Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-25 / 200. szám
a ^fepÚJSÁG 1976. augusztus 25. Olvasóink kérdezték A földrengések előrejelzése Több olvasónk kérdezte: lehet-e előre jelezni teljes biztonsággal a földrengéseket. Erre a kérdésre válaszolunk az alábbiakban. A földrengések olyan természeti katasztrófák, amelyek óriási károkat okoznak az emberiségnek. (A kínait megelőző nagy földrengésnek például Guatemalában több mint húszezer halálos áldozata és mintegy 80 ezer sebesültje volt, az anyagi károkat szinte fel sem lehetett mérni.) Hírügynökségek statisztikát készítettek századunk legnagyobb, legjelentősebb kárt okozó, legtöbb emberéletet követelő földrengéseiről. Századunk elejétől 1975-ig több mint 650 ezren estek áldozatul (Kínában a legutóbbi jelentések szerint mintegy egymillió ember halt meg) a földmozgásoknak. A legnagyobbak : az olaszországi Messina Regio di Calabri- ban, 1908-ban (82 ezer halott); a kínai Kansu-Sans- hiban 1920-ban (120 ezer halott); a tokiói yokohamai földrengés 1923-ban (143 000) ; a quettai (Pakisztán) — katasztrófa 1935-ben (35 000) ; az agadiri (Marokkó) földmozgások 1960-ban (15 000) ; és napjainkhoz közelebb Kho- rassanában (Irán) 1968-ban (12 000) ; Amacasban (Peru) 1970-ben (54 000); és ezelőtt négy évvel Nicaragua fővárosában, Managuában (10 000 halott). A földrengés kétségtelen az egyik legnagyobb természeti csapás, amelynek nem sikerült az ellenszerét megtalálni. Mi okozza? A tények azt mutatják, hogy elsősorban Földünknek az úgynevezett aktív övezetében jönnek létre, amely ugyanazon fokok által meghatározott sávban Közép- Amerikától egészen Japánig érinti a kontinensek különböző országait. Ebben az övezetben erősebbek a Föld belső életét jellemző jelenségek. Feltételezések szerint a földfelszíntől számított 50— 200 kilométer mélységben, az úgynevezett asztenoszférában az anyag egy része olvadt állapotban van, ezen lebeg, a felszíni formáktól függően, a 10—50 kilométer vastagságú földréteg. Ennek a rétegnek a vízszintes kiterjedése, a kiegyenlítődést célzó erők okozzák azokat a tektonikai mozgásokat, amelyek olyan katasztrofális eredményekkel járnak a felszínen. Ez — ha a legmegalapozottabbak Közé is tartozik — csimán egyik feltevés a sok köx . a földrengések természetének teljes ismeretéig még hosszú az út. Ami azt is jelenti, hogy az emberiség okozati — az okokat megszüntető — kezeléssel egyelőre nem rendelkezhet. Ez a megállapítás azonban nem egyenlő a teljes védte- lenséggel. Ha a földrengéseket nem is lehet megállítani, ha nem is lehet gócpontjaikat megszüntetni, jelezni azért már lehet őket. És nem csupán abban a stádiumban, amikor a katasztrófa már elkerülhetetlen. Ha ugyanis sikerül megállapítani, milyen területet érint a földrengés, milyen időközökben, akkor a veszélyeztetett időpontban a lakosságot el lehet szállítani. Hogyan lehet előre jelezni a szeizmikus mozgásokat? Szerte a világon több módszert is kidolgoztak: amerikai tudósok a kisméretű, állandó földmozgások mozgászavaraiból következtetnek egy erőteljesebb szakaszra. japán tudósok földrengések előtt a földi mágneses tér szabályostól eltérő változásait észlelték. Szovjet és jugoszláv szakemberek megfigyelése, hogy nagyobb arányú mozgások előtt a hévizek radioaktivitása fokozódik. Japánban létezik egy begóniaféleség, amely a földrengés előtt néhány nappal bontja ki szirmait... Hosszú lenne itt és most felsorolni mindazokat a megfigyeléseket, azokat a tapasztalatokat, amelyek különösen az utóbbi évtizedekben halmozódtak fel. Nemzetközi tudományos szervezetek is létesültek a geofizikai jelenségek vizsgálatára, évekig tartó kutatóprogramok során vizsgálva a földmozgásokat. Az emberiség nem ül karba tett kézzel az egyik legnagyobb természeti csapás előtt, sajnos azonban nem mindig sikerül is tennie valami érdemlegeset. Mert tény az, hogy a földrengések leggyakrabban a gazdaságilag elmaradt országokat sújtják, hisz az építkezések alacsony színvonala, a szervezetlenség, az egészségügyi ellátás hiánya nagyobb mértékben fokozza a természeti csapások által okozott károkat. Japánban, ahol évente több száz földrengés rázza meg ezt vagy azt a sziget- csoportot, már a magas épületek is alig szenvednek kárt... Fantáziadús tervek születtek és születnek a földlökések megakadályozására: ellenőrzött atomrobbantásokkal megszüntetni a kéregfeszültséget, mély szondák ásásával hideg vízzel hűteni a forró rétegeket, stb. Ezek azonban csak elképzelhetők, de még elméletileg sem kivitelezhe- tők. A védekezés reális módja csak az előrejelzés lehet. És ennek alapján a megelőző biztonsági intézkedések a veszélyeztetett országokban. Ezek azonban olyan kérdések, • amelyek nem a földfelszín alatt, hanem fölötte dőlnek el.-z -r Növelik a földek hozamát Az első magyar jégelhárító rendszert Baranya megyében építették ki, ahol a legsúlyosabb károkat szokta okozni a jégverés. A „felhőrobbantásokra” a Szovjetunióban jól bevált jégelhárítási technológiát vettük át, a szükséges berendezésekkel és rakétákkal együtt. A védett terület központjában meteorológiai radarállomás ellenőrzi a zivatarfelhőket. A radarsugarak „kitapogatják”, hogy a felhőgócok tartalmaznak-e jégcsírákat és amennyiben fennáll a jégveszély lehetősége, rakétákat lőnek fel, bennük megfelelő reagens anyagokkal, ezüst- és ólomjodiddal. Ezek hatására azután a jégeső helyett csendes eső hull. A reagenseknek a felhőkbe juttatása azt a célt szolgálja, hogy lekössék a kis cseppeket, azokat azonnali kristályosodásra és lehullásra kényszerítsék, megakadályozván a nagy jégszemek kialakulását. A baranyai „jégernyő” 150 ezer hektárnyi területet hivatott megvédeni a súlyos természeti csapástól A SZOVJETUNIÓ 22,4 milliós négyzetkilométernyi területének csaknem fele az örök fagy zónájában fekszik. Déli részét kiterjedt sivatagok foglalják el. A 607 millió hektár megművelhető területből csupán 225,2 millió hektár szántó — és ez se a legjobb éghajlati zónákban. A szántóterületet 42 millió hektárral növelő szüzföldeket már hasznosítják. A szántók erdőirtás útján történő bővítése drága és nem kifizetődő — megbomlik az ökológiai egyensúly. Egy kiút marad: a rendelkezésre álló talajok javítása. Az elmúlt tíz évben a Szovjetunióban 14 millió hektárt csapoltak le, illetve öntöztek, kétszer többet, mint az előző évtizedben. Első ízben kezdtek tervszerűen, nagy méretekben a meglévő öntöző- és vízlevezető rendszerek nagyszabású modernizálásához. A földeket elegyengetik, kilúgozzák a sót, automatizálják és telemecha- nizálják a meliorációs rendszerek irányítását. Viktor Kovda akadémikus a szikes földek alagcsövezéssel történő talajjavítását lehetővé tévő hatékony módszerét 1973- ban ENSZ-díjjal jutalmazták. A GYAKORLAT megmutatta, hogy a helyesen szervezett erdőgazdálkodás és a nagy hozamú földművelés, a sikeres talajjavítás, a tudományos alapokon nyugvó eredményes vízgazdálkodás és különösen az öntözés — számos negatív jelenséget teljes egészében kiküszöbölhet és sok millió hektár parlagon heverő földet vonhatnak művelés alá, forró és fagyos pusztaságokon is termő tájakat alakíthatnak ki. NAGY KÁRT okoz a földnek a víz és a szél által okozott erózió, az öntözött földek szikesedése, elmocsara- sodása, a bokrok és a gyomok. Az erózió elleni harc légszemléletesebb példája a Kazahsztánban, Barajev akadémikus vezetésével kidolgozott úgynevezett talajvédő rendszer. Alapját a mezsgye nélküli szántás képezi: nem teszi tönkre a talajszerkezetet — Kazahsztánban és Szibériában már 20 millió hektáron alkalmazzák, ami nagymértékben növelte a gabonafélék hozamát. 1971-ben elfogadták a KGST-országok gazdasági együttműködése további elmélyítésének és fejlesztésének komplex programját. E programban 18 műszakitudományos probléma is szerepel — a többi között a növényvédő szerek által a környezetre gyakorolt hatás vizsgálata, valamint a növényzetnek és a természetnek nem ártó biológiai védekezési módszerek kidolgozása is. Közösen dolgozzák ki a természetvédelem egészségügyi követelményeinek módszereit. E célból Moszkvában, az Orvostudományi Akadémián koordinációs központot hoztak létre. A BUKARESTBEN 1974- ben tartott demográfiai világkongresszuson Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára elmondta, hogy a Föld potenciális készletei 76 milliárd embert is eltarthatnak. Ha figyelembe vesszük a demográfusok prognózisait, amely szerint bolygónk népessége körülbelül 10—12 milliárdnál stabilizálódik, ez több mint elég. B. Stepa, a Szovjetunió vízgazdálkodási és talajjavítási miniszterhelyettese (APN—KS) Jogszabályokról- röviden A lakásépítő szövetkezetek gazdálkodási és elszámolási rendjéről szól a pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter 20 1976. (VIII. 12.) PM—ÉVM számú együttes rendelete, amely szabályozza a költségek figyelembe vehető mértékét, a szövetkezet tevékenységének forrásait, a tagokkal történő pénzügyi elszámolás rendjét, kimondja, hogy a szövetkezet mentes az illetményadó és a vállalatokat terhelő, egyéb adófizetési kötelezettség alól, ugyanakkor a kifizetett munkabérek után 15 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni, ha pedig tevékenységi körének túllépésével nyereségre tesz szert, azt rendkívüli termelési adó címén köteles befizetni. Külön felhívjuk a figyelmet, hogy a lakásépítő szövetkezet a naptári év utolsó napjával zárszámadást köteles készíteni, a tulajdonában, használatában álló eszközöket, forrásokat leltározni és értékelni kell, vagyonáról és a tevékenysége során bekövetkezett gazdasági eseményekről pedig folyamatosan nyilvántartást kell vezetnie. A jogszabály a Magyar Közlöny ez évi 61. számában jelent meg. A mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek felvásárlási áráról szóló korábbi szabályozást módosítja és egészíti ki a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter 28/1976. (VIII. 15.) MÉM—ÁH számú rendelete, (megjelent a Magyar Közlöny f. évi 62. számában), melynek részletes ismertetésére természetesen nincs lehetőségünk, ennyit mégis idézünk a jogszabályból: „Azoknak a mezőgazdasági kistermelőknek, akik a felvásárló vállalattal vagy — az állatok forgalmára vonatkozó rendelkezések keretei között — a mezőgazdasági nagyüzemmel, illetve az ÁFÉSZ-szel 1977. január 1-től legalább hároméves időtartamra kötnek hízott sertésre mezőgazdasági termékértékesítési szerződést, több éves szerződéses felárat kell fizetni”, melynek összege évenként emelkedik. A SZÖVOSZ Tájékoztató f. évi 29. számában megjelent több irányelvből is kiemeljük azt, amely a külföldi kiküldetéseknek és a külföldiek fogadásának rendjéről szól, s amely szerint a külföldi kiküldetésről a visz- szaérkezést követő 15 napon belül részletes úti jelentést kell készíteni, az útijelentésben részletesen ismertetni kell a kiküldetés eredményét, a hasznosítható tapasztalatokat, stb. A jelentéskészítési előírások külföldiek fogadásánál is alkalmazandók! Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet arra a közleményre, amely a Kereskedelmi Értesítő ez évi 21. számában jelent meg, s amely a Belkereskedelmi Minisztérium állásfoglalását tartalmazza „A dohányzásról a kereskedelmi és vendéglátóegységekben” — tárgykörben. Az állásfoglalás szerint a vásárlókat az áruházakban, az élelmiszert, továbbá a tűzveszélyes anyagokat árusító üzletekben fel kell hívni, a többi kereskedelmi egységben fel lehet kérni, hogy ne dohányozzanak. „A dohányzás mellőzésére fel kell kérni a vendégeket a munkahelyi és az önkiszolgáló, továbbá azokban a vendéglátó- egységekben, ahol a tartózkodási idő viszonylag rövid vagy az értékesítésre kerülő termékeket jórészt pultokon helyezik el, s a dohányzás azok állagát, küllemét, élvezeti értékét károsan befolyásolja. Ha egy vendéglátó- üzletnek több azonos rendeltetésű helyisége van, ezek közül a nem dohányzó vendégek részére külön helyiséget, termet helyes biztosítani.” Az Egészségügyi Közlöny f. évi 15. számában jplent meg az Egészségügyi Minisztérium állásfoglalása a szociális otthoni és intézeti gondozási díjak 1976. évi felülvizsgálatáról, s itt csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a gondozott és a gondozási díj fizetésére kötelezett hozzátartozók szociális körülményeit évenként felül kell vizsgálni s az ez évben végzett felülvizsgálat alapján megállapított új gondozási díjakat 1976. október 1. napjától kezdődően kell fizetni. Dr. Deák Konrád, a TIT jogi szakosztályának alelnöke Az életmentő művese A veseműködésükben súlyosan károsodott betegek régebben menthetetlenek voltak: a vérükben felhalmozódott méreganyagot a vese nem tudta kiválasztani és emiatt rövidebb-hosszabb idő múlva beállt a halál. Ma az ilyen betegeken már segít egy ötletes gép, a művese, amelyen átfolyva a beteg vére megtisztul A művesekezelés 4—8 óráig tart, ezalatt megtisztul a vér, és a vese regenerálódik, lehetővé téve a spontán kiválasztást. Nagyon súlyos, megfordíthatatlan vesekárosodás esetében a 2—4 naponként végzett művesekezelés segítségével évekig munkaképes állapotban tartható a beteg. A kezelés történhet erre a célra kialakított mű- veseosztályon, járóbetegambulancián, de akár a beteg otthonában is. Müvesekezelés az egyik NDK-beli klinikán
