Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-04 / 183. szám
1976. augusztus 4. TOLNÁN. , , "népújság 3 MII slDEN mm Ol o Nyugodjon meg Horváthné! Néhány hónap híja van az ötven évnek, de amikor dr. Várady János nyugdíjba vonul — 1977. január 1-gyel — fél évszázados orvosi tevékenységet tudhat majd maga mögött. Ennyi év önmagában is elegendő ahhoz, hogy az emberben tisztelet ébredjen viselője iránt, hiszen közismert, hogy az orvosi munka valósággal elégeti az embert. Ne higgye azért senki, hogy dr. Várady megrokkant, kedélytelen öregember, mert nem az, jóllehet július elején töltötte be 75. évét. Ma is korán kel, s reggel hatkor elindul megszemlélni a piacot, az élelmiszerboltokat és mert mindenkit ismer, tudja, hogy betegei közül kikhez lehet bekopogtatni jókora reggel. A fél 8 már a rendelőjében találja, aminek várószobájában akkorra rendszerint ott vannak a II. számú körzet első betegei. Rendel, a megszabott idő ellenére addig, amíg van beteg. Utána ebéd és beteglátogatás. Négytől öt, fél hatig ismét- a rendelőben van és havonta átlag 10 —12 ügyeletet lát el. A tamásiak ugyanolyan jól ismerik az idős orvosukat, mint az, őket. Azt mondják, „párját ritkítóan odaadó és lelkiismeretes,” hogy „azok közé az orvosok közé tartozik, amilyenekből egyre kevesebb lesz.” Bölcs és belátó, türelmetlenségében is türelmes és hiába olyan tüskés néha a modora, „mindenki tudja róla, hogy vajból van a szíve, ha betegről van szó, ha gyógyítani, segíteni kell.” Tulajdonképpen nekem is régi ismerősöm dr. Várady János. 1968-ban, amikor elnyerte az Érdemes Orvosi címet, riportot készítettem vele és emlegetni fogom ezt a szép szakmai kalandot, amíg élek, mert ha résen nem vagyok, felbőszült szerénységében kihajít. o Nyolc évvel az első találkozás után a rendelőben... Nevén szólítva, szinte atyai gyöngédséggel vigasztalja a kézbesítőnőt, aki nem betegként van jelen. — ■ Nyugodjon meg Horváthné, ma beviszik a fiát Szekszárdra és az ügyének pont kerül a végére! Ne sírjon már, na! Mikor elmegy a pityergő asszony, kurta magyarázat : a fia részegségében kis híján a gyerekének a halálát okozta. — Arra gondol, hogy az elfáradás miatt kértem a nyugdíjazásomat? Tévedés! Képes vagyok ellátni a dolgomat, de jó az, ha tudja az ember, mikor kell átadni a helyét. Föltétlenül addig, amíg még tud dolgozni. Nem panaszolja a rengeteg munkát, ami mögötte van és azt sem, amit most végez. Valamikor a legcuda- rabb körzel volt a Il-es számú, mert sok külterület tartozott hozzá. Az elmúlt 6—8 évben azonban az urbanizáció áldásaként elnéptelenedtek a hegyek és a puszták. 1968-ban még az ide 13 kilométerre lévő Martincán például 178 lakás volt. Ma ötben van lakó. Az öreghegyen is egész hegyoldalak lakatlanok. Bárki olcsón hozzájuthat az itt lévő házakhoz, ha van kedve a hétvégi felüdítő remeteséghez és keresi a természet pihentető közelségét. Kérdezem, mert izgat a kérdés, valahányszor idős orvosokkal van módom beszélgetni: mi az, ami a Rókus kórház nagy reményekre jogosító kitűnő belgyógyász szakorvosát megtartotta Tamásiban? És mit gondol, miért sétál orvosi diplomával a zsebében annyi fiatal orvos csak fővárosi vagy nagyvárosi álláshelyre várva?! Mindenre történettel válaszol. Erre is. Nemrég Budapesten járt és taxival igyekezett végcéljába érni, a Délitől. Elindult a kocsi és a taxisofőr hangjában némi ingerültséggel kezdett vallomásba, hogy ő orvos, de ilyen díjazásért és olyan csapnivaló helyeken inkább nem praktizál. Várom a mennydörgő ítéletet. Helyette csak azt tudom meg, hogy mondott ő is egyet és mást... o — Tudja, valahogy más iskola volt a mienk, a példaképeink is olyanok, akiket lehetetlen elfelejteni, mert tulajdonképpen ezeknek a közelségében és közelségétől érett be a hivatástudatunk. — „Várady tanulja meg, hogy ahol én jelen vagyok, ott maga nem ül le, s csak akkor beszél, ha kérdezem!” — szólt első főorvosa, ellentmondást nem tűrőn. Már a Rókus belgyógyászatának - volt adjunktusa, amikor ottani főnöke felszólította, hogy „X doktort haladéktalanul távolítsa el, mert pénzt fogadott el a közös kórtermi betegektől!” Aztán a magyar orvostörténet által jegyzett nagy név, a Bókayak nevének legifjabb viselője... A gyermek- gyógyászat orvostanára volt Az orvos-beteg kapcsolat sem a régi. ő is és „méltóságos tanárúr” volt a titulusa. A „méltóságos tanárúr” hazafelé indultában annyiszor fordult visz- sza, ahányszor útjában kétségbeesett anyák állították meg azzal, hogy mentse meg a gyermeküket. Mikor az orvostanár egy ilyen alkalommal ismét a harmadiknegyedik gyereket látta el, adjunktusa egy hátsó ajtón igyekezett volna kicsempészni Bókayt az intézetből, mire szigorú leckét kapott arról, hogy „nem szabad elzárni az orvost a betegeitől!” — Ma már az orvos-beteg kapcsolat sem a régi. Nézze, én néha hivatali hatóságnak érzem magamat. Ma is, jön hozzám egy asszony, hogy a kislányát, aki most nyaral, úszótanfolyamra akarja beíratni, írjam alá az orvosi igazolást. Föl sem merült benne, hogy nekem meg kell vizsgálnom a gyereket. Vagy mást mondok. Szintén, ma, bependerül egy pesti asszonyka, hogy itt van a rokonainál, léteit a szabadsága, de ő még fáradt, írjam ki. Na és a magyarkeszi ember? Három napja fölhasította tenyerét szerszámmal, aztán valamelyik bölcs öregasszony tanácsára káposztalevelet, meg mi ördögöt rakott rá. Van orvos a falujában, de jött hozzám, hogy úgyis dolga van Tamásiban. Én, elküldtem volna ezt a férfit. Várady doktor ellátta. Gondolom, nem minden zsémbelés nélkül. Na de az ő mindenkori zsérhbelésében az van, amit a költő így fogalmaz: „Érted haragszom, nem ellened...” o Mi lesz a nyugdíjazás után? Elmegy innen? Engem minden ideköt. Marad. Tamasi születésű, a családi házban lakik, ide kötik a sírok és az élők, a rokonok, barátok és ismerősként az egész nagyközség lakossága. Nagy Pál, a termelőszövetkezet kocsisa érkezik, ö az a segítőtárs, aki szükség esetén a külterületekre kocsiz- tatja a doktor urat. Jó társ a lelket rázó utakon, tud beszélgetni, hallgatni és szemlélődni, akár az utasa. Ma már jobb lenne egy akármilyen öreg, de üzemképes terepjáró autó a külterületekre hívott orvosok szállítására, de megteszi a régi közlekedési eszköz is, mert ha ott az orvost kihívó hozzátartozó, az úton nagyjából kiderül, mi a baj. A hegyeket, ahol csak gyalog lehet közlekedni, húsz évig járta. Tele van emlékekkel, élményekkel, melyeket orvostörténeti és helytörténeti szempontból egyaránt érdemes lenne rögzíteni. Az idős orvos egyébként nemcsak gyógyít a szülőfalujában. Erejéből, idejéből futotta közéleti tevékenységre is. Volt járási tanácstag és a járási tanács vb-tagja, s ilyenként Tamási fejlődésének lelkes előrelen- dítője. Tagja ma is az orvosetikai bizottságnak. Epilógus... Dr. Várady János, az orvos és az ember meggyőződésem szerint hiába készül nyugdíjba vonulni. Az életét jelképező gyertyát mindkét végén meggyújtotta az orvosi hivatást választva. Nem tudom és nem is akarom elképzelni tétlenül. Ezzel mások is így vannak... LÁSZLÓ IBOLYA Mi újság Szakoson? Mindenről tudni H a a tizennyolc tagú szakcsi alapszervezet fél éves munkáját áttekintjük, kiderül, hogy minden az ő „hatáskörükbe” tartozik, ami a községben történik. A párttagsággal önként vállalt felelősség ez, s ha jól csinálják, tengernyi munkát jelent. A jól működő párt- alapszervezet, vezetője a községnek. A szakcsi alapszervezet nem kevesebbet, mint a mindenütt jelen lenni, mindenről tudni, feladatot tűzte ki maga elé. A titkárral — „civilben” pedagógus — Benkő Miklóssal beszélgettünk arról, hogyan valósult meg ez a cél az elmúlt fél évben. Persze évek óta tartó munka esetében a témakör nem szűkíthető le csak fél évre a folyamatot is látni kell. A titkár szerint szerencsés az összetétel, van fizikai munkás, hat pedagógus, tanácson, postán, takarék- szövetkezetben dolgozó és nyugdíjas is. Ez utóbbiak kivételével, mindenkinek van megbízatása. Hallatják szavukat a népfrontban, a munkahelyeken, a nőbizottságban, a Vöröskeresztben és az úttörőcsapatban. A munkaterv átfogja a község életét. Egy-két évenként tájékozódnak a munkahelyek belső helyzetéről is, és ha kell, határozatot hoznak. Legutóbb a takarék- szövetkezet munkáját értékelték. Tájékoztatást kértek a termelőszövetkezet KISZ- szervezetéről, értékelték az idén a közművelődés helyzetét, az úttörőcsapat munkáját is. Jövőre szeretnék megvalósítani, a párttagok egyéni beszámoltatását is. L egközelebbi tennivalóik közé tartozik a közművelődés segítése, mert a művelődési ház igazgatója elmegy a községből. A párttitkár véleménye szerint nem találta meg a helyét, és a hangot a falusiakkal. Az alapszervezetnek van elképzelése az utódlásról. Az új igazgató is egy évet kap arra, hogy megismerkedjen a faluval, és felmérje, mit lehet tenni..Körülbelül ennyi idő után értékelik a munkáját. Megkezdték a téli politikai oktatás előkészítését. Ezen a területen is jó a helyzet, mert többen elvégezték áz alapszervezetből a marxiz- mus-leninizmus esti egyetemet. Az oktatáson részt vesz minden párttag, akinek nincs meg ez a végzettsége és adott időben nem taaul másutt. A téli oktatáson általában húszán vesznek részt. Céljuk, hogy azon pár- tonkívülieket is megnyerjék a politikai oktatásnak, akik állandó kapcsolatban vannak az emberekkel, a község lakosságával. így támadt az ötlet, amit a télen szeretnének megvalósítani : a kisiparosok bevonása a politikai oktatásba. B enkő Miklós úgy fogalmazott; nem törekszenek látványos és feltűnő dolgokra. Azt kell elérni, hogy mindenki maximálisan végezze el a munkáját és mindenről tudjanak, ami a faluban töité- nik. —ii— Százharminc kiállító A budapesti nemzetközi vásárközpontban elsőnek Csehszlovákia kezdte meg szabadtéri bemutatójának berendezését az augusztus 25-én megnyíló nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gép- és műszerkiállítás és vásár, az AGROMAS- EXPO ’76 területén. A második félévben ez az első budapesti szakkiállítás, amelyet a vásárközpont C-pavilonjában és környékén több mint 23 ezer négyzetméter szabadtéri és fedett területen rendez a HUNGEXPO. A hazaiakkal együtt 20 ország, mintegy 130 kiállítója hozza el Budapestre legkorszerűbb gépeit. A berendezések jelentős részét működés közben is láthatják majd a vásár vendégei. Többek között megtalálják az új szovjet óriástraktort, a K—701 típusú 300 lóerős erőgépet is. Ezúttal is felvonultatják a kiállítók a mezőgazdaság iparszerű termelési rendszereinek gépsorait. Növényegészségügy Kedvező Az elmúlt hetek szárazságában lelassult a növényi fertőzések terjedése; augusztus elején kedvező a mező- gazdaság növényvédelmi- növényegészségügyi helyzete. Az elmúlt tíz nap esőzései sem változtatták meg alapvetően ezt a nyugalmi állapotot, miután a csapadék korántsem volt elegendő a fertőzések fellobbantásához. Ezekben a napokban csupán az okoz kisebb gondot, hogy éppen a lehűlés következtében néhány növényi kultúrában fertőzések nyomai mutatkoznak, ezért a növényvédők nagy teljesítményű gépekkel veszik elejét a járvány elharapózásá- nak. Az ilyen veszélyeztetett növény a paradicsom, ahol a paradicsomvész — ez a veszedelmes növénybetegség — most kedvező feltételek közé jutott, s amennyiben nem fékezik meg időben, komoly károkat okozhat az ültetvényekben. Hasonlóan számola helyzet niuk kell a termelőknek a burgonyavész „indulásával", ennek a betegségnek szintén kedvez a hűvösebb idő. Július végén és augusztus elején aránylag tiszták voltak a szőlők. A peronoszpó- ra idén korántsem okozott annyi gondot, mint az elmúlt évben. Ugyanígy az alma- varasodást is sikerült elkerülni, legalábbis a nyár eddig eltelt időszakában. A szőlő esetében jelenleg egyéb fürtmegbetegedések sem valószínűek, ehhez ugyanis az időjárási és a növényegészségügyi • körülmények különleges összejátszása szükséges, nevezetesen például a párás-meleg idő, ami viszont augusztus első napjainak időjárását most nem jellemzi. Viszont a botritisz támadásától tartaniok kell a szőlősgazdáknak, az esőzések következtében ugyanis helyenként felrepedhetnek a szőlőbogyók és a réseken át utat talál a fertőzés. ASZFALTUTAKHOZ Aszfaltkeverő telepet épített a Győri Közúlépitő Vállalat Győrújfalun. Az NDK berendezések óránként 70—80 tonna jó minőségű aszfaltot készítenek. Automata vezérlésű, elektronikus berendezések adagolják a különféle adalékanyagokat az évi 300 ezer tonna kapacitású keverőtelepen.
