Tolna Megyei Népújság, 1976. augusztus (26. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-20 / 197. szám
4 KÉPÚJSÁG 1976. augusztus 20. magazin magazin magazin „Szóváltás” a számítógéppel Gyakoribbak az ikrek ? Az angol National Physical Laboratory munkatársai annak megoldásán fáradoznak, hogy közvetlen „hangkapcsolatot” teremtsenek az ember és a számítógép között. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy ha a kezelő mikrofonon keresztül utasítást ad a számítógépnek, az elvégzik a kívánt feladatot és „visszamondja” az eredményt. Könnyen belátható, hogy sikeres megoldás esetén milyen óriási jelentősége lenne az így kialakított rendszereknek. Korlátozott szókészlettel és előírásosan tagolt kiejtéssel már sikerült eredményeket elérni. A képen látható megoldásban ez azt jelenti, hogy a mikrofonon át közölt szavakat a számítógép már felismeri, és azok értelmét meg is jeleníti a tv-képernyőn. Ennél persze többre van szükség, arra, hogy a számítógép az emberi hang szinte korlátlan változatqsságához igazodóan, jóval nagyobb szókészletű szöveggel — azon beiül az egymás mellé rendelt szavakat összefüggéseiben is „értve” — utasítható legyen. A hírügynökségek egyre gyakrabban hozzák a világ tudomására, hogy valahol ötös ikrek születtek, kettős iker pedig hovatovább minden ember ismeretségi körében található. Azt jelenti ez, hogy szaporodik az ikerszülések száma? Ugyanakkor a megbízható statisztikai adatok ennek az ellenkezőjét közlik: csökken az ikerszülések gyakorisága. Hazánkban például jelenleg minden századik szüléskor fordul elő kettős iker, pedig a század- forduló elején — 70 éve — még minden 80. szülés ikerszülés volt. Hármas iker hazánkban minden tízezer szülésre jut, négyes ikrek pedig legutóbb 1959-ben és 1967-ben születtek. Ötös ikerszülés is fordult elő egyszer Magyar- országon az elmúlt fél évszázadban, 1933-ban, de az újszülötteket nem sikerült életben tartani. Mi magyarázza ezt a látszólagos ellentmondást? Az ikerszülések jelentős részére az jellemző, hogy a 35 évnél idősebb nők terhességéből várható. Jelenleg nálunk a családonkénti átlagos gyerekszám 2 körül van, a szülő nők többsége tehát 30 év alatti. Emiatt csökkenő irányt mutat az ikerszülések száma. Másrészt azonban gyakoribbá válnak azzal, hogy a meddőségi panaszokat olyan gyógyszerekkel kezelik, amelyek bonyolult élettani mechanizmus során elősegítik az ikerterhességet. Ezek a gyógyszerek hormonhatású vegyületek, amelyek természetes körülmények között megtalálhatók a terhes nők vizeletében vagy az emberi agyalapi mirigyben. Sokan felvetik, hogy az ikerszülések látszólagos gyakoribbá válása összefügg az ugyancsak hasonló hormonhatású fogamzásgátló tablettákkal, de erre még nincs semmilyen tudományos bizonyíték. A gyógyszerkezelés miatt azonban valóban egyre gyakrabban fordulnak elő négyes, ötös, hatos, sőt még hetes ikrek is. A világrekordot jelenleg az amerikai kilences ikrek tartják. Képünkön ötös ikrek láthatók, születésük után nem sokkal. Nemrégiben születtek Japánban egy 27 éves asszonytól, akit fogamzást segítő gyógyszerekkel kezeltek. Vietnam egyik legnagyobb szabású építkezése a Hanoi— Saigon (Ho Si Minh-város) közötti transzvietnami vasúti fővonal, ami az ország egyesítésének szimbólumává vált. A vonal több szakaszát már átadták a forgalomnak. Egy japán műszaki bizottság a közelmúltban azt állapította meg, hogy a vasútvonal helyreállításához legalább öt évre van szükség. A vietnami építők azonban rácáfoltak erre a prognózisra. A közelmúltban adták.át a vonal egyik új szakaszát, amelynek mentén 17 állomás épült, s több tucat hidat állítottak helyre. A munka jelenlegi ütemének alapján bizonyosra vehető, hogy a terveknek megfelelően az idei év végéig megindulhat a forgalom a vasúti pálya egész hosszában. A pesti vonat befutott a siófoki állomásra, az utasok egyike, egy harmincöt—negyven év körüli férfi a taxiállomás közelében megpillantott egy fiatal lányt, aki éppen be akart szállni egy kocsiba. Odarohant, és a taxi másik oldalán ő nyitotta ki az ajtót. — Én előbb jöttem! — mondta mérgesen a lány. — Egyszerre — mosolygott a férfi —, de talán egy irányba igyekszünk. — Hová akar menni? — Nem mindegy? Hát... Szabadiba. — Én Széplakra. — Egy szép lány kedvéért szívesen csinálok egy kis kerülőt. — Ez pont az ellenkező irány. — Nem tesz semmit. — Nos, ha ennyi pénze van! De a taxiban nincs udvarlás! A férfi bólintott, és a széplaki SZOT- üdülőig úgy ültek egymás mellett, olyan némán, mint két csuka. Amikor kiszálltak és a bejárati lépcső felé mentek, a lány rátámadt a kísérőjére: — Miért késtél? — Nem én késtem, hanem a vonat. Elég baj, hogy én csak Szabadiba kaptam beutalást és mindig át kell jönnöm hozzád, ha látni akarlak. De te miért nem vártál meg? — Azt hittem, a vonat már rég megérkezett, de te nem jöhettél. — És mit csinálsz itt, ebben az üdülőben? — Ne légy féltékeny. Meg akartam látogatni Lilit, akit ide utaltak be. — Siess, végezz gyorsan Lilivel, utána hazaviszlek, és te végre beszélsz anyáddal. Megmondod, hogy megesküszünk. — Tudhatnád, hogy nem merem neki megmondani. Sehogy se tetszik neki, hogy te udvarolsz nekem. Dühös, hogy együtt járok egy férfival, aki az apám lehetne. Egészen biztos, hogy nem egyezne bele, ha szóba hoznám az esküvőt. Ő is fiatalon ment férjhez, és mindig arról beszél: nem akarja, hogy én is úgy járjak, mint ő. — De drága Sárikám, remélem, te nem félsz ettől? — Dehogy, édesem. Én érzem, tudom, hogy nagyon boldogok leszünk. — Akkor szólj az anyádnak! — Tudom, hogy érettségi előtt nem fog beleegyezni. Várnunk kell egy évig. De ha te beszélnél vele, te meggyőzhetnéd őt. Érvelj az új besorolásoddal is. Remélem, megfőzöd, és akkor rögtön elmegyünk az itteni házasságkötő terembe és az esküvő után nászútra a pesti lakásunkba. Mert hozzánk költözöl. Elég volt az albérletből. Jaj, bárcsak sikered lenne a mamánál. — Megpróbálhatom. Nem sokkal később hatalmas virágcsokorral jelent meg a férfi. Sárika izgatottan várta a beszámolót. — Az édesanyád nagyon kedves volt, és nem mondott határozott nemet. Azt mondta: keressem fel újra, mert még gondolkodik a döntésen. — Sikerülni fog! — bizakodott Sárika. — A legközelebbi látogatás után valószínűleg kimondja az igent. Aztán usgyi a tanácshoz. öt nap múlva a lány örömmel látta, hogy a férfi derűs arccal hagyja el anyja szobáját. — Mesélj! Mi történt? — kérdezte szívszorongva. — Siker! Hozzátok költözöm. — Remek! Olyan boldog vagyok. Holnapra kérj terminust. — Igen, holnapra. — És a férjem leszel. A lányok meg fognak pukkadni a suliban. — Nem leszek a férjed. — Nem értem. Hozzánk költözöl, és nem leszel a férjem? — Nem. Az apád leszek, leányom ... Palásti László Sánti ka A kora tavaszi napsütésben, a bérházak mögött két kisgyerek játszogat. A nagyobbik öt-hatéves lehet, a kicsi éppen csak hogy totyog. Testvérek. „Sántikáznak”. (Hosszú évek teltek el, hogy nem láttam ezt a játékot játszani, amit mi annak idején — gyermekek — naphosszat műveltünk. És ma szinte megilletődtem a két kislány láttán ...) A kislányok játszanak ... azazhogy ... az idősebb egészen belemerül a játékba, dob, ugrik egyet. Dob és ugrik. Fél lábon, amint azt a játék szabályai előírják. Mindaddig dob és ugrik, amíg sikerülnek a dobások. Egyszer aztán rosszul esik a kövecske, és akkor odafordul a kicsihez: — Te jössz, Kati! — mondja, de a totyogós ott guggol a fal tövében, és a porban turkál. Oda se figyel. A nagyobbik most már türelmetlenebbül újra rászól: — Hallod, Kati? Te jössz! A kicsi most ránéz, de folytatja a játékát a porban. A nagyobbik megmérgesedik, odamegy a kicsihez, az egyik karjánál fogva felállítja: — Dobjál ! — mondja, de ő fogja kézbe a másik üvegcserepet és dob, a földre rajzolt ábra első kockájába. — Na, gyere! — mondja a kicsinek, ő maga fél lábra áll, és húzza maga után a kicsit. Most helyette ugrál. Az pedig esetlenül totyog mellette, vagy még inkább mögötte. Így megy a játék a második és a harmadik dobás után is. De akkor a nagy unni kezdi. Hiába, így nem jó! A kicsi újból leguggol, most a színes üvegcserepet veszi fel. — Tép... tép... — mondja selypítve, a nagyobbik most már türelmét végképp elveszítve, rákiált: — Veled nem lehet játszani! — és kikapja a kicsi kezéből a cserepet. Most veszi észre, hogy nézem őket. Arcán mosoly suhan át, az öröm villanása, és máris lelkendezve fut hozzám: — Bácsi, gyere velem játszani! — és megfogja a kezemet. — Ugye, jössz...? — kérdi. De aztán hirtelen elkomorul a tekintete, és bizonytalanul hozzáteszi: — Ugye, te tudsz sántikázni? ... ANTALFY ISTVÁN Alagút a Vltava alatt A prágai Manesov-híd közelében 30 méteres mélységben, a Vltava alatt folyik a metró újabb vonalának építése. A metró útvonala ugyanis keresztezi a folyót. A meder alatti alagút talaját egy szocialista brigád tagjai vágják ki — szovjet technológusok segítségével. A munkások havonta átlag 60 méter víz alatt húzódó pályaszakaszt adnak át. A szóródó kőzetek és kisebb omlások erősen fékezik a munkát, s időnként a Vltava is „játszik”. Az építés vezetője elmondotta, hogy az első vágat elkészítése után rövidesen hozzákezdenek a Vltava alatti második alagút áttöréséhez is. Ez olyan szakaszon halad majd, ahol a folyó egy történelmi múltjáról és építészeti emlékéről ismert városrészt szel át. Az építők ezen a területen laza kőzetre és nagy mennyiségű talajvízre számítanak. Mindez azonban nem ijeszti el őket — hiszen már megtanulták, hogyan kell megbirkózni a „föld alatti meglepetésekkel”. A kérdőjel történetei" '( 1 Mindennek megvan a maga története, még a kígyó formájú alakzatnak is — alatta ponttal —, amit a kérdőmondat végére teszünk. A XVI. században élt egy Aldus Manutius nevű nyomdász. Neki köszönhetjük a kérdőjel meghonosítását. Egy napon az az ötlete támadt, hogy a kérdő mondatokat különleges jellel kiemeli. Hogy a nyomdászt mi Hozta erre a gondolatra, ma már nem tudjuk megállapítani. Azt azonban tudjuk, hogy Manutius a latin Quaestió (kérdés) szót egy írásjellé alakította át, ami a kérdőmondatokat jellemezte. Ezt oly módon csinálta, hogy egy kis „o” fölé egy nagy „Qu”-t nyomtatott. Az új írásjelet aztán utánozták, és mind nagyobb sikere lett. Később megváltoztatták, rövidítették, s egy könnyebben írható, nyomtatható alakot nyert. A rövidített, egyszerűsített formából keletkezett a kérdőjel mai, közismert alakja. S még egy említésre méltó sajátosság; Manutius a kérdőjelet nem a mondat végén helyezte el, ahogy ma tesz- szük, hanem az elején. A mondat végi kérdőjelre csak később tértek át. Egyébként a spanyol nyelvben még ma is szokás két kérdőjelet tenni — egyet a mondat végén, egyet pedig az elején. Komputeres öntözés Ebben az évben a kirgíziai völgyek termőföldjeinek öntözését már számítógép szabályozza. A Szojuzvodavtomatika Össz-szövetségi Tudományostermelési Egyesülés szakemberei egy „Prognoz” elnevezésű automatizált rendszert készítettek. Ennek érzékelőit a hegyi folyók forrásvidékére telepítették, ahol folyamatosan mérik a vízszint változásait, a levegő hőmérsékletét, a napsugárzás intenzitását és a csapadékot. Ezek az adatok a számítógépbe érkeznek, amely előrejelzést készít 24 órára előre. A Prognoz üzembe állítása már az idén több tízmillió köbméter vízmegtakarítást tesz lehetővé.
