Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-20 / 170. szám
A ^PÚJSÁG 1976. július 20. Népművészetek háza Szentendrén A Dunakanyar kapuját jelentő Szentendrén e hó 4-én nyílt meg Pest megye legújabb múzeuma. Maga az épület a település egyik legrégebbi háza, a XVIII. században épült. A múlt századtól kezdve az épületben a' mindenkori harangozó lakott, ezért „harangozóház”-nak keresztelték el a helybeliek. A szájhagyomány szerint régen, amikor az erdő még a városka határáig ért, ez a ház volt az erdészház, s Mária Terézia is megszállt a falai között. A Népművészetek házá-ban első alkalommal Népi famunkák és fafaragások címmel nyílt kiállítás. A jövőben minden kiállítás, aminek a Népművészetek háza ad helyet egy-egy évig tekinthető meg és a már nevezetessé vált szentendrei nyár egyik rendezvényeként nyitják meg az újabbakat. r Uj múzeum a Pécsett nemrég nyitották meg a Vasarely-múzeumot a művész szülőházában a Káptalan utca 3. szám alatt. A kiállításon mintegy száz mű látható és mind a művész ajándéka a szülővárosnak. A müvek egy részével a Három évtizede működik Leningrádban a kiemelkedő szovjet szobrászművésznő, Vera Muhina nevét viselő képzőművészeti főiskola Több mint 1200 leendő bútortervező, belsőépítész és iparművész tanul itt, közel 200 professzor vezetésével. A szovjet oktatási rendszer lehetővé teszi, hogy a szomszédban szerigráfiákkal már megismerkedhettek a látogatók korábbi Vasarely-bemutató- kon. Most ez a kiállítás az egész életműről ad képetv Olajfestmények, grafikák, nagyméretű faliszőnyegek és plasztikai művek alkotnak igen gazdag együttest. diákok tanulmányaikat munkájuk mellett végezzék, ezért a hallgatók közel egyharma- da esti tagozatos. A tanárok nem csupán a művészi ízlést, de a mérnöki gondolkozást is megkövetelik. A hallgatók diplomamunkáikat általában üzemek és gyárak megrendelésére készítik, számosat közülük felhasználnak a termelésben. V. országos akvarellbiennálé Egerben a Gárdonyi Géza Színházban rendezik meg az idén az V. országos akvarell- biennálét. Az országos seregszemle fő célkitűzése, hogy ezt a nagy hagyományokkal rendelkező, de az utóbbi idők magyar festészetének perifériájára került műfajt népszerűsítse, rangját visszaállítsa. Az eddigieknél sokkal szélesebb körben megnyilvánuló érdeklődés biztosítja, hogy a körülbelül 120 képpel az ak- varell és gouache legkiválóbb kortárs művelőit mutassa be. A hagyatéki anyag ugyanitt az idén Domanovszky Endre alkotásait mutatja be Kőkorszaki leletek Az ókori Kazahsztán kulturális emlékeire — több mint ezer temetkezési dombra — bukkantak a régészek a Karatau-hegység nyúlványainál, a Besz-Arin folyó mentén. Egymás mellett kőből és földből készült temetkezési építmények találhatók itt — a kőkorszaktól a középkorig emelték őket. Különösen a néha kétszáz méter hosszú és kővel kirakott kurgánok vonták magukra a régészek figyelmét. Ilyen temetkezési helyeket eddig csak Közép-Kazahsztánban találtak. Kazahsztán déli részének egykori lakói vadászattal és állattenyésztéssel foglalkoztak. Erről tanúskodnak a nagy mennyiségben talált kőszerszámok is. Az előzetes elemzés a leleteket a kései neolit korból származtatja. Ezenkívül sziklarajzokat is találtak itt. A rajzok vadászjeleneteket és népi szertartásokat ábrázolnak. Mindezek alapján megállapítható, hogy Dél-Kazahsztán két történelmi kultúra érintkezési helye volt: a letelepedett földműves és a nomád kultúráé. A varsói „Nyugati Fal” A lengyel főváros egyre szebb, korszerűbb metropolissá válik. Az áruházakat, szupermodern üzleteket és más szolgáltatási létesítményeket tömörítő „Keleti Fal” után (nevét onnan kapta, mert a Marszakowska utca keleti részén emelkedik), megindult a korszerű városcentrum másik negyedének kialakítása a Kultúra és Tudomány Palotájának túloldalán, ott, ahol régebben a háború előtt épült csúf bérkaszárnyák álltak. A régi házak bontása rövidesen befejeződik, helyükön pedig modern, eredeti kiképzésű toronyházak és üzletsorok épülnek. A lombos-ligetes, tágas udvarokon bőséges hely jut majd a játszó gyerekeknek. Üj balett a nagyszínházban A gyermek- könyvtár nyara Megbontotta régi, szép hagyományát a gyermekkönyv-, tár. Eddig minden nyáron gazdag, kötött programot állított össze azoknak a gyerekeknek, akik a vakációt itthon töltik. Az idén ez személyi okokból elmarad, helyette a kölcsönzés ideje alatt foglalkozásokat tartanak az óvodásoknak és a napközis tanulóknak. Az óvodai munkatervek alapján a legkisebbeknek bá- boznak, filmet vetítenek, vagy meseországba „utaznak” és a hallott mesét ők maguk rajzolják le. A gyermekkönyvtár segítségével az idén először rendeznek megyénkben olvasótábort a sötétvölgyi úttörőtáborban. A tábor 80 felső tagozatos tanulója ezen a nyáron ismerkedik meg a könyvtárhasználattal. A gyerekkönyvtár 500 kötetet bocsát az olvasótábor rendelkezésére. író—olvasó találkozókra is sor kerül itt. A gyerekek találkoznak Jani- kovszky Évával. A Kincskereső szerkesztőségéből a táborban tartózkodik majd Tóth Béla és Baka István, akik kiscsoportos foglalkozásokat tartanak. Vendég lesz Horgas Béla költő is. A honismereti kirándulás alkalmával a tanulók felkeresik Szek- szárdon az úttörőházat, Babits Mihály költő szülőházát és a Béri Balogh Ádám Múzeumot. Változatos sport- program is várja őket. A gyermekkönyvtár a fentieken kívül a balatonszepez- di és a Domboriban lévő úttörőtáborban helyezett el letéti könyvtárat. Régóta szerettem volna olyan balettet rendezni, mely napjainkról és azokról a fiatalemberekről szól, akik a szibériai építkezéseken dolgoznak, — mondta az Angara című új balett rendezője. Ju. rij Grigorovics, a Moszkvai Nagyszínház balettmestere. Az Andrej Espaj zeneszerző zenéjére írt balettet a Moszkvai Nagyszínház 200 éves jubileuma alkalmából mutatták be. A librettó alapja Alek- szej Arbuzov Irkutszki történet című, a fiatal szibériai építőknek szentelt színdarabja. Az előadáson a nézők ismét meggyőződhettek a színház kiemelkedő művészeinek, Na. tál ja Besszmertnova, Vlagyimir Vasziljev és Mihail Lav- rovszkij művészetéről, Szi- mon Virszaladze díszletei hűen adják vissza a szibériai táj hatalmas kiterjedését, az Angara panorámáját. A díszlettervező és Jurij Grigorovics balettmester több éves barátságát olyan nagyszerű művek jellemzik, mint a Spartacus, és a Rettenetes Iván. Az új előadást Algisz Zsjurajtisz vezényli. Jurij Grigorovics, aki a monumentális jelenetekre, a tiszta hősi jellemek megformálására, a tragikus konfliktusokra törekedett, e munkájában is hű maradt magához. A koreográfia nyelvén csodálatos pontossággal adja visz- sza az élet pátoszát és drámai konfliktusait. Az előadás alapvető kifeje. zőeszköze a klasszikus tánc. A balettmester meggyőzően, okosan változtatja a szokásos mozgásokat és beállításokat, hogy ezzel korszerű tartalmat adjon nékik. Tv-napló Két novella Mennyit olvassunk? Legalább a napi két-három óra lenne kívánatos, de a legtöbb embernek valószínűleg még szabadsága alatt sem jut ennyi idő a könyvekhez, így csak a restancia növekszik, mert a napi „kötelező” olvasmányadagra sem futja, pedig itt vannak még a klasszikusok, nem is beszélve az irodalom mögöttük húzódó vonulatáról. Mert nagyon, de nagyon szegény ember, akinek nem jutott ideje a Toldira, Jókai vagy Móricz regényeire, s az is megrövidíti magát, aki elmegy a világirodalom nagy alkotásai mellett. S itt vannak még a kismesterek, akik nemcsak adalékot jelentenek egy kor irodalmához, ízléséhez, hanem maguk is hatnak, s életművük, vagy annak egy része föltétlenül érdemes a későbbi korok figyelmére is. Például Bíró Lajos novelláiról kár lenne megfeledkezni, aki egyes írásaiban roppant erővel tudta ábrázolni korát, kora erkölcsét. Vagy Hunyadi Sándorról, akinek föltámasztására az elmúlt egy-két évtizedben könyvkiadásunk tett néhány kísérletet. Az olvasást természetesen nem pótolhatja semmiféle átdolgozás, mégis azt kell mondanunk, hogy a televízió az irodalomnak tesz beláthatatlanul nagy szolgálatot, amikor megszólaltatja a századforduló már- már elfeledett magyar prózáját, mert egy-egy jó előadás valóban irodalmi élményt jelent. Mint a Bíró-novella esetében, amikor egy mestermű méltó televíziós formát kapott, s az átültetés semmit sem ártott drámai feszültségének. A Don Quijote egyik epizódjára emlékeztető történetben éppen az a meglepő, hogy nincs benne váratlan fordulat, a „nyomozás” az alaphelyzet kibontását szolgálja, az utolsó képek viszont drámai erővel leplezik le a kor torz erkölcsét. A Hunyady-novella vitatható, ennél jobbat is lehetett volna találni, viszont az is igaz, hogy Hunyady Sándor nagyon sok jó novellát írt, nehéz tehát választani. Ezek az írások jó fél évszázaddal ezelőtt keletkeztek, s a kifogástalan előadás (Bartha Attila rendezése), ismét arra figyelmeztetett, hogy van még mit meríteni abból a magyar irodalomból, amelynek olvasására nem mindenkinek jut ideje. ...és egy megjegyzés Az avatatlan néző néha úgy érzi, egy-egy adásnak nagyon is sok a bábája, éppen ezért volt meglepő az egyébként hasznos Művészeti Magazin legutóbbi adásának tévedése. Pedig a műsornak művészettörténész felelős szerkesztője is van, aki igazán tudhatja, hogy a derék Ipolyi Arnold, a magyar művészet érdemes munkása, sose volt egri érsek. Papi személy volt az igaz, előbb Besztercebányán, majd Nagyváradon püspök, de az érsekségig nem jutott el. Semmi szükség arra, hogy csaknem egy évszázaddal halála után előléptessük, főleg akkor, amikor nevét nem egyházi pályája tartotta fenn, hanem jelentős művészettörténeti, művelődés- történeti (ő írta a Magyar mitológiát) munkássága. CSÁNYI LÁSZLÓ Fülep-emlékszoba Zengővárkonyban emlékszobát rendeztek be abban a helyiségben, ami egykor Ffilep Lajos, a jeles filozófus és művészettörténész dolgozószobája volt. Képünk az emlékszoba egy részletét mutatja be. Foto: Gottvald Károly Szanatórium jellegű úttörőtábor A Fekete-tenger partján lévő Jevpatorija üdülőhely természeti adottságai a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a krónikus mandulagyulladásban, reumában, csonttuberkulózisban szenvedő gyermekek üdüléséhez és gyógyításához. Ezért is működik 1936 óta a városban gyermekkórház. Évente ma már több mint 1 300 000 ember üdül Jevpa- torijában. A tengerparton 25 szanatórium és 28 úttörőtábor van. A gyermekeiket elkísérő szülők számára’ külön panziókat építettek. A szanatóriumokban iskola is működik, hogy a hosszabb gyógykezelésre érkezett gyerekek is folytathassák a tanulást. A gyógykezelés természetesen időtartamától függetlenül ingyenes. Elkészült már az üdülőhely távlati fejlesztésének 1984-ig szóló terve is. Szerepel a tervekben halfeldolgozó és Pepsi-Cola-gyártó üzem, valamint kenyérgyár építése is, de a legnagyobb figyelmet az új szanatóriumok, úttörőtáborok építésének szentelik. 1975-ben készült el a 6000 személyesre tervezett szanatórium jellegű új úttörőtábor első, ezer gyermek befogadására alkalmas része. A jövendő művészei
