Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-20 / 170. szám

A ^PÚJSÁG 1976. július 20. Népművészetek háza Szentendrén A Dunakanyar kapuját je­lentő Szentendrén e hó 4-én nyílt meg Pest megye leg­újabb múzeuma. Maga az épület a település egyik leg­régebbi háza, a XVIII. szá­zadban épült. A múlt század­tól kezdve az épületben a' mindenkori harangozó lakott, ezért „harangozóház”-nak keresztelték el a helybeliek. A szájhagyomány szerint ré­gen, amikor az erdő még a városka határáig ért, ez a ház volt az erdészház, s Mária Terézia is megszállt a falai között. A Népművészetek házá-ban első alkalommal Népi fa­munkák és fafaragások cím­mel nyílt kiállítás. A jövőben minden kiállí­tás, aminek a Népművésze­tek háza ad helyet egy-egy évig tekinthető meg és a már nevezetessé vált szentendrei nyár egyik rendezvényeként nyitják meg az újabbakat. r Uj múzeum a Pécsett nemrég nyitották meg a Vasarely-múzeumot a művész szülőházában a Káp­talan utca 3. szám alatt. A kiállításon mintegy száz mű látható és mind a mű­vész ajándéka a szülőváros­nak. A müvek egy részével a Három évtizede működik Leningrádban a kiemelkedő szovjet szobrászművésznő, Vera Muhina nevét viselő képzőművészeti főiskola Több mint 1200 leendő bú­tortervező, belsőépítész és iparművész tanul itt, közel 200 professzor vezetésével. A szovjet oktatási rend­szer lehetővé teszi, hogy a szomszédban szerigráfiákkal már megis­merkedhettek a látogatók korábbi Vasarely-bemutató- kon. Most ez a kiállítás az egész életműről ad képetv Olajfestmények, grafikák, nagyméretű faliszőnyegek és plasztikai művek alkotnak igen gazdag együttest. diákok tanulmányaikat mun­kájuk mellett végezzék, ezért a hallgatók közel egyharma- da esti tagozatos. A tanárok nem csupán a művészi ízlést, de a mérnöki gondolkozást is megkövetelik. A hallgatók diplomamunkáikat általában üzemek és gyárak megrende­lésére készítik, számosat kö­zülük felhasználnak a ter­melésben. V. országos akvarellbiennálé Egerben a Gárdonyi Géza Színházban rendezik meg az idén az V. országos akvarell- biennálét. Az országos sereg­szemle fő célkitűzése, hogy ezt a nagy hagyományokkal rendelkező, de az utóbbi idők magyar festészetének perifé­riájára került műfajt nép­szerűsítse, rangját visszaál­lítsa. Az eddigieknél sokkal szé­lesebb körben megnyilvánuló érdeklődés biztosítja, hogy a körülbelül 120 képpel az ak- varell és gouache legkiválóbb kortárs művelőit mutassa be. A hagyatéki anyag ugyan­itt az idén Domanovszky Endre alkotásait mutatja be Kőkorszaki leletek Az ókori Kazahsztán kul­turális emlékeire — több mint ezer temetkezési domb­ra — bukkantak a régészek a Karatau-hegység nyúlvá­nyainál, a Besz-Arin folyó mentén. Egymás mellett kő­ből és földből készült temet­kezési építmények találhatók itt — a kőkorszaktól a kö­zépkorig emelték őket. Külö­nösen a néha kétszáz méter hosszú és kővel kirakott kurgánok vonták magukra a régészek figyelmét. Ilyen te­metkezési helyeket eddig csak Közép-Kazahsztánban találtak. Kazahsztán déli részének egykori lakói vadászattal és állattenyésztéssel foglalkoz­tak. Erről tanúskodnak a nagy mennyiségben talált kő­szerszámok is. Az előzetes elemzés a leleteket a kései neolit korból származtatja. Ezenkívül sziklarajzokat is találtak itt. A rajzok vadász­jeleneteket és népi szertartá­sokat ábrázolnak. Mindezek alapján megálla­pítható, hogy Dél-Kazahsztán két történelmi kultúra érint­kezési helye volt: a letelepe­dett földműves és a nomád kultúráé. A varsói „Nyugati Fal” A lengyel főváros egyre szebb, korszerűbb metropo­lissá válik. Az áruházakat, szupermodern üzleteket és más szolgáltatási létesítmé­nyeket tömörítő „Keleti Fal” után (nevét onnan kapta, mert a Marszakowska utca keleti részén emelkedik), megindult a korszerű város­centrum másik negyedének kialakítása a Kultúra és Tu­domány Palotájának túlolda­lán, ott, ahol régebben a háború előtt épült csúf bér­kaszárnyák álltak. A régi há­zak bontása rövidesen befe­jeződik, helyükön pedig mo­dern, eredeti kiképzésű to­ronyházak és üzletsorok épül­nek. A lombos-ligetes, tágas udvarokon bőséges hely jut majd a játszó gyerekeknek. Üj balett a nagyszínházban A gyermek- könyvtár nyara Megbontotta régi, szép ha­gyományát a gyermekkönyv-, tár. Eddig minden nyáron gazdag, kötött programot ál­lított össze azoknak a gyere­keknek, akik a vakációt itt­hon töltik. Az idén ez sze­mélyi okokból elmarad, he­lyette a kölcsönzés ideje alatt foglalkozásokat tartanak az óvodásoknak és a napközis tanulóknak. Az óvodai munkatervek alapján a legkisebbeknek bá- boznak, filmet vetítenek, vagy meseországba „utaz­nak” és a hallott mesét ők maguk rajzolják le. A gyermekkönyvtár segít­ségével az idén először ren­deznek megyénkben olvasó­tábort a sötétvölgyi úttörő­táborban. A tábor 80 felső tagozatos tanulója ezen a nyáron ismerkedik meg a könyvtárhasználattal. A gye­rekkönyvtár 500 kötetet bo­csát az olvasótábor rendel­kezésére. író—olvasó talál­kozókra is sor kerül itt. A gyerekek találkoznak Jani- kovszky Évával. A Kincs­kereső szerkesztőségéből a táborban tartózkodik majd Tóth Béla és Baka István, akik kiscsoportos foglalkozá­sokat tartanak. Vendég lesz Horgas Béla költő is. A hon­ismereti kirándulás alkalmá­val a tanulók felkeresik Szek- szárdon az úttörőházat, Ba­bits Mihály költő szülőházát és a Béri Balogh Ádám Mú­zeumot. Változatos sport- program is várja őket. A gyermekkönyvtár a fen­tieken kívül a balatonszepez- di és a Domboriban lévő út­törőtáborban helyezett el le­téti könyvtárat. Régóta szerettem volna olyan balettet rendezni, mely napjainkról és azokról a fia­talemberekről szól, akik a szibériai építkezéseken dol­goznak, — mondta az Angara című új balett rendezője. Ju. rij Grigorovics, a Moszkvai Nagyszínház balettmestere. Az Andrej Espaj zeneszerző zenéjére írt balettet a Moszk­vai Nagyszínház 200 éves ju­bileuma alkalmából mutatták be. A librettó alapja Alek- szej Arbuzov Irkutszki törté­net című, a fiatal szibériai építőknek szentelt színdarab­ja. Az előadáson a nézők ismét meggyőződhettek a színház kiemelkedő művészeinek, Na. tál ja Besszmertnova, Vlagyi­mir Vasziljev és Mihail Lav- rovszkij művészetéről, Szi- mon Virszaladze díszletei hű­en adják vissza a szibériai táj hatalmas kiterjedését, az Angara panorámáját. A dísz­lettervező és Jurij Grigoro­vics balettmester több éves barátságát olyan nagyszerű művek jellemzik, mint a Spartacus, és a Rettenetes Iván. Az új előadást Algisz Zsjurajtisz vezényli. Jurij Grigorovics, aki a monumentális jelenetekre, a tiszta hősi jellemek megfor­málására, a tragikus konflik­tusokra törekedett, e munká­jában is hű maradt magához. A koreográfia nyelvén csodá­latos pontossággal adja visz- sza az élet pátoszát és drá­mai konfliktusait. Az előadás alapvető kifeje. zőeszköze a klasszikus tánc. A balettmester meggyőzően, okosan változtatja a szokásos mozgásokat és beállításokat, hogy ezzel korszerű tartal­mat adjon nékik. Tv-napló Két novella Mennyit olvassunk? Legalább a napi két-három óra lenne kívánatos, de a legtöbb embernek valószínűleg még szabadsága alatt sem jut ennyi idő a könyvekhez, így csak a restancia növekszik, mert a napi „kötelező” olvasmányadagra sem futja, pedig itt vannak még a klasszikusok, nem is beszélve az irodalom mögöttük húzódó vonulatáról. Mert nagyon, de nagyon szegény ember, akinek nem jutott ideje a Toldira, Jókai vagy Móricz regényeire, s az is megrövidíti magát, aki el­megy a világirodalom nagy alkotásai mellett. S itt van­nak még a kismesterek, akik nemcsak adalékot jelen­tenek egy kor irodalmához, ízléséhez, hanem maguk is hatnak, s életművük, vagy annak egy része föltét­lenül érdemes a későbbi korok figyelmére is. Például Bíró Lajos novelláiról kár lenne megfeledkezni, aki egyes írásaiban roppant erővel tudta ábrázolni korát, kora erkölcsét. Vagy Hunyadi Sándorról, akinek föl­támasztására az elmúlt egy-két évtizedben könyvkiadá­sunk tett néhány kísérletet. Az olvasást természetesen nem pótolhatja semmi­féle átdolgozás, mégis azt kell mondanunk, hogy a televízió az irodalomnak tesz beláthatatlanul nagy szolgálatot, amikor megszólaltatja a századforduló már- már elfeledett magyar prózáját, mert egy-egy jó előadás valóban irodalmi élményt jelent. Mint a Bíró-novella esetében, amikor egy mestermű méltó televíziós formát kapott, s az átültetés semmit sem ártott drámai feszült­ségének. A Don Quijote egyik epizódjára emlékeztető történetben éppen az a meglepő, hogy nincs benne vá­ratlan fordulat, a „nyomozás” az alaphelyzet kibontá­sát szolgálja, az utolsó képek viszont drámai erővel lep­lezik le a kor torz erkölcsét. A Hunyady-novella vitatható, ennél jobbat is le­hetett volna találni, viszont az is igaz, hogy Hunyady Sándor nagyon sok jó novellát írt, nehéz tehát vá­lasztani. Ezek az írások jó fél évszázaddal ezelőtt keletkez­tek, s a kifogástalan előadás (Bartha Attila rendezése), ismét arra figyelmeztetett, hogy van még mit meríteni abból a magyar irodalomból, amelynek olvasására nem mindenkinek jut ideje. ...és egy megjegyzés Az avatatlan néző néha úgy érzi, egy-egy adásnak nagyon is sok a bábája, éppen ezért volt meglepő az egyébként hasznos Művészeti Magazin legutóbbi adá­sának tévedése. Pedig a műsornak művészettörténész felelős szerkesztője is van, aki igazán tudhatja, hogy a derék Ipolyi Arnold, a magyar művészet érdemes mun­kása, sose volt egri érsek. Papi személy volt az igaz, előbb Besztercebányán, majd Nagyváradon püspök, de az érsekségig nem jutott el. Semmi szükség arra, hogy csaknem egy évszázaddal halála után előléptessük, fő­leg akkor, amikor nevét nem egyházi pályája tartotta fenn, hanem jelentős művészettörténeti, művelődés- történeti (ő írta a Magyar mitológiát) munkássága. CSÁNYI LÁSZLÓ Fülep-emlékszoba Zengővárkonyban emlékszobát rendeztek be abban a helyiségben, ami egykor Ffilep Lajos, a jeles filozófus és művészettörténész dolgozószobája volt. Képünk az emlékszoba egy részletét mutatja be. Foto: Gottvald Károly Szanatórium jellegű úttörőtábor A Fekete-tenger partján lévő Jevpatorija üdülőhely természeti adottságai a leg­kedvezőbb körülményeket biztosítják a krónikus man­dulagyulladásban, reumában, csonttuberkulózisban szenve­dő gyermekek üdüléséhez és gyógyításához. Ezért is mű­ködik 1936 óta a városban gyermekkórház. Évente ma már több mint 1 300 000 ember üdül Jevpa- torijában. A tengerparton 25 szanatórium és 28 úttörőtábor van. A gyermekeiket elkísérő szülők számára’ külön pan­ziókat építettek. A szanató­riumokban iskola is műkö­dik, hogy a hosszabb gyógy­kezelésre érkezett gyerekek is folytathassák a tanulást. A gyógykezelés természetesen időtartamától függetlenül in­gyenes. Elkészült már az üdülő­hely távlati fejlesztésének 1984-ig szóló terve is. Szere­pel a tervekben halfeldolgo­zó és Pepsi-Cola-gyártó üzem, valamint kenyérgyár építése is, de a legnagyobb figyelmet az új szanatóriu­mok, úttörőtáborok építésé­nek szentelik. 1975-ben készült el a 6000 személyesre tervezett szanatórium jellegű új úttörőtábor első, ezer gyer­mek befogadására alkalmas része. A jövendő művészei

Next

/
Thumbnails
Contents