Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-04 / 183. szám
U KÉPÚJSÁG 1976. augusztus 4. ÖN KÉRDEZ Variáció a családi pótlékra Egyik olvasónk különvál- tan él férjétől. Van egy kilencéves kislánya, aki után a különélés ideje alatt természetesen kapta a családi pótlékot. Időközben élettársi kapcsolatot teremtett egy férfivel. Kérdése az. hogy ezek után is jár-e a családi pótlék. Szászi Mária, a Társadalombiztosítási Igazgatóság csoportvezetője válaszol a fenti kérdésre. Az 1975. július 1-től hatályos társadalombiztosítási törvény 28. § (2) bek. a) pontja értelmében „Családi pótlékra az a biztosított is jogosult, akinek a háztartásában egy gyermek van, s ha egyedülálló". A levélíró kérdéséből kitűnik, hogy élettársa van, s mivel az élettársi közösség családi pótlék szempontjából egyazon elbírálás alá esik a házastársival, így Önöket egy gyermek után családi pótlék nem illeti meg. Ösztöndíjvisszafizetés Németh Ilona paksi olvasónk tanulmányi ösztöndíjvisszafizetésével kapcsolatban írt tanácskérő levelet szerkesztőségünkbe. 1972-ben a Paksi ÁFÉSZ-szel tanulmányi szerződést kötött. Tanulmánya folyamán Németh Telefonszámunk : 129-01, 123-61. Ilona és a Paksi ÁFÉSZ kötötték magukat a szerződéshez, csupán az a probléma adódott az ÁFÉSZ részéről, hogy Németh Ilonának munkába állásakor nem tudtak olyan munkakört biztosítani, ami neki megfelelt volna, így nem állt munkába. Felajánlotta, hogy az ösztöndíjat (12 ezer forint) részletekben visszafizeti. Az ÁFÉSZ pedig közölte, hogy erre mindössze öt hónap időt ad. Levélírónk azt kérdezi, hogy igazságos-e az, hogy a 12 ezer forintot, amit ő négy év alatt kapott a Paksi AFÉSZ-től. öt hónap alatt kelljen visszafizetnie. A választ dr. .Deák Konrád osztályvezető- ügyész adja meg: „A Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelkezései szerint, ha a támogatásban részesült dolgozó nem lép a szerződés szerinti időben munkába annál a vállalatnál. amellyel a szerződést kötötte, a vállalat követelheti az addig nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését. A 7 1972. (IX. 15.) MM. számú rendelet pedig kimondja azt, hogy a szerződést írásba kell foglalni és ebben rendelkezni kell többek között arról is. hogy az ösztöndíjas a képzettségének megszerzése után hol (a vállalat melyik üzemében, vagy üzemrészében), mikor, milyen szakterületen és munkakörben köteles munkába lépMl Levélcímünk : 7101 Szekszárd, Postafiók 71. m. Erre figyelemmel aggályos tanácskérő levelének az a kitétele, mely szerint az ÁFÉSZ nem tud olyan munkahelyet biztosítani, amely az ön részére „megfelelő". Az ÁFÉSZ a szerződésben megjelölt munkakört köteles az Ön részére biztosítani, ha ezt nem teszi, szerződésszegést követ el. Ha pedig ön nem lép munkába a szerződésben megjelölt munkakörben, ön követi el a szerződésszegést és köteles a kapott támogatást megtéríteni. Nincs olyan jogszabály, amely a munkáltatót, a szerződést kötő vállalatot arra kötelezné, hogy a megtérítés tekintetében részletfizetési kedvezményt adjon. A vállalat tehát akár egy összegben is követelheti az adott támogatás visszatérítését. Más kérdés, hogy ha a visszatérítés nem történik meg és a vállalat végrehajtást kér, amennyiben önnek végrehajtás alá eső lefoglalható ingó vagy ingatlan vagyona nincs, havi munkabéréből csak annak 33 százaléka lesz ilyen címen letiltható." Tsz jubileumi jutalom Több györkönyi termelőszövetkezeti tag aláírásával érkezett levél szerkesztőségünkbe. melyben azt kérdezik. hogy milyen jogszabály, vagy törvény vonatkozik a tsz-tagok jubileumi jutalmára. A levélre dr. Deák Konrád osztályvezető ügyész válaszol : „A Munka Törvénykönyve szerint a 25. a 40, illetőleg az 50 évet munkaviszonyban töltött dolgozók részére jubileumi jutalom jár. A termelőszövetkezetek tagjai a termelőszövetkezetnél nem munkaviszonyban állnak, nekik ott tagsági viszonyuk van, a tagok jogait és kötelezettségeit pedig nem a Munka Törvénykönyve, hanem a tsz-törvény és a termelőszövetkezet alapszabálya határozza meg. A tsz-törvény végrehajtási rendelete kimondja azt, hogy a munka- végzési kötelezettségüket teljesítő tagok részére a termelőszövetkezet a jogszabályban írtakon túlmenően .további kedvezményeket biztosíthat'. Jogszabály tehát nem írja elő, hogy a tsz-tag részére, csupán azért, mert 25 éves tagsági viszonya van, jubileumi jutalmat kell fizetni, a termelőszövetkezet alapszabálya, vagy más belső szabályzata azonban rendelkezhet akként, hogy a termelőszövetkezet a hosszabb ideje tagsági viszonyban álló és munkavégzési kötelezettségét teljesítő tag részére kedvezményt biztosít." VÁLASZOLUNK A dinoszauruszokat mérgező növények győzték le? A biológusokat és zoológusokat mindig megdöbbentette az a tény, ahogy a dinoszauruszok viszonylag rövid idő alatt tűntek el, mégpedig szinte nyomtalanul a föld felszínéről. A leginkább elfogadott magyarázat szerint a tömeges kipusztulás az időjárás megváltozásának, a normál környezet kiszáradásának tulajdonítható. Napjainkban két új elmélet látott napvilágot. K. D. Terry, a Kansas University és W. H. Tucker, a texasi Houston egyetemének munkatársai szerint a dinoszauruszok egy szupernóva robbanásakor felszabadult sugárzás következtében pusztultak el. Egy tokiói tudóskongresz- szuson Swaind professzor elmondotta. hogy véleménye szerint a történelem előtti idők monstrumai végeredményben mérgezés következtében pusztultak el. Feltehetőleg nagy mennyiségű mérgező növényt fogyasztottak. amelyek ebben az időben jelentek meg a földön. A dinoszauruszok falánksága és csökevényes ízlelőképessége ad magyarázatot arra, hogy nem í ezték a halálos mérget tartalmazó növények keserű ízét. Egyébként számos dinoszaurusz-lelet esetében megfigyelhető, hogy a csontváz különös, görcsbe merevedett pozícióban található. Ez arra utal, hogy a dinoszauruszok rendkívül erős gyomorfájdalmak közepette múlhattak ki, hosszú szenvedés után. Jogszabályokról- röviden Az élelmiszerekről szól az 1976. évi IV. törvény, amelynek aevezetője szerint ilapvető követelmény, hogy az élelmiszereket jó minőségben, ■ megfelelő mennyiségben és kellő választékban állítsák elő. A jogszabály rendelke- élelmiszerek előállítá- íeltételeiről, az elő- általános feltételeként meg, hogy „élelmiszert zik az sának állítás jelöli a lakosság szükségleteinek és a külkereskedelmi igényeknek a kielégítésére, a nép- gazdasági terv céljaival összhangban kell előállítani". Rendelkezik a nyersanyagok és adalékanyagok felhasználásáról, a minőségi követelményekről, az élelmiszerek csomagolásáról és jelöléséről, tárolásáról, szállításáról és forgalomba hozataláról, külön fejezetben szól az előállítók és forgalomba hozók ellenőrzési kötelezettségéről. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 26 1976. (VII. 15.) MÉM szám alatt rendeletet adott ki a saját tulajdonú személygépkocsi használatát szabályozó rendelkezéseknek a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben való végrehajtásáról. A rendelkezés szerint a tsz-ek- ben a munkarendben kell meghatározni azokat a munkaköröket, amelyekben a szövetkezet tagja vagy alkalmazottja saját személygépkocsiját, motorkerékpárját kiküldetés (külszolgálat) céljára rendszeresen használhatja, ez a használat pedig olyan munkakörökben engedélyezhető, amelyekben a munkaköri feladatok ellátása jelentős mennyiségű ismétlődő külső munkát igényel, a gépkocsi használatának eseti engedélyhez kötése pedig nem indokolt. Megjelöli a jogszabály, hogy az átalány meghatározásánál milyen körülmények veendők figyelembe, s hogy az átalányt felül kell vizsgálni, ha a munkakörben személyi változás történik, vagy a külső munkák meny- nyisége tartósan megváltozik. Hangsúlyozandó, hogy „nem minősül sem kiküldetésnek, sem külszolgálatnak a saját személygépkocsinak a lakóhelytől a munkahelyre (közös, foglalkoztatás esetén a foglalkoztatást nyújtó szövetkezet székhelyére) és onnan a lakóhelyre való használata. Ilyen címen a mezőgazdasági s z ö- vetkezet térítést nem fizethet és költséget nem s z á m o 1 h a I e 1." A rendelet a Magyar Közlöny í. évi 57. számában jelent meg. A felsőfokú intézmények nappali tagozatán végzett pályakezdő szakemberek munkába lépesével kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról és néhány szakmában a pályakezdők elhelyezésének tervszerűbb irányításáról szól a Miniszter- tanács 1023 1976. (VII. 15.) számú határozata, amelyből itt csupán az alábbiakat idézzük: „A munkáltatók felsőfokú végzettséget igénylő munkaköröket — azok kivételével, amelyekhez művészeti főiskolán szerzett nem pedagógus végzettség szükséges. vagy amelyeket tanulmányi szerződéssel kötöttek, le — az 1977. január 1. után végzett pályakezdő szakemberekkel c s a k p á 1 y á z a t útján tölthetnek b e." A hibás, kellékhiányos, vagy javított termékek kötelező jótállásáról jelent meg á11á s foglal a s 8 1976. szám alatt a Kereskedelmi Értesítő ez évi 2(). számában, mely állásfoglalásból kiemefendönek1 tájijuk. hogy „nem tekinthető a vásárlóra hátrányos megállapodásnak. ha az eladó nem vállal jótállást azért a ‘ hibáért, kellékhiányért, illetve javításért, amelyet a vásárlóval közölt és amelyre tekintettel az árat csökkentette. Ebben az esetben az eladónak a jótállási jegyen meg kell jelölnie a hibát, kellékhiányt, illetve javítást, és az erre. tekintettel nyújtott árengedményt." Dr. Deák Konrád osztályvezető ügyész Egykori sziklarajz. amihez — a dús fantáziájúak szerint — egy hajdan a Földön járt űrhajós állt modellt. A híres, sőt hírhedt loch- nessi szörny létezésének gondolata több mint negyven esztendeje izgatja az embeffek fantáziáját. A tudomány minden lehetőt megtett, hogy felkutassa, azonosítsa az állítólagos hatalmas testű „valamit”, de mindeddig nyomát sem találta. Jellegzetes, ellenőrizhetetlen tartalmú elbeszélésekkel, semmit nem bizonyító, csupán elmosódott, pacnikat” mutató fényképekkel igyekeznek igazolni a szörny létezését — főleg a kirándulóidény közeledtekor. A lochnessi szörny mellett van egy másik „örökzöld" témája is a világnak: a „repülő csészealjak"-ról szóló történetek. A betűszavakat olyannyira kedvelő amerikai újságírók UFO-nak nevezték el az ismeretlen eredetű légi és égi objektumokat. A szemtanúk „látomásait" — szen- zációhajhászó módon — távoli égitestekről hozzánk ellátogató lények űrhajóinak nevezték ki és fonták-szőt- ték az ezzel kapcsolatos fantazmagóriákat. „SZEMTANÜKRA” HAGYATKOZVA A csészealjnak sok közös vonása van a lochnessi szörnnyel. Ennél is csak „szemtanúk” elbeszéléseire lehet támaszkodni, így semmiféle tudományosan értékelhető adat nem áll rendelkezésre. Persze szó sincs arról, hogy a tudomány ne mérlegelte volna az összes lehetőségeket. De végül is a józan észre támaszkodva foglalta össze nézeteit' az UFO- üggyel kapcsolatban és kizárta azok kozmikus eredetét. Az elbeszélések, leírások szerint a csészealjak hihetetlenül változatos formájúak lehetnek, de mégis tárcsa- és rakétaszerű, hosszú, karcsú testeket véltek láni a legtöbben. A csészealj-elméletek keletkezése egyébként 1942- re nyúlik vissza. Ekkor egy ittasan felszálló amerikai pilóta hétezer méter magasságban egy gömbvillámot nézett fényes külsejű, ismeretlen objektumnak. A csészealj-észlelések megsokszorozódása nagyjából egybeesik a rakétakutatás erőteljesebb fejlődésének a kezdetével. Akkoriban — akár katonák művelték, akár „civilek” — nem verték dobra, hogy miféle furcsa szerkezetekkel foglalkoznak. Nem közölték az indításokat, és nem is lehetett utánajárni a légtérben megjelent objektumok eredetének. Igazat kell adnunk annak az amerikai professzornak — az Egyesült Államokban létrehozott UFO-vizsgálati bizottság vezetőjének —, aki úgy vélte, hogy az első igazi repülő csészealj az a szovjet szputnyik volt, amelyet 1957. október 4-én bocsátottak fel. Az űrkutatás kapcsán ma már ott tartunk, hogy sok ezer rakéta- és szputnyik-alkatrész vált „kozmikus szemétté", s ezek mindegyike alkalmas arra. hogy UFO alakjában kísértsen. Jól tudjuk, hogy a természet bőven szolgáltat okot a csodálkozásra. Könnyen előfordulhat, hogy a gömb vagy korong alakú felhőket csészealjnak nézi az ember. Megcsalhatja a nézőt a sarki fény, a délibáb, sőt egy-egy napkitörés is kelthet csészealjszerű látszatot, ha a háttér, a megvilágítási viszonyok célszerűen párosulnak. Talán még „UFO-madarak"- ról is lehetne beszélni, megfelelő fényhatásnak kitett, magasan repülő éjjeli-madarakról. A CSÖKKENŐ VALÖSZÍNÜSÉG SORRENDJÉBEN A tudósok szerint az alábbi négy csoportba lehet sorolni az időnként észlelt rejtélyes objektumokat: — Optikai csalódások, tehát egyszerű fénytünemények, amelyek okát például a felhőzetben, a légkör és az égbolt szokatlan megvilágítási viszonyaiban, és az ezekkel járó sajátos fénytörési jelenségekben kell keresni. — Valóságos repülő tárgyak, részint be nem jelentett repülőgépek, rakéták, részint ember alkotta kozmikus objektumok, mesterséges holdak, hordozórakéták, amelyek főleg pályájuk utolsó szakaszán válnak jól láthatóvá. — Eddig ismeretlen természeti jelenségek, földi szolárís, kozmikus hatások látható jelei, amelyeknek megjelenési formáit nem is lehet előre megjósolni. — Idegen bolygókról, idegen naprendszerekről idetévedt, „elvándorolt" vagy kirándult" testek, űrhajók. EDDIG MÉG NEM JÁRTAK ITT A negyedik csoportban leírtak értelmében tehát kategorikusan nem szabad kizárni annak lehetőségét, hogy egy 500 vagy 1000 fényév távolságnyira lévő bolygón esetleg van egy fejlettebb társadalom, amely tökéletesebb űreszközökkel rendelkezhet, s űrszondákat, netán űrhajókat küldhet a Földre. A mi mai űrtechnikánkkal mindenesetre millió éveket igényelne egy ilyen „kirándulás” és az egész Földnek nincs annyi üzemanyaga, amennyi egy ilyen út megvalósításához szükséges lenne. Tehát bele ne essünk abba a hibába, hogy elhiggyük: a repülő csészealjak máris ilyen, távoli bolygókról érkező objektumok. Repülő csészealjak ugyanis hitelt érdemlő módon nem léteznek. A tudomány nem ismeri el, hogy jártak már itt a Földön távoli bolygók küldöttei, és azt sem, hogy most is itt ólálkodnának (anélkül, hogy egyáltalán leszállná- nak!) B. l.y
