Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-27 / 202. szám
2 Képújság 1976. augusztus 27. Az FKP nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) lönböző pártjait a „szupertechnokrata” és párton kívüli miniszterelnök vezetése alatt egy-egy államminiszter képviseli egy afféle szűkebb kabinetben. Az FKP Politikai Bizottsága nyilatkozatot hozott nyilvánosságra a kormányváltozásról. A miniszterelnök lemondása és. az új kormány kijelölése a köztársasági elnök részéről azokat a növekvő nehézségeket tükrözi, amelyekbe a hatalom a dolgozók és a nemzet érdekei ellen irányuló nagytőkés politika megvalósítása során ütközik, — szögezi le a nyilatkozat. Ez a politika, amelyet Giscard d’Estaing, Chirac és Lecanuet (a kormányban részt vevő reformisták vezetője) közösen irányított, az ország problémáinak súlyosbodására vezetett. A francia kommunisták állásfoglalása rámutat, hogy a hatalomnak ilyen körülmények között nem sikerült kiszélesítenie befolyását, nem tudta kétségessé tenni a baloldal egységét, vagy meggyengíteni a Francia Kommunista Pártot. A nagytőke és a reakció erői azonban nem csupán folytatni kívánják a nadrág- szíjmeghúzó politikát, de még súlyosbítani is akarják. Külpolitikai téren arra törekszenek, hogy meggyorsítsák országunk beolvasztását egy nyugat-európai és atlanti tömbbe, amelyben az Egyesült Államok és Nyugat-Német- ország játssza a vezető szerepet Franciaország szuverenitásának és függetlenségének rovására. Ezeket a célokat illetően semmiféle különbség nincs a független köztársasági, UDR vagy centrista vezetők között, ebben egyetértenek — hangsúlyozza az FKP PB nyilatkozata, majd rámutat: A kormányátalakítás valójában kísérlet részükről arra, hogy új módon sorakoztassák fel a reakció erőit. Giscard d’Estaing részéről a változás a rendszer elnöki és személyi jellegének megerősítésére szolgál. Az új miniszterelnök kijelölése is erről tanúskodik, a miniszter- elnök gyakorlatilag csak Giscard d’Estaing személyi titkára lesz. Chirac részéről arra irányuló törekvésnek vagyunk tanúi, hogy a reakciós koalíció vonzáskörében tartsa azokat a hazafiakat, akiket nyugtalanít az UDR csatlakozása Giscard d’Estaing és Lecanuet nemzeti lemondási politikájához. Ez a manőver azonban senkit nem csaphat be, hiszen július 30-án maga a volt miniszterelnök jelentette ki, hogy az UDR a többség része marad, bármi is történjék. Ebben a helyzetben, szögezi le az FKP PB — a Francia Kommunista Párt a nad- rágszíjmeghúzó politika ellen és követeléseik teljesítéséért küzdő valamennyi dolgozó réteg oldalán folytatja harcát. Határozott erőfeszítéseket tesz a jövőben is annak érdekében, hogy megnyissa a válságból kivezető egyedüli utat: a baloldal közös programjának végrehajtását a baloldali pártok egységkormánya révén — szögezi le többek között az FKP PB nyilatkozata. Panoráma BUDAPEST Dr. Tran Duy Hung, a Vietnami Szocialista Köztársaság fővárosa, Hanoi főpolgármestere — aki a Fővárosi Tanács vendégeként tartózkodott hazánkban — csütörtökön elutazott Budapestről. Tran Duy Hung itt-tartózkodása során megismerkedett a főváros fejlesztési eredményeivel, várospolitikai célkitűzéseivel és megtekintette Budapest nevezetességeit. Hanoi főpolgármestere megbeszéléseket folytatott a főváros vezetőivel. Fogadta őt Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese és Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára. MOSZKVA Több mint tizenháromezer magyar, NDK-beli, lengyel, csehszlovák és bolgár munkás és műszaki szakember dolgozik jelenleg az orenbur- gi gázvezeték építkezésén a Szovjetunióban — állapítja meg a Pravda, hangoztatva, hogy ennek az építkezésnek a részt vevő országok száma és a méretek tekintetében nincsen párja a nemzetközi gazdasági együttműködés történetében. A KGST-tagorszá- gok építőbrigádjaiban a kommunisták aránya hatvan százalék. Az SZKP lapja „az internacionalista nevelés nagyszerű iskolájának” nevezi az építkezést. BERLIN A leszerelés biztonság és fejlődés jelszavával az NDK- beli Mühlhausenben csütörtökön megnyílt a 26. Pugwash- konferencia. Kelet és Nyugat tudósainak hagyományos találkozóján — amelyet első ízben húsz évvel ezelőtt a kanadai Pugwashban rendeztek meg az angol Bertrand Russel kezdeményezésére —, harminc országból több mint százan vesznek részt, köztük dr. Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese és Ránki György akadémikus. A hatnapos tanácskozás fő témái a nemzetközi biztonság, a leszerelés és a környezetvédelem. Szadatot újraválasztották Az egyiptomi nemzetgyűlés Anvar Szadat elnököt újabb hat esztendőre államfővé jelölte. Az elnök mellett Szajed Maréi, a parlament elnöke. (Telefoto — AP—MTI—KS) Ötvennapos űrműszak Kristályelőállítás a kozmoszban Tudósok vizsgálják Moszkvában a Luna—24 szovjet automatikus űrállomás által a Földre szállított holdkőzetet. Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov, a Szaljut—5 űrállomás fedélzetéről visszatért két szovjet űrhajós pilóta szerda este óta Bajkonu- ron, a kazahsztáni űrrepülőtéren piheni ki a közel 50 napos kozmikus műszak fáradalmait. A csütörtöki moszkvai lapok felteszik a kérdést: mi töltötte ki Volinov és Zsolobov csaknem 1200 munkaóráját a világűrben, s főként — milyen hasznot hajtott ez a maratoni kísérlet a tudomány, a népgazdaság, az űrkutatás szempontjából? A Szaljut—5 űrlaboratórium fedélzetén végzett kutatásoknak teljesen konkrét céljaik voltak: az ásványkincsekben gazdag térségek felderítése, a szeizmikus aktivitás kutatása, a hegyomlások veszélyének értékelése, hydrotechnikai létesítmények helyének megválasztása, stb. A világűrből hozott fénykép- felvételek feldolgozása lehetővé teszi, hogy a természeti viszonyok alapos felmérése alapján tervezzék meg az országutak és vasúti pályák útvonalát, a vízi erőművek, ipari üzemek és városok helyét. Az űrállomás fedélzetén Volinov és Zsolobov nagyszámú technológiai kísérletet is végzett a súlytalanság körülményei között. A legújabb értékelések szerint az új anyagok, például kristályok és ötvözetek kozmoszban való előállítása műszakilag és gazdaságilag rendkívül hatékony tevékenység, amely 1990-ig 5 milliárdtól 50 milliárd rubelig terjedő effektiv hasznot hajt majd a szovjet gazda- a Ságnak. LEONYID BREZSNYEV ÉS KÄDÄR JÁNOS TALÁLKOZÓJA Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára csütörtökön a Krímben találkozott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával, aki az SZKP Központi Bizottságának meghívására pihenésre érkezett a Szovjetunióba. A találkozón véleményt cseréltek az SZKP és az MSZMP, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti kölcsönös kapcsolatok alapvető kérdéseiről. Leonyid Brezsnyev és Kádár János nagy megelégedéssel állapította meg, hogy a két párt és a két ország közötti együttműködés sokoldalú jelleget öltött, tovább mélyül és fejlődik, hozzájárulva ezzel az SZKP XXV. és az MSZMP XI. kongresszusán hozott határozatok eredményes megvalósításához. Külön kiemelték, hogy milyen pozitív jelentőségű a két ország népgazdasága számára a gazdasági együttműködés olyan haladó formára való áttérése, mint a termelési szakosodás és együttműködés, hosszú távú megállapodások megkötése a különböző nyersanyagok és más természeti kincsek kölcsönös érdekeket szolgáló felhasználásáról. Az SZKP és az MSZMP vezetői kifejezték meggyőződésüket, hogy a jelenlegi nemzetközi fejlődés legfontosabb vonása a szocialista közösség országai összeforrott- ságának fokozódása, politikájuk növekvő befolyása az események menetére, összhangban a béke, a felszaba- dítási mozgalom, s a népek haladásának érdekeivel. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak azokra a földrajzi térségekre, ahol válsághelyzet áll fenn, folytatódik a vérontás, mint ahogyan ez Libanonban történik. Az élet új erővel támasztja alá annak fontosságát, hogy kibontakoztassák a harcot a katonai konfliktusok tűzfészkeinek kioltásáért, az enyhülés megszilárdításáért, a hidegháború maradványainak teljes felszámolásáért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért. Leonyid Brezsnyev és Kádár János találkozója a szívélyesség és barátság, a megvitatott kérdésekben megnyilvánuló egyöntetűség és teljes kölcsönös egyetértés ' légkörében zajlott le. Panmindzsonban ülést tartott a Koreai Katonai Fegyverszüneti Bizottság a demarkációs övezetben az amerikaiak által kirobbantott incidensek kivizsgálására. (Telefotó — UPI — MTI — KS) LAPZÁRTA Enyhülés és haladás HÓNAPOKON ÁT foglalkoztak bizonyos nyugati politikai és tájékoztató központokban, jobb ügyhöz méltó buzgalommal, a prognózisok elkészítésével. Az európai kommunista és munkáspártok tanácskozására — hangoztatták — nem kerülhet sor, mivel a nézetek túlontúl különbözőek ahhoz, hogy egységes dokumentumot lehessen kimunkálni. Megint egyszer — ki tudja, hányadszor — rossz jósoknak bizonyultak. Huszonkilenc kommunista és munkáspárt képviselői a legszélesebb körű találkozót tartották meg az európai kommunista és munkásmozgalom történetében. Tanácskozásuk dokumentuma azt tükrözi, hogy a jelen időszakban — amikor az egész mozgalom erősödik, a pártok harci körülményei nagymértékben különbözőek, amikor nincs és nem is szükséges, hogy a testvérpártoknak központjuk legyen — az egyetértés igen széles körű. A konszenzus (a teljes egyetértés) elve alapján kimunkált okmány nagy figyelmet szentel az Európában létrejött új erőviszonyoknak — amelyek az enyhülést lehetővé tették —, s egyben az egyetértés széles körének demonstrálásával maga is az erőviszonyok formálójává vált. A dokumentum megállapítja: „Az, hogy Helsinkiben megtartották az európai biztonsági és együttműködési értekezletet, már önmagában is a legvilágosabban tükrözi a kontinensen annak eredményeként végbement változásokat, hogy a népek győzedelmeskedtek a fasizmus ellen vívott háborúban, és kinyilvánították azt az akaratukat, hogy békében és biztonságban éljenek és dolgozzanak együtt, s jövőjüket jogos törekvéseik szerint alakítsák.” AZ ÉRTEKEZLET dokumentuma az enyhülés megszilárdításáért vívott küzdelem feladatait szoros egységbe foglalta azokkal a tennivalókkal, amelyek a demokrácia s a társadalmi haladás védelmével kapcsolatosak a kontinens nyugati felén, s mindazzal; ami összefügg az antifasiszta küzdelemmel. Ezek a kérdések különösen fontosak, hiszen a kapitalizmus válsága elmélyült, letagadhatatlanab- bá vált, mint valaha. Ebben a helyzetben élesebbé válnak a társadalmi és gazdasági ellentétek, növekszik a dolgozók elégedetlensége és erősödik a tömegek változtatásokra irányuló törekvése. A moszkvai Nemzetközi Munkásmozgalmi Intézet számításai szerint a sztrájkharcok 1974-ben és 1975-ben sok kapitalista országban kiterjedtebbekké váltak, noha a recesszió önmagában véve nem kedvez a sztrájkmozgalmaknak. Jelentősen növekedett a sztrájkokban való tömeges részvétel Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, s Angliában is. Sok iparilag fejlett kapitalista államban egyre újabb dolgozó rétegekkel bővül a monopóliumellenes harc társadalmi bázisa: aktívabbakká válnak az ifjúmunkások és a vendégmunkások, valamint a nők. A konkrét mindennapi követelésekért folytatott harc nemegyszer a monopóliumok hatalma elleni akcióba csap át, az általános demokratikus tömegakciók összeolvadnak a proletariátusnak a szocializmusért vívott harcával. Ilyen helyzetben a tőkés rend ideológusai és politikusai különböző ki- utakat keresnek a válságból. Ezért igen fontos, hogy a mo- nopóltőke — bármennyire növekszik is erre való hajlandósága — ne tudjon megtorló és tekintélyuralmi módszereihez folyamodni, amelyek veszélyeztetik az európai népek vívmányait, előretörésüket a béke és a társadalmi haladás útján. IGEN SOK felszólaló hangoztatta Berlinben: a nemzetközi feszültség enyhülése kedvező hatást gyakorol a társadalmi haladásra a mai világ minden fő szektorában. És ez nem egyszerűen elvi megállapítás. Ismeretes, hogy az enyhülés jelenlegi folyamata nem ma és nem tegnap kezdődött el, hanem jogosan kapcsolják össze azzal a békeprogrammal, amelyet az SZKP XXIV. kongresszusán terjesztettek elő, s amelyet a XXV. kongresszuson megerősítettek és kiegészítettek, s amelyet Kádár János közös programunknak nevezett. Ez a békeprogram, valamennyi haladó és békeszerető erő támogatásával az utóbbi években sok nagyszerű eredményhez is vezetett. így az enyhülésnek a társadalmi folyamatok fejlődésére gyakorolt hatását most már tények alapján is meg lehet ítélni. Hiszen éppen a kibontakozó enyhülés időszakában fejeződött be győzelmesen a vietnami nép hősi harca az imperialista agresszióval szemben, aratott győzelmet a népi mozgalom Laoszban és Kambodzsában. Éppen ez alatt került sor több szocialista állam nemzetközi pozíciójának további megerősödésére, oldódtak meg olyan nagy problé- 'mák, mint az NDK nemzetközi jogi elismerése, a Kuba elleni blokád áttörése. Ebben az időszakban bukott meg a fasiszta rendszer Görögországban és Portugáliában, ingott meg véglegesen a fran- coizmus Spanyolországban. Az egész kapitalista világban a demokratikus és a munkás- mozgalom új fellendülése volt megfigyelhető. VITATHATATLAN, hogy az enyhülés kedvezően hatott a pozitív társadalmi folyamatok fejlődésére. Ugyancsak tény a társadalmi haladás visszahatása az enyhülésre. Ez fejeződik ki abban is, hogy az enyhülésért folyó harc úttörőiként a szocialista forradalom államai lépnek a színre; olyan államok, amelyeknek céljai egész Európa népeinek objektív érdekeivel esnek egybe, s amelyeknek tekintélye és vonzása még soha nem volt akkora, mint most, a hetvenes évek közepén ... VAJDA PÉTER
