Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-13 / 139. szám
Ezt hozta a hét Hétfő. Súlyos harcok Libanonban. — Külügyminiszterünk, t’uja Frigyes finnországi látogatása — Foglalkoztatási világkonferencia Genfben. 6 Kedd: Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi moszkvai tárgyalásai— Gierek Nyugat-Németországban — Befejeződik az amerikai előválasztások sorozata — Heves bírálatok között Santiagóban ülésezik az AÁSZ tanácsa. Szerda: A TASZSZ állásfoglalása a libanoni válságról, az Arab Liga elhatározza békefenntartó erők küldését — A madridi parlament a pártok engedélyezését vitatja. Csütörtök: Üj szocialista javaslat a bécsi haderőcsökken- tési konferencián — Az NDK külügyminiszterének budapesti látogatása. Péntek: Brüsszelben tanácskoznak a NATO hadügyminiszterei Az olasz választások előtt éleződik a politikai harc — Merénylet Ugandában. Szombat: Megkezdődik a portugál elnökválasztási kampány. a külpolitikában fgy látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: Naponként, sőt néha óránként változott a héten a libanoni válság bonyolult körképe. Tűzszünetek születtek és azon nyomban felborultak, majd minden hivatalos megegyezés nélkül sikerült lélegzetvételnyi nyugalmat elérni. A súlyos harcok és a diplomáciai rendezési kísérletek mindvégig párhuzamosan futották. De hát ez így van immár tizenöt hónapja, s a libanoni krízist egy ország önemésztése, 25 ezer halott, 60 ezer sebesült, húszmilliárd dollárra becsült anyagi kár jellemzi. Csakhogy ezekben a napokban e krízis erőteljesen összarab jelleget kapott, sőt szélesebb értelemben a világ- politika egyik első számú veszélyzónájává alakult. Az Arab Liga rendkívüli ülésen vitatta meg a libanoni problémákat és a békefenntartó erők küldéséről döntött — ebben az arabközi katonai alakulatban öt vagy hat ország csapatai vennének részt. Az akció tulajdonképpen arra irányult, hogy a Libanonba korábban benyomult Szíriái fegyveres erőket összarab alakulatokkal váltsák fel, vagy egészítsék ki. Ezekben részt venne Szíria, az arab világ haladó irányzatához tartozó Algéria és Líbia, de a jobbszámyon lévő Szaud-Arábia és Szudán is. Szemmel láthatólag kompromisszumok sorozatát kötötték, az Arab Liga főtitkára is „csomagtervről” beszélt, s nem meglepő, ha egyik vagy másik megállapodás nem bizonyul hosszú életűnek. A jelek arra mutatnak, hogy az egyes arab országok vezetésén belül is nézeteltérések varrnak. a nyugati lapjelentések például ezzel hozzák összefüggésbe a Damaszkuszban tapasztalható bizonytalankodást, a gyakran módosuló döntéseket. A zavaros helyzet mindig magában hordja a külső beavatkozás veszélyét, s ez így van Libanon esetében is. Megélénkült az amerikai és az angol flotta-tevékenység a FöM- közi-tenger keleti medencében, Franciaország részéről fontolóra vették csapatok küldését, izraeli kormánykörök pedig — anélkül, hogy pontosan meghatároznák azt — olyan „választóvonalról” beszélnek, amelynek átlépése a szíriaiak vagy mások részéről azonnali fegyveres fellépést váltana ki. Ilyen körülmények között a szovjet TASZSZ hírügynökség nyomatékosan figyelmeztetett minden beavatkozási próbálkozás kiszámíthatatlan következményeire, s félreérthetetlenül hangsúlyozta a libanoni nép, valamint a palesztin nemzeti mozgalom érdekeinek feltétlen tiszteletben tartását. Világszerte felfigyelhettek a moszkvai nyilatkozat ama kitételére, hogy a közel-keleti térség és Libanon a Szovjetunió földrajzi közelségében fekszik. A hetet valóságos diplomáciai nagyüzem jellemezte, s a szocialista országok több vezetője fontos, magas szintű tárgyalásokon vett részt. Áz indiai miniszterelnök-asszony Moszk. vában Brezsnyewel tanácskozott, s megbeszéléseiken külön nyomatékot kapott az ázsiai biztonság ügyé. Lényeges volt ez a találkozó azért is, mert a nyáron Colombóbarr rendezik meg az el nem kötelezettek csúcsértekezletét, s ebben az államcsoportban India kiemelkedő szerepet játszik, Gierek, a LEMP első titkára a2 NSZK-t kereste fel, s a választási elő- csatározásoktól terhelt Bonnból végre olyan hírek érkeztek, amelyek Helsinki szellemét tükrözték. A török fővárosban, Ankarában mindössze negyvennyolc óra választotta el egymástól Zsivkov bolgár, illetve Tito jugoszláv államfő látogatását. A tárgyalási folyamatokból a magyar diplomácia is kivette részét: külügyminiszterünk Helsinkiben járt, ahol már a helyszín is elkötelezettséget sugall az EBK záróokmányának végrehajtásáért folytatott eszmecserékhez, a hét második felében pedig az NDK külügyminiszterét üdvözöltük hazánkban. A program szerint ma, vasárnap utazik miniszter- elnökünk, Lázár György Párizsba, hogy eleget tegyen Chirac francia kormányfő meghívásának. A magyar—francia magas szintű kapcsolatok nyolc esztendővel ezelőtt váltak rendszeressé, s az újabb találkozó célja kétoldalú együttműködésünk további kiszélesítése, valamint új lehetőségek felkutatása, hogy hozzájáruljunk az enyhülési folyamat előrevitelé- hez. Százhat nap után véget ért az előválasztási kampány az Egyesült Államokban és részben tisztázódtak a november első keddjén sorra kerülő elnökválasztási párharc frontjai. A Demokrata Párt jelöltje minden bizonnyal a plainsi mo- gyorőtermelő farmer, mérnök, volt georgiai kormányzó, Jimmy Carter lesz, aki hallatlan ügyességgel lovagolta meg a Watergate-ügy, s a többi botrányok nyomán eluralkodó kiábrándultságot, s Washington- ellenes hangulatot'. A nagy kérdés, miként tudja majd összefogni és egyesíteni pártját, a legyőzőiteket és kiütötteket, akik egyelőre megpróbálnak jó képet vágni a dologhoz. A publikánusoknál csak az augusztusi Kansas City-ben megrendezendő konvenció mondhatja ki á .végső szót, ugyanis sem Ford, sem Reagan nem szerezte meg a szükséges : szavazattöbbséget. Az amerikai hagyományok szerint a hivatalban lévő elnök mindig nagy előnyökkel rendelkezik — ám Ford nem választott államfő, szemére vetik számos gyengeségét, s komoly taktikai hibákat követett el, amikor kampányát hagyta a szélsőjobboldali Reagantól befolyásolni. Fórum a DFT-n (Folytatás az 1, oldalról) ) Az előre benyújtott kérdéseken kívül a helyszínen is kér. deztek a fiatalok. Például: tér. vezik-e nagyközségek várossá fejlesztését? Válasz: Igen, 1977-re Bonyhádét; 1980-ra Paksét. — De nem rangot aka. runk — mondta dr. Szabópáí Antal —, hanem a körülmények városi színvonalának: megteremtését és állandó javí. tását. Ehhez megint szükség lesz önzetlen társadalmi mun. kára. Kérdés: Milyennek tartja a megyei tanács elnöke az ifjúságot? Válasz: a dolgozó és tanuló fiatalok az elmúlt közeli időszakban többségükben feL nőtt módon viselkedtek, érett,' felelősségteljes emberekként vettek részt a termelésben is, a politikai, KISZ-es ' vitákban is. Kívánjuk és kérjük, hogy még aktívabban tevékenykedjenek. Nagy Katalin, a decsi terme; lőszövetkezet dolgozója megkérdezte: Mi a véleménye a megyei vezetőknek a termelő, erők kihasználásáról? Válaszs Rengeteg a tartalék, sok he. lyen lehetne javítani a munka- fegyelmet és ezzel is növelni a termelékenységet. A fiatalok legyenek példamutatóak a munkában és kezdeményezők a kritikában. Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára tájékoztatta a fórumot a KISZ-védnökségeken elért eredményről. A jövőben is bőven adódik lehetőség a KISZ-tagoknak nagyberuházásokon való részvételre, például Pakson, Orenburgban, Uszty- Ilimszkben. Jó szakmunkávaf és politikai aktivitással jelent, keznek a fiatalok. A védnök- ségvállalás részletei a közeljö. vőben nyilvánosságra kerül; nek. Pakson az egész ország ifjúságának közreműködésére számítunk. A jelentkezők megbízólevéllel jönnek az erőmű, építéshez. Felkérik majd az illetékes vezetőket hogy segítsék megvalósítani a ! KlSZ-építke- zés legjobb anyagi és erkölcsi elismertetését. A Paksi Atomerőmű Vállalat főosztályvezetője. Szabó József érdekes ismertetőt adott az épülő atomerőműről. C. J. Moszkvai látogatását befejezve Indira Gandhi Jerevánba utazott. A kép jobb oldalán L. I. Brezsnyev. Magyar-francia kapcsolatok Jacques Chirac miniszterelnök meghívására Lázár György, a Minisztertanács elnöke ma hivatalos látogatásra Franciaországba utazik. ■ A magyar közvélemény nagyra becsüli és méltányolja Franciaország szerepét .az enyhülési politika térhódításában, a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet létrejöttében. Jóleső érzéssel nyugtáztuk annak idején, hogy a budapesti felhívás első kedvező visszhangjai éppen Párizsból érkeztek. Magyarország és Franciaország tradicionális kapcsolatai évszázadokra nyúlnak vissza, s országaink között nincsenek vitás államközi kérdések. Az 1945 utáni magyar—francia kapcsolatok mérlege kedvező, mindenekelőtt a diplomáciai viszony nagykövetségi szintre emelése, de különösen a magyar külügyminiszter 1965. évi, majd Fock Jenő miniszterelnök 1968. évi látogatása óta. 1973-ban hazánkba látogatott Pierre Mese- .ner francia miniszterelnök, jkinek személyében első alka- immal üdvözölhettük Buda- :-sten a Francia Köztársaság .,ormányfőjét. A FORGALOM MEGKÉTSZEREZŐDÖTT A három évvel ezelőtti látogatás alkalmával örömmel állapíthatták meg a tárgyaló felek, hogy Franciaország és Magyarország kapcsolatai általában kedvezően, fejlődnek. Utaltak arra, hogy az együttműködés ütemesebbé vált, bár még bőven van tennivaló és sok lehetőség vár kiaknázásra. A két ország kapcsolatainak szempontjából jelentős volt, hogy 1968-ban megalakult a magyar—francia gazdasági és ipari együttműködési vegyesbizottság, majd 1970-ben új, hosz- szú lejáratú'; kereskedelmi és gazdasági megállapodást írtunk alá. Az eltelt öt esztendő alatt a kétoldalú forgalom megkétszereződött. A magyar export 94,2, a francia kivitel 87,8 százalékkal nőtt, ugyanakkor a szaldó jelentős magyar passzívumot mutat. A kétoldalú forgalmat illetőén, a magva’- export fejlődésé1 : ’.'•ötösen ’ ly ásol ta az EGK élőmarha - és marhahús-beviteli korlátozásának bevezetése. Amíg 1970—73 között a magyar eladások» évi átlagban mintegy 30 százalékkal emelkedtek, 1974-ben már visszaestek, miközben a francia export 32—33 százalékkal nőtt. Ez az akadálya a kiegyensúlyozottabb kereskedelmi forgalom gyorsabb ütemű növelésének. A nemzetközi kereskedelem jelenlegi helyzetében sürgető probléma a hátrányos megkülönböztetések felszámolása. Erre tett egyébként javaslatot az a szerződéstervezet, amelyet a KGST nevében Gerhard Weiss, az NDK miniszterelnök-helyettese, a végrehajtó, bizottság soros elnöke nyújtott át három hónappal ezelőtt a Közös Piac képviselőjének. KOOPERÁCIÓ A HARMADIK PIACON " A két ország együttműködése szempontjából jelentős lépés volt az 1974-ben jóváhagyott, újabb 10 évre szóló gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás. Ennek alap- ián. lehetővé válik, hogy nesza- nőjön meg az államközi kétol- ' ’ s’-orzőiáses kapcsolatok . . 3t:"5.‘.s!a; a vegyes blzott- gHk pedig fórumot kínálnak a kétoldalú gazdasági szakkérdések áttekintésére. Az Európai Gazdasági Közösség közös kereskedelempolitikájának hatályba lépése következtében ugyanis 1975. január 1-től a magyar—francia árucsere-forgalom alapján kétoldalú kereskedelmi megállapodások megkötésére már nem került sor. A kooperációs együttműködésben ugyanakkor gazdagabb szakasz kezdődhet, kibontakozhatnak a harmadik piacon megvalósuló műszaki-gazdasági és ipari együttműködési kapcsolatok a magyar és a francia vállalatok között Eddig mintegy 110 kooperációs lehetőségből 23 kooperáció jött létre. Közülük figyelmet keltőek például a CII, valamint a VIDEOTON és a MOM- SAGEM szerződései a számítás- technika területén: a RENAULT-SERI cég és a Rába- Magyar Vagon- és Gépgyár együttműködése, ennek alapján kezdődött a RÁBA-MAN-moto- rok gyártása. 1975-ben új együttműködési megállapodások születtek a Medicor és a Compagnie Generale de Radiologie között, valamint az Egyesült Izzó—Joui frie au harmadik piaci együttműködés Szíriában létesítendő lámpagyárra. IPARUNK IS EXPORTKÉPES ÁRUT KÍNÁL A magyar—francia árucseréforgalom szerkezetét tekintve megállapítható, hogy 1975-ben a magyar export legnagyobb hányadát a mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek, továbbá ipari fogyasztási cikkek alkották 40, illetve 35 százalékos részesedéssel. Gépipari exportunk elmarad attól a szinttől, amelyet ma már a korszerűsödő magyar ipar kínál; a magyar fél érthetően nagy fontosságot tulajdonít a gépipari export növelésének. Most arra lenne szükség, hogy a francia gazdasági körök felismerjék, a mezőgazdaság mellett a magyar ipar mind több exportképes árut kínál. .Érdemes itt rámutatni arra, hogy 1975-ben a forgalom értéke alapján Francia- ország a negyedik helyet foglalta el Magyarország tőkés külkereskedelmi partnerei sorában az NSZK, Olaszország és Ausztria után. A magyar—francia gazdasági és kereskedelmi kapcsolatoknak a múlt évtizedben bekövetkezett ígéretes fejlődése ellenére a gazdasági kapcsolatok, s a kölcsönös lehetőségek kihasználása elmarad még a magyar—francia politikai és kulturális. kapcsolatok szintjétől. Bízunk benne, hogy a miniszterelnökünk látogatásakor folytatandó tárgyalások újabb lendületet adnak általános és ezen belül gazdasági és kereskedelmi kapcsolataink továbbfejlődésinek. BOROS BÉLA I
