Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-20 / 170. szám

1976. július 20. ^PÚJSÁG 5 A paksi ÁFÉSZ madocsai népi tánccsoportja fergeteges sikert aratott a sportpályán. Az ökölvívó-bemutató is sok nézőt vonzott. Ki ér előbb a közepéig? Hatezer résztvevő „Ilyen még nem volt Ten- gelicen!” — így sommázták a résztvevők a véleményüket. És nem túloztak. Ennyi em­ber még soha nem sportolt, szórakozott egyszerre a ten- gelici őspark öreg fái alatt. A megye minden részéből jöttek az emberek: autó­buszokkal, személygépkocsik­kal, motorkerékpárokkal, a környékből pedig kerékpáron, gyalog. Kilenc órakor kezdő­dött a kispályás labdarúgó­bajnokság, de már nyolc óra­kor „suttoltak” a dombóvá­riak. Kilenc órakor elkészült a sorsolás. delem végül is hetesrúgások­kal dőlt el a tengeliciek ja­vára. A tengeliciek boldogan vették át jutalmukat. Boldo­gan és fáradtan, hisz kis te­lepülés lévén csak hatan vol­tak. Cserejátékosok nélkül küzdötték végig a fordulókat és győztek. A parkban ide-oda hullám­zott a tömeg. Amikor a han­gosbeszélőn bej elentették : — Orbán László Európá­ba j nők vezetésével bemutatót tartanak a Szekszárdi Sport­iskola ökölvívói ! — olyan szorosan állták körül a kötél- ringet a nézők, hogy szinte levegőt is alig kaptak a spor­tolók. A ring körüli fák ágai is megteltek emberekkel. Egy másik területen az MHSZ versenyzői repülő- modelleiket „repültették”, autósok és motorkerékpáro­sok készültek az ügyességi versenyre. A lengyeli túra­motorosok a motorkerékpáro­zás magasiskoláját mutatták be, alkalmi ügyességi ver­senyzők is bizonyították : minden helyzetben urai a gépnek, A huszonhárom autós ügyességét is hol csodálták a nézők, hol pedig hangoztat­ták: „Ezt én is meg tudtam volna csinálni.” „Akkor miért nem neveztél be?” — hang­zott a kérdés. A felelet el­maradt. Autók, motorkerékpárok berregtek, a közönség egy része mitsem törődött ezzel: a lepényevőknek szurkolt, akik hátra tett kézzel egy­mást lökdösve harapták a fáról lecsüngő lekváros le­pényt. Már álltak a lovaspályán az akadályok. Mindenki tü­relmetlenül nézte az óráját és egymástól kérdezték az emberek: „Megjöttek már a simontornyaiak?” Egy kis késéssel, de megérkeztek: lo­vakkal, lovasokkal. És meg­kezdődhetett a lovasparádé! Mintegy négyezer ember ülte- állta körül az alkalmi lovas­pályát, amelyen a simontor- nyai, a szedresi és a tenge- lici hajtők és lovasok tartot­tak versenyszerű bemutatót. Délután a sportnap keretei kibővültek. A nagypályás labdarúgók a tengelici sport­pályára mentek, ahol először a Dombóvári öregfiúk—Ta­mási öregfiúk csapata mérte össze erejét. A dombóváriak győztek: 3:2-re. Ezután kö­vetkezett a Népújság-kupa II. csoportjából összeállított öregfiúk válogatott és a szé­kesfehérvári öregfiúk váloga­tott csapatai közötti mérkő­zés. De erre még egy fél órát várni kellett. A program sze­rint a két mérkőzés közötti szünetben a madocsai népi táncosok adtak félórás mű­sort. És milyen műsort! A labdarúgó-mérkőzésre kise- reglett 1200 néző ütemes taps­sal köszönt#meg a szép tán­cokat. Ugyancsak nagy taps fogadta a pályára kifutó öreg­fiúkat. A székesfehérvári öregfiúk minden Tolna me­gyei játékosnak Videoton- zászlót adtak át, majd a szurkolók biztató hangorkán­ja töltötte meg a pályát. Iz­galmas, szép mérkőzés volt. 6:l-re győzött a második cso­port öregfiúk-válogatottja. Késő délután ért véget a Nép­újság-sportnap Tengelicen. Mindenki örült és a szerve­zők megkönnyebbültek: sike­rült. Mintegy hatezer ember A legtöbbet a tengelici ta­nács, a termelőszövetkezet és a kölesdi ÁFÉSZ vállalt ma­gára. Hatezer ember szórakozott ezen a vasárnapon a tengeli­ci ősparkban és Tengelic köz­ségben. Több mint négyszáz közülük sportolt is: kergette a labdát, vagy motorozott, Népújság-sportnap Tengelicen A nézősereg a bűvösből nézte a sporteseményeket. Feszült pillanat a kézilabdakapu előtt. vett részt egy olyan rendez­vényen, amelynek szereplői és rendezői ugyanazok vol­tak. A Tamási Sütőipari Vál­lalat dolgozói például nem­csak sportolni jöttek, de le­pényről is ők gondoskodtak, az Autóklub és az MHSZ ve­zetői a helyszínen építették az ügyességi pályát és vezet­ték -a versenyt, a lengyeli motorosok bemutatójukon túl vállalták a motoros ügyessé­gi verseny szervezését, a si­montornyaiak szállították az akadályokat, sőt még díjakat is hoztak magukkal... autóügyességi versenyen vett részt... A Népújság-sportnap elérte célját. Ezt állapították meg a ten­gelici tanácsi, párt- és ter­melőszövetkezeti vezetők is, amikor a rendezvény befeje­zése után összeültek, hogy megtárgyalják a tapasztala­tokat. — Ilyen még nem volt Ten­gelicen! — állapították meg ők is és hozzátették: — Nem volt, de reméljük, hogy lesz. Minden évben! Mi vállaljuk a szervezést! Cseh Péter tanítványai. Tengelici kis csikósok bemutatója. Egy pillanat és átbillen a palló.... — Kétszer tizenöt perc! — mondták a rendezők, majd utánaszámoltak : a tizenkét labdarúgó- és a hat kézilab­dacsapat csak kétszer tíz per­cet játszhat. így is csak dél­után fél négykor kerülhet sor a döntőre. Három pályán folytak a mérkőzések. A dombóvári ÁFÉSZ, a bony­hádi Cipőgyár, a Tolna me­gyei ÁÉV, a tengelic-szőlőhe- gyiek nagy kedvvel kergették a labdát. Bábeli volt a hang­zavar: a közönség egyszerre szurkolt a női kézilabdások- nak és az öregfiúknak. A kézilabdát a pálfai lányok nyerték, a kispályás labda­rúgás bajnokai a tengelic- szőlőhegyiek lettek. A döntő különösen izgalmas volt : a dombóvári és a tengelic- szőlőhegyi csapat közötti küz­

Next

/
Thumbnails
Contents