Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-23 / 173. szám

1976. július 33. KÉPÚJSÁG 3 KÖZLEMÉNY AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK 1976. JÚLIUS 21-1 ÜLÉSÉRŐL A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. julius 21-en Kadar Janos elvtársnak, a KB első titkárának elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vettek: a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját az idő­szerű nemzetközi kérdésekről; — Pullai Árpád elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának jelentését a párttagsági könyvek cseréjéről; — Németh Károly elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának jelentését a mezőgaz­daság időszerű kérdéseiről. Végül a Központi Bizottság személyi kérdéseket tárgyalt. Marjai József elvtársat, kül- ügyminisztériumi államtitkárt, beválasztották a Központi Bizottság tagjai sorába. I. O A Központi Bizottság meghallgatta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, és jóváhagyta az európai kom­munista és munkáspártok 1976. június 29—30-i berlini értekezletéről, valamint a küldöttsé­günk tevékenységéről adott jelentést. A Központi Bizottság megállapította: a berlini értekezlet a kommunista és munkás- mozgalom történelmi jelentőségű eseménye volt. Az értekezlet meggyőzően bizonyította, hogy földrészünkön a kommunista mozgalom hatalmas, szervezett politikai erő, tömeg­befolyása növekszik. A huszonkilenc testvér­párt berlini találkozója jól szolgálta a nem­zetközi kommunista mozgalom egységét, ösz- szefogását. Az értekezlet marxista—leninista módon ér­tékelte az európai helyzetet, és mozgósító ere­jű programot adott a békéért, a biztonságért és a társadalmi haladásért vívott harc folyta­tásához. A közösen kidolgozott és egyhangúlag elfogadott dokumentum kollektív és demokra­tikus előkészítő munka eredménye. Az érté­kelés azon a történelmi tényen alapul, hogy földrészünkön új helyzet jött létre: rendeződ­tek a második világháború befejezésekor nyit­va maradt fontos kérdések, realitássá vált az enyhülés, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Az eu­rópai helyzet alakulásában mind nagyobb sze­repük és súlyuk van a szocialista államoknak, a tőkésországok munkásmozgalmának, demok­ratikus, békeszerető erőinek, összefogásuk­nak, sikeres harcuknak köszönhető, hogy az európai népek több mint harmine éve békében élnek. A berlini értekezleten részt vevő pártok ki­fejezésre juttatták: készek további összehan­golt erőfeszítésekre a nemzetközi enyhülésért, a különböző társadalrrti rendszerű országok békés egymás mellett éléséért, a béke meg­szilárdításáért. Ez a politika jól szolgálja a béke védelmét, a társadalmi haladást, a szo­cializmus ügyét. / A kommunista és munkáspártok berlini ér­tekezlete ismételten s nyomatékosan aláhúzta, hogy az emberiségnek, Európa népeinek egy pusztító világháborúval szemben nincs más választása, mint az enyhülés és a békés egy­más mellett élés. Ezt a realitást mind többen felismerik. A további előrehaladáshoz nélkü­lözhetetlen mindazoknak a haladó, realista erőknek közös erőfeszítése, amelyek létrehoz­ták a helsinki értekezletet. Ez annál is in­kább szükséges, mert az agresszív, hideg- háborús körök igyekeznek gátat emelni az enyhülés térhódításának. Céljaik érdekében a nemzetközi légkört mérgező propagandát foly­tatnak, és felhasználják a politikai, a gazda­sági nyomás eszközeit is. Ezért szükség van a haladás és a béke híveinek még szélesebb és szilárdabb összefogására, állhatatos harcára az európai biztonsági és együttműködési kon­ferencia záróokmányában foglaltak következe­tes megvalósításáért. A Magyar Népköztársaság a Helsinkiben közösen elfogadott tíz alapelv szellemében továbbra is törekszik az államok közötti kap­csolatok fejlesztésére, a gazdasági, tudomá­nyos és kulturális együttműködés bővítésére, az információcsere javítására, az emberek kö­zötti kapcsolatok szélesítésére. Ugyanezt várja a tőkésországok kormányaitól is. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a többi testvérpárttal'együtt vallja, hogy a béke és a haladás Európája csak sokirányú erőfeszítés eredményeként, az e célokért tenni kész po­litikai, társadalmi erők közeledésének, köl­csönös megértésének és együttes akcióinak ha­tására jöhet létre. Ennek érdekében pártunk konstruktív együttműködésre törekszik az eu­rópai szocialista és szociáldemokrata pártok­kal, valamennyi demokratikus, békeszerető erővel. Pártunk a történelmi tapasztalatokból ki­indulva azt a nézetet képviseli, hogy az Európa békéjéért vívott harc szorosan összefonódik a fasizmus maradványainak felszámolásáért, a demokratikus jogok kiszélesítéséért, a társa­dalmi haladásért folytatott küzdelemmel. Ha­tározottan elutasítjuk az antikommunizmust, a szovjetellenességet, elítélünk minden olyan törekvést, amely az enyhülés, a népek közötti jobb megértés ellen irányul. A Központi Bizottság megállapítja: az euró­pai kommunista és munkáspártok értekezle­tén elfogadott dokumentum a közös felelős­ség, az alkotó szellemű egység megnyilvánu­lása. Pártunk következetesen vallja, hogy a mai körülmények között, amikor a kommu­nista pártok a marxizmus—leninizmus általá­nos érvényű tanításait hazájuk konkrét tár­sadalmi viszonyainak, nemzeti sajátosságai­nak, hagyományainak figyelembevételével al­kalmazzák, amikor stratégiájukat és taktiká­jukat önállóan határozzák meg, különös je­lentőségű forradalmi elméletünk tisztaságának megőrzése, egymás tapasztalatainak hasznosí­tása, a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése. A Központi Bizottság üdvözli a kommunista pártok elhatározottságát, hogy közös harcuk és tevékenységük sikere érde­kében fejlesztik internacionalista együttműkö­désüket és szolidaritásukat. A Központi Bizottság megállapította, hogy az európai kommunista és munkáspártok ber­lini értekezletén elfogadott dokumentumban meghatározott célok és feladatok összhangban vannak pártunk politikájával, megfelelnek né­pünk érdekeinek, segítik a nemzetközi mun­kásosztály, a társadalmi haladás erőinek har­cát. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a szo­cializmust építő magyar nép a maga részéről minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy eze­ket a célokat elérjük. O A szocializmus nemzetközi vonzóerejét tovább növelik mindazok az eredmé­nyek, amelyeket a szocialista közösség orszá­gai az új társadalom építésében elérnek. Ezt támasztotta alá a társadalmi, gazdasági, kul­turális fejlődés szemléletes tényeivel a Német Szocialista Egységpártnak és a Mongol Népi Forradalmi Pártnak, a Központi Bizottságunk legutóbbi ülése óta megtartott kongresszusa is. O A Központi Bizottság üdvözli a két viet­nami országrész egyesítését, a testvéri Vietnami Szocialista Köztársaság megalakulá­sát. Az egységes Vietnam annak az állhatatos, önfeláldozó harcnak a gyümölcse, amelyet a hős vietnami nép marxista—leninista pártjá­nak vezetésével, a szocialista országok testvéri támogatásával, a világ haladó erőinek szolida­ritásával évtizedeken át vívott az idegen hó­dítók, az imperialista agresszorok és kiszol­gálóik ellen. A vietnami nép a jövőben is szá­míthat a magyar nép szolidaritására, támoga­tására az ország újjáépítéséért, a szocializmus felépítéséért folytatott munkájában. O A Központi Bizottság síkraszáll a nem­zetközi konfliktusok veszélyével fenye­gető háborús tűzfészkek felszámolásáért. "Ki­fejezi népünk aggodalmát a súlyosbodó közel- keleti válság miatt. Az igazságos rendezést továbbra is akadályozza Izrael és a mögötte álló imperialista körök agresszív politikája. A közel-keleti helyzetet tovább bonyolítja a libanoni polgárháború. A Központi Bizottság meggyőződése: a haladás valamennyi arab hívének érdeke, hogy véget vessenek a vér­ontásnak. Szükségesnek tartja, és ennek meg­felelően kitartóan szorgalmazza a mielőbbi politikai rendezést, szolidáris a libanoni bal­oldali hazafias erőkkel, a palesztinai arab néppel. v O A Központi Bizottság nagyra értékeli azt a munkát, amelyet ez év júliusában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszakán végeztek Berlinben. A tag­országok képviselői áttekintették a szocialista gazdasági integráció öt esztendővel ezelőtt el­fogadott komplex programjának eddigi végre­hajtását, és megállapították, hogy az integrá­ció kibontakoztatásában, fejlesztésében jelen­tős eredmények születtek. A KGST-ben megvalósuló együttműködés szilárd alap a szocialista közösség országainak biztonságos népgazdasági tervezéséhez, ki­egyensúlyozott gazdasági, társadalmi előre­haladásához és közös vonásaik erősítéséhez. Országaink a komplex program révén, egy­mást internacionalista módon támogatva és segítve, dinamikus gazdasági fejlődést értek el, fokozták állampolgáraik létbiztonságát, emelték népeik jólétét. A Központi Bizottság — a XXX. ülésszak állásfoglalásával egyezően — megállapítja, hogy tovább javultak a feltételek az orszá­gaink közötti gyümölcsöző együttműködés el­mélyítésére és tökéletesítésére. Ez a közös igény fejeződik ki abban az öt célprogramról hozott határozatban, amely jobban összehan­golja a fűtőanyag- és energetikai, valamint a nyersanyagipar, a gépek, az alapvető élelmi­szerek és közszükségleti cikkek termelését és kölcsönös szállítását, továbbá a közlekedési kapcsolatok fejlesztését. A célprogramok kimunkálásával és meg­valósításával a tagországok újabb jelentős lé­pést tesznek előre erőforrásaik, természeti kin­cseik közös erővel történő hatékonyabb ki­használásában, az egymás közötti korszerű munkamegosztás kialakításában, a gyors üte­mű tudományos-műszaki haladásban. A KGST XXX. ülésszaka megállapította, hogy a tagországok együttműködése és gazda­sági erejük gyarapodása egyben fontos ténye­zője az enyhülésnek, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének. A KGST-országok hívei a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok bővítésének a világ valamennyi országával, függetlenül azok tár­sadalmi rendjétől. A diszkriminációtól mentes, kölcsönösen előnyös gazdasági és kereskedel­mi kapcsolatok bővítésére törekszünk a tőkés­országokkal is. Erősítjük együttműködésün­ket a fejlődő országokkal, támogatjuk gazdasági és politikai függetlenségük kivívá­sára és megszilárdítására irányuló jogos tö­rekvésüket. II. A Központi Bizottság megállapította, hogy a párttagsági könyvek cseréjének munkálatai a határozatnak megfelelően folynak. A párt- szervezetek és a kommunisták a párt belső életének e fontos eseményét sikeresen kötöt­ték össze az építőmunka soron lévő feladatai­nak megoldásával. A tagkönyvcsere alkalmából a párttagokkal folytatott személyes beszélgetések befejeződ­tek. A párt jelenlegi tevékenysége és további fejlődése szempontjából is fontos, hogy ezek a beszélgetések kritikus, önkritikus szellemű, őszinte eszmecserék voltak a párt politikájá­ról és annak végrehajtásáról, a párttagok munkájáról, a további feladatokról. A párt­tagság ez alkalommal is bizonyította politikai érettségét, kifejezte egyetértését a párt politi­kájával és számos javaslatot tett a XI. kong­resszus határozatainak végrehajtása érdeké­ben. Az alapszervezetek többségében már tag­gyűlésen összegezték a beszélgetések eredmé­nyeit, értékelték a párttagsággal járó kötele­zettségek teljesítését. A Központi Bizottság nagyra értékeli azokat az észrevételeket, javaslatokat, amelyeket a párttagok a határozatok végrehajtásának, a munka színvonalának megjavítása érdekében tettek. A Központi Bizottság kötelezi a párt­szerveket és -szervezeteket, hogy e tapaszta­latokat a munkában hasznosítsák. Felhívja az irányító pártszervek és az alapszervezetek ve­zetőségeinek figyelmét, hogy továbbra is kö­vetkezetesen tevékenykedjenek az 1975. évi októberi határozatban foglalt célok megvaló­sításán. A Központi Bizottság a tagkönyvcsere be­fejezése után a tanulságokat összegezi és hasz­nosítja. Meg van győződve arról, hogy a párt­tagsági könyvek cseréje tovább erősíti a párt eszmei, politikai és cselekvési egységét, fej­leszti a párt tömegkapcsolatait és elősegíti a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását, a fejlett szocialista társadalom építését. A Központi Bizottság áttekintette a mező- gazdasági termelés és a közellátás időszerű kérdéseit. O Elismeréssel állapítja meg, hogy a mező- gazdaság dolgozói, az állami gazdasá­gok és a termelőszövetkezetek idejében haj­tották végre eddigi feladataikat. Az egyes növényfélék vetésterülete általában megfelel a népgazdasági terv előirányzatainak. A nagy­üzemekben, a háztáji és kisegítő gazdaságok­ban nőtt a termelési kedv. örvendetes, hogy az átmeneti visszaesés után gyarapodik az állatállomány fokozódik a hús- és tejtermelés. A mezőgazdasági üzemek, az ellátó és a felvásárló szervezetek körültekintően készül­tek fel az aratásra, a terménybetakarításra és más időszerű teendőkre. A sikeres betakarítás személyi és tárgyi feltételei adottak, az aratás szervezetten és lendületesen folyik. A kedve­zőtlen, aszályos időjárás ellenére gabonafélék­ből viszonylag jó termés várható, az ország kenyere biztosítva van. Az Európa nagy részét és hazánkat is sújtó aszály hátrányosan befolyásolja a kapásnövé­nyek, a zöldség és a takarmányok terméskilá­tásait. Ez nehéz feladatok elé állítja a mező- gazdaság dolgozóit. A várható terméskiesés csökkentésére az állami gazdaságokban, a ter­melőszövetkezetekben tehetik a legtöbbet, de a nehézségek leküzdéséhez széles körű társa­dalmi összefogás is szükséges. A Központi Bi­zottság megelégedéssel állapította meg, hogy az időjárás okozta gondok ellensúlyozására a mezőgazdasági üzemek vezetői, dolgozói — a párt-, állami, társadalmi szervezetek támoga­tásával — számos, a helyzetnek megfelelő in­tézkedést hoztak és valósítottak meg. Az üze­mek konkrét lépéseket tettek a tartalékok fel­tárására, és mozgósították dolgozóikat a haté­kony munkára. A mezőgazdaságban az utóbbi években végbement nagy fejlődés, az anyagi, műszaki ellátottság javulása, a szocialista üze­mekben meghonosodott korszerű termelés, a szakértelemmel párosuló helytállás, társadal­munk széles körű összefogása lehetővé teszi az aszály által előidézett károk számottevő csök­kentését. A Központi Bizottság felhívja a mezőgazda­ság, az élelmiszeripar és a felvásárló szervek dolgozóit, a párt-, társadalmi és állami szer­veket, hogy összehangoltan cselekedjenek. Megfontoltan, szervezetten, késlekedés nélkül és folyamatosan tegyék meg azokat az intéz­kedéseket, amelyek mérsékelhetik a vesztesé­geket, biztosítják a lakosság élelmiszer-ellátá­sát, erősítik a mezőgazdasági nagyüzemek és háztáji gazdaságok termelési biztonságát, meg­alapozzák a jövő évi termelést. A legsürgetőbb teendő az, hogy minél ki­sebb szemveszteséggel, eredményesen fejeződ­jék be az aratás, a termést helyezzék bizton­ságba, óvják meg. Népgazdasági érdek, hogy a felvásárló szervek a leszerződött, illetve az üzemi szükségletet meghaladó termést folya­matosan, zökkenő nélkül vegyék át. A mezőgazdasági üzemek és a háztáji gaz­daságok minél jobban használják ki különö­sen az öntözhető területeken a másodvetések­ben rejlő lehetőségeket. A tömegtakarmány minden fajtáját szakszerűen, lelkiismeretesen, takarékosan gazdálkodva hasznosítsák. Az il­letékes állami, kereskedelmi szervek gondos­kodjanak a gazdaságok folyamatos ellátásáról takarmánytáppal. A rendkívüli időjárás nemcsak mai, meg­oldandó feladatokat állít elénk, hanem tanul­ságokkal is szolgál : pontosan be kell tartani az agrotechnikai követelményeket: rendszeresen és jobban kell kihasználni az öntözési lehető­ségeket; meg kell javítani a rét- és legelő- gazdálkodást: gondoskodni kell a szarvas­marha-tenyésztés biztonságát növelő tömeg­takarmány-tartalékról. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a termelőszövetkezeti parasztság, az állami gaz­daságok és az állami szervek dolgozói min­den tőlük telhetőt megtesznek a mezőgazda- sági munkák sikeres elvégzése érdekében. Munkájukban bizton számíthatnak társadal­munk széles körű támogatására. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a lakosság áruellátása az év első felében általában kiegyensúlyozott volt. A kis­kereskedelmi forgalom az élelmezési cikkekből nagyobb, az iparcikkekből valamelyest ki­sebb mértékben növekedett. Néhány termék­ből, főleg zöldségből és burgonyából, az igé­nyeket nem tudták megfelelően kielégíteni. Az elmúlt hónapokban a fogyasztókat hátrányo­san érintette a tavalyinál lényegesen maga­sabb zöldség- és burgonyaár. A Központi Bizottság nagy jelentőségűnek tartja a lakosság kiegyensúlyozott áruellátását, amelyet a jövőben is feltétlenül biztosítani kell. Ehhez most arra van szükség, hogy az iparban, a mezőgazdaságban, a szolgáltatások­ban, valamennyi munkahelyen tegyenek meg mindent a tervek maradéktalan teljesítéséért. Külön felhívja a kereskedelem dolgozóit és azo­kat az ipari és mezőgazdasági üzemeket, ame­lyeknek eredményes munkájától közvetlenül függ a lakosság jobb ellátása, hogy járuljanak hozzá az igények teljesebb kielégítéséhez. Na­gyon fontos, hogy a tanácsok a lakosság el­látása érdekében kezdeményezően tárják fel es használják ki a helyi adottságokat is. * A Központi Bizottság megelégedéssel álla­pítja meg, hogy népünk támogatja pártunk politikáját, ismételten tanújelét adta tettre- készségének, s nehéz feladatok megoldásában méltóképpen helytállt. Az országban az elmúlt félesztendóbery eredményes munka folyt. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy az 1976. évi népgazdasági tervet teljesít­jük, és leküzdjük azokat a nehézségeket is, amelyeket az időjárás okozott a mezőgazda­sági termelésben. A töretlen fejlődés feltételei biztosíthatók, ha mindenki kellő felelősséggel dolgozik, és elvégzi a közös munkából a reá jutó részt.

Next

/
Thumbnails
Contents