Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-07 / 159. szám
A “.KÉPÚJSÁG 1976. július 7. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók 71. talános iskolát eredményesen elvégezte, vagy az iskola rendszeres látogatása alól felmentették és enélkül is, az iskolai szünet tartama alatt’. A tankötelezettségről szóló jogszabályok pedig úgy rendelkeznek, hogy a tanköteles tanuló egy-egy tanév tartamára felmenthető az oktatási intézmény látogatása alól, ha az egészségét veszélyezteti; külföldre távozik; vagy a tanuló rendkívüli körülményei feltétlen indokolják. Kimondja a jogszabály azt is, hogy az iskola látogatása alóli felmentés tárgyában az iskola igazgatója határoz, határozata ellen a jogorvoslatot ugyancsak az iskola igazgatójához kell benyújtani, aki azt az iskola közvetlen felügyeleti szervéhez terjeszti fel. Az a körülmény, hogy szülei házat vásároltak, s e ház vételárának kifizetése nehézségekbe ütközik, valóban nem tekinthető olyan rendkívüli körülménynek, mely feltétlenül indokolná az ön felmentését az iskola látogatása alól. Szép dolog, hogy keresményével hozzá akar járulni a vásárolt ház árának törlesztéséhez, szülei azonban minden bizonnyal nem az Ön keresetére számítva vásároltak házat, önnek pedig kedves levélíró, egyelőre a jelenlegi ,munkahelyén’, az iskolában kell eleget tennie kötelezettségeinek. Javasoljuk, amennyiben arra lehetőség van a nyári szünidőben vállaljon munkát és úgy segítse szüleit.” Fejlesztési hozzájárulás halott ember után is kelljen községfejlesztési adót fizetni. Édesapja 1975. januárjában meghalt, s a nevén szereplő 400 n-öl földterület 1975. évi adóját, valamint a 300 forint községfejlesztési adót a levélíróval, mint örökössel fizettette ki a báta- széki Nagyközségi Közös Tanács. A tanácskérő levél írója azt kérdezi, hogy jogos és törvényes volt-e a tanácsi intézkedés? Dr. Deák Konrád osztály- vezető ügyész válaszából idézünk: „A lakosság községfejlesztési hozzájárulása rendszeréről szóló 15/1967. (XI. 24.) PM. számú rendelet szerint a ,községfejlesztési hozzájárulást a fizetésre kötelezettek terhére a tárgyévben kivetett általános jövedelemadó — ideértve a mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját is — illetőleg házadó alapján kell előírni.’ Téves tehát a kérdésnek olyatén felvetése, hogy .halott ember után kell községfejlesztési adót (hozzájárulást) fizetni’, a fizetés, illetőleg a kivetés alapja ugyanis a jövedelemadó, illetve házadó. Csupán példálózva utalunk a jogszabálynak arra a rendelkezésére, amely szerint ,ha a csak hazadót fizetőnek egynél több házingatlana van, a hozzájárulást, az egyes lakóházak házadója után a házingatlan fekvése szerint illetékes tanács kü- lön-külön állapítja meg.’ Ha ön örökölte meg elhunyt édesapja ingatlanát, nyilvánvalóan önnek kell fizetnie Boradóátalány „öt éve van egy 360 négyszögöles szőlőterületem. Ügy tudom, hogy lehet átlagot kérni a boradóra. Kértem is, de nem akarják megadni, arra hivatkozva, hogy az elmúlt években gyenge termés volt. A kérdésem: miért nem akarják kivetni rám a borátalányadót?” Az idézetet Berg Lajos, Bá- taszék, Budai u. 9. szám alatti olvasónk leveléből vettük. Olvasónk kérdésére Nagy Ferenctől, a Bátaszék nagyközségi Közös Tanács vb-tit- kárától kaptuk a választ. — Berg Lajos szerkesztőségükhöz küldött panaszát kivizsgáltam, az üggyel kapcsolatban a következőket tudom mondani. A 49/1970. (XII. 29.) PM. számú rendelet 14. paragrafusa, első bekezdése szerint adóátalánnyal azok a termelők adóztathatók, akiknél az adóhatóság illetékességi területén az adókivetés évét megelőző öt évi színborban számított bortermés egy évi átlaga az ötszáz litert nem haladja meg. — Berg Lajos adóhatóságunknál 1971-től adózik bortermés után, így a rendelet értelmében csak 1977-től lehet adóátalányos. Az elmúlt években Berg Lajos bortermése az ötszáz litert nem haladta meg, így 1977-től — amennyiben a feltételek továbbra is adottak lesznek — hivatalból, minden külön kérelem nélkül megadjuk az átalányt. Házhely Várdombon Kiss Ferencné, lapunk várdombi olvasója a következőket kérdezi: „Meddig várjunk, mint te- lckigénylők, akik Várdomb községben szeretnénk építTelefonszámunk : 129-01, 123-61. késni? Azért fordulok kérdésemmel Önökhöz, mert a bátaszéki Nagyközségi Közös Tanácstól esak ígérgetést kapunk. Pár éves huzavona után végre tavaly ősszel elkezdték a föld felmérését, de a telekigénylők azóta is várakoznak.” Dr. Hegedűs János, a bátaszéki Nagyközségi Közös Tanács elnöke válaszol: „Várdomb község fejlesztési koncepciója alapján a község északnyugati részén alakítunk ki házhelyeket. Az ehhez szükséges területátcsatolás, kisajátítás és kiosztási munkarészek elkészültek, jelenleg van folyamatban a terület kisajátítása. A kisajátítást követően a tanács végrehajtó bizottsága megállapítja a házhelyek árát, majd ezek értékesítésre átkerülnek a szekszárdi OTP-hez. ötvenhét házhely áll a vevők és építkezők rendelkezésére ez év III. negyedében.” Fiatalkorú munkába állása Egy fiatal ozorai olvasó következőket írja levelében: 12 tagú családjukban két kereső van, és az elmúlt esztendőben — nehéz anyagi helyzetük ellenére, 50 ezer forintért házat vásároltak. A levél írója a jövő év januárjában tölti be 16. évét. Kérdezi: hogyan lehetne munkába állnia, illetve az iskolából kimaradnia, hogy keresetével ő is hozzájáruljon a család háztartásához. Dr. Deák Konrád osztály- vezető ügyész válaszol: „A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy .munkaviszonyba a 14. életévét betöltő állampolgár léphet, ha az álSchmidt Márton várdombi olvasónk azt írja, hogy nem tud belenyugodni, hogy egy az ingatlan utáni adót és természetesen községfejlesztési hozzájárulást is.” Ml VÁLASZOLUNK Itt gyártják a kis Fiatot A hang A dél-lengyelországi új vajdasági székváros, Bielsko-Biala a járműipar hatalmas központjává fejlődik. Itt épült fel a népszerű Fiat 126-os kisautókat, valamint a Syre- na személykocsikat gyártó üzem. A bielsko-bialai autógyárban a legkorszerűbb gépeket és berendezéseket szerelték fel, a viszonylag fiatal dolgozókollektíva pedig jó szakemberekből áll. Az egész város a „kis Fiat” üzemének és üzeméből él. Az autógyári dolgozók számára az utóbbi években számos új lakónegyedet, üdülési-pihenési és sportlétesítményt adtak át. (Foto: P. A., Interpress) javítása A szovjet fővárosban egy olyan laboratórium kezdte meg működését, amely a pedagógusok, az előadók, a diszpécserek, az autóbuszok és trolibuszok sofőrjeinek hangbeállításával foglalkozik. Először diagnózist készítenek, meghatározzák annak okát, miért nem tudja a páciens világosan kiejteni a szavakat. Ehhez leggyakrabban laringoszkópot használnak, amely lehetőséget ad arra, hogy figyelemmel kísérjék a rezgő hangszálakat minden egyes mozgás folyamán és egy másik készülékkel rögzítik a hang spektrális összetételét. A hangszalagok mozgásának gyorsított filmfelvétele módszertanát is ki akarják dolgozni. A diagnózis első stádiuma után a pácienst speciális készülékkel vizsgálják meg, hogy rögzítsék az agy bioáramait. Csak a legpontosabb vizsgálat után állítják össze a végleges diagnózist és kezdik meg a gyógyító eljárásokat. A szovjet orvosoknak sok módszerük van a gyógyításra. Inhalálást, gyógyszereket, speciális áramokat alkalmaznak. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a népi orvoslás tapasztalatának. A kötelező munkaközvetítés Tolna megye tanácselnökének 48-73/1976. A népgazdasági és helyi érdekek egyaránt szükségessé teszik a munkaerő hatékony foglalkoztatásának fokozását. E követelmény érvényesülésének egyik fontos eszköze a kötelező munkaerő-közvetítés, melyet a munkaerő közvetítéséről, szervezetten történő elhelyezéséről és toborzásáról szóló 7/1976. (V. 10.) MüM. sz. rendelet 9. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján Tolna megye területére az alábbiak szerint szabályozok: I. * (1) A jelen utasítás 1. sz. mellékletében felsorolt munkáltatókat a 7/1976. (IV. 10.) MüM. sz. rendelet 8. § (3) bekezdésében elrendelt munkaerő-közvetítés alól felmentem. (2) Mentesítem továbbá a munkaerő-közvetítés alól mindazon munkáltatókat, amelyek a paksi atomerőmű, a szekszárdi húskombinát és a Simontornyai Bőrgyár — kormány által kiemelt létesítmények — kivitelezésén dolgoznak, ameny- nyiben ezen létesítmények építéséhez vesznek fel új dolgozókat. 2. (1) A jelen utasítás 2. számú mellékletében felsorolt munkáltatók az utasítás hatályba lépése után valameny- nyi új munkavállalóval csak kötelező munkaerő-közvetítéssel létesíthetnek munka- viszonyt. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség nem vonatkozik azokra a munkavállalókra, akiket a mellékletben felsorolt munkáltatók szolgáltatási tevékenységük ellátására, illetőleg e tevékenység bővítésére kívánnak alkalmazni. 3. Csak kötelező munkaerőközvetítéssel létesíthet munkaviszonyt valamennyi munkavállaló, minden év július 1-e és november 30-a között, azokba a munkakörökbe, amelyekbe a gyors- és gépíró iskolák, a közgazdasági szakközépiskolák, a pénzügyi és számviteli főiskola, a közgazdaságtudományi egyetem és a tudományegyetemek jogi kara képez szakembereket, kivéve az előzőekben felsorolt iskolákban az adott évben végbizonyítványt szerzett, első munkaviszonyukat létesítő fiatalokat. • * A kötelező munkaerőközvetítéssel és a munkaerő- igénv kötelező bejelentésével kapcsolatos egyéb kérdésekben a 7/1976. (IV. 10.) MüM. sz. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. 5. $ Az a munkáltató, aki ezen utasításban meghatározott kötelező munkaerő-közvetítés szabályait megsérti, vagy a munkaerőigény bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 75. § (1) bekezdése szerint szabálysértést követ el és ezért háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. sz. utasítása Ez az utasítás 1976. július 1-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Tolna megyei Tanács V. B. elnökének 46— 59/1970. sz. utasítása — a kötelező munkaközvetítésről — hatályát veszti. Szekszárd, 1976. június 21. Dr. Szabópál Antal megyei tanácselnök Az alábbi vállalatok nép- gazdasági jelentőségük miatt mentesülnek a kötelező munkaerő-közvetítés hatálya alól: 1. Bonyhádi Cipőgyár; 2. Zománcipari Művek bonyhádi gyáregysége; 3. Paksi Konzervgyár; 4. Pamuttextilművek tolnai gyára; 5. Magyar Selyemipari Vállalat tolnai fonógyára ; 6. Simontornyai Bőrgyár; 7. Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat; 8. ORION Rádió és Villamossági Vállalat tamási telepe; 9. Láng Gépgyár dombóvári gyáregysége; 10. Pécsi Kesztyűgyár dombóvári gyáregysége; 11. Tolna megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat; 12. Tolna megyei Tejipari Vállalat; 13. BHG szekszárdi kapcsológépgyára; 14. Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat; 15. Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat telepe; 16. Csavaripari Vállalat dombóvári gyára; 17. 11. sz. Volán Vállalat, Szekszárd; 18. Építőipari Szállítási Vállalat szekszárdi kirendeltsége; 19. Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat; 20. Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat; 21. Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat; 22. Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat bátaszéki vázkerámia-üze- me. Az utasítás 2. § (1) bekezdésének hatálya az alábbi munkáltatókra vonatkozik: 1. Bonyhádi Vasipari Szövetkezet; 2. „Bony” Cipőipari Szövetkezet; 3. Bonyhádi Ruházati Szövetkezet; 4. Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezet; 5. Dunaföldvári Fa- és Építőipari Szövetkezet; 6. „Földvár” Gumiipari Szövetkezet, Dunaföldvár; 7. Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezet, Paks; 8. Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet; 9. Tolnai Asztalosipari Szövetkezet; 10. Iregszemcsei Vegyesipari Szövetkezet; 11. Tamási Vegyesipari Szövetkezet; 12. Faanyagvédelmi és Fatelítő Vállalat dombóvári üzeme; 13. „Dombcalor” Vasipari Szövetkezet; Dombóvár; 14. ..UNIÓ” Ipari Szövetkezet, Dombóvár; 15. „Kövendi Sándor” Cipész Szövetkezet, Szekszárd; 16. Szekszárdi Szabó Szövetkezet; 17. Fővárosi Vegyesipari Javító Vállalat nagydorogi telepe; 18. „DUX” Kötőipari Szövetkezet dunaföldvári telepe; 19. „CSÖPI” Női és Gyermekruházati Szövetkezet. bi- kácsi telepe; 20. „Április 4.” Ruházati Szövetkezet nagy- székelyi telepe; 21. „Elegancia” Szövetkezet gyönki telepe; 22. „Szikra” Ruházati Szövetkezet ozorai telepe; 23. Tamási Építőipari Szövetkezet; 24. Mg. Tsz-ek Építőipari Közös Vállalkozása, Tamási; 25. Valamennyi általános fogyasztási és értékesítési szövetkezet ipari és építőipari részlege.
