Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-25 / 200. szám

1976. augusztus 25.

I

Képújság 5

Pakson, a Kishegyi utcában készítettük felvételünket, az atomváros közvetlen szomszédságában. OTP-lakások vannak az utca mindkét oldalán, de a bal oldali rész — amint megyünk fölfelé — megI hökkentőén elhanyagolt: gaztenger veszi körül a házakat. A másik házsor lakói viszont füvesítették az udvaraikat, virágot ültettek már évekkel ezelőtt. Az egész Kishegyen csak a gazos házak éktelenkednek. Az erőmű munkásszállóit is park övezi. Talán arra várnak az elhanyagolt porták lakói, hogy mások teszik rendbe az ő házuk táját is?

Fotó: gk

Már új termékek készülnek a hajdani vödörgyártó üzemben. Tengerdi Jenőné és Vörös Zoltánné a termoblokkok szűrőjét szereli.

A MEZŐGAZDASÁGI szövetkezetek többségében ma már dolgozik belső ellenőr; nem egy esetben olyan alkalmazott vagy tsz-tag végzi ezt a tevékenységet, akinek az ellenőrzésen kívül más feladata is van. A szövetkezetek kapcsolatai sokirányúak, a termelés során számtalan eszközre, anyagra van szükség, a nyilvántartás, az adminisztráció megnövekedett. A gazdaságos termelés érdekében a folyamatos önkontrollra elengedhetetlenül szükség van.

A mezőgazdasági termelés rohamos fejlődését a kívülálló a korszerű gépeken, a magasabb hozamokon veszi észre. A fejlődés, a magasabb termésátlagok mögött gazdasági számítások, a szakvezetés alapos, gondos mérlegelései, az üzemgazdászok elemző munkája található. S mellettük természetesen a belső ellenőré, akinek a vizsgálata után derül ki nemegyszer, hogy valamely üzemág gazdaságtalan termelését hogyan lehetne javítani, vagy hogy az adott körülmények között melyik termékféleséget lehetne biztonságosan előállítani.

A bizonylati fegyelemre ma már a szövetkezetekben igen nagy súlyt fektetnek — mégis előfordul, hogy elírnak egy számot, vagy egy nullával több kerül a bizonylatra. Nemcsak készakarva, hanem figyelmetlenségből is adódhat hiba. Az ellenőrök állandóan figyelemmel kísérik a

„papírmunkát”, de esetenként a vezetőség, vagy az ellenőrző bizottság megbízásából, például a munkaidő, a munkaerő, vagy az energia felhasználását is alaposan megvizsgálják. A belső ellenőrök tevékenysége a gazdasági élet egyre több oldalára kiterjed, s a szélesebb körű munka hasznát az egész szövetkezet élvezi.

Figyelmeztető szavuk nyomán felelősségre vonják azt, aki mulaszt, vagy leváltják, aki nem felel meg a feladatának. A közös gazdaságok vezetőinek jól kell sáfárkodniuk a közösség vagyonával, az alapszabály határozatait rendre végre kell hajtani. S hogy ebben még apróbb hibák se forduljanak elő, a belső ellenőrök állandó jelenlétére szükség van. A különböző jelentésekben gyakran olvassuk: „A feltárt hiányosságokat megszüntettük.” Ez nem egy esetben az ellenőrző bizottság, vagy pedig a lelki- ismeretes belső ellenőr munkájának eredménye.

AZ „ELLENŐR” kifejezés óhatatlanul valamiféle fél- szet vált ki az emberből; a leleplezéstől tart, még akkor is, ha úgy érzi, hogy tudatosan nem követett el hibát. Pedig nem ugrásra készen álló nyomozók, mumusok, okvetetlenkedő bajkeresők, hanem a szövetkezet olyan feladattal megbízott dolgozói, akik mindenkor a közösség érdekében munkálkodnak.

d. v. m.

Soron kívüli bankintézkedés

Hitel - műtrágyára

A mezőgazdaság műtrágyafelhasználásának növelése a hozamok fokozásának egyik legfontosabb feltétele, amivel számol az V. ötéves terv is; eszerint 1980-ig 33 százalékkal nő a felhasználás, s öt év múlva eléri a 2 millió tonnát. A termelők műtrágyaigénye azonban egyelőre elmarad a tervezett színvonaltól, a gazdaságok — az AGROTRÖSZT illetékesei szerint — mintegy 90 ezer tonna hatóanyagban számított műtrágya-megrendelést mondtak vissza az elmúlt hónapokban. Ez kedvezőtlen jelenség és nem felel meg az üzemi tervekben előirányzott fejlesztési programnak sem.

Az idegenkedésnek több oka van, mindenekelőtt az, hogy az év elején átlagosan 23 százalékkal megdrágultak a talajerőpótló vegyszerek. Emiatt számos gazdaság helytelenül értelmezett takarékossági programot igyekszik megvalósítani, bár ez ellent mond a kialakult üzemgazdasági gyakorlatnak és kimutathatóan visszaüt az így gondolkozó termelőkre. Kétségtelen azonban, hogy egyes kedvezőtlen adottságokkal rendelkező üzemek anyagi lehetőségek híján vonták vissza megrendeléseiket. Rajtuk és más termelőkön is segít majd az a soron kívüli banki intézkedés, amely nemcsak rövid lejáratú termelési hitel folyósítását teszi lehetővé műtrágya beszerzésére — mint korábban —, hanem középlejáratú, tehát hosszabb időre szóló hitelt is engedélyez és a kedvezőtlen adottságú termelőknek esetleg a hitel prolongálást is lehetővé teszi.

Az AGROTRÖSZT telepei augusztus elsejéig összesen 925 000 tonna műtrágyát forgalmaztak. A megrendeléseket folyamatosan kielégítik, az ellátás a legtöbb műtrágya esetében zavartalan. Néhány összetett műtrágyából van csak hiány, ezek helyett m készítményeket ajánlanak megrendelőknek. (MTI)

A KIPSZER 100 milliója

Könnyűszerkezetes építőelemek Dombóvárról

A Holstein-Friz vezet

A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormányprogram megvalósítása valóságos versenyt hozott az állattenyésztő telepeken.

Az év első hat hónapjáról elkészült az összesítés, amely ezúttal is arról győzte meg a szakembereket: sikeres a

külföldi fajták meghonosítása, illetve a keresztezéssel megfelelő termelési eredmények elérése mellett lehet folyamatosan „finomítani” az állományt.

A külföldiek közül a legnagyobb számban a világ legismertebb tejelő tehenét, a Holstein-Frizt tartják. A hazai gazdaságok kitűnő eredHúsz év után

Kállai Pistából is Pista bácsi lett. Az öreg Molnár húsz évvel ezelőtt is öreg volt, mint minden olyan ember, akire hamar rámondják: „bácsi”. Szakmai tudás, emberszeretet adja a korai bácsizást. És még két traktoros, húsz évvel ezelőtti munkatárs kopogott Stier István tengelici házánál. Látogatóba jöttek. Stier István traktoros a hőskorból jelentést tett a tisztelt olvasónak a Tolna megyei Népújságban négy alkalommal, a régi idők hősi traktorosharcairól. A négy bölcskei traktoros olvasta a visszaemlékezést és húsz év után személyesen is találkoztak. Eddig csak üdvözlőkártyák mentek Tenge- licről Bölcskére, Bölcskéről Tengelicre. Augusztus húszadikán Kállai István volt traktoros saját kocsival hozta látogatóba társait Stier Istvánhoz, Tengelicre, ahol egész délután a teraszon, feketekávé mellett a múltra emlékeztek. - Pj ményeket érnek el vele; az első termelési szakaszban az ellenőrzött 860 állat átlagos tejtermelése 4800 liter volt, a másodikban — igaz, csak kisebb számú Holstein-Frizt tartanak még ellenőrzésben — már 6300. A legmagasabb teljesítményt a harmadik „laktációban” adja az állat, amikor is 6650 liter tejet fejtek. Négyezer liternél nagyobb, átlagosan 4200—4400 literes teljesítménnyel szerepel a listán az európai vöröstarka lapálymarha, amely szintén nagy számban gyarapítja a hazai tehenészetek állományát.

Nem egészen háromnegyed év telt el azóta, hogy Dombóváron a Fémtömegcikkgyártó Vállalat kapujára új cégtábla került. A tanácsi vállalatot átvette a Könnyűipari Szerelő- és Építő Vállalat. Az eltelt hónapokról, az átállásról Gyurisán Lászlótól, a dombóvári gyáregység főmérnökétől érdeklődtünk.

A változást gazdasági tényezők tették szükségessé. Bebizonyosodott ugyanis, hogy egy kis, évi néhányszor tízmilliós termelési értéket előállító vállalat igen nehezen birkózik meg azokkal a beszerzési, értékesítési feladatokkal, amik a piac alakulásakor óhatatlanul jelentkeznek. A fejlesztés pedig igényli a tőkét, ami jóval nagyobb kell hogy legyen, mint a régi vállalat fejlesztési alapja.

A cégtábla cseréjével a dombóvári vállalatnál megváltozott az élet. Az új gazda képes volt finanszírozni a szükséges bővítést. Ez is eredményezte, hogy az első félévben megduplázódott a munkáslétszám, s jelentősen változott annak összetétele is. A segédmunkások száma alig változott, mellette azonban megnőtt a szakmunkásoké. Letelepítették az új profil bevezetéséhez szükséges gépparkot is, és megkezdték a KIPSZER-termé- kek gyártását. Az egy évre tervezett átállás feladatainak nagy részét az eltelt hónapok során megoldották. Már gyártják a könnyűszerkezetes épületek alkotóelemeit, évi 50 ezer négyzetméter alap- területű épületekhez készítik el a rácsszerkezeteket. Ez 180—190 ezer elemet jelent, valamint a hozzá tartozó csomólemezeket. Forintban pedig ez már négyszerese a korábbi évek termelésének.

Még készülnek az üzemcsarnokban a Fémtömegcikkgyártó Vállalat termékei is. Egyre inkább csökkenő ütemben, de gyárják a horganyzott vödröket. S a város központjában lévő horganyzóüzem is csak fele terheléssel dolgozik, s az év végétől teljesen megszűnik itt a

munka. Vele együtt a környéken lakóknak már sok év óta rengeteg bosszúságot okozó füst-, gőz- és gázfelhő is.

Az átállás azt eredményezte, hogy a termelékenység a réginek kétszeresére nőtt.

Tavaly egy fizikai dolgozó

300 ezer forintnyi termelési értéket állított elő, idén, az első hat hónap során már megtermelték fejenként a 365 ezer forintot. S hogy az éves tervet teljesítsék, a második félévben ennek dupláját kell, és lehet is előállítani.

A KIPSZER a következő néhány esztendőben százmilliós beruházással bővíti, korszerűsíti a dombóvári, 6. számú gyáregységét. A végleges profil a könnyűszerkezetes épületek alkotóelemeinek gyártása lesz. Ehhez két és fél, háromszorosára bővítik a horganyzóüzemet, korszerűsítik, nagyobbítják a szociális létesítményeket. Jelenleg a tervek készülnek, s jövőre hozzálátnak az építéshez. A beruházás befejezése után, 1980-ban évente a réginél tízszerte több, évi 250— 300 milliós termelési tervet teljesít évente az újjászületett üzem.

Szükség van az itt készülő épületelemekre. Már most ezek felhasználásával épül a dunaújvárosi hullámvertikum, a Hajdúsági Iparművek több üzemcsarnoka, s szintén a Dombóváron készült elemeket használják fel a metró építésénél is.

Az egyik oldal csupa gaz

A négyszáznegyvenhetes visszatér

Két és fél év óta a külkereskedők nem találkoznak a 447-es számú bélyegzővel jelzett labdákkal. A négyszáznegyvenhetes tengelici asszony gyermekgondozási segélyen van. Tegnap Szekszárdon járt, gáztűzhelyet akart venni. A beszélgetéshez az apropót az adta, hogy az asszonyka azon kevés bedolgozó közé tartozik, aki kap gyermekgondozási segélyt. Erről, meg a munkáról beszélgettünk.

— Úgy kaptam a segélyt, hogy a budapesti ktsz-ben dolgoztam, s ez jogot adott a GYES-re. Bedolgozóként valóban nem jár a GYES. Hetven óta dolgozom a ktsz-nek, azelőtt a simontornyai szőrmeiparinak varrtam a labdákat. Az átpártolásnak pénz volt az oka. A budapestiek 55 forintot adnak egy labdáért, a simontornyaiak kilenc forinttal kevesebbet.

— Nehéz munka a labdavarrás.

— Igen. Nem is tudok naponta többet megvarrni, mint kettőt. De akkor egész nap dolgozni kell. Vacsorafőzés, gyerekekre vigyázás nem megy együtt.

— Hogyan látják el anyaggal?

— Postán kapom a kiszabott marhabőrt, megvizsgált belsőket, cérnát, tűt, mindent ami a munkához kell. Én szintén postán küldöm a kész labdákat.

— A GYES alatt nem is varrt?

— De, igen. Anyu bedolgozó a simontor- nyaiakhoz. Ha szorított ott a munka, segítettem. Jelzem, most a húgomon a sor. Férjhez ment, kell neki a pénz. Jobban, mint nekem.

— Mikor kezdi a munkát, a rendszeres bedolgozást?

— Február elején. Akkor ismét labdákat varrók, amelyek mind külföldre kerülnek.

— Milyen számmal dolgozik majd, a négyszáznegyvenhetessel ?

— Nem tudom. Gondolom nem változtatják meg, nem volt, nincs rá ok, hogy ne térjek vissza az iparba újból a 447-es bélyegzővel, a jó labdákkal.

— Nem felejtette el a szakmát, tehát februárban visszatér, s úgy dolgozik, mint a GYES előtt.

— Szeretnék úgy dolgozni, előfordulhat, hogy egy hétre majd felmegyek Pestre, hátha van valami új technológia, jobb fogás, módszer. Február elején mindenképpen visszatérek a bedolgozók sokezres táborába.

A fiatalasszony nem tudott olyan gáztűzhelyet venni, mint amilyenért beutazott Szekszárdra; melyik „bedolgozó”-rendszer- ben van a hiba? Az iparéban, a kereskedelemében?-Pj-