Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-05 / 184. szám
a Képújság 1976. augusztus 5. A nemzet galériája A budai várpalota nemzeti kultúránk kincsestára, harmadszor léptem át kapuját. Harmadszor bizonyult az idő rövid- rek, a látnivaló tengernyinek. Az ember feje belefájdul ennyi szép, ekkora kincs, hatalmas művészi érték nézelődése közben. A televízió már bemutatta a Nemzeti Galériát új hajlékában, azonban a képernyőn elszürkültek az itteni csillogások, értékek vesztek el az árnyékban. Személyesen kell ide eljönni, végigjárni az összes termet, a festők, szobrászok halhatatlanságát őrző műremekek sorát. Nem lehet a nemzet galériáját „elmesélni”, nincs rá annyi, s olyan szó, amely vissza tudná adni azt, amit az ember ott helyben érez, amint Munkácsy, Markó, Szinyei képei előtt tiszteleg a művésznek, a műnek, nemzetünk kincsének. Képek, szobrok, vázlatok és kész művek, kultúránk reprezentánsai szép otthont kaptak, a Nemzeti Galéria végre olyan helyre került, ami a világ kulturális életében eleddig is megillette. Képriportunk a Nemzeti Galériát mutatja be. Kedvcsinálónak szánjuk riportunkat, szeretnénk, ha a fővárosba rándulók nem mulasztanák el egyszer sem megtekinteni a budai várban a Nemzeti Galériát. Naponta tíz órától áll a közönség rendelkezésére a Galéria több mint tucatnyi kiállítóterme, a kora reggeli és a késő délutáni órákban a tudományos munkára tartják fenn az időt. Csoportok, de még egyének is kapnak kalauzt, szíves szóval eligazítót, a művészettörténetben jártas, jól képzett vezetőt. A Nemzeti Galéria szomszédságában, egyazon épületben, kapott helyet a Munkásmozgalom Történeti Múzeum, valamint a főváros történetét bemutató kiállítás.-Pj- Fotó: B. J. A kupola alól ilyen a rálátás a kiállított műtár gyakra A képtár egy részlete, jobbra Rudnai Béla 1902-bcn készített szobra; A baba járni tanul A kiállítási palota aulájából a négy égtáj felé nyílnak a termek A budai várpalota helyreállított kupolája A várpalotát kőoroszlánok őrzik Könyvjelző Georgij Csicserin Aligha lehet a fontosságát kétségbe vonni annak a vékony, mindössze 240 oldalas kötetnek, melynek szerkesztésére és előszavának megírására nem kisebb ember vállalkozott, mint Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. Az utód tisztelgése ez a nagy előd előtt, aki a Szovjetunió diplomáciájának első vezetője és — Lenin útmutatásai szerint — megteremtője volt. Az ősnemes Georgij Va- sziljevics Csicserin mai testvérmegyénk elődje, az egykori tambovi kormányzóság kirszanovi járása Kárául falujában született 1872-ben. Magas rangú diplomata fia volt. Nem hogy nélkülözést nem kellett szenvednie fiatal éveiben, hanem tetemes vagyona is volt, amit később az illegalitásban dolgozó párt céljaira és emigráns elvtársai támogatására áldozott. Pályáját belső diplomáciai szolgálatban kezdte, fényes tehetségével, később a szó szoros értelmében öngyilkossá vált szorgalmával, tíz nyelv tudásával a cár atyüs- ka birodalmában is magasra emelkedhetett volna. Útja azonban már egyetemi éveiben, amikor megismerkedett a forradalmi mozgalommal, elvált osztályos társaitól — ami egyébként magában még nem volt ritkaság. 1904-ben, egész életét végigkísérő betegségének gyógyíttatása ürügyén ment külföldre, ami emigrációvá változott. Fokozatosan egyre közelebb került Lenin elveihez, aki különösen angliai munkásmozgalmi tevékenységét értékelte sokra. Angol börtönből érkezett — szinte egyenesen a külügyi népbiztosi székbe, páratlanul nehéz körülmények közé. Csicserin 1918 márciusától 1930 júliusáig állt a szovjet külpolitika élén. A világ első szocialista államának kezdetben egyáltalán nem voltak külügyi vonalon foglalkoztatható káderei. Tulajdonképpen az elismertetése is hiányzott. A napjainkra már világtényezővé vált szovjet diplomácia személyi feltételeinek megteremtése Csicserin nevéhez fűződött. Litvinov, Molotov, Majszkij és részben Gromiko is a csicserini iskola neveltjei. Sok egyéb gondolata mellett a nyelvtanulásra buzdítok ma is megszívlelendők, nemcsak diplomatajelöltek részére : „Minden út nyitva áll azok számára, akik tudják a legfontosabb idegen nyelveket... A kulturális élet, a tudomány, a művészet, a technika nemzetközivé, össz- emberivé vált, s lassanként az egyes országok kultúráinak érintkezése folyamatossá és elengedhetetlenné válik... Tanuljatok idegen nyelveket! Nélkülük nem végezhettek nemzetközi munkát, s nem fejlődhettek sokoldalúan az emberiség modern vívmányai alapján.” I. Gorohov, L. Zamjatyin és I. Zemszkov Csicserinről szóló könyvének (Kossuth- kiadás) nagy érdeme, hogy folyamatosan megmutatják, a nagy diplomata egész életében mennyire Lenin elveihez, útmutatásaihoz, sokszor részletekbe menő utasításaihoz híven cselekedett. Már ott volt a breszti kényszerbéke aláírásakor, meghirdette a béke és barátság máig érvényes politikáját a keleti országokkal, a genovai tárgyalásokon, a rapallói szerződés megkötésekor, a lau- sannei konferencián pedig áttörte a Szovjetunió elszigetelésére létrehozott gyűrűt. A nagy műveltségű embernek még arra is jutott ideje, energiája, hogy egy, jóval halála után megjelent kitűnő kötetté duzzadt tanulmányt írjon kedvencéről, Mozartról. A diplomácia története iránt érdeklődők haszonnal forgathatják a Csicserinről szóló Kossuth-kötetet. (Ordas) Uj könyvek A Kossuth Könyvkiadó újdonságai közt találjuk Friedrich Engels A német parasztháború című híres művét, amely tartalmazza En- gelsnek a feudalizmus hanyatlásáról és a burzsoázia felemelkedéséről írt tanulmányát, valamint a Paraszt- háborúhoz és A porosz parasztok történetéhez című írásait is. A kötet a marxizmus—leninizmus klasszikusainak kiskönyvtárában jelent meg. Kamerával a világ körül a címe Roman Karmen, a nemzetközi hírű szovjet filmoperatőr könyvének, amelynek riportjai beszámolnak a jó szemű és jó tollú filmhíradós sok izgalmas élményéről. Még egy útikönyv érdemel említést, ezt Krajczár Imre írta, Jemeniek közt címmel. Az útikönyvet sok érdekes kép illusztrálja. A Táncsis Könyvkiadó megjelentette Ariadna Gromova és Rafail Nugyelman közös munkáját, a Nyomozás az Időkutató Intézetben című fantasztikus regényt. Földes Anna útleírása a Női szemmel három világrészben. Megjelentette a kiadó a fontosabb közgazdasági és szociálpolitikai határozatok, irányelvek gyűjteményét is, amelyet különösen szakszervezeti, valamint gazdasági vezetők forgathatnak haszonnal. Említést érdemel Regős István: Alkohol című dokumentumregénye is, amely a Magyar Televízió azonos című filmsorozata alapján készült. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó sok érdekes kiadványa között szerepel egy új Mikszáth-kötet, amelyben a regényíró két nevezetes kisregénye — A beszélő köntös, A gavallérok — kapott helyett. A pozsonyi Madách Kiadóval közös gondozásban látott napvilágot A Kaukázus ormain című, izgalmas és sok érdekes képpel illusztrált kötet. Az ifjúság számára írt kalandos regény a Mexikói legények, Dékány András tollából. (A sorozat előző kötetei a Kossuth Lajos tengerésze és A fekete herceg voltak.) A Csíkos könyvek sorozatában látott napvilágot Thury Zsuzsa A tűzpiros üveggyöngy című ifjúsági regénye. A kiadó Kozmoszszerkesztőségének gondozásában jelent meg — a Fiatalok könyvtára sorzatban — Honoré de Balzac Goriot apó című, híres regénye, Hegedűs Géza utószavával. Uj fantasztikus könyvek. A Galaktika urai, Kaszás Istvántól, valamint A feladat, Zsoldos Péter tollából. (KS) Kisfaludy-Stróbl Zsigmondi Reggel
