Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-14 / 165. szám
A "t^PÚJSÁG 1976. július 11. Olvasóinké a szó Dicséret és bírálat Mi a különbség a régi és az új technika között? Olvasóink várták már az új ofszetlapot. Mégis legtöbbjüket meglepte a nagyobb formátum, a képek sokasága és jó minősége, a kísérőszín alkalmazása. Sokan mondták el lapunkról szóban és írásban a véleményüket. Simon Károly dombóvári olvasónk tömören fogalmazott : „Gratulálok megújult lapunkhoz, kívánva sok örömet annak további szerkesztéséhez.” Dr. Kovács Zoltán bonyhádi olvasónk és egyben társadalmi tudósítónk ezt írta: „A július 1-én megjelent, új, korszerű formájú megyei lapunk munkásainak, szerkesztőinek, összes dolgozóinak gratulálni tudok. És öröm tölt el, hogy vajmi kevés szaktudással, de én is eddig segítettem egy-egy cikkecskével a munkát és a jövőben is örömmel tudósítok.” Minden délben evvel pihenek, minden betűjét elolvassuk. Örülünk, hogy új gépek vannak és sok szép nagy betűk. A családom nevében sok jó egészséget, hosszú életet kívánunk minden dolgozónak. ..” Cseh Gábor szekszárdi olvasónk hosszan, minden részletre kiterjedően fejtette ki véleményét, ö is a meglepetéssel kezdi: „Amikor kezembe vettem az első példányt, először is formai szempontból vizsgáltam végig többször, egymásután. Alig mertem hinni a szememnek, szinte hihetetlen volt számomra, hogy ezt mi csináltuk, ez a ,mi lapunk’. Újat kaptunk, olyant, ami első ránézésre is összehasonlíthatatlanul szebb, ízlésesebb, mint a régi. Bár a forma alá van rendelve a tartalomnak — úgy érzem, hogy kölcsönösen feltételezik egymást. Régi lapunknál visszatérően jelentkeztek olyan esztétikai hiányosságok, amelyek nagymértékben rontották az egyébként tartalmas anyagok értékét. (Pl.: szürke, olvashatatlan nyomás, betűkitöréket aztán olyan jellegű anyagokkal töltenek meg, melyek az olvasótábor többségét nem igen érdekli... Kevés a kommentár, elmarad sok esetben az egyedi esetekből levonható .általános vonások’ kiemelése. Pártunk politikája megköveteli, hogy a negatív jelenségeket tárjuk fel, ne kendőzzük el a hibákat. Az elért eredményeink mellett jelenjenek meg olyan cikkek is, amelyek rámutatnak a hibákra. Bátran vessünk fel és helyezzünk helyes politikai megvilágításba olyan ügyeket .melyekről már mindenki beszél’. Időben történő reagálással megelőzhetjük azt, hogy téves információk alapján egyesekben helytelen következtetések alakuljanak ki... Utolsó mondatomban talán nyilatkozhatok olvasótársaim nevében is: köszönjük az új lapot. Köszönet a szerkesztőség és a nyomda minden dolgozójának!” Mi is köszönjük az eddig beérkezett sok-sok véleményt. Olvasóink természetesen nemcsak véleményt alkottak lapunkról, de sokan tették fel a kérdést: „Hogyan lehetséges, hogy ilyen szép lapot tudtak készíteni? Milyen volt a régi technika és milyen az új? Mi a különség a kettő között?”' Ezekre a kérdésekre adunk választ a következő sorokban. Amikor több mint ötszáz évvel ezelőtt Gutenberg feltalálta a cserélhető betűs könyvnyomtatást, találmánya az emberiség kulturális fejlődésének fordulópontját jelentette. Ettől az időtől kezdett közkinccsé válni az írásolvasás tudománya. A Gutenberg által szerkesztett, kézzel működtetett kézi sajtóval, mely a formába zárt betűkről a felhordott festéket rányomtatta a felhelyezett papírlapra, csak néhány száz nyomatat lehetett készíteni. A XIX. században ez a gép már nem tudta kielégíteni a megnövekedett igényeket: ekkor jelentek meg az első gyorssajtók, maid a század végén a kör alakú ólomöntvényről nyomtató, úgynevezett rotációs gépek is. (A mi régi rotációs gépünk korát egyesek hetven, mások nyolcvan évre becsülik.) Ezek fejlődése nem állt meg, és ma már vannak óránként 40 —80 ezer, 48—96 oldalas újságok nyomtatására képes rotációs gépek. A minőség korábban tulajdonképpen csak másodrendű szerepet játszott', mert abból indultak ki, hogy az újságot elolvassák, majd eldobják. Időközben azonban az igények más irányban is fejlődtek. A hírközlés egyre több képanyagot. is tartalmaz, és az olvasók megszokták, hogy a képeket a fényképtől, képes újságoktól, illetve a televíziótól megszokott minőségben lássák. A képek nyomtatására már a XVIII. század végén egy prágai születésű, Münchenben élő színész, Alois Senefelder, új nyomtatóeljárást talált fel. Ez nem az ólombetűk kimagasló felületének befestékezésén alapult, hanem újszerű, egy sík felületnek a vízhez és zsiradékhoz való ellentétes viselkedésén. Simára csiszolt mészkőlapra, zsíros tussal rajzolt és az ábrát vegyileg kezelte. Az eredmény az lett, hogy a kő felülete nedvesítés után a zsíros festéket csak azokon a helyeken vette fel, amelyeken előzőleg zsíros tus volt. Újbóli nedvesítés és festékezés után tetszőleges számú nyomatot tudott készíteni. Ez volt a litográfia, avagy a kőnyomtatás. Ez az eljárás volt az alapja az 1900-as évek elején feltalált ofszeteljárásnak, amelynél a követ vékony fémlemezzel helyettesítették és a fémlemezt körpalástra feszítették és úgy nyomtattak. Különleges kezeléssel ugyanis a fémlemezeket is hasonló tulajdonságúvá lehetett tenni, mint a követ és a körforgó nyomtatás gyorsabb eljárást tett lehetővé. Az eljárásnak az is különlegessége, hogy a befestékezett lemez nem közvetlenül érintkezik a papírral, hanem a festéket először gumikendőnek adja át és ez közvetíti azt a nyomandó anyagra. Az ofszeteljárás ennek következtében a festéket sokkal simulékonyabban adja át a papírnak, mint a merev ólom és ennek következtében dur— így kezdődött Szekszárdon az újságkészítés magasnyomású rotációs gépen — magyarázza Szegedi György, a régi rotációs első szekszárdi gépmestere Gyulai Miklós ofszetgépmesternek. vább felületű, olcsóbb papírokra is minőségileg sokkal jobb kép nyomtatható. Ezek az előnyök már a század elején nagy jövőt ígértek az eljárásnak, de a feltételek arra, hogy az újságnyomtatás többi feltételének is meg tudjon felelni, csak egy-két évtizede értek meg. Az ofszetújság legfőbb előnye, hogy több képet, jobb minőségben tud az olvasóinak adni, mindemellett a szöveg is szép és jól olvasható. És mindezeken túl: a fekete szöveget, a képek mellett, itt- ott színes foltok, címek, díszítések élénkíthetik. Lapunk, melynek régi nyomógépét a biztonságos megjelenés érdekében ki kellett cserélni, örömmel vette tudomásul a nyomda elhatározását, hogy a régi gépe helyett a Német Demokratikus Köztársaságból korszerű, kétszín- nyomó tekercsofszetgépet rendelt meg. Ez a gép maximálisan 40 ezer lapot nyorn- tathat fekete és egy díszítő színben. Leipold József, a magasnyomású rotációs gépmestere Szegedi György után még hosszú ideig tartotta „életben” a régi masinát. Szita Józsefné, dombóvári olvasónk leveléből vettük a következő idézetet: „Úgy érzem, el kell mondanom Önöknek, milyen hatást tett rám az új külsőben megjelent újság. Igaz, az új formát már jelezték, most mégis váratlan volt. Amikor kezembe vettem az újságot, először megdöbbentem; azt hittem valamilyen ünnep van, amiről én elfeledkeztem. Nem értettem a sok piros színt. Kutattam az emlékezetemben, de nem jutott eszembe semmilyen ünnep. Megfordítottam az újságot, azzal a szándékkal, hogy valahol biztos magyarázatot találok meglepetésemre. így vettem észre a Régi az újban című képet, majd az első oldalon Fejes István írását. Ekkor értettem meg mindent... Gratulálok mindenkinek, aki részese az új formájú újság megvalósításának. Nagyon csinosnak, áttekinthetőnek, szépnek tartom...” „Újságunk megváltozása sarkallt arra, hogy tollat fog- ’ jak — írja Mátyás Éva több olvasó nevében. — Örömmel vettük tudomásul, hogy kedvenc lapunk új ruhába „öltözött”. .. A cikkek változatosak, magas szintűek, megpróbálják az egész megye napról napra történő változást szemmel kísérni. Magyarkesziből özvegy Miklós Györgyné írt levelet. Levelében megírja azt is, hogy 76 éves és tíz éve a Népújság olvasója. „Bizony jól megcsodáltuk és forgattuk ezt a szép, nagy újságot... sek, .láthatatlan’ fényképek stb.) Uj lapunk megkíméli olvasóit ezektől az ,apró bosszúságoktól’. Az ofszet rotációs eljárás lehetőséget adott arra, hogy kétszínnyo- mású újságot készíthessünk. De véleményem az, hogy a színekkel nem szabad játszani, ellenkezően, tudatosan ki kell használni annak lehetőségeit. A színek használata nem öncél, vele a mondanivalót alá lehet támasztani. Néha olyan benyomást kelt bennem, mintha spontán „rakosgatnánk’ a színeket... Ha már a szín használatáról beszélek, érinteni szeretnék egy másik problémát is. Véleményem szerint a piros szín kiválasztása nem volt .szerencsés’. Javasolnám a színnyomást megváltoztatni, például narancssárgára, vagy más pasztellszínre... Sokkal nehezebb véleményt alkotni a tartalmi színvonallal kapcsolatban. Véleményem szerint az elmúlt évek során e téren is előreléptünk, fejlődtünk, de ennek ütemével nem lehetünk megelégedve. ...Jónak és következetesnek tartom a szerkesztőség munkáját. .. Nézetem szerint vita tárgyát képezheti a kérdés, hogy a rovatok gazdaságosan, helyesen elnek-e‘ azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a lap biztosit a számukra? Minden esetben jól szelek- tálnak-e, helyesen választják-e meg a témákat, ezeket megfelelő mélységben dolgozzák-e fel? Érzésem szerint akadnak még üres és .fehér foltok’ a lapban, amiA döntő pillanat. A két próbaszám után most már „valóságos” lap készül. Hajdú István ofszet-ro- tációs-gépmester megnyomja a gombot és útjára indul Tolna megye első ofszet napilapja.
