Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-13 / 139. szám

A párttagság / könyvek cseréje Az összegező taggyűlésekről Beszélgetés dr. Péter Szigfriddel, a megyei pártbizottság osztályvezetőjével Mit hozott a delegáció Karl-Marx-Stadtból ? !A párttagokkal folytatott be­szélgetés után az alapszerveze. tek taggyűlésen összegezik a tapasztalatokat, döntenek sze­mélyi kérdésekben. E taggyű­lések — mint arról lapunkban korábban hírt adtunk — meg­kezdődtek. Dr. Péter Szigfrid elvtárstól, a megyei pártbizott. ság osztályvezetőjétől az eddig megtartott, — a beszélgetések tapasztalatait összegező — tag­gyűlésekről érdeklődtünk. — Péter elvtárs, milyen stádiumban van jelenleg a tagsági könyvek cseréjével kapcsolatos, az alapszerveze. teknél közel egyévi munkát jelentő program végrehajtá­sa? — A párttagsággal folyó be­szélgetéseket — amelyeknek befejezési határideje július 31-e — az alápszervezeteknek mintegy 90 százalékában elvé­gezték. Természetesen, ez — az egész munkát tekintve — jóval közelebb van a 100 százalék­hoz. hiszen ahol még nem fe­jezték be, ott is már a befeje. Zéshez közelednek. így a párt­tagságnak mindössze 3—4 szá­zalékával kell még elbeszélget­ni. A beszélgetések tapasztala­tait összegező taggyűléseket a pártszervezeteknek közel felé­ben már megtartották. Minde­nekelőtt el kell mondani, hogy mind a beszélgetésekre, mind a taggyűlések előkészíté­sére és megtartására a folya. matosság és a tervszerűség a ■jellemző. Átütemezés, az ere­deti tervtől való eltérés csak néhány helyen és indokoltan fordult elő. — Az összegező taggyűlé­sek csak úgy képesek betol. _ teni szerepüket, ha az élőké, szító munka alapos. Mik a tapasztalatok? Az alapszervezeti vezető­ségnek a beszélgetések befeje­zésétől a taggyűlésig elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy érdemi munkát tudjanak végezni. Nem is tapasztaltunk sehol sem kapkodást. Az irá. nyitó pártszervek megfelelő, megnövékedett figyelmet for­dítanak a párttagsági könyvek cseréjének e fontos munkafá­zisára és folyamatos, helyszíni segítséget adnak. Egy-két eset­ben indokolt volt a tervezett időpont módosítása ahhoz, hogy a vezetőség érdemben összegez­ni tudja a beszélgetések tapasz­talatait. Az alapszervezeti ve. zetőségek többsége megfontol­tan, kellő felelősséggel — ha indokolt, akkor több alkalom­mal is — megtárgyalja, elem­zi, értékeli a párttagság által elmondottakat. Az összegezés­be, a tapasztalatok elemzésébe, értékelésébe bevonják a be­szélgető csoportok tagjait is. És így a taggyűlési beszámolót megtárgyaló vezetőségi ülésre már egy átgondolt, tartalmas ' 3 P 1976. június 13. beszámoló kerül, ennek végle­gesítése, pontosítása történik meg és javaslatot készítenek az intézkedésekre. Ezt azáltal sikerült elérni, hogy a vezető­ségek és a beszélgető csopor­tok között menet közben kiala­kult és állandósult a2 informá­ciós munkakapcsolat, a tapasz, tálatokat menet közlőén is fo­lyamatosan összegezték, érté­kelték. A májusban megtartott tag­gyűlések tartalma, színvonala általában meghaladja, a kezde­ti időszakban tartottakét. Több az érdemi, elemző, értékelő, a helyi feladatokat is meghatáro­zó beszámoló, felkészültebbek a vezetőségek. Ennek következ­tében erősödött a taggyűlések légkörében, tartalmában a po­litizálás, az eredmények és hiányosságok együttes, komp. lex módon történő bemutatása. Mindössze egy taggyűlésen nem fogadták el a vezetőség összegezését, beszámolóját. Az újabb értékelést, feladatmeg­határozást ismételten taggyűlés elé viszik. — Milyen a párttagság ak­tivitása a taggyűléseken? — Az aktivitás, a felszólalá­sok aránya jobb, mint az utób. bí évek taggyűléseinek átlaga. Az eddigi taggyűléseken álta­lában a jelen lévők egynegye­de vett részt a vitában, de Szekszárdon például közel fele mondott véleményt. Ez az ala­posan előkészített és a tagság véleményét elemző, tükröző és a feladatokat is tartalmazó be. számolónak köszönhető. Ha a párttag azt tapasztalja, hogy amit a beszélgetéskor elmon­dott, azt „visszahallja”, sőt a tervekről és már megtett intéz­kedésekről is hall a taggyűlé­sen, szívesen vesz részt a vitá­ban, esetleg tesz újabb javas­latokat. Az említett egy eset­ben is éppen azért nem fogad­ta el a taggyűlés a vezetőség beszámolóját, mert az szinte „független” volt a beszélgeté­seken elhangzottaktól. Éppen ezért, csak helyeselni lehet, követendő példaként ál­lítani azt a módszert, ami egy­re több összegezésben megta­lálható: a vezetőség már arról is beszámol, hogy az észrevé­teleket, javaslatokat miként hasznosították, milyen konkrét intézkedések történtek, melyek azok kezdeti eredményei. A taggyűlésen jelen van az irányító pártszerv képviselője és fel is szólal, reagál az irá. nyitó pártszervet érintő kérdé­sekre, észrevételekre, akár a beszámolóban, akár a hozzá­szólásokban hangzanak azok el. És ha egy-egy kérdésre pilla­natnyilag nem lehet megnyug­tató, érdemi választ adni, nem zárják le a kérdést, hanem ké­sőbb visszatérnek arra. A taggyűléseken a párttag­ság az összegezéssel, a felada­tok megjelölésével egyetért, el­fogadja a beszámolókat, előfor­dul az is, hogy kiegészítik a taggyűlésen elhangzott fonto­sabb javaslatokkal. A taggyű­lések hangulata, légköre jó, legtöbbjükön a munkajelleg dominál. Kifejezésre jut a tö­rekvés, amit a tagsági könyvek cseréjéről szóló központi bi­zottság; határozat is megfogap máz: tovább rendezzük sora­inkat, javítsuk a pártélet nor­máinak érvényesítését, fokoz­zuk a párttagság aktivitását a pártmunkában, a termelésben és a közéletben egyaránt. Még hatékonyabban érvényesítsük a párt vezető szerepét, követke­zetesebben valósítsuk meg a határozatokat, legyen még fo­lyamatosabb és rendszeresebb a pártellenőrzés minden terü­leten. javítsuk "tovább a párt­tagság-eszmei, politikai és cse­lekvési egységét. — E taggyűléseken kell dönteni személyi kérdések­ben — kilépés, törlés, f egy el. mi büntetés törlése stb. — ■ Igen. A taggyűléseken kellő felelősséggel döntenek a kilépések, törlések kérdésében. Ami az arányokat illeti, a mos­tani kilépések, törlések nem haladják meg a mostanihoz ha­sonló okok miatt az utóbbi években történt kilépések, tör­lések átlagos számát. ■ i'/ í) OV! — Péter elviárs, a taggyű­lések felét ezután, augusztus 31-ig kell megtartani. Az ed. digiek tapasztalatai alapján mire hívjuk fel az alapszei- vezeti vezetőségek figyel, mét? — Fontos, hogy tartsuk az eddigi ütemességet mind a még hátralevő beszélgetésekre, mind az összegező taggyűlések­re vonatkozóan. A fő figyelmet az összegezésre fordítsuk. Tör. ténjék meg a tennivalók meg­határozása is a taggyűléseken, főleg az ismétlődő, több párt­tag által is felvetett kérdések­re koncentráljanak. Az alapos felkészülés továbbra is fontos, de ahol lehet, célszerű az au­gusztusra tervezett taggyűlé­sek egy részét előbbre hoznt. Igen fontos egyénileg meg­vizsgálni a kilépések, törlések okait, törekedni arra, hogy kö­zülük minél többen maradi­nak meg szimpatizánsnak és ne sértett, megbántott emberek­ként váljanak meg a párttól. Az észrevételeket, javaslato. kát. a további feladatokat a következő időszak elképzelő, seinek kidolgozásakor, a fél­éves tervek elkészítésekor ve­gyék figyelembe az alapszer­vezeti vezetőségek. Ha indo­kolt, készítsenek erre külön in- tézkedési tervet. — Köszönjük a beszélge­tést. J. J. A lsÁrA&ct munkatársunk KCf ucil tette föl Csá­szár Józsefnek, a Tolna megyei Tanács általános elnökhelyet­tesének, aki vezetője volt an­nak a négytagú delegációnak, mely 6 napot töltött NDK-beli testvérmegyénkben, Karl- Marx-Stadtban. Mint azt a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese elmon­dotta, ez alkalommal először járt ágazatot képviselő küldött­ség Karl-Marx-Stadtban. Dr. Schneider Zoltánné főorvos, dr. Szentgáli Gyula igazgató főor­vos és dr. Horváth Jenő megyei főorvos feladata a tanácsok egészségügyi irányító tevékeny­ségének tanulmányozása volt. Ezen belül biztosított lehetősé­get a vendéglátó testvérmegye a sokirányú betekintésre. Me­gyénk egészségügyi delegáció­jának tagjai megismerkedhet­tek egyebek között az egész­ségügyi eílátás irányító mód­szerével, az egészségügyi integ­ráció mértékével, előnyeivel és még megoldásra váró problé­máival. Tájékozódhattak az ágazat képviselői arról is, hogy Karl-Marx-Stadt megyében az egészségügyi szervek miként készítikjelő a nagyobb beruhá­zásokat, s ezek megvalósulása érdekében kikkel, milyen mér­tékben egyeztetik kötelezően az elképzeléseiket. — Bár az egészségügyet kép­viselő delegáció.'tagjai más és más'munkaterületen dolgoznak, meggyőződésem szerint renge­teg, itthon is hasznosítható ta­pasztalatra tettek szert, hiszen az egészségügyi ellátás a szük­ség és a lehetőség követelmé­ny eihek megfelelő fejlődésben van nálunk. Hasznos és jó do­log volt véleményem szerint megismerkedni a betegbeutalás rendjével, vagy' azzal, hogyan érvényesül a differenciált ma­gas szintű betegellátás, melyek a betegáramlás útjai, milyen barátainknál a betegek adatfel­vételi rendszere, az adatok tá­rolása, visszakeresése manuális és gépi úton. Munkatársunk további kér­désére Császár József tanács­elnök-helyettes elmondotta, hogy kint tartózkodásuk napjai alatt Karl-Marx-Stadtban, Zwickauban és Plauenben fek­vő- és járóbeteg-intézményeket látogattak meg. Zwickauban — a megyei kórházban — egye­bek között mód nyílt az intézet gépi adatfeldolgozását is tanul­mányozni, aminek különösen a megyei kórház igazgató főorvo­sa örült, lévén, hogy a számí­tástechnika egészségügyi fel- használásának hazai feladata’- ban a Tolna megyei Balassa János Kórház Rendelőintézet­nek is megtisztelő része van. A delegáció vezetője beszélt arról is, hogy a tanulmányúton szerzett tapasztalatok összege­zése most van készülőben és nem lehetetlen, hogy a testvér- megyéből hozott egyik-másik tapasztalat Tolna megyei hasz­nosítására sor kerülhet. Testvérmegyénk tanácsi véé zetői a felsoroltakon kívül le­hetőséget biztosítottak arra is, hogy a delegáció az állami el­lenőrzés mienktől eltérő rend­szerét tanulmányozza és nyom­ban meg is beszélje frissen szerzett tapasztalatait a Karl- Marx-Stadt-i tanácsi vezetők­kel, vonatkozásban hasznos volt te­hát a programdús hat nap, amit a Tolna megyei Tanács négyta­gú delegációja NDK-beli test­vérmegyénkben töltött, ahol a S^jyélyçs vendéglátók ezúttal is elvtársi, baráti segítőkésásé- gükkel, figyelmességükkel tet­ték különösen emlékezetessé a körükben eltöltött egy hetet. Gazdagodunk Egy-kettőre végleges helyükre kerülnek a mini bútorok. kz. Július 1-én birtokba vehetik kis gazdáik a szekszárdi Mé- rey utcai bölcsődét. Az új lé­tesítmény műszaki átadása már korábban megtörtént, jelenleg a hiányok pótlását és a garan­ciális javításokat végzi a kivi­telező TOTÉV. .Folyik az udvar feltöltése, a tereprendezés. A járdaszélesí­tés, a térelválasztó kerítés ké­szítése még hátralévő feladat. A berendezések már a helyszí­nen vannak. Naponta mind több szobában k"-‘il helyére a szebbnél szék' . mekbútor. Á bölcsőde elsősorban a M rey-lakótelepen és a környéke lakók gyermekeinek lesz, mási dik otthona. Így egy ideig goi dot okoz majd a gyermekinté: mény megközelítése, a lakóti lepről ugyanis nincs a köze ben lejáró, ezért csak kerüli vei lehet odajutni. A jövő é’ ' bén ez is megoldódik. Betol burkolatot kap a partfal, sze; pentines feljáró épül, és partban lévő pincerengeteget betömik. A bölcsőde mellett még et ben az évben mgj' r íik t óvoda építése is. Minden

Next

/
Thumbnails
Contents