Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-05 / 184. szám
6 Képújság 1976. augusztus 5. Cselgáncs Lengyelek Szekszárdon A Szekszárdi Dózsa csel- gáncsozói tavaly már jó kapcsolatot alakítottak ki a romániai Csíkszereda csapatával. Ök jöttek először Szek- szárdra, majd a dózsások táboroztak náluk. Az idén újabb sportkapcsolat jött létre. Most Lengyelországból jöttek vendégek és két hétig együtt edzenek a szekszárdi ifjúsági csapattal. Danóczy Miklós, a szekszárdiak edzője mutatta be a vendégeket. — Lengyelország egyik legjobb és legeredményesebb egyesületének 10 fiatal versenyzője Kolodziejski Kazi- mierz vezető edzővel jött el hozzánk. Annyira eredményes egyesület, hogy az olimpián egy bronzérmet és egy 5. helyezést ért el két versenyzőjük. Már az is sok mindent elmond róluk, hogy 280 igazolt versenyzőjük van. Számunkra igen hasznos, hogy itt készülnek az őszi idényre, hiszen napi két edzéssel egy jól felkészült és eredményes edzővel dolgozhatunk együtt. Előreláthatólag mi a téli időszakban megyünk Koszalinba, a közel 80 ezres városba a „Gwar- dia” cselgáncsklubhoz. Kajak-kenu Helytálltak versenyzőink Országos bajnokság Szolnokon A Szekszárdi Szövetkezet kajakosai a hét végén Szolnokon szerepeltek az országos ifjúsági és serdülőbajnokságon: az idén hat olimpiai pontot szereztek eddig ebben a sportágban. A szolnoki versenyt a jó rendezés jellemezte, de a sok kanyar miatt volt boáttörés, tömörülés, ami a végső helyezések kialakulását is befolyásolta. A szekszárdi versenyzők közül K—2 serdülő 10Ö0 méteren a Prisetzky Tamás —Tóth Csaba páros a negyedik helyet szerezte meg. Ugyancsak ezer méteren a K—4 serdülők csoportjában ötödik lett a Tóth Csaba— Prisetzky Tamás—Nemes Tamás és Kovács Gábor együttes. A K—1 serdülő lányok 500 méteres távján Ritt Gabriella a 6. helyet szerezte meg. A szolnoki versenyen 38 egyesület szerzett olimpiai pontot. A szekszárdiak a pontszerzők között a 20. helyen végeztek. Ritt Gabriella és Molnár Ildikó kettősnek nem volt szerencséje a versenyen: a rajt előtt lábtartójuk kiszakadt, és míg hajót cseréltek, a mezőnyt elindították, így tízméteres hátránnyal indultak, de így is sikerült a 8. helyet megszerezni. Jt FAUED vezet A dombóvári kispályás labdarúgó-bajnokság II. csoportjának állása a tavaszi forduló befejeztével: 1. FAVÉD 8 6 2 — 38-15 1 1 •2. Unió 8 6 1 1 32-17 13 3. Pátria 8 5 1 2 42-24 11 4. Volán 8 4 1 3 17-24 9 5. DÉR 8 3 1 4 20-17 7 6. Posta 8 3 1 4 28-30 7 7. TOTÉV 8 3 1 4 22-32 7 8. Kéménysep. 8 2 1 5 13-21 5 9. Költségv. II. 8 2 1 5 11-34 5 10. Kórház 8 — — 8 14-38 — A Pálfai Termelőszövetkezeti Sportkör is elküldte női kézilabdacsapatát Tengelicre a Népújság sportnapjára. A pálfai lányok várakozáson felüli teljesítményt nyújtva biztosan nyerték a villámtornát. A csapat tagjai. Álló sor balról jobbra: Pieck Agnes, Halász Klára, Kajári Julianna, Lehoczki Mihály edző, Szabó Ágnes, Nász Rózsa, Kajári Ilona. Alsó sor: Horváth Julianna, Nász Mária, Bódai Agnes, Enyedi Julianna, Csajági Ilona, Mérei Mária. Kerékpár Szekszárdon a Bükk-kupa DÉF5Z ’76 Építőipari fiatalok A Szekszárdi Spartacus kerékpárosai ismét kitűnően szerepeltek. Miskolcon, az országos csapatbajnokságon az ifjúságiak mezőnyében a Pálinkás, Halász L. és Halász Z. összeállítású csapat az első helyen végzett. A Bükk-kupán a felnőttcsapat szintén Miskolcon szerepelt. Az időfutamban A bonyhádi járási labdarúgó- szövetség 12 csapattal rendezi az 1976—77. évi bajnokságát, melynek sorsolását az alábbiakban közöljük : Augusztus 8: Kakasd—B.-várasd, Závod—Högyész, Börzsöny —kéty, . Izmény—Mucsi,, Tevel— Kisvejke, Cikó—Győré. Augusztus 15: B.-varasd—Győré, Kisvejke—Cikó, Mucsi—Tévéi, Kéty—Izmény, Högyész— börzsöny, Kakaód—Závod. Augusztus 21: závod—B.-varasd, Börzsöny—Kakasd, Iz- mony—Högyész, Tevel—Kéty, Cikó—Mucsi, Győré—Kisvejke. Augusztus 29: B.-varasd—Kisvejke, Mucsi—Győré, Kéty—Cikó, Högyész—Tevel, Kakasd— Izmény, Závod—Börzsöny. Szeptember 5: Börzsöny— B.-varasd, Izmény—Závod, Tevel —Kakasd, Cikó—Högyész, Győré —Kéty, Kisvejke—Mucsi. Halász L. 2, Pálinkás az 5. lett. A többi versenyző is aránylag jó helyezést ért el a közel száz induló között. Halász Z. 18., Liska 19., Nagyernyei 35., Sallai 43., Csákovits 46., Szunyogh 49., Brozovácz 52.-nek érkezett célba. A háromszakaszos verseny győztese Halász László lett, így Szekszárdra került a Bükk-kupa. Szeptember 12: B.-varasd—Mucsi, Kéty—Kisvejke, Högyész— Győré. Kakasd—Cikó, Závod— Tevel, Börzsöny—Izmény, Szeptember 19: Izmény—B.-va- rasd, Tevel—Börzsöny, Cikó— Závod. Győré—Kakasd, Kisvejke—Högyész, Mucsi—Kéty. Szeptember 26: B.-varasd— Kéty, Högyész—Mucsi, Kakasd— Kisvejke, Závod—Győré, Börzsöny—Cikó. Izmény—Tevel. Október 3: Tevel—B.-varasd, Cikó—Izmény, Győré—Börzsöny, Kisvejke—Závod, Mucsi—Kakasd, Kéty—Högyész. Október 10: B.-varasd—Hőgvész, Kakasd—Kéty, Závod— Mucsi, Börzsöny—Kisvejke, Izmény—Győré, Tevel—Cikó. Október 17: Cikó—B.-varasd, Győré—Tevel. Kisvejke—Izmény, Mucsi—Börzsöny, Kéty—Závod, Högyész—Kakasd. spartakiádja 1971-ben Dunaújvárosban kezdődött a mozgalom, és azóta egyre erősödik. Ott született a döntés, hogy Dunántúl kilenc megyéjének építőipari dolgozói találkozzanak évenként sportvetélkedőre. Ezt egybekötik a vállalatok KISZ-titkárainak találkozójával is. A sportvetélkedőkre, illetve a titkári találkozókra minden évben más helyen kerül sor, így a hét végén megyénkben, Szekszárdon találkoznak kilenc megyéből a 11 vállalat fiataljai. Három sportágban kötelező a részvétel: atlétikában, kispályás labdarúgásban és sakkban. Mellette szabadon választhatnak egyéb sportágakat is, melyeken összemérik tudásukat. Az idén az említett három sportág mellett kézilabdában és tekében versenyeznek. Az atlétikai viadal a városi sporttelepen lesz szombaton 8 órától 11 óráig. Távolugrásban, súlylökésben és 100 méteres síkfuíasban versenyeznek. Kispályás labdarúgásban 11 férfi- és 10 női csapat szombaton nyolc órától 17 óráig mérkőzéssorozatot játszik a városi sporttelepén. A sakkversenyek az állami építőipari vállalat központi tanácstermében lesznek szombaton 8-tól 17 óráig. Kézilabdában kilenc férficsapat szerepel, reggel 8 órától, szintén a városi sporttelepen. A tekézők az építők automata pályáján 13.30-tól versenyeznek. <A döntőkre labdarúgásban és férfi kézilabdábgn vasárnap 8-tól 12-ig kerül sor, de ezúttal nem a városi sporttelepen, hanem az építők sportpályáján. Az eredmény- hirdetést ugyancsak ott tartják 12 órakor. Az ünnepélyes megnyitóra pénteken 18 órakor kerül sor az állami építőipari vállalat sporttelepén. Járási labdarúgás Augusztus 8-án rajt a bonyhádi járásban 1. A nagy, ovális ebédlőasztal körül ültek, a rókaképű vő kivételével, ő a felesége mögött állt, hanyagul megroggyantott lábbal, hosszú orra és vékony bajusza között fölényes mosoly lengedezett. Ezt a pózt valamelyik filmből leste el, de lehet, hogy színdarabból, s az sincs kizárva, hogy olvasta. Nem emlékezett rá, magáénak hitte. Ellesőképességének, s a lengedező mosolynak köszönhetett mindent, többek közt párizsi, közel egyéves kiküldetését, ahonnan még vékonyabb bajusszal, még fölényesebb mosollyal, s egy használt, de jó állapotban lévő szürke Citroen kocsival tért haza. Kollégái hallgattak, mert a mosoly hátterében egy minisztériumi unokabáty •állt, s a kiküldetés leteltével már maga az Eiffel-torony —, s a torony mögött, egyre messzebb, egyre a ködbe veszőbben a Rinya menti volt uradalmi majorban élő két tsz-tag szülő. Ök még a Citroent sem látták. Pedig mutatós kocsi volt, Ernő úgy tízpercenként kipillantott, nem mintha a széles, nyugodalmas út szélén baja eshetne, hanem csak maga és a többiek előtt nyugtázandó a tényt: ott lenn áll a Citroenje. A taxit is ő vette észre. Általában havonta egyszer jöttek össze az öregeknél, a felesége szüleinél. Azelőtt évekig ők is itt laktak, most az egyetlen fiúval, a legkisebb gyerekkel él együtt a két öreg. A lakás háromszobás volt, a nappali ablakai a széles gesztenyefasorra néztek. Ősszel néha olyan csend volt, hogy ablakon keresztül is behallatszott a tüskés burkukból kiszabadult, fényes vadgesztenyék koppanása az aszfalton. A harmincéves ház még egy tatarozást sem kapott, a vakolat sok helyen hullott, az ereszcsatorna teljesen tönkrement, nagyobb záporoknál zuhatagban folyt végig a kásás malterrel keveredő esővíz az ablaküvegeken. A ház- kezelőség évek óta csak ígért, de még a külső ablaktokokat sem javíttatta meg. Muszáj volt az öregekkel a kapcsolatot tartani, mert napokra, hetekre ideadhatták a gyereket, hiszen a lakás nagy, s úgy sincs más dolguk. Meg kert is van. Ahol ők laktak, ott is volt kert, de hát a zuglói levegő mégsem budai. Pedig eléggé unalmasak voltak ezek a vasárnap délutánok. Megették a vasárnapi ebédet, a mama mindig kitett ilyenkor magáért, egyszer sem maradt el a kávékrémes, tejszínhabos rolád, ez volt a lánya kedvence. A nagyobbik lánya kedvence is ez volt, de őt már hét éve nem látták. 56-ban disszadált. Klári elsősorban nem az országból, a családból disszidált, ö nem tudott olyan fapofával elkülönülni, mint Gyuszi, az öccse. Gyuszinak megvolt a képessége, mintha búváröltönyben járna-kelne a család többi tagjai között, mintha Piccard professzor gömbjéből figyelné ezeket a családi összejöveteleket is. Azért ami élénkség egy-két percre belevillant beszélgetéseikbe, mindig ő hoztá. Múlt hónapban például ezt mondta: — Tegnap mászkáltam a Belvárosban. Dühroham fogja el az embert, hogy mi pénzt költenek azoknak a csúnya épületeknek a restaurálására. Ronda épületek, szűk és korszerűtlen utcákban, s döntik rá a pénzt és a munkát. Megáll az ész! — Ernő éles hangon válaszolt. Építészmérnöki tekintélyével egyszerűen le akarta bunkózni Gyuszit. Kifejtette, hogy aki mérnökhallgató, az még korántsem mérnök, legfeljebb csak hiszi magát annak, s az ifjúság gőzét az alkoholmámorhoz hasonlította. Hosszan, tudálékosan, felülről magyarázott. Gyuszi azonban nem várta ki a végét, félbeszakította: — Hivatalos fórumok jóváhagyták, mi, akkor csak rendben van, igaz, Ernő? Minisztérium ráütötte a pecsétet, tehát helyes, igaz, Ernő? Közben viszonylag modern lakóházak százai, ezrei mennek tönkre, rohadnak el piszlicsári javítások el nem végzése miatt. Nem kell messzire mennünk példáért. — Békaperspektíva — válaszolta az Eiffel-torony tetejéről Ernő. — Lehet — mondta Gyuszi —, de: perspektíva. Mondd, neked a lelked mélyén sincs önálló véleményed? Nem veszed észre, hogy ma már erre semmi szükség? Te a telkedben örökké a Rákosi-korszakban fogsz élni. Őszinte részvétem... De az efféle szóváltás ritkaságszámba ment, Gyuszi egye fene jelszóval végigülte a családi délutánokat, tán még a fülét is el tudta zárni valami titokzatos rekeszszel, s míg körülötte folyt a többé-kevésbé vontatott és lényegében majdnem mindig azonos felépítésű beszélgetés, főzte a feketét, egész halkan fütyörészett, aztán az első adandó alkalommal bekapcsolta a televíziót, egészen hátúira, a falhoz ült le, s a többiek feje fölött elnézve nézte a képernyőt, vagy ha unta a műsort, lehunyt szemmel álmodozott a félhomályban. Vékony, inas fiatalember volt, majdnem száz- kilencven magas, kissé meggörnyedve járt, neki a szemében bújkált valami megfoghatatlan állandó mosoly, de egészen másfajta, mint ami sógorának a bajusza tövében lengedezett. Ötödéves mérnökhallgató volt, KISZ-titkár, de ezt szilárdan vallásos anyján kívül senkivel sem közölte, ki ezt nemcsak hogy megbocsátotta, hanem attól fogva megrendült áhítattal kereste az újságban az itt-ott felbukkanó, KISZ-ről szóló híreket. Nagyon szerette a gyerekeit. Klári miatt sokat sírt, éjjeli tűnődéseiben sokszor állt vádlottként önmaga előtt. Tény, az idegei is odavoltak, 45-től 57-ig nagyon keservesen éltek. A férje detektívfelügyelő volt, s bár sok huzavona után igazolták, azonnal nyugdíjazták. Hiába bizonygatta, hogy soha közönséges bűntényeken kívül mással nem foglalkozott, megbélyegzett ember maradt. A legalacsonyabb nyugdíjat kapta, azonnal munka után kellett néznie, s végül a Goldberger- ben alkalmazták raktári segédmunkásnak; lélekben teljesen megkeseredve rakosgatta a számára majdnem elbírhatatlanul nehéz végeket a recsegő deszkapolcokra. Azon emberek közé tartozott, akik szívvel-lélek- kel a mesterségüknek élnek. Elvették a mesterségét — majdhogynem az életét vették el. 57-ig egyetlenegyszer sem mesélte el a kedvenc történetét. (Folytatjuk)
