris nagy népszerűséget szereztek a rendszeres testedzésre ne­velést célzó akcióink, az „olimpiai mérföld”, a „tíz­próba” és más jelvényszerző sportversenyeink. Társadalmi munkával támogatunk min­den beruházást — amelyek az ifjúság sportolási lehető­ségeit bővítik. — Köszönjük a beszélgetést. TAMÁSI JANOS Követeink Uszty Balról jobbra: Jakab József, Kerekes Lajos, Reins­pach András. Illés István — Először azt hittem, sün­disznó van a nyakamon, any- nyira szúrt a gyapjúgarbó. Most már megszoktam. Min­denesetre azt megállapítha­tom, hogy ezt nem a mi ég­hajlatunkhoz találták ki. Vá­rakozással tekintettem a ru­ha és az út elé. Valajnikor a mórágyi beat-zenekarban játszottam, itt örömmel hal­lottam, hogy egy teljes zene­kari felszerelést viszünk ma­gunkkal, így kint is zenélhe­tek. A beszélő Jakab József, a TOTÉV szakmunkása már jz uszty-ilimszki építők vasárnapi egyenruhájában pompázik. Barna, spriccelt, sportos szabású zakó, vilá­gosbarna garbó és szürke nadrág van rajta. A beszél­getés a Dunaújvárosi Kohó- . és Gépipari Főiskola előcsar­nokában zajlott le. A fő­iskola látszólag élte hétköz­napi életét. A termekből elő­adások hangjai hallatszottak, a folyosókon nyüzsgő fiata­lok. Az odaérkező idegennek csak az tűnt fel, hogy a szo­kottnál izgatottabb a járká- lás, a beszélgetők viselke­dése. Előadás végén elárasz­tották a folyosókat a „hallga­tók”, az a 300 magyar fiatal, aki hétfőn utazik a Szovjet­unióba, a Közép-Szibériában KGST-beruházással épülő uszty-ilimszki faipari komp­lexum építésére. Közülük nyolcán Tolna megyeiek. Nem nehéz szóra bírni őkét, hiszen lassan egv hete, hogy reggeltől estig az utazásról, az építkezésről hallanak előadásokat, ismer­tetéseket. Egyikük elmon­dotta, hogy már azt is tud­ják; milyen gombafajták te­remnek a város melletti er­dőkben. — Milyen vállalatoktól jöttetek a brigádba? — TOTÉV, TÁÉV, 26. sz. ÁÉV, Dombóvári UNIÓ Szö­vetkezet — sorolják egymás után. — Miért jelentkeztél a csoportba? Illés István, a TOTÉV épü­letasztalosa gondolkodás nélkül válaszol. — Régi tervem, hogy kül­földre megyek dolgozni. Amikor olvastam a Magyar Ifjúságban a felhívást, rög­tön jelentkeztem. Sok min­den közrejátszott az elhatá­rozásomban. Az, hogy kül­földre mehetek, a kaland iz­galma, meg tudom-e állni a helyem az ottani nehezebb munkakörülmények között, a nyelvtanulás jelentősége, és nem utolsó szempont az sem, hogy dupla fizetést kapunk. Egyiket itthon, a másikat pe­dig a Szovjetunióban. — Szakmailag előrehala­dást jelent-e a Szovjetunió­ban végzendő munka? — Itthon, ha már nagyon hideg van, fagyszabadságra megyünk. Ott kint azt is megtanuljuk, hogyan kell mínusz 40 fokos hidegben betonozni — mondja Ra- mecz Rezső, a Tolna megyei Állami Építők fiatal mun­kása. — Másképp is dolgoznak bizonyos munkaterületeken a szovjet szakmunkások — veszi át a szót Miklós Já­nos asztalos, a Dombóvári UNIÓ Szövetkezettől. Miklós János nős. Felesé­gét és kisgyerekét hagyja itt­hon. Vonzotta a munka, a helytállást követelő feladat, s örömmel hallotta azt is, hogy a fizetés sem lesz utol­só. Persze fiatal házasem­bernél ez természetes szem­pont. Az építőbrigád tagjai ezen a héten hazajöttek Dunaúj­városból. Egy hetet töltenek szüleik, barátaik között, hi­szen utána tizenegy hónapig nem látják a magyar földet, az itthoniakat. Mindannyiuk- nak emlékezetes lesz az a KISZ-alapszervezeti tag­gyűlés, amelyen átadják megbízólevelüket. Csak ezzel a megbízólevéllel, amit a KISZ KB első titkára és az alapszervezeti KISZ-titkár ír alá, vehetnek részt az építkezésen. 1500-an jelentkeztek. Meg­tisztelő dolog, az 1500-ból bejutni az utazó 300 közé. Megtisztelő, de felelősségtel­jes is. Az ország nyolcszáz­ezer ifjúkommunistáját kép­viselik külföldön. Hisszük: megállják helyü­ket. Tamási János A trafikban Most volt hónap vége. És nemcsak a naptárban. A zsebemben is. Persze az vesse rám az első követ, aki még nem volt így. A fizetésosztás előtt egy kemény kis „bélás” lapult a zsebemben. Magyarul kétforintos. Megrögzött, el­vetemült dohányosként a cigarettafüst számomra a levegő elengedhetetlen al­kotórésze. De két forintért nálunk nem árulnak cigarettát. Visszaemlékezve boldog, bronhitis-mentes, kezdő do­hányos koromra, diákfejjel nemegyszer voltam tíz szál cigaretta vásárlója, az is­kola melletti trafikban. Sőt, a forgalomra tekintettel a kis dohánybolt vezetője előre csomagolva is tartott készletben tízszálanként cigarettát. Feledve az évek múlását és megfelelő fapofával fel­vértezve bementem a me­gyeszékhely egyik trafik­jába. Tíz szál Kossuthért. Ha a Marsról érkeztem volna és egyszerre mind a tizenkét fejemmel fütyö- részve kértem volna mély­hűtött tablettában Bact d-moll toccata és fúgáját, akkor sem lehetett volna nagyobb a trafikban a megrökönyödés. Vásárlókban és eladók­ban egyaránt. A kedves vevők riadtan elhúzódtak tőlem, nehogy valaki is azt gondolhassa, hogy hozzájuk tartozom. Az egyébként roppant bájos eladónő, mi­után első meglepetéséből fölocsúdott, sértődötten szólalt meg: „De kérem, nálunk csak egész doboz cigarettát árusítunk.” Sze­rényen és szabadkozva visszavonultam. Bocsánat, eltévedtem. No nem tér­ben, csak időben. Alig tíz évet. Akkor vettem utoljára tíz szál cigit. No, sebaj, fi­zetésig szívom a kollégá­mét. Apropó, srácok! Nektek mindig telik egész doboz cigarettára? Gyvgy Takarítják az iskolát Tisztítják az ablakokat, ta­karítják az iskolát Faddon. Oktatási intézményeinkben már a tanévre készülődnek. Foto: Gk. A szabad idd Arról tanácskozik ma a KISZ tolnai nagyközségi bi­zottsága, hogy a község fia­taljai hogyan töltik szabad idejüket. Napirendre kerül az is, hogy a különféle ren­dezvények, események, mi­lyen szerepet töltenek be a KISZ-esek hétköznapjaiban. Kaniecz Rezső Miklós János Tamás János Bogdán István

Next

/
Thumbnails
Contents