Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-10 / 136. szám
A szocialista demokrácia szerepe és jelentősége A fejlett szocialista társadalom építését irányítva, pártunk megkülönböztetett figyelmet fordít a szocialista demokrácia fejlesztésére. A gazdasági és kulturális építés egyéb alapvető feladataival egyenrangú, egyenlő fontosságú teendőnek tekintjük, amely egyben feltétele is valamennyi más probléma sikeres megoldásának. Pártunk is abból a következtetésből indul ki, amit Leonyid Brezsnyev így fogalmazott meg az SZKP XXV. kongresszusán: „Ma már nemcsa^ elméletből, hanem több évi tapasztalatból is tudjuk: ahogyan valódi demokrácia lehetetlen szocializmus nélkül, éppúgy szocializ. mus is lehetetlen a demokrácia szüntelen fejlesztése nélkül.” A szocialista demokrácia fejlesztése jelenleg és a továbbiakban is állami kerete^ között megy végbe. Nem vallunk olyan nézetet, mintha a társadalmi demokratizmus elmélyítése a fejlődésnek ebben a szakaszában az állam szerepének gyengítését kívánná. Ellenkezőleg : meggyőződésünk szerint szocialista államunk semmi mással nem helyettesíthető szerepet tölt be a népgazdaság fejlesztésében, a társadalmi szükségletek kielégítésében, az emberek életfeltételeinek gazdagításában, a művelődés, az egészségügyi ellátás, a szociális gondoskodás területén, a felnövekvő nemzedék nevelésében és az egész lakosság gondolkodás- módjának formálásában. A XI. kongresszus határozata ezért egyértelmű világossággal leszögezi : „Államunk a szocialista építés fő eszköze.” Az állam szerepe Osztálytartalmát tekintve népgazdaságunk — mint ismeretes — a munkásosztály hatalma, uralma, más szóval a proletariátus diktatúrája. Államunk ennélfogva jelenleg is gyakorolja a proletárdiktatúra elnyomó funkcióját a társadalomellenes elemek fékentartá- sa, a szocialista vívmányok védelme, a törvényes rend megőrzése érdekében. A lenini tanításokból kiindulva azt tartjuk, hogy ez nem ellentétes a szocialista demokrácia létével, ellenkezőleg: feltétele érvényesülésének. Az, hogy nem engedünk teret a szocializmus ellenségeinek — meggyőződésünk szerint nem fogyatékossága, hanem ereje a szocialista demokráciának. A jelenlegi körülmények között ugyanakkor még erőteljesebben kibontakozik annak a lenini tanításnak a mély igazsága, hogy „nem egyedül az erőszak a proletárdiktatúra lényege és nem is elsősorban az erőszak”. Államunk fő funkciója a gazdasági építés szervezése és a kulturális nevelés; szerepe ezeken a területeken növekszik tovább a következő években. Osztálytartalmát pedig úgy erősítjük, hogy a munkásosztály, az egész dolgozó nép minél nagyobb részét igyekszünk közvetlenül bevonni az ügvek eldöntésébe, intézésébe, irányításába. Ez az államélet, s egyúttal a szocialista demokrácia fejlesztésének fő útja, iránya. Tartalmi kérdés A nemzetközi eszmei harcnak, ideológiai vitáknak egyik központi kérdése ma a demokrácia értelmezése. A polgári — kispolgári nézetek hívei a demokrácia problémáit a szervezetek és intézménye^ oldaláról, az egyén formális jogaiból kiindulva közelítik meg. Pártunk álláspontja szerint — mint Kádár János is hangsúlyozta a XI. kongresszuson — „egy rendszer demokratizmusát nem formális szervezeti keretei határozzák meg, hanem alapvetően és mindenkor az dönti el, kinek a kezében van a hatalom, és hogy ez a hatalom milyen osztályok számára, milyen kérdésekben biztosít jogot és tényleges lehetőséget a beleszólásra az állam, a társadalom ügyeibe”. Természetesen nem tagadjuk a formák, a szervezeti keretek fontosságát, ezért is fordítunk állandó figyelmet a társadalmi és állami intézmények fejlesztésére, jogrendszerünk tökéletesítésére. De a szocialista demokrácia érvényesülését, fejlettségét elsősorban mégis tartalmi kérdésekben mérjük. Azon, hogy milyen mértékben jutnak érvényre a munkásosztály alapvető politikai érdekei, milyen tényleges döntési és ellenőrzési lehetőségeik vannak a munkásoknak, a dolgozóknak. A szocialista demokrácia fejlesztése nagy erőforrásokat szabadít fel; a dolgozóknak a közügyek eldöntésébe történő bevonása jelentékenyen segíti az időszerű gazdasági és kulturális feladatok megoldását. Ezért most, amikor a gazdasági építés feladatai bizonyos fokig nehezebbé váltak, a társadalmi demokratizmust nem szűkíteni kívánjuk, hanem tovább szélesíteni. Elutasítjuk az olyan felfogást, amely szerint a demokrácia valamiféle „luxus” lenne. amit csak akkor engedhetünk meg magunknak, ha nincsenek különösebb gondok, feszültségek. Ha nehezebbek, bonyolultabbak a problémák, valójában még nagyobb szükség van arra, hogy széles társadalmi alapon, együttesen keressük a megoldás legjobb módjait. Egységes rendszer A demokratizmus természetesen csak akkor szolgálja előrehaladásunkat, ha nem tévesztjük össze a fegyelmezetlenség „szabadságával”. Lenin élőbb idézett gondolatmenetében a munkáshatalom lényegéről szólva kiemelte a fegyelmezettség és a szervezettség jelentőségét. A szocialista demokrácia — Kádár Jánosnak a budapesti pártaktíva-értekezleten mondott szavaival élve — „egy forradalmi nép forradalmi rendje”, melynek törvényeit mind az állampolgároknak, mind az állami szerveknek fegyelmezetten meg kell tartaniuk. Társadalmi életünk valamennyi területét áthatja a szocialista demokratizmus. Egységes rendszerről van tehát szó, amelynek különböző oldalai kölcsönös hatást gyakorolnak egymásra. Ezért az egész rendszert csorbítja, ha bármelyik területen elmaradás mutatkozik. Ebből kiindulva fordítunk most különleges figyelmet a munkahelyi, üzemi demokrácia erősítésére, mert ezen a területen az utóbbi években a fejlődés nem kielégítő. Márpedig a munkahelyi demokrácia érvényesülése nemcsak a termelést, a gazdálkodást érinti, hanem összefügg a hatalmon lévő munkásosztály vezető szerepének érvényre jutásával is. Társadalmunk politikai rendszerének fejlesztése, a szocialista demokratizmus elmélyítése elválaszthatatlan a párt vezető szerepének további erősítésétől Egyetlen társadalmi folyamat, így az államélet fejlesztése sem lehet a mi viszonyaink között spontán jellegű. A párt tudatos irányító tevékenysége elengedhetetlen ahhoz, hogy e folyamatok kibontakozzanak, s szocialista tartalmuk csorbítatlanul érvényre jusson. Az MSZMP oly módon vezérli és irányítja hazánkban az állami élet, a szocialista demokrácia fejlődését, hogy ennek révén még inkább érvényesüljenek a társadalom, a dolgozó nép átfogó érdekei, s tovább javuljanak a feltételek az emberi személyiség kibontakozásához. GYENES LÁSZLÓ Borsószezon a Paksi Konzervgyárban Jó terméskilátás 2383 hektáron - Létszámnövekedés helyett különleges töltőgép Próbacséplést tartottak hétfőn a faddi és a paksi határban a nagyüzemi borsóföldeken, és ezzel megkezdődött a Paksi Konzervgyár borsószezonja, amely minden eddiginél nagyobb feldolgozást jelent. örvös Ferenc igazgató tájékoztatása szerint 6750 tonna zöldborsószem várható a 2303 hektár vetésterületről : erre számít a gyár, szerződés alapján. A termőterület és a várható mennyiség lényegesen nagyobb a korábbi években produkált mennyiségnél. Természetesen növelni kellett a konzervgyárban a feldolgozás lehetőségét. A jó karbantartás, a borsóvonalak kifogástalan felkészítése mellett egy különleges új gép beszerzésével tudta a gyár növelni a feldolgozó kapacitást. Ezzel a géppel megkétszerezték az egyik feldolgozó vonal teljesítményét: az automata töltő- és zárógép óránkénti teljesítménye 8 tonna. Az országban ez az első ilyen berendezés. Boreócséplő gépekből a tavalyinál több van a termelő gazdaságok birtokában ; 33, és ezek folyamatosan indulnak a héten. Kedden hozzáláttak a cséplés- hez, az értékes konzervanyag betakarításához Pusztahencsén, Pálfán, Györkönyben és a paksi Aranykalász Tsz-ben, ezenkívül pedig Fejér megyei termelő gazdaságok is szállítanak már, amelyek szerződést kötöttek a Paksi Konzervgyárral. A termésbecslések azt mutatják, hogy a csapadékos időjárás kedvezett a borsónak, jó a virágzás és a terméskötés. Ha július 10-ig nem lenne nagy forróság, sikerülne az egész, bőséges termést jó minőségű konzervként tartósítani. Örvös Ferenc igazgató elmondotta : az egész várható mennyiség vevőre talál, eladottnak tekinthető. Számít rá a külkereskedelem és a hazai kereskedelem egyaránt. A szállítás hamarosan megkezdődik, miután lejár a gyárban az első tételek megfigyelő-tárolása. A feldolgozáshoz létszámot növelni nem lehet Pakson. A gyár vezetői azt akarják elérni, hogy az V. ötéves tervben csak a zöldborsó és a zöldbab meny- nyiségét növelik, mert ezek feldolgozása teljesen gépesített. G. J. Mozgó vb-ülés Szekszárdon Ülést tartott tegnap Szekszárd város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A vb. korábbi hagyományait folytatva, mozgó ülést tartott, a helyszínen tekintették meg a megye- székhely most épülő nagyobb beruházásait. A végrehajtó bizottságot először Kobra József, a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatója tájékoztatta a vállalat gazdasági és szociális helyzetéről. Ezután a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat épülő silótomyait és a BHG szekszárdi gyárának a közeljövőben átadásra kerülő új szerelőcsarnokát nézték meg. Szekszárd új lakótelepei voltak a következő állomások: a befejezéséhez közeledő Mérei, és az építkezésének kezdeti szakaszában lévő Bottyán-hegyi szövetkezeti lakótelep. Végül az V. sz. általános iskola építkezéséhez látogattak el a vb. tagjai. A héten kezdték el a silótornyok betonozását. Naponta átlag 1,8 méterrel emelkedik, a tervek szerint három hét múlva érik el a 41 méteres végleges magasságot. Sok munka vár még a TOTÉV dolgozóira, hogy 1977. szeptember 1-én birtokba vehessék a gyerekek az V. sz. általános iskolát. kz. Partizánok A Magyar Partizánok Országos Szövetségének harminckét tagja él Tolna megyében, a szövetség taglétszámának kereken egy százaléka. Közülük 29- en jöttek el tegnap délelőtt a megyei pártbizottság épületében megtartott szokásos évi tanácskozásra. Harmat József, a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője adott tájékoztatást a megye politikai, gazdasági, társadalmi helyzetéről, fejlődéséről, majd Nagy Sándor, a szövetség országos bizottságának és választmányának tagja ismertette a szövetség egyéves munkáját. Mint Nagy Sándor elmondta — és a felszólalásokból is kitűnt — a szövetség tagjai jelentős szerepet töltenek be a fiatalság nevelésében, amikor találkozója az MHSZ, ' a honvédség, a KISZ-szervezetek, úttörőcsapa- tak meghívására elmondják régi élményeiket, beszélnek antifasiszta harcukról. A fiatalok mindenütt szívesen hallgatják a visszaemlékezéseket, sőt a legtöbb esetben kérik a folytatást is. A veterán harcosok hozzászólásaikban kifejtették: szívesen veszik, ha a fiatalok meghívják őket, erejükhöz mérten minden felkérésnek eleget is tesznek. A következő találkozóra egy év múlva kerül sor. JpO|3| 1976. június 10.
